Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A farmako-ökonómia alapjai Paál Tamás SZTE GYTK Gyógyszerfelügyeleti Intézet (Orsz. Gyógyszerészeti Intézet) (SE GYTK)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A farmako-ökonómia alapjai Paál Tamás SZTE GYTK Gyógyszerfelügyeleti Intézet (Orsz. Gyógyszerészeti Intézet) (SE GYTK)"— Előadás másolata:

1 1 A farmako-ökonómia alapjai Paál Tamás SZTE GYTK Gyógyszerfelügyeleti Intézet (Orsz. Gyógyszerészeti Intézet) (SE GYTK)

2 2 Mindennapos egészségügyi sületlenségeink 1)A betegei érdekében az egészségügyi dolgozó (orvos!) azt tesz, amit jónak lát (hogy mi az érdeke, azt is ő határozza meg) 2)Egészségügyi dolgozó nem tévedhet 3) Az egészség nem (lehet) pénzkérdés Tárgyaink: 1) Szakigazgatás (IV. év II. szemeszter) 2) Min ő ségbiztosítás (V. év, választható)

3 3 3) „Az egészség nem (lehet) pénzkérdés…” Az! Különösen a gyógyszerek esetében! No, ezzel foglalkozunk most!

4 4 Egyáltalán: minek?

5 5 EGYETÉRTÜNK? TERMÉSZETESEN! DE...

6 6 Akármilyen furcsa: a gyógyszer pénzbe kerül! Ki fizesse?

7 7 Válaszok Az állam - valamilyen módon: –bismarcki modell: biztosítási rendszer –angol modell: a legszegényebbek részére A beteg (mert majd a piac segít, a verseny miatt olcsóbb lesz) Kevert rendszer

8 8 Bevallom: én nem fogadom el, hogy az állam vonuljon ki az életb ő l és hagyjon mindent az állampolgárra és a (mindenható) piacra!

9 9 Az állam egészségügyi funkciója: egyensúlyteremtés méltányosság min ő séghatékonyság

10 10 Egyik sem sérülhet, egyik sem abszolút! 1 MéltányosságMéltányosság (Equity): mindenki számára hozzáférhet ő legyen (anyagilag is) De nem abszolutizálható: ha minden ellátás egyforma olcsó, akkor nagyon alacsony színvonalú (sérül a min ő ség!)

11 11 Egyik sem sérülhet, egyik sem abszolút! 2 Min ő ségMin ő ség (Quality): a lehet ő legmagasabb min ő ség ű legyen De nem abszolutizálható: ez nem finanszírozható mindenki számára (sérül a méltányosság!)

12 12 Egyik sem sérülhet, egyik sem abszolút! 3 HatékonyságHatékonyság (Efficiency): az adott mennyiség ű pénzb ő l a legtöbb „egészségnyereséget” vásároljuk Egyensúlyteremt ő lehet De ez sem abszolutizálható: egyetlen beteg vagy betegség sem hanyagolható el azért, mert kezelése nem „költséghatékony”!

13 13 Az „egészségnyereségek”különböz ő ek lehetnek, legalábbis az egyes emberek különböz ő nek látják ezeket! vakcináció egy halálos betegség megel ő zésére morfin súlyos fájdalom csillapítására radiológiai kontrasztanyag a jobb diagnózis érdekében érzéstelenít ő a könnyebb operáció miatt hormonális kontraceptívumok sildenafil impotencia ellen rákellenes gyógyszer, ami csak néhány héttel növeli meg a túlélési id ő t A hasonlót a hasonlóval célszer ű összehasonlítani!

14 14 Korábbi tréfa: hogyan valósult meg mindez a szocializmusban 1990 el ő tt? Jelszó volt 20 éve: „Nálunk az egészségügyi ellátás magas színvonalú, mindenki számára hozzáférhet ő és ingyenes” a háromból kett ő mindig teljesült! Vizsgáljuk meg közelebbr ő l: a háromból kett ő mindig teljesült!

15 15 Korábbi tréfa: hogyan valósult meg mindez a szocializmusban 1990 el ő tt? Beteg M agas- Ingyenes Mindenki színt ű számára Kútvölgyi  KRI-hez tartozó Paraszolvens Közönséges Az ellátás +– ++ – – ++ +  a „káderkórház”

16 16 A gyógyszer pénzbe kerül!

17 17 Vényköteles gyógyszerköltség egyes európai országokban, EUR (2006)

18 18 Tehát: a különböz ő országokban különböz ő összegeket költenek gyógyszerekre nyilvánvalóan ez attól függ, hogy “milyen gazdag az ország” miután a gyógyszer a gyógyítás fontos eszköze, a szegényebb ország relatíve többet költ gyógyszerre, mint a gazdagabb

19 19 A gyógyszerekre fordított pénzösszeg és a GDP összege közötti összefüggés Forrás: OECD Health Data 2004

20 20 Hogyan történik a finanszírozás? Vizsgáljuk meg a különböz ő „piacokat”!

21 21 „Tiszta egészségpiac” Azaz: magánbeteg és magánorvos Beteg Orvos A vásárolt „árú”: a szolgáltatás (nem az „egészség”!)

22 22 „Tiszta biztosítási piac” Személy Biztosító A vásárolt „árú”: a kockázat (átvállalása)

23 23 Egészségbiztosítási piac („tiszta formájában”) Biztosító Beteg Orvos a beteg biztosítja magát, az orvos gyógyít, a biztosító ezt finanszírozza

24 24 Ki fizeti a gyógyszert? Ez egy nagyon sajátos “piac”! Az éttermi példa

25 25 Azaz: A gyógyszer egy részét “az állam” fizeti (nálunk: társadalombiztosítás révén): a vényköteles gyógyszernek csak egy részét fizeti ki a beteg a gyógyszertárban, a többit az OEP (REP) kés ő bb megtéríti a kórházban a beteg nem fizet a gyógyszerért, az OEP HBCS-ként finanszírozza

26 26 Meg fognak lep ő dni: a gyógyszerre a pénz sohasem elegend ő !

27 27 A gyógyszer sokba kerül, el ő bb-utóbb mindenki ezt a pénzt üldözi

28 28 Jó lenne tudni, hogyan érjük el ugyanazt az egészségügyi eredményt olcsóbban!

29 29 Ezt valahogy tudományosan kell végezni, mert a beteget nem lehet sokáig becsapni...

30 30 S most jutottunk el oda, hogy miért szükséges a farmako-ökonómia!

31 31 Hol a helye? Vannak speciális tárgyak…

32 32 A gyógyszerészet Kémiai tudományok Orvos- tudományok Társadalom- tudományok Gyógyszerészet Farmako- ökonómia

33 33 Farmako-ökonómia A „terápia tudománya” kizárólag terápiás el ő nyökkel-hátrányokkal számol A farmako-ökonómia figyelembe veszi, hogy mindennek ára van, és a pénzösszeg véges Így meglep ő eredményekre jut!

34 34 Farmako-ökonómia Annak felismerése, hogy a gyógyszerköltségekhez nem csak egészségügyi, hanem közgazdasági el ő nyök és hátrányok is rendelhet ő k

35 35 Mit „veszünk” a gyógyszer árán Egészségügyi érték kevesebb komplikáció, halál, megrokkanás, jobb életmin ő ség gyorsabb felgyógyulás, hosszabb tünetmentesség Egészségügyi kár nem hat a szer mellékhatások Gazdasági érték Az egészségügyi szolgálat kisebb igénybevétele produktivitás (termel ő munkára képes) Gazdasági kár gyógyszer és más költség az eü. személyzet fizetése kórház, szállítás táppénz munkanélküli segély id ő el ő tti halál

36 36 Farmako-ökonómia Már eddigi közgazdasági ismereteink alapján, “induláskor” sejtjük, hogy a különböz ő gyógyszerekkel végzett terápiás lehet ő ségeket fogjuk költségük szempontjából összehasonlítani Három kérdés: - a gyógyszerek - a terápiás adagjaik - maga az összehasonlítás összehason- lítható?

37 37 Farmakoökonómia Megfelel ő, általánosításra és összehasonlításra alkalmas csoportosítás kell és mér ő számok a gyógyszerek az elért terápiás eredmények tekintetében

38 38 Gyógyszerek összehasonlítása a terápia során Azonos hatóanyagú (de más által gyártott) gyógyszerkészítmények Különböz ő hatóanyagúak, de hasonló terápiás csoportok - ide kell valamilyen csoportosítási elv

39 39 Az ATC csoportosítás Anatómiai Terápiás Kémiai (Chemiai) Az osloi WHO Gyógyszerstatisztika- módszertani Együttm ű köd ő Központ dolgozza ki 5 szint ű, 7 digites kód

40 40 Az ATC csoportosítás Els ő szint: anatómiai (egy digit) Második szint: terápiás f ő csoport (2 digit) Harmadik szint: terápiás alcsoport (1 digit) Negyedik szint: kémiai f ő csoport (1 digit) Ötödik szint: maga a szubsztancia (újabb 2 digit)

41 41 Példa N Központi idegrendszer N02 Fájdalomcsillapítók N02B Egyéb fájdalom- és lázcsillapítók N02BA Szalicilátok N02BA01 Acetilszalicilsav

42 42 Az ATC-rendszer 14 anatómiai szintje van (A, B, C, D, G, H, J, L, M, N, P, R, S, V) ugyanaz a szubsztancia több helyen is szerepelhet pl. egyes szexuális hormonok “G03 nemi hormonok” és „L02 daganatellenes szerek, hormonok” között is pl. bromocriptin kis dózisban prolaktin- inhibítor (G02), nagyobb dózisban antiparkinson-szer (N04)

43 43 A különböz ő gyógyszerek adagjainak összehasonlítása ? = = ?

44 44 Gyakran használt, de... A gyógyszerköltség alakulása de ugyanabból drága és olcsó, generikus... “Elfogyott dobozszám” de mekkorák a dobozok? Összefüggés az egyszerre kiadható mennyiséggel… Receptszám de ez az orvos-beteg találkozásra jellemz ő bb, hány szer egy vényre...

45 45 DDD Definiált napi dózis (defined daily dose) A gyógyszer átlagos fenntartó dózisa 70 kg-os feln ő tteknek a f ő indikációban nem szükségszer ű en és mindenütt ezt rendelik! PDD: az (adott országban) átlagosan rendelt napi dózis

46 46 DDD és PDD Etnikai faktorok (Ind. Mat. Med. 1976) az indiaiaknak ált. kisebb dózis kell (kivéve hashajtó), mint az európaiaknak… Orvosi iskolák (pl. antibiotikum: hosszabb szedés vagy “lökésterápia”)

47 47 DDD példák: acetilszalicilsav 3 g (p.o.) 1 g (parenterális, lizin- acetilszalicilát) enalapril 10 mg ugyanazon hatóanyag esetében különbség lehet más indikációban, vagy más beadási mód (pl. per os és i.v.) között

48 48 A gyógyszer mennyiségének kifejezése Ha id ő egységre és betegre vonatkoztatjuk (gyógyszer-utilizáció), ált.: DDD/(1000 lakos  év) Ha eredményes terápiához kell ő gyógyszer-mennyiségre vonatkoztatjuk, pl.: - összes DDD - DOT (a kezeléshez szükséges napok száma)

49 49 DDD a „fogyott dobozok” számából = 1000 = = DDD lakos  év dobozszám  DDD/doboz 365  lakosságszám DOT 365  lakosságszám

50 50 A terápia eredményességének összehasonlító “mér ő számai”

51 51 Fontos: Minden terápia során csak a betegek egy része reagál Általában: - gyógyul - állapota stagnál - állapota romlik Sokszor számszer ű en mérhet ő –objektív (pl. daganat mérete –szubjektív (pl. betegeknek “aznapi életmin ő ségi skála”)

52 52 NNT Number Needed to Treat Az a legkisebb betegszám, amelyet kezelni kell a két módszerrel, hogy különbséget lássunk pl. “A” kezelés: a betegek 80%-a reagált megfelel ő en, “B” kezelésre 75)%-a NNT = = 20 beteg

53 53 NNH Number Needed to Harm Ugyanez a mellékhatásokra (az a legkisebb betegszám, amit a kevésbé jó módszerrel kezelve „károsítottunk” a mellékhatással Pl. „A” kezelésnél a betegek 2%-nál tachykardia, „B”-nél 0,4%-nál: NNH = = 62,5 azaz ,0 - 0,4

54 54 Relatív és hozzárendelhet ő rizikó, 1 Relatív rizikó: a mellékhatás bekövetkezésének valószín ű sége a kontrollcsoporthoz viszonyítva Ha a relatív rizikó = 1, akkor nincs különbség a kontrollcsoporttól, ha nagyobb, mint 1, akkor nagyobb a mellékhatás valószín ű sége. (Kisebb, mint 1: a gyógyszernek protektív hatása van!)

55 55 Relatív és hozzárendelhet ő rizikó, 2 Hozzárendelhet ő rizikó: a vizsgált csoportban és a kontrollcsoportban a mellékhatás bekövetkezése valószín ű ségeinek a különbsége Mindkét esetben a kontrollcsoport vagy placebo, vagy olyan betegcsoport, amelyik nem szedi a gyógyszert

56 56 Ugyanez példával Kezelt csoport (100 f ő ): 9 mellékhatás Kezeletlen (vagy placebo) csoport (szintén 100 f ő ): 3 hasonló esemény Relatív rizikó: 9/4 = 2,25 Hozzárendelhet ő rizikó: 5

57 57 Példák (kontroll: nem szed gyógyszert) TünetGyógy- szer Relatív rizikó Hozzá- rendelhe- t ő rizikó GI vérzésNSAID31000 Agranulo- citózis Dipyron241

58 58 Esélyhányados (odds ratio) Kezelt csoport x %-a rosszabbodik (pl. 45%) A nem-kezelt csoport y %-a rosszabbodik (pl. 90%) Odds ratio = = 0,50 x y

59 59 De… …ezek egy adott id ő pontra vonatkoznak, noha a helyzet id ő ben változik Lehet: NNT vagy Odds ratio az id ő ben…

60 60 A különböz ő prezentáció… igen félrevezet ő lehet! Általános tanács: CAVE dimenzió nélküli értékek! A gyógyszerészek alig tanulják…

61 61 Példa: lipidcsökkent ő hatása 3800 beteg, 7,4 év adott szerrel kezelt (verum, V) és placebo (P) Végpontok: cardiovascularis történések, ezen belül halálozás Mellékhatások: epeproblémák, ezen belül m ű tend ő epek ő

62 62 Eredmény: f ő hatás A placebohoz viszonyítva 17,8%-os (p<0,05) cardiovasc. történés- és 12,7% halálozás-csökkenés Az epe-mellékhatások különbsége elhanyagolható, NNH = 270, epek ő - operáció esetén NNH = 446 Mindez igaz! Minden rendben, csodás - ?

63 63 De számoljunk csa, mi történt? CV történés V=165/1900 (8,7%) P=186/1900 (9,8%) NNT = 91 ebb ő l CV halál V=152/1900 (8,0%) P=179/1900 (9,4%) NNT = 71 Kórházi kezelést igényl ő epebántalom V=15/1900 (0,79%) P=8/1900 (0,42%) azaz 88%-os emelkedés! ebb ő l epek ő m ű tét V=7/1900 (0,37%) P=3 (0,16%) azaz 133%-os emelkedés

64 64 Szóval hogyan értékeljük? Ha nem kezeljük, a betegek 90,6%-a jól van 7 évnyi folyamatos kezeléssel a fennmaradó 9,4%-ból elvesztünk 7/1900, 0,37%, azaz kb. 300-ból 1 beteget viszont epebántalmakkal az „egészségesen maradókból” kórházba küldtünk ugyanennyit, s ezek közül operálni kellett minden 5-ödiket

65 65 Most is ennyire hasznosnak látjuk a gyógyszert? Mi történt: a dimenzió nélküli adatok helyett valódi adatokkal számoltunk Próbáljunk az „adatok mögé” látni, ne elégedjünk meg a „szignifikáns” és a „…%-kal” vagy „…-adrészére csökkentette” kifejezésekkel!

66 66 Onkológiai terápiában gyakran… …”a betegek túlélését átlagosan 134 nappal hosszabbította meg…” (és milyen életmin ő séggel?) „A betegek 5 éves túlélése szignifikánsan, 4%-kal javult…” (azaz a NNT = 25, tehát 24/25 beteget feleslegesen kezeltünk…)

67 67 Vigyázat! „A betegek 5 éves túlélése átlagosan 4%-kal javult” – mit jelent? Általában nem azt, hogy minden betegnek 4%-kal, hanem egyeseknek többel, másoknak egyáltalán nem, ezért jogos a NNT alapján való számolás Tisztázni kell, és sokan összekeverik!

68 68 És még egy szót nem beszéltünk arról, hogy mindez pénzbe is kerül…

69 69 Farmako-ökonómia: hogyan lehetne ugyanazt a terápiás eredményt olcsóbban elérni (racionalizálni a gyógyszeres terápiát)

70 70 Sokféle lehet ő ség olcsóbb gyógyszer csökken a kórházi kezelés hossza csökken az orvoshoz járás száma kevesebb laborvizsgálat kell, stb.

71 71 De ne feledjük: a közgazdasági és egészségügyi értékelést mindig együtt végezzük! Rövid és hosszú távon a két eredmény más lehet! az androgén alopecia-példa s vigyázzunk: a gyógyszeres kezelés mellékhatásainak kezelésére is költeni kell!

72 72 A farmako-ökonómia módszerei x

73 73 Azaz: annak tanulmányozása, hogy mekkora anyagi ráfordítással kaphatunk meg valamilyen terápiás (egészségügyi) el ő nyt

74 74 Alapos elemzést igényel! Bármit teszünk, pénzbe kerül (még az is, hogy spóroljunk!) Fontos, hogy minden tényez ő t figyelembe vegyünk, de azokat helyesen vegyük figyelembe! mitLényeges, hogy mit nyerhetünk (gyógyulást? Jobb életmin ő séget? Gyorsabb munkaképességet? Kórházi ágykihasználást?)

75 75 Mindezért… Az irodalomban nagyon sok téves, vagy „irányított” közlemény található… F ő leg új gyógyszerekkel kapcsolatban…

76 76 Mindig: inkrementális (többlet) költség-hatékonyság ICER Többletköltség és egészségügyi többletnyereség összevetése ICER = költségnyereség mínusz ráfordítás (pénz, vagy eü. érték) Például: egy járóbeteg-kezelés Ft-tal többe kerül, de kivált egy nyi kórházi beavatkozást és kezelést, az ICER = – = Ft!

77 77 Példa hibás számolásra „Adott kórkép járóbetegként való (ambuláns) kezelése ugyan többe kerül, de kiváltunk vele egy kórházi ágyat, aminek költsége nagyobb lenne…” Ha az adott országban a járóbeteg- gyógyszerellátást TB-kasszából finanszírozzák (a beteg csak egy részét fizeti), a kórházi ellátást külön kasszából (ekkor a beteg számára ingyenes), akkor ez a gyógyszerkasszán nem segít, s a beteg is többet fizet…

78 78 Azaz, pl.: A betegség kórházi ellátása: 50e Ft gyógyszer, 30e Ft „aktívágy-rezsi”, 10e Ft „passzívágy-rezsi”, 20e Ft személyzet = 110e Ft Ambuláns ellátás: a TB-nek 80e, a betegnek 10e Ft, 5e orvosi = 95e Ft „A gyógyszer 40e Ft-tal többe került, de összesen nyertünk 15e Ft-ot?” (gyógyszercég) de nem „dobják ki az ágyat és küldik el a személyzetet” – marad a passzívágy-rezsi + a személyi bérek – az új gyógyszeres kezelés + 15e Ft- tal többe kerül? S ő t: ha annyi új beteg van, hogy azonnal más beteg foglalja el az ágyat – lehet, hogy az ambuláns új gyógyszerrel más beteg gyógyulási lehet ő ségét váltjuk meg?

79 79 S ő t, a példa nem teljes… Nem vettük figyelembe, pl. az ambuláns beteg dolgozik, pénzt keres, a fekv ő beteg táppénzt kap (ez kevesebb, mint a fizetés, s a táppénzt más fizeti „ellenszolgáltatás nélkül”…) otthon van a családjával (életmin ő ség, hogyan fejezzük ki pénzzel?)

80 80 Szóval, hogyan is számoljunk?

81 81 Az elemzések 4 f ő típusa: Költség-minimalizálás (cost- minimization) Költség-hatékonyság (cost- effectiveness) Költség-haszonérték (cost-utility) Költség-haszon (cost-benefit)

82 82 Költség-minimalizálás Amikor biztos, hogy különböz ő gyógyszerkészítményekkel ugyanazt a terápiás hatást lehet elérni Ekkor a gyógyszerek árának különbsége azonos az ICER-rel de ennek is alcsoportjai vannak

83 83 Költség-minimalizálás 1) Egyenérték ű generikumok a DDD/PDD szükségszer ű en azonos, az ICER megegyezik a szerek árkülönbözetével 2) (Használják nem /ismert/ egyenérték ű /ség ű / generikumokra is – de ekkor már nem biztos, hogy ugyanaz lesz a terápiás hatás!) folyt.

84 84 Költség-minimalizálás 3) “Mee-too” gyógyszerekre is szokták - azonos ATC 4-ik kód csoport (ez nem szükségszer ű en jelent azonos terápiás értéket!) Pl. amikor igen: legyünk ő szinték - kihagyva a cimetidint a H 2 -receptor- blokkolók közül: ranitidin, famotidin, roxatidin, nizatidin… - egyforma terápiás érték! Az ICER-nél: azonos DDD/PDD-re!

85 85 Példa költség-minimalizálásra enalapril 10 mg tabletta 30x Gyógy- szernév Fogyasztói ár Ft OEP fizet Ft Beteg fizet Ft Enalapril- ratiopharm Ednyt Renitec* *28x-ról 30x-ra átszámolva ELAVULT ADATOK, CSAK A PÉLDA KEDVÉÉRT!

86 86 Költség-hatékonyság A többletkiadás a gyógyszeres terápia költsége Az egészségügyi többlethasznot klinikai jellemz ő k formájában mérik, pl. - a vérnyomás csökkentése 10 Hgmm-rel - az orális kortikoszteroid-fogyasztás adott csökkenése asztmásokon - vesetranszplantáltak: 1 akut kilök ő dés elkerülése

87 87 További (klinikai) egészségügyi jellemz ő k mortalitás (adott id ő n belül bekövetkezett halálesetek száma), ill. pl. az 5 éves túlél ő k száma

88 88 Költség-haszonérték Az egészségügyi “haszonértéket” élettartam és életmin ő ség formájában mérik Az élettartam világos, de az utóbbi egysége a “min ő ségsúlyozott életév” (quality-adjusted life, QALY) Az egységnyi QALY-ra es ő költségeket vetik össze

89 89 Költség haszonérték QALY skála: meghalt a beteg = 0, a lehet ő legjobb életmin ő ség = 1 1 QALY = - vagy 1 év plusz-élettartam az életmin ő ség javulása nélkül, - vagy az életmin ő ség javulása 0,5 QALY- ról 0,7 QALY-ra 5 éven át (néha negatív, ha az állapotot a halálnál is rosszabbnak értékelik!)

90 90 A QALY alkalmazása Elvben tökéletes, mert mindenfajta kezelés összehasonlítható hátránya, hogy különböz ő kultúrák, társadalmak nem egyformán értékelik az életmin ő séget

91 91 Hogyan alakul ki a QALY? Elkészítenek egy elméleti életmin ő ség-osztályozást Az adott társadalomban, sok személy által 0 és 1 (- 1) között számértékeket rendeltetnek ezekhez, majd a számértékeket átlagolják

92 92 Példa: az ú.n. EQ-5D skála Els ő lépésben 5 jellemz ő t állítanak föl: 1.Mozgásképesség 2.Fájdalom/diszkomfortérzés 3.Önellátó-képesség 4.Depresszió/aggódás 5.Egyéb normális aktivitás (munka, tanulás, házimunka, szabadid ő, stb.)

93 93 EQ-5D skála A második lépésben mindegyiket 3 stádiumra osztják: 1. Nincs probléma/tökéletes 2. Csak nehezen tudja ellátni (ill. probléma jelentkezik) 3. Nem tudja ellátni (súlyos probléma)

94 94 Például a mozgásképesség 1.Problémamentesen jár a házon kívül 2.A járás bizonyos problémákkal jár együtt 3.Ágyhoz kötött

95 95 Például az önellátó- képesség 1.Nincs vele problémája 2.Bizonyos problémák jelentkeznek mosakodáskor és öltözködéskor 3.Képtelen egyedül megmosakodni és felöltözni

96 96 EQ-5D Ez összesen 3 5 = 243 variáció, amihez hozzá teszik 244.: nincs eszméleténél és 245.: halott Ezután sok (3000) emberrel mindegyiket értékeltetik 1 és -1 között, s ezeket átlagolják

97 97 EQ-5D Így kapják, pl eü. státusz QALY = 1, , , ,429 a legutóbbi: ágyhoz kötött, nem tud mosakodni és öltözködni, semmilyen tevékenységre nem képes, extrém fájdalmai vannak és közepes depressziója

98 98 Példa megnyert életmin ő ségre, idő kezelés egyik másik gyógyszer nyert QALY QALY

99 99 Példa életmin ő ség- összehasonlításra 1 0 idő kezelés nincs kezelés kezelés nyert QALY vesztett QALY QALY

100 100 Költség-haszon Mind a többletköltségeket, mind az egészségügyi többlethasznot pénzben fejezik ki. Példák: Egy megnyert életév = ennek a költségei a társadalom számára (pl. átlagos jövedelem) A nyert életmin ő ség értékelése: az az összeg, amit az egyén ezért fizetne (“willingness to pay”)

101 101 „Willingness to pay” - pl. angol példa (1990-es árak, GBP-ben) Koleszterin-sz ű rés és terápiás diéta 220 Pacemaker-beültetés 1100 Rendszeres mellráksz ű rés 5780 Kórházi hemodialízis (hát, ez országonként változik…)

102 102 Néha csalóka! Pl. irodalmi adat, ha az egészségügyi hasznot a munkából (a kontrollhoz viszonyítva) ki nem esett id ő szakra vonatkozó fizetéssel azonosítjuk: Hátfájás: a gyógyszerköltség az összes költség 12%-a, az egészségügyi haszon az összes haszon 65%-a Depresszió: gyógyszer 16%, eü. 63% Ekcéma: gyógyszer 70%, eü. 0%! (ugyanis ekcéma miatt nem küldik betegállományba!)

103 103 Milyen „költségeket” kell figyelembe venni Egészségügyi direkt költségek (diagnózis, prevenció, kezelés, hospitalizáció) Nem-egészségügyi direkt költségek (készülék, utazás, kies ő kereset, diéta, speciális ruha, családi költségek) Indirekt költségek (az elmaradt, pl. kiesett kereset, elmaradt megrendelés) Nem pénzbeni költség (fájdalom, esély házasságra…)

104 104 Azaz: A „pénzben jelentkez ő ” költség nem azonos a teljes költséggel, ha az utóbbit is ki tudjuk mutatni! Például ne hanyagoljuk el a „fájdalmat”, „szédülést”, stb.!

105 105 Az indirekt költség kiszámolásának módszerei: „Emberit ő ke-módszer” ( human capital method ): a munkából távol töltött órák száma szorozva az órabérrel „Frikciósköltség-módszer” ( friction- cost method ): mennyibe kerül a társadalomnak a kiesés pótlása

106 106 Mi az adatok forrása? Gyógyszer, segédeszköz: a piaci (beteg és/vagy biztosító által fizetett) ár Kórházi kezelés: a biztosító által fizetett (aktuális) HBCS (HBCS: homogén betegcsoport, súlyszámokkal kifejezve, ennyit fizet nálunk az OEP egy adott kezelésért) Ambuláns kezelés: az egészségügyi személyzet bére és a rezsi alapján, átlagolva Stb.

107 107 Ráadásul, ha hosszabb betegségekkel számolunk A pénz romlása A kezelési költségek változása… (pl. a HBCS Ft/súlyszám évente változik!) Ugyanaz az életmin ő ségi kérdés a beteg életkorával változik! (pl. „Tudok-e szaladni” – 20 és 80 éves korban…)

108 108 Melyik modellt érdemes alkalmazni? (1) Ha az új gyógyszernek pontosan ugyanolyan klinikai hatás- és mellékhatásprofilja van, de olcsóbb: a a költség-minimizálás célszer ű Ez általában azonos, vagy azonos csoportba tartozó hatóanyagot jelent

109 109 Melyik modellt érdemes alkalmazni? (2) Ha az új gyógyszernek ugyanolyan klinikai hatás- és mellékhatásprofilja van, de olcsóbb: a a költség- hatékonyság) célszer ű Nem lehet pl. a gyomorfekély- és a migrén-ellenes kezelések összehasonlítására használni!

110 110 Melyik modellt érdemes alkalmazni? (3) Ha az új gyógyszernek teljesen különböz ő klinikai hatás- és mellékhatásprofilja van, a költség-haszonérték vagy a költség- haszon alkalmazása célszer ű A költség-haszonérték szubjektív, a költség-haszon pedig bizonytalan!

111 111 Ált. farmakoökonómiai számítások Lehetséges rövid- és hosszú távú értékelés, néha az eredmény ellentétes! Pl. magas vérnyomás kezelése: többletköltség (már most is), de többlet-életév (csak kés ő bb)

112 112 No, de mire jó ez az egész?

113 113 Költség-hatékonysági példa: számoljunk!

114 114 Példa: akut myocardialis infarktus kezelése Kezelés nélkül 100 betegb ő l 15 meghal Két thrombolitikus gyógyszert hasonlítunk össze: Tromba és Myotab Tromba: 100 betegb ő l csak 10 hal meg, egy beteg költsége Ft Myotab: csak 7 halál, de Ft egy beteg kezelése

115 115 Mi a különbség a Myotab javára? (Gyógyszercég interpretációja:) „30%-kal (p=0,01) csökkenti a halálozás valószín ű ségét!” vagy „30%-kal n ő a betegek esélye az életbenmaradásra” de nem mindigEz igaz – de nem mindig!

116 116 a) szituáció 1000 betegünk van (pl. ennyit várunk egy év alatt a kórházba), és korlátlan mennyiség ű pénzünk1000 betegünk van (pl. ennyit várunk egy év alatt a kórházba), és korlátlan mennyiség ű pénzünk Nem adunk gyógyszert: 150 haláleset Trombát adunk: 100 halál = 50 beteg az eü. többletnyereség, 20 Mio Ft-ért Myotabot adunk: 70 halál = 80 beteg az eü. többletnyereség, 100 Mio Ft-ért

117 117 Konlúzió: ki az a szamár, aki ilyen körülmények között ne a “jobb” gyógyszert, esetünkben a Myotab-ot rendelné? ?

118 118 b) szituáció 1000 betegünk van (pl. ennyit várunk egy év alatt a kórházba), és 20 Mio Ft- unk van erre a kezelésre1000 betegünk van (pl. ennyit várunk egy év alatt a kórházba), és 20 Mio Ft- unk van erre a kezelésre Nem adunk gyógyszert: 150 haláleset Csak Trombát rendelünk: a pénzünk éppen elég erre az 1000 betegre, 900 beteget megmentünk, 100 halál = 50 beteg eü. többletnyereség, 20 Mio Ft többletköltség (a pénz elfogyott) folytatódik

119 119 1/2c (folytatás) Ha csak Myotabot rendelünk: pénzünk csak 200 adagra elég! Így a 800 nem kezelt betegb ő l 120 meghal a 200 kezelt betegb ő l csak 14 hal meg, 186 felgyógyul Ez összesen 134 halál = a nem-kezelés- hez képest 16 f ő eü. többletnyereség (a pénz most is elfogyott)

120 120 Összefoglalás rendelkezésre álló(A gyógyszerre fordított) többletköltség minden esetben a rendelkezésre álló 20 Mio Ft, amit felhasználunk A “kevésbé jó” Trombával az eü. többletnyereség: +50 él ő beteg A “sokkal jobb” Myotabbal az eü. többlenyereség: +16 él ő beteg Nos, ilyen körülmények között melyik a “jobb” gyógyszer?!Nos, ilyen körülmények között melyik a “jobb” gyógyszer?!

121 121 Mi következik ebb ő l? Ha elfogadjuk, hogy a pénz nem terem a fán… Nem biztos, hogy „nemzetközi- leg elfogadott kezelési sémák” átültethetők, vagy korábbi konszenzus-konferenciák megállapításai ma is érvényesek, csak ha az árak és a rendelkezésre álló pénzösszeg sem változott (arányaiban!)

122 122 WHO Alapgyógyszer- koncepció Hasonló számítások vezettek ide Olyan olcsó gyógyszerek listája, amelyekkel (a fejl ő d ő országok) a lehet ő legtöbb beteget tudnak kezelni a rendelkezésre álló összegb ő l NEM MINDEN BETEGET!

123 123 Nos, érdekes volt?


Letölteni ppt "1 A farmako-ökonómia alapjai Paál Tamás SZTE GYTK Gyógyszerfelügyeleti Intézet (Orsz. Gyógyszerészeti Intézet) (SE GYTK)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések