Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Varga Tamás NBKS0031ÁÓ.  A hidrogénbombák, vagy fúziós bombák az atommagok egyesülésén, fúzióján alapulnak, amikor könnyebb atommagok, mint például hidrogén.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Varga Tamás NBKS0031ÁÓ.  A hidrogénbombák, vagy fúziós bombák az atommagok egyesülésén, fúzióján alapulnak, amikor könnyebb atommagok, mint például hidrogén."— Előadás másolata:

1 Varga Tamás NBKS0031ÁÓ

2  A hidrogénbombák, vagy fúziós bombák az atommagok egyesülésén, fúzióján alapulnak, amikor könnyebb atommagok, mint például hidrogén vagy hélium állnak össze nehezebb elemekké nagy energia felszabadulása mellett.  Az elnevezés pontatlan, mert egyrészt minden "hidrogén"-bombában a hatás egy jelentős részét egy fissziós bomba adja, másrészt az egylépcsős "atom"- bombák belső üregét is hatásfok javító hidrogén alapú töltettel töltik ki. Így a "hidrogénbomba" helyett szerencsésebb a kétfázisú atombomba kifejezés.

3  A hidrogénbomba elnevezést az alapanyaga miatt kapta, hívják még termonukleáris fegyvernek is, mivel a fúziós reakcióknál a láncreakció beindulásához rendkívül magas hőmérséklet kell.  A hidrogénbombák tömegének nincsen felső korlátja, mivel a beindításához szükséges rendkívül nagy hőmérséklet és nyomás szükséges, spontán módon Földi körülmények között semmiképpen sem indul meg a fúziós reakció.

4  Az atommagfúziós reakció sebességét (az időegységenként végbemenő fúziós reakciók számát) a következő összefüggés adja meg:  ahol Nd, illetve Nt jelöli a reakcióban részt vevő atommagok ­esetünkben deutérium és trícium atommagok sűrűségét, atom/cm3 egységben mérve, az sv mennyiség pedig a reakció s valószínűsége (az ún. hatáskeresztmetszet) és a részecskék sebességéből képezett szorzat átlagértéke. Az $V mennyiség erősen függ a hőmérséklettől, ezért, bár a magfúzió már millió °C hőmérsékleten is végbemegy, a jelentős energiaterme­léshez ennél nagyobb, 50 millió °C körüli hőfok szükséges.

5  A hidrogénbomba megvalósításának kulcsa az a megoldás, amit a szakirodalom Teller–Ulam-tükör, vagy Teller–Ulam ­elrendezés néven ismer.  Ha a gyutacsként szolgáló hasadási bombát egy nehézfém (volfrám, urán stb.) anyagú, forgási ellipszoid alakú tükör egyik fókuszpontjába helyezzük, akkor a robbanás pillanatában keletkező hőmérsékleti sugárzást a tükör a másik fókuszba gyűjti össze, ebben a fókuszpontban foglal helyet a fúziós mag

6  A Hidrogénbomba tervezésénél nyilvánvaló cél, hogy minél nagyobb hányad elhasználódjon a fúziós töltetből, azaz a hidrogénbomba kiégési szintje nagy legyen. Ehhez szükséges, hogy a tükör "összetartási ideje" elég nagy legyen, valamint a fúziós töltetre is érvényes egy összetartási idő.

7  Teller Ede, továbbá - tőle függetlenül - Dmitrij Szaharov nevéhez fűződik.  Ha a fúziós töltetet litium-deuteridből (LiD) készítik, akkor a hasadási gyutacs neutronsugárzása hatására a lítium tríciummá alakul. A keletkező trícium a deutériummal reakcióba lépve neutront termel, így a lítium- trícium átalakulás igen gyorsan és jó hatásfokkal végbemehet.

8

9 Első hidrogénbomba robbantása


Letölteni ppt "Varga Tamás NBKS0031ÁÓ.  A hidrogénbombák, vagy fúziós bombák az atommagok egyesülésén, fúzióján alapulnak, amikor könnyebb atommagok, mint például hidrogén."

Hasonló előadás


Google Hirdetések