Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

. Betyár világ A köztudatban és a sajtókban az 1830-as évekig szerepük egyértelm ű en negatív volt, ekkortól kezdve azonban sokan népi h ő sökké váltak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: ". Betyár világ A köztudatban és a sajtókban az 1830-as évekig szerepük egyértelm ű en negatív volt, ekkortól kezdve azonban sokan népi h ő sökké váltak."— Előadás másolata:

1

2 .

3 Betyár világ A köztudatban és a sajtókban az 1830-as évekig szerepük egyértelm ű en negatív volt, ekkortól kezdve azonban sokan népi h ő sökké váltak. Ugyanez a folyamat a világ más tájain is lejátszódott:ezt annak tulajdonítják, hogy a társadalomból kitaszított b ű nöz ő k gyakran az igazságosabb társadalomért küzd ő politikai mozgalmak élére álltak, vagy ezek szimbólumaivá váltak. Els ő k között „megdics ő ült” magyar betyárok Zöld Marci, Sobri Jóska és Rózsa Sándor voltak. A betyárokról már a 18. század óta sorra születtek a betyárballadák, betyárdalok és szájról szájra terjed ő történetek, mondák és a betyárromantikák.

4 Szeged,1813. július 16. –Született a magyar történelem legismertebb betyárja, Rózsa Sándor, aki mindig szembeszállt a hatalommal. Neki köszönhetjük azt, hogy a betyárokra nem feltétlenül negatív éllel emlékezünk. Sokszor, mint nemzeti hősökre gondolunk. Rózsa Sándor több bűncselekményt is elkövetett, de állítólag sohasem káromkodott, és az igazságszolgáltatás jegyében cselekedett. Megbüntette az elitet, és segített a szegényeken. Az es forradalom és szabadságharc idején 150 fős seregével kiverte a szerb megszállókat a Délvidékről – maga Kossuth Lajos kérte meg arra, hogy segítsen. A hatalom kényszerítette arra, hogy szembeszálljon a törvényekkel. Apját felakasztották ló lopásért, Rózsa Sándor ekkor még gyermek volt. 23 évesen viszont már nem kölyökként tekintett rá a bíróság: tehénlopásért sokévnyi börtönre ítélték Szegeden. Megszökött a rabságból, és innentől kezdve a menekülés és kalandok egész sora következett életében az Alföld pusztáin, tanyáin. Szinte mindenki befogadta, kapott ételt, italt, szállást. Élő legenda volt, akinek a híre gyorsan terjedt ben kérvényt nyújtott be, melyben vállalta volna, hogy becsületes életet él élete hátralévő részében – ezt a kérvényt a hatalom elutasította. Az 1848-as, szerbek elleni harcokért cserébe Kossuthtól kapott egy amnesztiára vonatkozó menlevelet. Érdekesség, hogy a karikás ostor volt a 150 fős betyársereg legnagyobb fegyvere, erre nem tudtak felkészülni a szerb janicsárok. A strázsai csatában 637 szerb halt meg, és nincs feljegyzés arról, a betyárok közül ottmaradt volna-e valaki.

5 A szabadságharc leverése után vérdíjat tűztek ki a fejére, méghozzá pengőt, ami szokatlanul magasnak számított akkoriban.

6 1859 februárjában kezdődött. Rózsa Sándor bírósági tárgyalása. Annyira népszerű volt, hogy nem merték kivégezni, életfogytiglani börtönre ítélték. Kufsteinbe, majd Theresianstadtba, később Pétervárra került, hogy aztán 1868-ban amnesztiával szabaduljon. Miután kiszabadult, megpróbált becsületesen élni, de az emberek sztereotípiákkal közelítettek felé. Újra összeállt a banda, vonatokat és postakocsikat raboltak. Ráday Gedeon pandúrfőnök csapdát állított neki, újra elfogták és a szamosújvári börtönben halt meg, 1878-ban. Ha valamit zsákmányoltak, mindig egyenlően osztotta szét azt a többi betyár között. Akinek csak tudott, segített. Talán ezért maradt pozitív hős.

7 .Rózsa Sándor a Theresienstadti börtönben.

8 Milfajt Ferkó Milfajt József és Torsa Teréz gyermekeként született vallásalapítványi majorhoz tartozó juhászházban. Pályáját urasági inasként kezdte, később szökött katona, majd juhász volt.24 éves korában volt az első "összeütközése" a törvénnyel. A csornai úriszék két év börtönre és félévenkénti 25 botütésre ítélte. Sobri Jóska bandájába állt, ahol írástudásával ki is tűnt társai közül. Egy ideig Sobri alvezére volt, de 1836 októberében elhagyta és új bandát hozott létre. A Szolgagyőrpusztai Hunkár kastélyt1836. december 8-án rabolták ki. Tettük óriási felzúdulást okozott országszerte. A Hunkár család nagy tiszteletnek örvendett, Hunkár Antal, a nemesi felkelő sereg századosaként, részt vett a Napóleon elleni győri csatában. Ezután a Vérteskethelyi erdőben osztoztak meg a zsákmányon, majd a Majki csárdába mentek. Ki is rabolták a fogadót, majd mulatozni kezdtek. Itt aztán csúnya malőr történt. Kiss Jancsi,

9 Milfajt Ferkó nemrég szerzett új puskájával úgy kupán vágta az egyik vendéget, hogy a puska tusa letört. Kiss Jancsi a töltött fegyvert földhöz vágta mérgében. A puska elsült és Milfajt lábát térd felett keresztüllőtte. A sebesült betyárt előbb a Kethelyi erdőbe vitték, majd a Kethelyi törvénybírónál helyezték el, aki a betyárok szemében „jó ember” volt. Milfajt még sem érezte magát biztonságban, de hiába üzent a sógorának, Nagy Ádámnak, az nem tudott segíteni. Milfajt átadott neki kétszáz forintot és 11 aranyat: "Ha meghalnék, gyermekeimnek méltasson valamit." December 13-án aztán a pandúrok elfogták. Előbb Kisbérre vitték, majd Bakonyszombathelyen átadták a Veszprém megyei hatóságoknak. A megyei statáriális bíróság december 24-én Milfajt Ferkót kötél általi halálra ítélte, és még aznap fel is akasztották.

10 Milfajt Ferkó

11 Sobri Jóska Erdőd majoron, született 1810 be. Apja, Pap István a Sopron vármegyei Sobor faluból került Vas vármegyébe, a mai Bögöte közelében fekvő Erdőd majorba kanásznak, ahol Jóska nevű fia 1810 be született. Valószínűleg édesapja szülőfaluja után kapta a Sobri ragadványnevet. Még fiatal korában inkább legénykedésből, mint bűnöző szándékkal részt vett egy bakonyi disznólopásban, majd az eltulajdonított jószág értékesítésében. A cselekményre azonban hamar fény derült, s Jóskát a törvényszék a kár megtérítésére és a szombathelyi börtönben letöltendő két év büntetésre, továbbá 240 pálcázásra ítélte. Egyik rabtársától tanult meg írni, olvasni és öltözködése is megváltozott. Mikor visszatért cifra ruhát viselt és kész kalandor volt ben társával, Fényes Istók bojtárral kirabolták a kolomposi juhászt. Istókot elfogták és felakasztották, Sobrinak azonban sikerült megszökni az igazságszolgáltatás elől. Ettől kezdve bujdosásra kényszerült..

12 Csakhamar a bujdosó szegénylegények vezérévé vált, akikkel a Dunántúl erdős vidékein garázdálkodott. Alvezérét Milfait Ferkónak hívták. Sobri bizalmasa és tanácsadója volt.) A Bakony és a hozzá közel lévő Vas, Zala, Győr és Veszprém megyék voltak működésük területei. Bandájukkal általában gazdag számadó juhászokat, kereskedőket fosztogattak. Sobri 1836-ban követte el talán leghíresebb tettét, amikor a győri káptalan pénztárát rabolta ki és az uradalmi számtartó minden vagyonát elvette. Másik híres esete Hunkár ezredes kirablása volt, ami végzetesnek bizonyult számára, hiszen az áldozat nagytekintélyű és befolyásos ember volt. Az ezredes magánál a királynál és a nádornál tett panaszt, így a vármegyék és a kormányzati szervek szigorú és megfelelő intézkedéseket hoztak. A kancellária a bűnözés megállítása érdekében mozgósította hat vármegye katonaságát és valóságos hajtóvadászatot rendeltek el ellene. Sobri Jóska fejére 100 arany vérdíjat tűztek ki.

13 Az üldözött Sobri csapatát kétfelé osztotta: az egyik Milfajt vezetésével a Vértes felé vonult, míg ő a másikkal a Bakonyon át Tolna felé tartott. Alvezérét érte előbb utol a végzet: a sebesült betyárt elfogták és december végén a "talpon álló" (rögtönítélő) bíróság felakasztatta. Sobrit és öt társát 1837 február 17-én kerítették be Somogy és Tolna vármegye határán,Lápfőnél. Itt szabályszerű ütközet alakult ki, a sarokba szorított betyárok bátran védekeztek, még sebesülten sem adták meg magukat. Sobri folyamatosan tüzelt a főnyi katonára, akik végül mégis a közelébe férkőztek és egy tiszt lándzsával rontott rá. A betyár célba vette, de amikor rádöbbent, hogy körül van véve, a fegyvert maga ellen fordította és szíven lőtte magát. A még életben lévő társai közül néhánynak az ezt követő zűrzavarban sikerült kereket oldaniuk.

14 Sobri Jóska

15 Karikás ostor. Nyersbőrből készült kb. 3,5 m hosszú ostor. A pásztornépek közül a csikósok révén vált igazán ismerté, holott használták, ill. használják mind a mai napig a gulyások is és régen a kondások is ilyen ostorokkal terelték az állatokat. Az ostorok némileg különböznek egymástól, tájegységekre jellemző módon. A Hortobágyon pl. nem raknak bele karikát, hanem bőr szállal fogják oda a nyélhez és úgynevezett kígyóderekas ostorokat készítenek arra felé. A Dunántúlon pedig ólom berakással díszítik a nyelet és ún. állásokkal rögzítik a nyélhez az ostort. Komoly fegyverré a betyárok kezében vált, akik a '48-as szabadságharc idején szabadcsapatokként küzdöttek a Délvidéken többek között ostorokkal is melyek csapójához a sudárba drót darabokat fontak és halál biztos kézzel sújtottak le az ellenségre komoly sérüléseket, nemritkán halált okozva nekik. Az ostorok pattogó hangját, amelyet cserdítésnek hívnak, az okozza, hogy a sudár a lendület révén átlép a hangsebességen és ilyenkor hangrobbanást hallunk.

16 Rózsa Sándor Savanyú Jóska Sobri Jóska Vidróczki Márton Zöld Marci Angyal Bandi Bogár (Szabó) Borbély Fábián Pista Fazekas Mihály Híres Magyar betyárok A nevekre kattintva többet is meg tudhatsz az illető betyárról.

17


Letölteni ppt ". Betyár világ A köztudatban és a sajtókban az 1830-as évekig szerepük egyértelm ű en negatív volt, ekkortól kezdve azonban sokan népi h ő sökké váltak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések