Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 15/1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 15/1."— Előadás másolata:

1 1 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 15/1

2 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 2 Bilicki Vilmos Árpád tér 49.-es szoba 4810-as mellék Cisco Labor honlap: Network Laboratory honlap: szeged.hu/http://nlab.inf.u- szeged.hu/

3 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 3 Követelmények, tudnivalók Vizsga év végén (80 pont) Gyakorlat: (40 pont)  Online vizsgák (10 pont, csak a 3 final számít)  Jegyzőkönyvek (10 pont)  Záró gyakorlati vizsga (20 pont) hálózat tervezés, kivitelezés adott specifikáció alapján dokumentálás Órai aktivitás 10 pont Weboldal :

4 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 4 A félév tartalma

5 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 5 Az Internet forgalomirányító protokollja Exterior Gateway Protocol  Az EGP működése  Problémák az EGP-vel Border Gateway protocol  Mikor van rá szükség  BGP alapok BGP üzenet típusok BGP véges állapot autómata Útvonal attribútumok Adrminisztratív súlyok BGP döntési folyamat BGP szomszédosságok

6 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 6 Többesküldés forgalomirányítás Internet Group Management Protocol/Multicast Listener Discovery Protocol  Join  Leave  Source filtering Real Time Protocol (RTP/RTCP) Distance Vector Multicast Routing Protocol (DVMRP) PIM Dense Mode PIM Sparse Mode  Shared trees  Shortes Path Trees  PIM Renedzvous point

7 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 7 Útvonal szabályozás/NAT-PAT Útvonal továbbadás Alapértelmezett útvonalak Igény szerinti forgalomirányítás Útvonal szűrés Útvonal térképek

8 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 8 Multiprotocol Label Switching Architektúra Keret módú MPLS működés Cella módú MPLS működés

9 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 9 ISDN/xDSL/PPP Point to Point Protocol PPP  PPP áttekintés  PPP azonosítás  PPP visszahívás  PPP tömörítés  PPP több vonal Inetgrated Services Digital Network ISDN  Architektúra  ISDN protokol rétegek X Digital Subscriber Line  A helyi hurok kihívásai  A DSL család HDSL SDSL ADSL RADSL VDSL  PPPoE, PPPoA

10 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 10 VoIP Public Switched Telephony Network (PSTN)  Signaling System Number 7  PSTN szolgáltatások VoIP előnyök Quality of Service QoS  Jellemzők  Integrated Services  Differentiated Services IP jelzési protollok  H.323  SIP Átjáró protokollok  Simple Gateway Control Protocol Virtuális kapcsoló vezérlő  Open Packet Telephony

11 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 11 Biztonság Kihívások Megoldások Topológiák Tűzfalak Proxy-k Behatolás Érzékelő rendszerek

12 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 12 Név feloldás (DNS, DNSsec) Feladata Elemei Működése Biztonsági problémák A DNSsec által nyújtott megoldások PK-DNSSEC SK-DNSSEC

13 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 13 VPN VPN áttekintés L2TP IPSec  Alagút  Átvitel  SA  IKE

14 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 14 AAA Áttekintés Biztonsági protokollok TACACS+ Radius 802.1x

15 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 15 Hálózat menedzselés Simple Network Management Protocol  A protokoll feladata  V1,V2,V3  Csapdák  Kérés típusok Management Information Base  Feladata  Szintakszisa

16 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 16 WAN/Campus tervezés A Campus hálózatok áttekintése A különböző kapcsolási technológiák áttekintése és összehasonlítása  L2  L3  L4 Hierarchikus tervezés QoS Építőköves megközelítés

17 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 17 Források:

18 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 18 Internet működése, topológiája Az internet története Network Access Point Peering Depeering Az internet struktúrája

19 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 19 Internet RFC 1958; B. Carpenter; Architectural Principles of the Internet; June, RFC 1958 Senki sem tulajdonosa az Internetnek, nincs központi kontroll, senki sem tudja kikapcsolni. A fejlődése a technológiákkal kapcsolatos nyers konszenzuson és a futó kódon múlik. Sokkal fontosabb az aktuális visszajelzések szerinti tervezés mint bármilyen architektúrális elgondolások.

20 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 20 Az Internet fizikai topológiája

21 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 21 Tenger alatti kábelek

22 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 22 Az Internet térképe

23 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 23 Forgalmi jellemzők

24 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 24 Az Internet története 1957 Sputnik I -> ARPA (Advanced Research Project Agency) 1962 IPTO (Information Processing Techniques Office)  SAGE (Semi-Automatic Ground Environment) SAGE központok (27, 250 tonna egy) Igen fejlett funkciók  Hibatűrő számítógép hálózat a Pentagon, Cheyene hegység és a Stratégia légi parancsnokságot (SAC) kötötte össze (+100 egyéb helyet) 1969 ARPANET  Csomagkapcsolt hálózat bérelt vonalakon  Stanford – University of Los Angeles (l,o,g-crash) (AT&T 50 kbit/s) 1983 Milnet levált 1979 National Science Fundation: CSNET EUnet csatlakozás + sok más hálózat 1990 Arpanet leállt Kereskedelmi hálózatok is megjelentek (NSFNET szigorúan kutatói) Az NSF át szerette volna adni a hálózat működtetését: Network Access Point NAP-ot hoztak létre (New York, Washington DC, Chicago, California) 1997 Az NSFNET kereskedelmi üzemeltetésbe került (Internet2 kezdődött)

25 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 25 Network Access Point A kezdetekben egyfajta csatlakozási pontot jelentett a tengerentúli és nagysebességű vonalakhoz. Később az egyetemi hálózatok csatlakoztak ilyen pontokon az NFSNET-hez A NAP-ok regionálisan voltak elosztva Ma Internet Exchange Point (IXP) az Internet csatlakozási pontjai  Autonóm rendszerek találkozási pontja  Forgalom és útvonal kicserélési pont  A forgalom kicserélés nem másik hálózaton, hanem ezeken a pontokon történik (ár, késleltetés, sávszélesség)  Itt tipikusan nem kell fizetni a forgalomért (a felső szolgáltatónak igen!)  A helyileg közel fekvő hálózatokat célszerű így összekötni (nem kontinensen keresztül)  Különböző peering egyezmények Az Internet nem egy gerincű Tipikusan kapcsolókat tartalmaz (egy vagy több)  Régebben ATM  Ma Ethernet A sávszélesség  10,100,1000,10000 MBit/s Az IPX működtetése tipikusan a résztvevők feladata (a sávszélesség függvényében)

26 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 26 Peering Hálózatok önkéntes összekötése (mindkét oldalnak hasznos) Forgalom és utak kicserélése  Az ISP-k igyekeznek alsó szinten megszabadulni a bejövő forgalomtól Általában ingyenes (Settlement-Free Interconnection) Típusai:  Privát Telekommunikáció társaságon keresztül Sötét kábelen keresztül  Publikus ATM Ethernet FDDI Peering Agreement PA Multilateral Peering Agreement MLPA Előnyei:  Nagy kapacitás  Csökken a függés más szolgáltatótól  Nagyobb sávszélesség

27 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 27 Depeering A kapcsolódás önkéntes így a lekapcsolódás is. Okai:  Szeretnénk tranzit díjat szedni  A másik oldal profitál az ingyenes kapcsolódásból  A forgalmi arányok nem megfelelőek  Egy társ bennünket használ felfelé mutató szolgáltatóként  Instabilitás

28 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 28 Az Internet struktúrája Globális elérhetőség (a felhasználó nem veszi észre, hogy sok hálózat van, csak egyet lát) Hierarchikus szerkezetű  TierI (kapcsolatot ad el vagy társul)  TierII (társul és fizet másnak a kapcsolatért)  Tier III. (fizet a kapcsolatért)  Rétegei Felhasználók Helyi Internet szolgáltatók Regionális Internet szolgáltatók  Point of Presence – POP  Network Access Point A hálózatok közötti viszonyok  Tranzit (mi fizetünk érte)  Társ (tipikusan ingyenes)  Szolgáltató (mások fizetnek nekünk) Nem egészen hierarchikus  Az egyes cége külön NAP-okat hoztak létre  A különböző szintű szolgáltatók nem csak a saját szintjükön tevékenykednek

29 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 29 Skála független jellemző Barabási Albert A csomópontok fokszám nem egyenletes eloszlású  Nagyon kevés nagyon nagy fokszámú (gyűjtők) Az Internet nagyon ellenálló a véletlen hibákkal szemben Az Internet sebezhető célzott támadásokkal Kicsi világ jelenség

30 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 30 Euro-IX 36 tagja van A különböző csomópontok különböző szolgáltatásokkal bírnak

31 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 31 A világ legnagyobb IX-e Amsterdam IX – AMS-IX

32 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 32 Statisztikák

33 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 33 GEANT

34 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 34 Hungarnet

35 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 35 BIX Antenna Hungária BIX NodeAntenna Hungária Rt., Országos Mikrohullámú Központ, Széchenyi hegy GTS-Datanet BIX NodeGTS-Datanet Kft., 2040 Budaörs, Ipartelep u ISZT BIX NodeISZT, 1132 Budapest, Victor Hugo u Pantel BIX NodePantel Rt., Budapest, Infopark T-Com BIX Node1052 Budapest, Városház utca 18. PortspeedOne-time fee Monthly fee Category A Monthly fee Category B 10/100 Mbps165,000.- Ft110,000.- Ft55,000.- Ft 1 Gbps330,000.- Ft220,000.- Ft110,000.- Ft 10 Gbps900,000.- Ft600,000.- Ft300,000.- Ft

36 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 36 IX Forgalomcsere Útvonal csere  Unix gépek BGP-t futtatva ( AS) A következő előadás tartalma

37 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 37 A következő előadás tartalma Exterior Gateway Protocol  Az EGP működése  Problémák az EGP-vel Border Gateway protocol  Mikor van rá szükség  BGP alapok BGP üzenet típusok BGP véges állapot automata Útvonal attribútumok Adminisztratív súlyok BGP döntési folyamat BGP szomszédosságok


Letölteni ppt "1 IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II. 15/1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések