Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TŰZVÉDELEM I..

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TŰZVÉDELEM I.."— Előadás másolata:

1 TŰZVÉDELEM I.

2 TŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK
1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) kiadásáról

3 TŰZVÉDELMI ALAPFOGALMAK
Tűz – égési folyamat veszélyt jelet életre, testi épségre anyagi javakra és károsodást okoz Tűzvédelem tűzesetek megelőzése tűzoltási feladatok ellátása tűzvizsgálat (tűzoltóság szakmai tevékenysége a tűz okának és helyének felderítése) valamint a fentiek feltételeinek megteremtése Tűzmegelőzés tüzek keletkezésének megelőzése tüzek továbbterjedésének megakadályozása tűzoltás feltételeinek biztosítása Tűzoltás veszélyeztetett személyek mentése anyagi javak védelme tűz terjedésének megakadályozása tűz eloltása tűz közvetlen veszélyének elhárítása

4 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Szilárd testek hőtágulása Lineáris hőtágulás Köbös hőtágulás Hőtágulás következtében bekövetkező szilársági feszültség E - rugalmassági modulus  - lineáris hátágulási együttható t - hőmérsékletváltozás

5 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Folyadékok hőtágulása Gáztörvények Gay-Lussac I. törvénye Gay-Lussac II. törvénye

6 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Boyle-Mariotte törvény Egyesített gáztörvény Halmazállapot-változások Olvadás: szilárd halmazállapotból cseppfolyós halmazállapotba való átmenet Fagyás: az olvadás megfordított folyamata Párolgás: cseppfolyósból gázhalmazállapotba vezető folyamat Lecsapódás (kondenzáció, cseppfolyósítás): a párolgás fordított folyamata Szublimáció: a szilárdból a gázhalmazállapotba történő közvetlen átmenet. Megfordítottja a megszilárdulás, vagy kondenzáció.

7 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
t [C] fagyás Olvadás és fagyás B C tB = op. holv.víz = 335 J A olvadás h [J/kg] holv. Hőtranszport (hőterjedés) hővezetés (kondukció) hősugárzás (radiáció) hőáramlás (konvekció)

8 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Égéselméleti alapok Égés oxidáció Tűz nem irányított égés (káros következményekkel jár) Égés sebessége lehet: lassú égés (mm/s nagyságrendű, pl. izzások) normális égés (cm/s nagyságrendű, pl. legtöbb égés) gyors égés (dm/s nagyságrendű, pl. tűzveszélyes folyadékok égése) robbanás illetve detonáció (100 – 1000 m/s nagyságrendű) Az égés körülményei alapján beszélhetünk tökéletes égésről (elegendő oxigén áll rendelkezésre), tökéletlen égésről ( rendelkezésre álló oxigén mennyisége nem elegendő – további éghető termékek keletkezhetnek).

9 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Az éghető anyag és az oxigén eloszlása szerint az égés lehet: diffúziós égés ( éghető anyag és a levegő, égés előtt nincs összekeveredve – általában ez tökéletlen égés) kevert égés (éghető anyag és a levegő, égés előtt össze van keveredve – gáz-, porrobbanás) Az égés külső megjelenése szerint lehet: lánggal égés (gázok, folyadékok égése) parázzsal égés (faszén, koksz) lánggal- és parázzsal égés ( fa, szén, textília) Égés feltételei: éghető anyag oxigén (legalább 14 – 18 tf%) gyulladási hőmérséklet gyújtóforrás

10 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Égéstermékek: szilárd halmazállapotú (hamu, salak) gázokba finom folyadékcseppek (vízgőz) gázokban finom szilárd anyagok ( füst) gázok (széndioxid, kéndioxid) Égéshő Égéshő [MJ/kg, kWh/kg, MJ/m3, kWh/m3] az a hőmennyiség, amely egységnyi tömegű vagy térfogatú fűtőanyagból szabadul fel (égés 20 C-on kezdődik, égésterméket 20 C-ra hűtjük, vízgőzt kondenzáljuk).

11 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Szilárd anyagok égése Szilárd anyag szublmáció gőz olvadás (fémek) + bomlás folyadék párolgás bomlás + párolgás Bomlás (fa, papír, szén) Gyulladáspont

12 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Folyadékok égése Lobbanáspont – folyadék felszín belobban, de a gyújtóláng eltávolítása után az égés megszűnik Nyílt- és zárttéri lobbanáspont Gyulladási hőmérséklet Tűzveszélyes folyadéktároló tartályoknál kiforrás pl. kőolaj emulgált vizet tartalmaz és hab formájában kifut kivetődés pl. tartály alján kiülepedett víz robbanásszerűen felforr Gázok égése Alsó és felső éghetőségi határkoncentrációk (AÉH, FÉH) nincs égés égés nincs égés gáz cc. AÉH FÉH

13 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Tűzfejlődés zárt térben idő hőmérséklet idő A zártterű tüzek fejlődési szakaszai

14 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Öngyulladások Öngyulladás feltételei: hőtermelő folyamat a rendszer belsejében a hőtermelés sebessége meghaladja a hőelvezetés sebességét Növényi anyagok öngyulladása – mikroorganizmusok hőtermelése Olajok öngyulladása – csak a növényi eredetűek jódszám  50 (pl. lenolaj 170 – 200, napraforgó olaj 110 – 120) Kőszén öngyulladása – oxigén adszorpciója a szénszemcsék felületé szénkupac belsejében Öngyulladás a levegővel érintkezve Vízzel érintkezve meggyulladó anyagok (alkáli fémek, fémkarbidok) Egymással heves hőfejlődés mellett reagáló anyagok (oxidálószerek)

15 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
A tűz oltásának elméleti alapfogalmai Égés kémiai reakció – feltételei reakciópartnerek találkozása reakciópartnerek aktivált állapota Tűzoltási eljárások: Fizikai éghető anyag és az oxigén találkozásának megakadályozása hűtés fizikai-kémiai hatáson alapuló homogén inhibició (lángzónával azonos fázisban a kémiai reakciót gátolják illetve lassítják) heterogén inhibició (eltérő fázisban a kémiai reakciót gátolják illetve lassítják)

16 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Tűzoltóanyagok Halmazállapot szerint a tűzoltóanyagok lehetnek folyékony halmazállapotú Víz reakcióteret hűti vízgőz kiszorítja az oxigént nem használható elektromos környezetben izzó fémek hűtésekor (2000 C felett) alkatrészeire bomlik (durranógáz keletkezik) gázhalmazállapotú inert gázok (pl. széndioxid, nitrogén) kémiailag aktív gázok(HCF gázok) szilárd halmazállapotú Tűzoltóporok BC porok (folyadék- és gáztüzek oltására) ABC porok (szilárd anyagok tüzeinek oltására is) D porok (fémtüzek oltására)

17 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
tűzoltó habok A hab valamilyen habképző folyadék és gáz elegye. habképző anyagok lehetnek: fehérje alapú (protein bázisú) szintetikus alapú vizes filmképző, szintetikus Oltóhabok kiadósság szerint lehetnek: nehézhab: kiadósság 20 alatt középhab: kiadósság 20 – 200 könnyűhab: kiadósság 200 fölött (szabadban nem alkalmazható)

18 ÉGÉS ÉS OLTÁSELMÉLET ALAPJAI
Égéskésleltetés – éghető anyagok égési tulajdonságainak megváltoztatása műanyagok égéskésleltetése – kémiai anyagokkal fa égéskésleltetése – felületi védelem, impregnálás textíliák égéskésleltetése – lángmentes kikészítés Cellulóz tartalmú anyagok égése Cellulóz tartalmú égéskésleltetett anyagok égése

19 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Tűzjellemzők: a változás elsősorban a tüzet jellemezze, más hatásokkal ne legyen könnyen összetéveszthető a tűz korai szakaszában jelentkezzen a hatás terjedjen szét a környezetben, így távolabbról is legyen esély az észlelésre TŰZ Anyagátalakulás Szilárd égéstermékek Aeroszolok (füst) Energia felszabadulás Hőenergia Hangenergia

20 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Tűzérzékelők csoportosítása A felügyelt tűzjellemző alapján: hőérzékelők lángérzékelők izzásérzékelők füstérzékelők gázérzékelők A tűzjellemző feldolgozási módja szerint: küszöbérték- (vagy határérték-) érzékelők különbségérzékelők változási sebesség érzékelők A térbeli elhelyezkedés szerint: pontszerű vagy foltérzékelők többpont érzékelők vonalérzékelők

21 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Az érzékelő visszaállási (újraélesítési) módja alapján: önműködően visszaálló valamilyen módon visszaállítható nem visszaállítható A kimenő jel alapján: mechanikus elektromos Hőérzékelők Küszöbhőmérséklet érzékelők termosztátok – önmagától visszaálló olvadó kötés – nem állítható vissza, cserélni kell törőüveg, vagy kvarckörte – nem állítható vissza, cserélni kell hőérzékelő kábel – automatikusan visszaáll

22 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Hőérzékelő kábel Törőüveg vagy kvarckörte Beállított hőmérséklet 60 – 260 C 1. menetes aljzat, 2. tömítő gyűrű, 3. záró elem, 4. üvegfiola, 5. szórótányér Sprinkler szórófejeknél alkalmazzák

23 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Olvadó kötés Olvadófémes sprinkler szórófej 1. szórótányér (deflektor), 2, 5. olvadóbetét tartószerkezet, 3. olvadóbetét, 4. záró elem, 6. alátét, 7. menetes aljzat Hőre érzékeny Wood-fém olvadáspontja 65 – 230 C

24 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Hősebesség érzékelők – akkor jeleznek, ha a változás sebessége meghaladja 3 – 5 C/min értéket Pneumatikus hősebesség érzékelő Termoelektromos elven működő hősebesség érzékelő

25 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Sugárzás érzékelők infra (IR) lángérzékelők (1 – 5 m hullámhossz tartományban működnek) ultraibolya (UV) lángérzékelők (0,18 – 0,3 m hullámhossz tartományban működnek) izzás érzékelők (0,7 – 1,5 m hullámhossz tartományban működnek) Gázérzékelők Tűz- és robbanásveszély jelzése ARH 20 %-nál riasztás ARH 40 %-nál beavatkozás Füstérzékelők optikai érzékelők fényelnyelés elvén működők (extinkciós vagy sugár füstérzékelők) fényszóródás elvén működők ionizációs érzékelők

26 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Extinkciós füstérzékelő működési elve

27 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Vonali füstérzékelők Alkalmazhatósága: Magas belső terek, osztott mennyezetek Tágas csarnokok átriumok Műemlékek, szerelhetetlen Kórrozív karbantarthatatlan akadályokkal teli ipari épületek Látható füstképződés (PVC, gumi, olaj, fa, szénhidrogének, folyadéktüzek) Alkalmazás korlátai: Alkohol tüzek Külső terek Poros, füstös terek Nem látható füstök Magas páratartalom Magas környezeti hőmérséklet Közvetlen meleg levegő befúvásnál (megváltozó törésmutató) Fényszóródás elve A labirintkamrához csatlakozó sötétkamra terében található az infravörös adó illetve vevő. A füst lebegő részecskéi a kamrába jutva szórják az infravörös adó fényét. A vevő a szórt fényt érzékeli. A labirint kamra megakadályozza a normál fény bejutását az érzékelő térbe

28 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Aspirációs füstérzékelők Aspirációs érzékelők, egy nagy érzékenységű központból, egy nyomásálló hagyományos értelemben vett csőhálózatból és egy a pontszerű érzékelőt helyettesítő szívófejből állnak. A központ általában a laser-detekció elvén alapul. A rendszer fő erényei: nagy érzékenység, a tűz korai fázisának detektálása

29 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Ionizációs füstérzékelés Működési elve: Az érzékelőben radioaktív izotóppal ionizáljuk a levegőt. Az ionizációs kamra fegyverzeteire egyenáramot kapcsolunk. Az elektromágneses térben az ionizált pozitív részecskék elindulnak az anód felé. Kialakul a kamra nyugalmi árama. Az elektrontól megfosztott, ionizált levegő molekulái megtapadnak a füstszemcsék felületén. A tűz részecskéi a kamrába jutva csökkentik a mérőkamra áramát

30 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Ionizációs füstérzékelés Alkalmazhatósága: Teljes füst spektrumban kiváló érzékelés, de apróbb részecskeméretű füstök esetén jobb az érzékenység. Nyílt lángfázisú tüzek (szénhidrogén, folyadék) korai észlelése, Menekülési útvonalak. Nagy értékek védelmére (számítógép termek, adatfeldolgozók …) Irodák Ajtók, ablakok, füstcsappantyúk vezérlésére Alkalmazás korlátai: Külső terek. Alkohol tüzek Poros, nedves helyiségek. Nagy légsebesség. Üzemszerű füst és égéstermék jelenléte Oldószeres légterek Zsírgőzös légterek Üzemszerűen meleg helyiségek

31 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Automatikus tűzjelző sematikus felépítése A tűzjelző berendezéssel szemben támasztott követelmények: gyengeáramú, törpefeszültségű kivitelben készüljön üzembiztos működésű legyen, meghibásodás és indokolatlan jelzésadás nélkül üzemeljen a jelzésadásnak azt megelőzően kell megtörténnie, hogy a felügyelt tűzjellemző a berendezést üzemképtelenné tenné legyen érzéketlen azokra a hatásokra, melyeket nem kell jeleznie legyen érzéketlen a környezeti hatásokra (pl. rezgés, szennyezés, korrózió, hő, stb.) üzemszerű működését más rendszerek zavara ne veszélyeztesse Az automatikus tűzjelző berendezés alapegységei: tűzérzékelők tűzjelző központ összekötő jelzőhálózat tápellátás

32 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Automatikus tűzjelző sematikus felépítése Y X Külső riasztó Ri. átj. Ri. fog. TŰZJELZŐ KÖZPONT Aut. érz. Hiba átj. Hiba fog. Kézi jelző Vez. egys. Tűzv. ber. Tápellátás Z

33 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Automatikus tűzjelző sematikus felépítése Tűzjelző rendszerek lehetnek: Hagyományos rendszer Hagyományos, címezhető rendszer Analóg, intelligens rendszer Decentralizált analóg, intelligens rendszer

34 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Hagyományos rendszer Hagyományos, címezhető rendszer A jelző áramkörre kapcsolt érzékelők egyedileg címezhetők, így a rendszer bármelyik jelzése az építményben azonosítható. A tűznek értékelt jelzés eldöntése az érzékelőben történik. A detektor „egy kapcsoló”. A jelző áramkör nyugalmi áramának beállítása a lezáró ellenállással történik. A hurkon a tűznek értékelt jelzést az adott hurkon folyó áram változása indikálja

35 TŰZ AUTOMATIKUS ÉSZLELÉSE ÉS JELZÉSE
Analóg, intelligens rendszer Az érzékelők, egy meghatározott protokoll segítségével folyamatos jelzést küldenek a központnak. A jelzés a mért jellemző szintje (folyamatos jelszint - Analóg) A tűznek értékelt jelzés eldöntése a központban történik. A detektor egy címzett „mérőeszköz”. A központ „intelligens” módon képes a jelzést, vagy akár több detektor együttes jelzését értékelni. Nagyobb rendszerekben decentralizált alrendszerek létesülnek. Tűzjelző központ feladatai: Ellátja energiával a rendszer többi részét. Fogadja és feldolgozza a hozzá kapcsolt érzékelőktől (jeladóktól) érkező jeleket. Meghatározza, hogy a jelek tűzriasztás állapotnak felelnek-e meg. Jelzi a tűzriasztás állapotot (láthatóan és) hallhatóan. Azonosítja és jelzi tűz helyét. Regisztrálja a tűzriasztás információkat. Ellenőrzi a rendszer üzemszerű működését. Továbbítja a riasztást. Vezérli a tűzvédelmi berendezéseket (hő és füst elvezetés, oltórendszerek.

36 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Beépített tűzoltó berendezések előnyei: folyamatos felügyelet a teljes védett területen objektív paraméterek értékelése, tévedések ki vannak zárva ez teremti meg a legkorábbi jelzés, beavatkozás lehetőségét a beavatkozás a legcélszerűbb, leghatékonyabb lehet a beavatkozás során emberek nincsenek veszélybe Hátrányai: a beruházás költségigényes a berendezés ellenőrzést és karbantartást igényel némely berendezésnél szükséges a felügyelet építészeti átalakítás előfordulhat, hogy tönkremegy, mielőtt feladatát elvégezhetné nem zárható ki a téves működés, műszaki meghibásodás

37 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Felosztása az oltó közeg szerint: Gázzal oltó rendszerek – Helyi oltás – Teljes elárasztás Vízzel oltó rendszerek – Nedves (hagyományos) (sprinkler) – Száraz rendszer – Száraz elővezérelt rendszer – Nyitott szórófejes rendszer (drencser) Habbal oltó rendszerek – Stabil – Félstabil – Mobil Kell-e beépített oltórendszer? OTSZ : középmagas, magas közintézmények esetében általában előírja, Az épületben folyó tevékenységhez kapcsolódó tűzterhelés, az épület tűzveszélyességi osztálya, illetve az épület szerkezetének tűzállósági fokozata maghatározza a tűzszakasz megengedett területét. Ez a terület kétszerezhető beépített oltórendszer alkalmazásával.

38 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Nedves sprinkler berendezés Működése: A térben a hőmérséklet emelkedésével a sprinkler kiold (jellemző a kioldási hőmérséklet). Megindul a vízáram, melynek hatására csökken a nyomás a rendszerben. A vízellátó rendszer szivattyúja bekapcsol. A nedves riasztószelep kinyit. A sprinkler vizet porlaszt a tűzre (jellemző: „k” kifolyási szám). A riasztószelep vízmotoros gongja hangjelzést ad.

39 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Száraz sprinkler berendezés Működése: A fűtetlen tér csőhálózatában csak sűrített levegő van. A térben a hőmérséklet emelkedésével a sprinkler kiold. A sprinkleren keresztül távozik a levegő. A a nyomás csökkenésével, a vízellátó rendszer szivattyúja bekapcsol. A száraz riasztószelep kinyit. A víz beáramlik a csőhálózatba, sprinkler vizet porlaszt a tűzre. A riasztószelep vízmotoros gongja hangjelzést ad.

40 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Nyitott szórófejes (Deluge) berendezés Működése: A riasztó szelep után „üres” csőhálózat. A riasztó szelep egy vezérlő szelep A tűzjelző hálózat, tűznek értékelt jelzésének hatására impulzust ad a Deluge szelepnek. A Deluge szelep kinyit. A a nyomás csökkenésével, a vízellátó rendszer szivattyúja bekapcsol. A víz beáramlik a csőhálózatba, sprinkler vizet porlaszt a tűzre. A riasztószelep vízmotoros gongja hangjelzést ad. Alkalmazási terület: Tűzszakasz határolás, speciális nagy belmagasságú terek (pl.: színház)

41 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Sprinklerek

42 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Sprinkler berendezések alapvető paraméterei: fajlagos víztérfogat áram [m3 /s m2; l/min m2; mm/min], értéke: 2,5 – 30 mm/min szórásfelület [m2], nagysága: 9 – 21 m2 sprinklerenként védőfelület [m2] egyidejűleg védett terület, nagysága: 84 – 300 m2 üzemidő [min], értéke: 30 – 90 perc A sprinkler berendezések vízellátása lehet: kimeríthetetlen vízforrás (teljes üzemidők keresztül szolgáltat) közmű és üzemi hálózat magastartály kimerülő vízforrás (üzemidőben vagy fajlagos vízáramban 2/3-ára képes) az előzőek 2/3-nyi kapacitással légnyomásos víztartály (hidrofor)

43 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK

44 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Tartályok habbal oltó berendezése (100 C alacsonyabb lobbanáspontú, 1000 m3  űrtartalmú)

45 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Oltóberendezések lehetnek: félstabil stabil Félstabil habbal oltó berendezés részei 1. vízhálózat tűzcsapokkal, 2. habvezetőcső, 3. habsugárcső, 4. védősánc, 5. csőrögzítő, 6. habcsúszda, 7.habedény, 8. hűtőberendezés, 9. tartály, 10. gyorskapcsolók

46 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Stabil habbal oltó berendezés 1. habképző-anyag tartály, 2. habképző-anyag szivattyú, 3. vízszivattyú, 4. habkeverő, 5. szabályzó szelepek, 6. visszacsapó szelep, 7. tűzoltó csatlakozó csonkok, 8. öblítő vezeték, 9. víz nyomócsövek, 10. habvezeték, 11, oldalvezeték, 12. habsugárcsövek, 13. habedény, 14. habfolyatók, 15. palásthűtés szórófejei, 16. vízbetáplálás

47 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
TARTÁLY AUTOMATIKUS STABIL HABBALOLTÓ BERENDEZÉS

48 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
AUTOMATIKUS SZUPERINTENZÍV HABBALOLTÁS

49 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Stabil oltóberendezés szuperintenzív habelárasztással

50 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
Habsprinklerek, habdrencserek

51 BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
INERGEN gáz a levegőben megtalálható inert gázokból épül fel: Nitrogén N % Argon Ar - 42 % Széndioxid CO2 - 8 %

52 TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK Tűzoltó készülékek fajtái:
A tűzoltókészülékek olyan műszaki „elsősegélynyújtó eszközök”, amelyek kezdődő tüzek megfékezésében, a várható helyszíneken készenlétben tartva, hatékony beavatkozást tesznek lehetővé. Követelmény, hogy: biztonságosak legyenek, kezelésük egyszerű legyen, megbízhatóan működjenek, hatékonyak legyenek. Tűzoltó készülékek fajtái: vízzel oltó készülék habbal oltó készülék porral oltó készülék belső palackos (beütőszeges) külső palackos belenyomott gázos széndioxiddal oltó készülék

53 A tűzosztály: B C D TŰZOSZTÁLYOK szilárd anyagok tüzei
folyékony, vagy cseppfolyós szilárd anyagok (olvadékok) tüzei C éghetõ gázok tüzei D fémek, fémötvözetek tüzei

54 TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK FÕNIX 6 kg-os állandó nyomású ABC porral oltó POROZ
1 és 2 kg-os állandó nyomású ABC porral oltó IFEX 6 ÉS 9 LITERES HABBAL OLTÓK, KÜL- ÉS BELTÉRI KIVITELBEN 50 LITERES HABBAL OLTÓ

55 TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK Porral oltók Habbal oltók Széndioxiddal oltó
A tűzoltókészüléket ellenőrizni kell, ha a garanciája lejárt, minőségi bizonyítvány és/vagy a fémzárolása hiányzik, tűzoltáskor működésképtelen volt, vagy a hatóság elrendeli.

56 TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK A Firetrace direkt oltórendszer esetében a Firetrace csővezeték egyben érzékelőként és oltóanyag továbbító rendszerként is szolgál.

57 TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK BONPET használati módjai: automata tűzoltás
közvetlen használat tűzoltó készülékként (mobil oltás) hígítás vízzel

58 TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK Gépjárműfecskendők
könnyű gépjárműfecskendők – 2 vízsugár vagy 1 habsugár, össztömegük: 6000 kg közepes gépjárműfecskendők – 4 vízsugár vagy 2 habsugár, össztömegük: kg nehéz gépjárműfecskendők – 8 vízsugár vagy 4 habsugár, össztömegük: kg Gépjárműfecskendők alapműveletei: vízüzem tartályból, felszívással, táplálással habüzem tartályból, felszívással, táplálással tartálytöltés külső csonkon vagy szivattyún keresztül

59

60 TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK Mercedes-Rosenbauer

61 TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK Porral oltó Létrás gépjármű

62 MÛSZAKI MENTÕ JÁRMÛ, KOSARAS, 20 m-es EMELÕMAGASSÁGGAL
TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK MÛSZAKI MENTÕ JÁRMÛ, KOSARAS, 20 m-es EMELÕMAGASSÁGGAL

63 TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK Tűzoltó felszerelések Szívóoldali felszerelések:
szívótömlők szűrőkosarak tápláló tömlők állványcsövek gyűjtők tűzcsapkulcsok Nyomóoldali felszerelések: nyomótömlők osztók vízsugár szivattyúk sugárcsövek Egyéb felszerelések: mélyszívók egyetemes kapocskulcsok SUGÁRCSÕVEK

64 TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK HAB / VIZÁGYÚ, KÉZIKEREKES MOZGATÁSÚ Nyomótömlő
Tűzcsap

65 TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK Osztó Állványcső Tűzcsap

66 SZEMÉLYI VÉDŐFELSZERELÉSEK
Védelem Védőfelszerelés Általános munkakabát Tűzoltó védőkabát Hőhatástól, lánghatástól Hővédő ruha Mérgező anyagoktól Vegyvédelmi ruha Leeséstől, lezuhanástól Mászóőv, mentőkötél Lehulló anyagoktól, ütésektől Tűzoltó sisak Baleseti sérülésektől Acélbetétes csizma, szemüveg, védőkesztyű, védőkötény Oxigénhiánytól, toxikus gázoktól Légzésvédő eszközök


Letölteni ppt "TŰZVÉDELEM I.."

Hasonló előadás


Google Hirdetések