Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 TŰZVÉDELEM I.. 2 TŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1999.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 TŰZVÉDELEM I.. 2 TŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1999."— Előadás másolata:

1 1 TŰZVÉDELEM I.

2 2 TŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) kiadásáról

3 3 TŰZVÉDELMI ALAPFOGALMAK Tűz – égési folyamat  veszélyt jelet életre, testi épségre anyagi javakra és károsodást okoz Tűzvédelem  tűzesetek megelőzése  tűzoltási feladatok ellátása  tűzvizsgálat (tűzoltóság szakmai tevékenysége a tűz okának és helyének felderítése)  valamint a fentiek feltételeinek megteremtése Tűzmegelőzés  tüzek keletkezésének megelőzése  tüzek továbbterjedésének megakadályozása  tűzoltás feltételeinek biztosítása Tűzoltás veszélyeztetett személyek mentése anyagi javak védelme tűz terjedésének megakadályozása tűz eloltása tűz közvetlen veszélyének elhárítása

4 4 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI Szilárd testek hőtágulása  Lineáris hőtágulás  Köbös hőtágulás Hőtágulás következtében bekövetkező szilársági feszültség E - rugalmassági modulus  - lineáris hátágulási együttható  t - hőmérsékletváltozás

5 5 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI Folyadékok hőtágulása Gáztörvények Gay-Lussac I. törvénye Gay-Lussac II. törvénye

6 6 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI Boyle-Mariotte törvény Egyesített gáztörvény Halmazállapot-változások Olvadás: szilárd halmazállapotból cseppfolyós halmazállapotba való átmenet Fagyás: az olvadás megfordított folyamata Párolgás: cseppfolyósból gázhalmazállapotba vezető folyamat Lecsapódás (kondenzáció, cseppfolyósítás): a párolgás fordított folyamata Szublimáció: a szilárdból a gázhalmazállapotba történő közvetlen átmenet. Megfordítottja a megszilárdulás, vagy kondenzáció.

7 7 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI t [  C] h [J/kg] olvadás fagyás A BC t B = op.  h olv. Olvadás és fagyás  h olv.víz = 335 J Hőtranszport (hőterjedés)  hővezetés (kondukció)  hősugárzás (radiáció)  hőáramlás (konvekció )

8 8 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI Égéselméleti alapok Égés oxidáció Tűz nem irányított égés (káros következményekkel jár) Égés sebessége lehet:  lassú égés (mm/s nagyságrendű, pl. izzások)  normális égés (cm/s nagyságrendű, pl. legtöbb égés)  gyors égés (dm/s nagyságrendű, pl. tűzveszélyes folyadékok égése)  robbanás illetve detonáció (100 – 1000 m/s nagyságrendű) Az égés körülményei alapján beszélhetünk  tökéletes égésről (elegendő oxigén áll rendelkezésre),  tökéletlen égésről ( rendelkezésre álló oxigén mennyisége nem elegendő – további éghető termékek keletkezhetnek).

9 9 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI Az éghető anyag és az oxigén eloszlása szerint az égés lehet:  diffúziós égés ( éghető anyag és a levegő, égés előtt nincs összekeveredve – általában ez tökéletlen égés)  kevert égés (éghető anyag és a levegő, égés előtt össze van keveredve – gáz-, porrobbanás) Az égés külső megjelenése szerint lehet: lánggal égés (gázok, folyadékok égése) parázzsal égés (faszén, koksz) lánggal- és parázzsal égés ( fa, szén, textília) Égés feltételei: 1.éghető anyag 2.oxigén (legalább 14 – 18 tf%) 3.gyulladási hőmérséklet 4.gyújtóforrás

10 10 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI Égéstermékek:  szilárd halmazállapotú (hamu, salak)  gázokba finom folyadékcseppek (vízgőz)  gázokban finom szilárd anyagok ( füst)  gázok (széndioxid, kéndioxid) Égéshő Égéshő [MJ/kg, kWh/kg, MJ/m3, kWh/m3] az a hőmennyiség, amely egységnyi tömegű vagy térfogatú fűtőanyagból szabadul fel (égés 20  C-on kezdődik, égésterméket 20  C-ra hűtjük, vízgőzt kondenzáljuk).

11 11 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI Szilárd anyag szublmáció gőz olvadás (fémek) olvadás + bomlás folyadék párolgás bomlás + párolgás bomlás + párolgás Bomlás (fa, papír, szén) Szilárd anyagok égése Gyulladáspont

12 12 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI Folyadékok égése Lobbanáspont – folyadék felszín belobban, de a gyújtóláng eltávolítása után az égés megszűnik  Nyílt- és zárttéri lobbanáspont Gyulladási hőmérséklet Tűzveszélyes folyadéktároló tartályoknál  kiforrás pl. kőolaj emulgált vizet tartalmaz és hab formájában kifut  kivetődés pl. tartály alján kiülepedett víz robbanásszerűen felforr Gázok égése Alsó és felső éghetőségi határkoncentrációk (AÉH, FÉH) nincs égés égés gáz cc. AÉHFÉH

13 13 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI idő hőmérséklet idő Tűzfejlődés zárt térben A zártterű tüzek fejlődési szakaszai

14 14 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI Öngyulladások Öngyulladás feltételei: 1.hőtermelő folyamat a rendszer belsejében 2.a hőtermelés sebessége meghaladja a hőelvezetés sebességét Növényi anyagok öngyulladása – mikroorganizmusok hőtermelése Olajok öngyulladása – csak a növényi eredetűek  jódszám  50 (pl. lenolaj 170 – 200, napraforgó olaj 110 – 120) Kőszén öngyulladása – oxigén adszorpciója a szénszemcsék felületé szénkupac belsejében Öngyulladás a levegővel érintkezve Vízzel érintkezve meggyulladó anyagok (alkáli fémek, fémkarbidok) Egymással heves hőfejlődés mellett reagáló anyagok (oxidálószerek)

15 15 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI A tűz oltásának elméleti alapfogalmai Égés kémiai reakció – feltételei  reakciópartnerek találkozása  reakciópartnerek aktivált állapota Tűzoltási eljárások:  Fizikai  éghető anyag és az oxigén találkozásának megakadályozása  hűtés  fizikai-kémiai hatáson alapuló  homogén inhibició (lángzónával azonos fázisban a kémiai reakciót gátolják illetve lassítják)  heterogén inhibició (eltérő fázisban a kémiai reakciót gátolják illetve lassítják)

16 16 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI Tűzoltóanyagok Halmazállapot szerint a tűzoltóanyagok lehetnek  folyékony halmazállapotú Víz reakcióteret hűti vízgőz kiszorítja az oxigént nem használható elektromos környezetben izzó fémek hűtésekor (2000  C felett) alkatrészeire bomlik (durranógáz keletkezik)  gázhalmazállapotú  inert gázok (pl. széndioxid, nitrogén)  kémiailag aktív gázok(HCF gázok)  szilárd halmazállapotú  Tűzoltóporok BC porok (folyadék- és gáztüzek oltására) ABC porok (szilárd anyagok tüzeinek oltására is) D porok (fémtüzek oltására)

17 17 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI  tűzoltó habok A hab valamilyen habképző folyadék és gáz elegye. habképző anyagok lehetnek:  fehérje alapú (protein bázisú)  szintetikus alapú  vizes filmképző, szintetikus Oltóhabok kiadósság szerint lehetnek:  nehézhab: kiadósság 20 alatt  középhab: kiadósság 20 – 200  könnyűhab: kiadósság 200 fölött (szabadban nem alkalmazható)

18 18 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI Égéskésleltetés – éghető anyagok égési tulajdonságainak megváltoztatása  műanyagok égéskésleltetése – kémiai anyagokkal  fa égéskésleltetése – felületi védelem, impregnálás  textíliák égéskésleltetése – lángmentes kikészítés Cellulóz tartalmú anyagok égéseCellulóz tartalmú égéskésleltetett anyagok égése

19 19 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE Tűzjellemzők:  a változás elsősorban a tüzet jellemezze, más hatásokkal ne legyen könnyen összetéveszthető  a tűz korai szakaszában jelentkezzen  a hatás terjedjen szét a környezetben, így távolabbról is legyen esély az észlelésre TŰZ Energia felszabadulás Hőenergia Hangenergia Anyagátalakulás Szilárd égéstermékek Aeroszolok (füst)

20 20 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE Tűzérzékelők csoportosítása A felügyelt tűzjellemző alapján:  hőérzékelők  lángérzékelők  izzásérzékelők  füstérzékelők  gázérzékelők A tűzjellemző feldolgozási módja szerint: küszöbérték- (vagy határérték-) érzékelők különbségérzékelők változási sebesség érzékelők A térbeli elhelyezkedés szerint:  pontszerű vagy foltérzékelők  többpont érzékelők  vonalérzékelők

21 21 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE Az érzékelő visszaállási (újraélesítési) módja alapján:  önműködően visszaálló  valamilyen módon visszaállítható  nem visszaállítható A kimenő jel alapján:  mechanikus  elektromos Hőérzékelők Küszöbhőmérséklet érzékelők termosztátok – önmagától visszaálló olvadó kötés – nem állítható vissza, cserélni kell törőüveg, vagy kvarckörte – nem állítható vissza, cserélni kell hőérzékelő kábel – automatikusan visszaáll

22 22 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE Törőüveg vagy kvarckörte 1. menetes aljzat, 2. tömítő gyűrű, 3. záró elem, 4. üvegfiola, 5. szórótányér Sprinkler szórófejeknél alkalmazzák Beállított hőmérséklet 60 – 260  C Hőérzékelő kábel

23 23 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE Hőre érzékeny Wood-fém olvadáspontja 65 – 230  C Olvadó kötés Olvadófémes sprinkler szórófej 1. szórótányér (deflektor), 2, 5. olvadóbetét tartószerkezet, 3. olvadóbetét, 4. záró elem, 6. alátét, 7. menetes aljzat

24 24 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE Hősebesség érzékelők – akkor jeleznek, ha a változás sebessége meghaladja 3 – 5  C/min értéket Pneumatikus hősebesség érzékelő Termoelektromos elven működő hősebesség érzékelő

25 25 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE Sugárzás érzékelők  infra (IR) lángérzékelők (1 – 5  m hullámhossz tartományban működnek)  ultraibolya (UV) lángérzékelők (0,18 – 0,3  m hullámhossz tartományban működnek)  izzás érzékelők (0,7 – 1,5  m hullámhossz tartományban működnek) Gázérzékelők Tűz- és robbanásveszély jelzése ARH 20 %-nál riasztás ARH 40 %-nál beavatkozás Füstérzékelők  optikai érzékelők  fényelnyelés elvén működők (extinkciós vagy sugár füstérzékelők)  fényszóródás elvén működők  ionizációs érzékelők

26 26 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE Extinkciós füstérzékelő működési elve

27 27 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE Alkalmazhatósága:  Magas belső terek, osztott mennyezetek  Tágas csarnokok átriumok  Műemlékek, szerelhetetlen mennyezetek  Kórrozív karbantarthatatlan akadályokkal teli ipari épületek  Látható füstképződés (PVC, gumi, olaj, fa, szénhidrogének, folyadéktüzek) Alkalmazás korlátai:  Alkohol tüzek  Külső terek  Poros, füstös terek  Nem látható füstök  Magas páratartalom  Magas környezeti hőmérséklet  Közvetlen meleg levegő befúvásnál (megváltozó törésmutató) Vonali füstérzékelők A labirintkamrához csatlakozó sötétkamra terében található az infravörös adó illetve vevő. A füst lebegő részecskéi a kamrába jutva szórják az infravörös adó fényét. A vevő a szórt fényt érzékeli. A labirint kamra megakadályozza a normál fény bejutását az érzékelő térbe Fényszóródás elve

28 28 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE Aspirációs érzékelők, egy nagy érzékenységű központból, egy nyomásálló hagyományos értelemben vett csőhálózatból és egy a pontszerű érzékelőt helyettesítő szívófejből állnak. A központ általában a laser-detekció elvén alapul. A rendszer fő erényei: nagy érzékenység, a tűz korai fázisának detektálása Aspirációs füstérzékelők

29 29 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE Működési elve: Az érzékelőben radioaktív izotóppal ionizáljuk a levegőt. Az ionizációs kamra fegyverzeteire egyenáramot kapcsolunk. Az elektromágneses térben az ionizált pozitív részecskék elindulnak az anód felé. Kialakul a kamra nyugalmi árama. Az elektrontól megfosztott, ionizált levegő molekulái megtapadnak a füstszemcsék felületén. A tűz részecskéi a kamrába jutva csökkentik a mérőkamra áramát Ionizációs füstérzékelés

30 30 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE Alkalmazhatósága:  Teljes füst spektrumban kiváló érzékelés, de apróbb részecskeméretű füstök esetén jobb az érzékenység.  Nyílt lángfázisú tüzek (szénhidrogén, folyadék) korai észlelése,  Menekülési útvonalak.  Nagy értékek védelmére (számítógép termek, adatfeldolgozók …)  Irodák  Ajtók, ablakok, füstcsappantyúk vezérlésére Alkalmazás korlátai:  Külső terek.  Alkohol tüzek  Poros, nedves helyiségek.  Nagy légsebesség.  Üzemszerű füst és égéstermék jelenléte  Oldószeres légterek  Zsírgőzös légterek  Üzemszerűen meleg helyiségek Ionizációs füstérzékelés

31 31 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE Automatikus tűzjelző sematikus felépítése A tűzjelző berendezéssel szemben támasztott követelmények:  gyengeáramú, törpefeszültségű kivitelben készüljön  üzembiztos működésű legyen, meghibásodás és indokolatlan jelzésadás nélkül üzemeljen  a jelzésadásnak azt megelőzően kell megtörténnie, hogy a felügyelt tűzjellemző a berendezést üzemképtelenné tenné  legyen érzéketlen azokra a hatásokra, melyeket nem kell jeleznie  legyen érzéketlen a környezeti hatásokra (pl. rezgés, szennyezés, korrózió, hő, stb.)  üzemszerű működését más rendszerek zavara ne veszélyeztesse Az automatikus tűzjelző berendezés alapegységei:  tűzérzékelők  tűzjelző központ  összekötő jelzőhálózat  tápellátás

32 32 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE TŰZJELZŐ KÖZPONT Aut. érz. Kézi jelző Tápellátás Külső riasztó Ri. átj. Ri. fog. Hiba átj. Hiba fog. Vez. egys. Tűzv. ber. X Y Z Automatikus tűzjelző sematikus felépítése

33 33 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE Tűzjelző rendszerek lehetnek:  Hagyományos rendszer  Hagyományos, címezhető rendszer  Analóg, intelligens rendszer  Decentralizált analóg, intelligens rendszer Automatikus tűzjelző sematikus felépítése

34 34 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE Hagyományos rendszer  A jelző áramkörre kapcsolt érzékelők egyedileg címezhetők, így a rendszer bármelyik jelzése az építményben azonosítható.  A tűznek értékelt jelzés eldöntése az érzékelőben történik. A detektor „egy kapcsoló”.  A jelző áramkör nyugalmi áramának beállítása a lezáró ellenállással történik.  A hurkon a tűznek értékelt jelzést az adott hurkon folyó áram változása indikálja Hagyományos, címezhető rendszer

35 35 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE Analóg, intelligens rendszer  Az érzékelők, egy meghatározott protokoll segítségével folyamatos jelzést küldenek a központnak. A jelzés a mért jellemző szintje (folyamatos jelszint - Analóg)  A tűznek értékelt jelzés eldöntése a központban történik. A detektor egy címzett „mérőeszköz”.  A központ „intelligens” módon képes a jelzést, vagy akár több detektor együttes jelzését értékelni.  Nagyobb rendszerekben decentralizált alrendszerek létesülnek. Tűzjelző központ feladatai: Ellátja energiával a rendszer többi részét. Fogadja és feldolgozza a hozzá kapcsolt érzékelőktől (jeladóktól) érkező jeleket. Meghatározza, hogy a jelek tűzriasztás állapotnak felelnek-e meg. Jelzi a tűzriasztás állapotot (láthatóan és) hallhatóan. Azonosítja és jelzi tűz helyét. Regisztrálja a tűzriasztás információkat. Ellenőrzi a rendszer üzemszerű működését. Továbbítja a riasztást. Vezérli a tűzvédelmi berendezéseket (hő és füst elvezetés, oltórendszerek.

36 36 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK Beépített tűzoltó berendezések előnyei:  folyamatos felügyelet a teljes védett területen  objektív paraméterek értékelése, tévedések ki vannak zárva  ez teremti meg a legkorábbi jelzés, beavatkozás lehetőségét  a beavatkozás a legcélszerűbb, leghatékonyabb lehet  a beavatkozás során emberek nincsenek veszélybe Hátrányai:  a beruházás költségigényes  a berendezés ellenőrzést és karbantartást igényel  némely berendezésnél szükséges a felügyelet  építészeti átalakítás  előfordulhat, hogy tönkremegy, mielőtt feladatát elvégezhetné  nem zárható ki a téves működés, műszaki meghibásodás

37 37 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK Felosztása az oltó közeg szerint:  Gázzal oltó rendszerek – Helyi oltás – Teljes elárasztás  Vízzel oltó rendszerek – Nedves (hagyományos) (sprinkler) – Száraz rendszer – Száraz elővezérelt rendszer – Nyitott szórófejes rendszer (drencser)  Habbal oltó rendszerek – Stabil – Félstabil – Mobil Kell-e beépített oltórendszer?  OTSZ : középmagas, magas közintézmények esetében általában előírja,  Az épületben folyó tevékenységhez kapcsolódó tűzterhelés, az épület tűzveszélyességi osztálya, illetve az épület szerkezetének tűzállósági fokozata maghatározza a tűzszakasz megengedett területét. Ez a terület kétszerezhető beépített oltórendszer alkalmazásával.

38 38 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK Működése:  A térben a hőmérséklet emelkedésével a sprinkler kiold (jellemző a kioldási hőmérséklet).  Megindul a vízáram, melynek hatására csökken a nyomás a rendszerben.  A vízellátó rendszer szivattyúja bekapcsol.  A nedves riasztószelep kinyit.  A sprinkler vizet porlaszt a tűzre (jellemző: „k” kifolyási szám).  A riasztószelep vízmotoros gongja hangjelzést ad. Nedves sprinkler berendezés

39 39 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK Működése:  A fűtetlen tér csőhálózatában csak sűrített levegő van.  A térben a hőmérséklet emelkedésével a sprinkler kiold.  A sprinkleren keresztül távozik a levegő.  A a nyomás csökkenésével, a vízellátó rendszer szivattyúja bekapcsol.  A száraz riasztószelep kinyit.  A víz beáramlik a csőhálózatba, sprinkler vizet porlaszt a tűzre.  A riasztószelep vízmotoros gongja hangjelzést ad. Száraz sprinkler berendezés

40 40 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK Nyitott szórófejes (Deluge) berendezés Működése:  A riasztó szelep után „üres” csőhálózat. A riasztó szelep egy vezérlő szelep  A tűzjelző hálózat, tűznek értékelt jelzésének hatására impulzust ad a Deluge szelepnek.  A Deluge szelep kinyit.  A a nyomás csökkenésével, a vízellátó rendszer szivattyúja bekapcsol.  A víz beáramlik a csőhálózatba, sprinkler vizet porlaszt a tűzre.  A riasztószelep vízmotoros gongja hangjelzést ad.  Alkalmazási terület: Tűzszakasz határolás, speciális nagy belmagasságú terek (pl.: színház)

41 41 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK Sprinklerek

42 42 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK Sprinkler berendezések alapvető paraméterei:  fajlagos víztérfogat áram [m 3 /s m 2 ; l/min m 2 ; mm/min], értéke: 2,5 – 30 mm/min  szórásfelület [m 2 ], nagysága: 9 – 21 m 2 sprinklerenként  védőfelület [m 2 ] egyidejűleg védett terület, nagysága: 84 – 300 m 2  üzemidő [min], értéke: 30 – 90 perc A sprinkler berendezések vízellátása lehet:  kimeríthetetlen vízforrás (teljes üzemidők keresztül szolgáltat)  közmű és üzemi hálózat  magastartály  kimerülő vízforrás (üzemidőben vagy fajlagos vízáramban 2/3-ára képes)  az előzőek 2/3-nyi kapacitással  légnyomásos víztartály (hidrofor)

43 43 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK

44 44 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK Tartályok habbal oltó berendezése (100  C alacsonyabb lobbanáspontú, 1000 m 3  űrtartalmú)

45 45 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK Oltóberendezések lehetnek :  félstabil  stabil Félstabil habbal oltó berendezés részei 1. vízhálózat tűzcsapokkal, 2. habvezetőcső, 3. habsugárcső, 4. védősánc, 5. csőrögzítő, 6. habcsúszda, 7.habedény, 8. hűtőberendezés, 9. tartály, 10. gyorskapcsolók

46 46 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK Stabil habbal oltó berendezés 1. habképző-anyag tartály, 2. habképző-anyag szivattyú, 3. vízszivattyú, 4. habkeverő, 5. szabályzó szelepek, 6. visszacsapó szelep, 7. tűzoltó csatlakozó csonkok, 8. öblítő vezeték, 9. víz nyomócsövek, 10. habvezeték, 11, oldalvezeték, 12. habsugárcsövek, 13. habedény, 14. habfolyatók, 15. palásthűtés szórófejei, 16. vízbetáplálás

47 47 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK TARTÁLY AUTOMATIKUS STABIL HABBALOLTÓ BERENDEZÉS

48 48 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK AUTOMATIKUS SZUPERINTENZÍV HABBALOLTÁS

49 49 Stabil oltóberendezés szuperintenzív habelárasztással BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK

50 50 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK Habsprinklerek, habdrencserek

51 51 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK INERGEN gáz a levegőben megtalálható inert gázokból épül fel: Nitrogén N % Argon Ar - 42 % Széndioxid CO %

52 52 TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK A tűzoltókészülékek olyan műszaki „elsősegélynyújtó eszközök”, amelyek kezdődő tüzek megfékezésében, a várható helyszíneken készenlétben tartva, hatékony beavatkozást tesznek lehetővé. Követelmény, hogy:  biztonságosak legyenek,  kezelésük egyszerű legyen,  megbízhatóan működjenek,  hatékonyak legyenek. Tűzoltó készülékek fajtái:  vízzel oltó készülék  habbal oltó készülék  porral oltó készülék belső palackos (beütőszeges) külső palackos belenyomott gázos  széndioxiddal oltó készülék

53 53 TŰZOSZTÁLYOK A tűzosztály: szilárd anyagok tüzei B tűzosztály: folyékony, vagy cseppfolyós szilárd anyagok (olvadékok) tüzei C tűzosztály: éghetõ gázok tüzei D tűzosztály: fémek, fémötvözetek tüzei

54 54 TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK FÕNIX 6 kg-os állandó nyomású ABC porral oltó POROZ 1 és 2 kg-os állandó nyomású ABC porral oltó IFEX 6 ÉS 9 LITERES HABBAL OLTÓK, KÜL- ÉS BELTÉRI KIVITELBEN 50 LITERES HABBAL OLTÓ

55 55 TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK Habbal oltók Porral oltók Széndioxiddal oltó A tűzoltókészüléket ellenőrizni kell, ha a garanciája lejárt, minőségi bizonyítvány és/vagy a fémzárolása hiányzik, tűzoltáskor működésképtelen volt, vagy a hatóság elrendeli.

56 56 TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK A Firetrace direkt oltórendszer esetében a Firetrace csővezeték egyben érzékelőként és oltóanyag továbbító rendszerként is szolgál.

57 57 TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK BONPET használati módjai:  automata tűzoltás  közvetlen használat tűzoltó készülékként (mobil oltás)  hígítás vízzel

58 58 TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK Gépjárműfecskendők  könnyű gépjárműfecskendők – 2 vízsugár vagy 1 habsugár, össztömegük: 6000 kg  közepes gépjárműfecskendők – 4 vízsugár vagy 2 habsugár, össztömegük: kg  nehéz gépjárműfecskendők – 8 vízsugár vagy 4 habsugár, össztömegük: kg Gépjárműfecskendők alapműveletei:  vízüzem tartályból, felszívással, táplálással  habüzem tartályból, felszívással, táplálással  tartálytöltés külső csonkon vagy szivattyún keresztül

59 59

60 60 TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK Mercedes-Rosenbauer

61 61 TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK Porral oltóLétrás gépjármű

62 62 TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK MÛSZAKI MENTÕ JÁRMÛ, KOSARAS, 20 m-es EMELÕMAGASSÁGGAL

63 63 TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK Tűzoltó felszerelések Szívóoldali felszerelések:  szívótömlők  szűrőkosarak  tápláló tömlők  állványcsövek  gyűjtők  tűzcsapkulcsok Nyomóoldali felszerelések:  nyomótömlők  osztók  vízsugár szivattyúk  sugárcsövek Egyéb felszerelések:  mélyszívók  egyetemes kapocskulcsok SUGÁRCSÕVEK

64 64 TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK HAB / VIZÁGYÚ, KÉZIKEREKES MOZGATÁSÚ Nyomótömlő Tűzcsap

65 65 TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK ÁllványcsőOsztó Tűzcsap

66 66 SZEMÉLYI VÉDŐFELSZERELÉSEK VédelemVédőfelszerelés Általános munkakabátTűzoltó védőkabát Hőhatástól, lánghatástólHővédő ruha Mérgező anyagoktólVegyvédelmi ruha Leeséstől, lezuhanástólMászóőv, mentőkötél Lehulló anyagoktól, ütésektőlTűzoltó sisak Baleseti sérülésektőlAcélbetétes csizma, szemüveg, védőkesztyű, védőkötény Oxigénhiánytól, toxikus gázoktólLégzésvédő eszközök


Letölteni ppt "1 TŰZVÉDELEM I.. 2 TŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1999."

Hasonló előadás


Google Hirdetések