Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

JAPÁN. - Dzsonokosi tavaskertje - IV. szd. második fele - kőcsoportosítások - a Japán kertművészet kezdetei - (koreai, kínai hatás?)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "JAPÁN. - Dzsonokosi tavaskertje - IV. szd. második fele - kőcsoportosítások - a Japán kertművészet kezdetei - (koreai, kínai hatás?)"— Előadás másolata:

1 JAPÁN

2 - Dzsonokosi tavaskertje - IV. szd. második fele - kőcsoportosítások - a Japán kertművészet kezdetei - (koreai, kínai hatás?)

3 - Tódaidzsi kolostor - 645: Nara - monumentális építkezés - főépülete ma a világ egyik legnagyobb faépülete - belül kincstárs, Buddha szobrok

4 -Todzsi templom - IX. század - a ksőbbi Kioto városában - Signon titkos szekta temploma

5 - 4 évszak szerint tervezett kert - X. század: Gendzsi regénye - 4 úrhölgy, 4 égtáj 4 kertje

6 - Bjódóin, Udzsi - a Főnix-csarnok kertje - Heian kor kiterjesztett szárnyű főnix - szentély, mely kiterjed a tóra is - mediatív kert

7 - Sinden típusú rezidencia-kertek - Heian korszak - részei: - tavaszi pavilon egy kút vagy forrás mellett - mesterpavilon középen - központi sziget = nakadzsima - íves híd = szoribasi - nyugati csarnok - halász pavilon - kanyargós patak

8 - Shoin háztípus - kamakura korszak - kisebb épületek, külső - belső tér összeolvadása - részei: - bejárat - főkapu - bejárati udvar - főhajó - szűk, kisméretű kert

9 A B - Kokedera : Musó Szószeki zen szerzetes elsőként tervez zen-kertet - magányos elmélkedés, szemlélődés - A: szárazabb kőkert - B: tókert

10 - Kinkaku-dzsi = Aranypavilon – Muramachi korszak - 3 szintes pavilon - tó + kő + fenyő

11 - Ginkaku-dzsi = Ezüstpavilon – Muramachi korszak - tervező: Soami - két kavicstérforma - szárazkert és tókert

12 - Szárazkertek - Kare(száraz)-Szan(hegy)-Szui(víz) - Muromachi időszakban csak - Elmélyülésre használták - A szemlélőt a látott kép továbbgondolására készteti

13 - Rjoan-dzsi - kareszanszui - a „beleérzés kertje” : Kiotó - nincs benne semmi nyugati

14 - Rjoan-dzsi - kareszanszui - a „beleérzés kertje” : Kiotó - nincs benne semmi nyugati

15 - Rjóan-dzsi - hojo = apáti lakosztály - 9 x 24m apát lakosztály előtti, eredetileg nyitott látvány a tájra, tavaskertre

16 - Bonszeki - a kínai miniatűr száraztájak hatása

17 C - Daiszen-in - zen-kert Sárkánykapu száraz sziklakompozíció - a legnagyobb jelentőségű zen-kert - részei: A: Szent Horai hegyből fakadó vízesés és a Kannon kő B: Kincseshajó kő C: a Nagy semmiség óceánja

18 - Teaszertartás körül, Momojama korszak - 4,5 tatami matrac - föld színű falak - tokonoma (keskeny fülkés rész) függő üzenettel és ikebanaval

19 -Teakert = rodzsi - a XVI: szd végén jelenik meg - vabi és szabi (rusztikus és egyszerű) - a kert valójában egy ösvény - külső és belső kert kapukkal elválasztva

20 - Omote Szenke - teakert = rodzsi része - a XVI: szd végén jelenik meg - vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

21 - Koto in - teakert (= rodzsi) és a teaszertartás része - a XVI: szd végén jelenik meg - vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

22 - Kainjo-an - teakert = rodzsi része - a XVI: szd végén jelenik meg - vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

23 - Cukubai = kézmosó kőedény - teakert = rodzsi része - a XVI: szd végén jelenik meg - vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

24 - Tóró = kerti kőlámpás - teakert = rodzsi része - a XVI: szd végén jelenik meg - vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

25 - Nobedan = főút - teakert = rodzsi része - a XVI: szd végén jelenik meg - vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

26 - Tobi isi = tipegő kövek - teakert = rodzsi része - a XVI: szd végén jelenik meg - vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

27 - Szakkei = „kölcsönvett táj” - az előtér kisebb jelentőséggel bír - a középtér lesz a lényeg - kerti háttér - ún. ”elfogott táj”

28 - Fameszetek - könnyedebb témákat dolgoz fel - szórakozás, erotika, táj, munka, hétköznapok, időjárás, humor - hatalmas életmű a köznépnek, a felső osztály nem tartja művészetnek

29 - Sétakertek - Edo korszak ( ) - nagy, széles, teres kertek - asobi és goso (játékosság és látványosság) - kerti elemek gazdag tára - dekoratív, izgalmas

30 - Koshikawa Korakuen - tokiói sétakert - Edo korszak - részei többek között: - Teaház - Pagoda - Szilvaliget - Kínai, vörös híd - Szárazfolyó

31 - Dzsodzsu-en tó - a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe - a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz - a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) - rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok

32 - Szanze-in tó - a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe - a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz - a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) - rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok

33 - Szambó-in tó - a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe - a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz - a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) - rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok

34 - Tenrjú-dzsi - a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe - a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz - a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) - rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok

35 -Tsubo Niwa - Edo korszak - városi lakások egyzserű „kert-szobái” - egyszerű elemek növényfajta - bolt és lakószoba között található

36 - Kortárs japán kertművészet - tervező: Sunmjo Maszuno - a japán hagyományokból építkezik, de sok újítást alkalmaz - nyugati művészetek kölcsönhatása

37 - Kortárs japán kertművészet - tervező: Iszamu Nogucsi - a japán hagyományokból építkezik, de sok újítást alkalmaz - nyugati művészetek kölcsönhatása

38 - Kortárs japán kertművészet - tervező: Mirei Shigemori - a japán hagyományokból építkezik, de sok újítást alkalmaz - nyugati művészetek kölcsönhatása

39 - Magyarországi japánkert - Zugló: Varga Márton - a japán császári család hercege is meglátogatta -> növény adomány

40 - Magyarországi japánkert : budapesti Állat- és Növénykert - Kiácz György ben újítják fel Bíró Tamás tervei alapján

41 - Kiszely Gergely japán ihletésű kertjei - Magyarország

42 -Tofoku-dzsi - Kiotó, 1236-tól zen kolostor szd-ban leég -> 20. szd-i mű - részei: - 5 kiotói zen irányzatot jelentő sziget-hegy - sakk mohából és kőből/ azaleaból - hengerek – göncöl szekér - kőkert - halhatatlanok 4 szigetcsoportja


Letölteni ppt "JAPÁN. - Dzsonokosi tavaskertje - IV. szd. második fele - kőcsoportosítások - a Japán kertművészet kezdetei - (koreai, kínai hatás?)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések