Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szemle (A helyszíni szemle). „Nincs olyan bűnöző, bármilyen hétpróbás csirkefogó is legyen az, aki működésének nyomait akaratlanul hátra ne hagyná”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szemle (A helyszíni szemle). „Nincs olyan bűnöző, bármilyen hétpróbás csirkefogó is legyen az, aki működésének nyomait akaratlanul hátra ne hagyná”"— Előadás másolata:

1 A szemle (A helyszíni szemle)

2 „Nincs olyan bűnöző, bármilyen hétpróbás csirkefogó is legyen az, aki működésének nyomait akaratlanul hátra ne hagyná” Edmond Locard

3 A magyar kriminalisztika első helyszíni fotója

4

5 Május 8-án, reggel fél nyolckor értesítették Thaisz Eleket a halálesetről. A gróf szobájában az ágy mellett feküdt, arccal a plafon felé. Vérnyomok csak Teleki közelében voltak, a golyó a mellkasnál hatolt be, majd az első ágyékcsigolyát keresztülfúrva az izomban megállapodott.

6 Az első magyar bűnügyi helyszínelés - gr. Teleki László öngyilkossága (?) 1861 május 8. A nyomozás szerint öngyilkos lett, ezt a történészek is elfogadják. De… biztos, hogy a holttestet elmozdították eredeti helyéről biztos, hogy a korabeli jkv.-et megváltoztatták ( Tisza Kálmán nem 9-kor, hanem 11 körül távozott!) a házban lakók nem hallották a lövést (a kísérlet során a lőkupacs csattanása két szobával odébb is jól hallható volt, pedig az a lövés zajának csupán tizedével jár) Thaisz még aznap letartóztatott egy állítólagos volt honvéd ezredest, akit három héttel később szabadon engednek, a vizsgálati anyagban meg sem említik… másnap kellett volna elmondania pályafutása legkomolyabb beszédét, a félkész beszéd a fiókban volt…

7 A helyszín büntetőjogi értelemben Ahol a bűncselekmény bármely tényállási eleme megvalósult (pl. ahol a kár bekövetkezett) Ha a büntetőjogi különös részi tényállásban szerepel a bcs. elkövetésének helye (pl. „közveszély helyszínén”)

8 „Helyszínes” bűncselekmények?! Minden bűncselekményt elkövetnek valahol! De… Vannak olyan bűncselekmények, amelyek bizonyításában a helyszínnek kiemelkedő fontosság tulajdonítható. Ezek a tárgyi és intellektuális környezetben olyan elváltozásokat hoznak létre, amelyekből a cselekményre és az elkövetőre közvetlen információk szerezhetők. Helyszínes bűncselekmények

9 Emberölés

10 Betöréses lopás

11 Rablás

12 Közlekedési bűncselekmény

13 Erőszakos közösülés Stb…

14 A szemle fogalma Be.119.§ 119. § (1) Szemlét a bíróság, illetőleg az ügyész rendel el, és tart, ha a bizonyítandó tény felderítéséhez vagy megállapításához személy, tárgy vagy helyszín megtekintése, illetőleg tárgy vagy helyszín megfigyelése szükséges. (2)A szemlénél - ha szükséges - szakértőt is lehet alkalmazni. (3) A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket részletesen rögzíteni kell. A szemlén fel kell kutatni és össze kell gyűjteni a tárgyi bizonyítási eszközöket, és gondoskodni kell a megfelelő módon történő megőrzésükről. A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép- vagy hangfelvételt, illetve képet és hangot egyidejűleg rögzítő felvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (4) Ha a szemle tárgyát egyáltalán nem, vagy csak jelentős nehézség, illetve költség árán lehetne a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elé vinni, a szemlét a helyszínen kell megtartani. Kriminalisztika „helyszíni szemle” Olyan eljárási cselekmény, amelynek során a büntetőeljárási jog által meghatározott alakiságok betartása mellett rögzítik a helyszínen talált állapotot, helyzetet, körülményeket, felkutatják a nyomokat, nyomhordozókat, anyagmaradványokat, egyéb elváltozásokat és ezek összefüggéseit, hogy a szemle eredményei a nyomozás számára adatokat nyújtson, a bíróság előtt pedig tényeket bizonyítsanak és a valóságot érzékeltessék.

15 A helyszíni szemle feladatai annak megállapítása, hogy történt- e bűncselekmény, s ha igen, milyen bűncselekmény történt, olyan adatok felkutatása és összegyűjtése, amelyekből a bűncselekmény lefolyására és az elkövető személyére következtetni lehet a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, összegyűjtése és rögzítése, valamint állagának megóvása az igazságügyi szakértői munka feltételeinek biztosítása!

16 A helyszíni szemle, mint a nyomozás kezdetének első és meghatározó bizonyítási eljárása elhalaszthatatlan, helyettesíthetetlen és megismételhetetlen!

17 „Elhalaszthatatlan” A halaszthatatlan jelleg az elsődleges intézkedések gyorsaságát és szakszerűségét követeli. A gyors reagálás az elsődleges adatok helyes értékelésétől, a jól megszervezett ügyeleti szolgálattól és a rendelkezésre álló kriminalisztikai szakértelem bevethetőségétől függ. Eljárásjogi következménye:a nyomozás határideje a halaszthatatlan nyomozati cselekmény elvégzésének időpontjától kezdődik!

18 „Helyettesíthetetlen” A helyettesíthetetlenség azt jelenti, hogy a bizonyítékok felkutatása és a későbbi eljárás számára történő biztosítása szempontjából egyetlen más bizonyítási eljárás sem képes olyan eredményes felderítésre, mint a helyszíni szemle. Elmaradása, vagy késedelmes és hozzá nem értő végrehajtása szinte mindig felfedezhető a megoldatlan bűnügyek szakmai értékelése során.

19 „Megismételhetetlen” A megismételhetetlenség arra utal, hogy a helyszíni szemle során végrehajtott nyomrögzítések jellegéből adódóan azok gyakran az eredeti nyomok megsemmisítésével járnak, ezért ha az ilyen beavatkozás nem szakszerű, később már alig pótolható. További szempont, hogy az idő múlásával a nyomok felismerhetősége és rögzíthetősége jelentősen romlik, azok más elváltozásokkal keveredhetnek, amelyek már nincsenek kapcsolatban a bizonyításra váró cselekményekkel.

20 A helyszínek fajtái I. Valódi: a helyszín, ha azon a bűncselekmény véghezvitele óta semmiféle változtatás nem történt. Változtatott: helyszín az, ahol akár gondatlanul, akár szándékosan megváltoztatták az eredeti állapotot. Koholt: a helyszín, ha a tettes azt tudatosan másképpen állította be, mint ahogyan az eredeti cselekmény nyomán az létrejött.

21 Koholt helyszín Önakasztással elkövetett öngyilkosságnak álcázott emberölés koholt helyszíne. A földön alig észrevehető vonszolási nyomok!

22 A helyszínek fajtái II. Többes: helyszínről akkor beszélünk, ha a véghezviteli magatartás egyes elemei, avagy bizonyos elő- és utócselekmények eltérő földrajzi területen valósultak meg (pl. ha az ölés helye és a holttest feltalálásának helye különbözik) Mozgó: helyszín minden olyan közlekedési eszköz, amely a bűncselekmény nyomait hordozza. „Élő” : helyszín az, ahol a bűncselekmény által megindított okfolyamatok még nem fejeződtek be, a környezetre kifejtett romboló hatások még észlelhetőek, robbanások, tüzek pusztítanak, a helyszínen ellátásra szoruló sérültek vannak, stb. (pl. tömegszerencsétlenség)

23 A helyszín biztosítása A helyszín biztosítása a változatlan állapot megőrzésére irányul. Ennek fázisai: tájékozódás a helyszínről, elsősegély nyújtása a sérülteknek, kárelhárítás és mentés, a helyszínen fenyegető közveszélyek megszüntetése, elhárítása, lehetőleg úgy, hogy eközben a nyomozás érdekeire is tekintettel kell lenni, a tetten ért elkövető elfogása, a forró nyomon üldözés megkezdése, a helyszín és annak bűncselekménnyel összefüggésbe hozható elváltozásainak őrzése, a szemmel látható átmeneti nyomok védelme, a tanúk visszatartása, az illetéktelenek eltávolítása jelentés a helyszín biztosítása során tett intézkedésekről az időközben kiérkező szemle bizottság vezetőjének.

24 A helyszíni szemle szakaszai 1.Statikus (összképrögzítő) szakasz 2.Dinamikus (nyomkereső) szakasz

25 A statikus szakasz Feladata az összkép; a helyszín adott állapotának és összefüggéseinek feltárása és rögzítése. Legfontosabb jellemzője, hogy a szemletárgyakat nyugalmi állapotukban vizsgálják, külső megjelenésüket, egymáshoz viszonyított távolságukat, helyzetüket, a szabad szemmel látható nyomokat és elváltozásokat rögzítik. SEMMIT SEM ÉRINTENI!

26

27 A helyszín átvizsgálásának objektív módszerei 1.Spirál 2.Rács 3.Vonal 4.Zóna

28 A helyszín átvizsgálásának szubjektív módszerei A szubjektív módszerek alapgondolata az, hogy a helyszíni szemlét nem mechanikusan, valamely előre meghatározott haladási irány mechanikus követésével, hanem a szituációból adódó logikai összefüggések szerint végezzék. A gondolati rekonstrukció az elkövetés gondolatbeli lejátszásán alapuló szemlemódszer Az információs lánc módszerének lényege az a felismerés, hogy a helyszín bizonyos elemei között szoros logikai összefüggés áll fenn. A kiválasztott (megfelelőnek tartott) végrehajtási módszert nem szabad változtatni, nehogy „holt terek” keletkezzenek!

29 A statikus szakasz alapján levonható következtetések I. az elkövetők helyismeretére utal a célszerűen megválasztott megközelítési és távozási útvonal, valamint a behatolás módja, továbbá a helyszínen végzett mozgások magabiztossága, a személyi kapcsolatok jellegére, különösen arra, hogy a sértett ismerhette-e az elkövetőket, az eltulajdonított tárgyak rejtekhelyeinek felfedezése és a véghezvitel egyéb jellemzői arra vallhatnak, hogy az elkövetők tisztába lehettek a sértett szokásaival, illetve az elkövetés szempontjából lényeges tulajdonságaival,

30 A statikus szakasz alapján levonható következtetések II. a helyszín összképe utalhat az elkövetők számára, testi adottságaikra, szaktudásukra egyes jelek utalhatnak az elkövetés idejére és időtartamára arra, hogy a tettesek mennyi időt tölthettek a tetthelyen a helyszín sokszor árulkodik az indítékokról, avagy arról, hogy az elkövetők olyan módon alakították át a helyszínt, hogy az eredeti indítékaik rejtve maradjanak

31 A dinamikus szakasz A szemle dinamikus szakasza a helyszín tervszerű, módszeres, alapos, részletes, és szakszerű átkutatásából tevődik össze. A szemletárgyak nyugalmi (statikus) helyzetükből kimozdítva kerülnek megvizsgálásra. Fel kell kutatni, meg kell vizsgálni, és megfelelő módon rögzíteni kell a helyszínen található valamennyi olyan tárgyat, jelenséget, elváltozást, amely a bűncselekménnyel kapcsolatban releváns és támpontot nyújthat a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséhez, vagy egyébként tárgyi bizonyíték forrása lehet.

32 Jegyzőkönyvvezetőfényképész

33

34 Ajánlott irodalom Hatos Géza: A „Különc” halála. História 1981/1. Juhász Júlia: A tetthely beszél.Gondolat Kiadó.Budapest, Dr.Pusztai László: Szemle a büntető eljárásban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.Budapest 1977.


Letölteni ppt "A szemle (A helyszíni szemle). „Nincs olyan bűnöző, bármilyen hétpróbás csirkefogó is legyen az, aki működésének nyomait akaratlanul hátra ne hagyná”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések