Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
JAPÁN
2
Dzsonokosi tavaskertje
IV. szd. második fele kőcsoportosítások a Japán kertművészet kezdetei (koreai, kínai hatás?)
3
Tódaidzsi kolostor 645: Nara monumentális építkezés főépülete ma a világ egyik legnagyobb faépülete belül kincstárs, Buddha szobrok
4
Todzsi templom IX. század a ksőbbi Kioto városában Signon titkos szekta temploma
5
4 évszak szerint tervezett kert
X. század: Gendzsi regénye 4 úrhölgy, 4 égtáj 4 kertje
6
Bjódóin, Udzsi a Főnix-csarnok kertje Heian kor 1053 kiterjesztett szárnyű főnix szentély, mely kiterjed a tóra is mediatív kert
7
Sinden típusú rezidencia-kertek
Heian korszak részei: - tavaszi pavilon egy kút vagy forrás mellett - mesterpavilon középen - központi sziget = nakadzsima - íves híd = szoribasi - nyugati csarnok - halász pavilon - kanyargós patak
8
Shoin háztípus kamakura korszak kisebb épületek, külső - belső tér összeolvadása részei: - bejárat - főkapu - bejárati udvar - főhajó - szűk, kisméretű kert
9
Kokedera 1333: Musó Szószeki zen szerzetes elsőként tervez zen-kertet magányos elmélkedés, szemlélődés A: szárazabb kőkert B: tókert A B
10
Kinkaku-dzsi = Aranypavilon
1400 – Muramachi korszak 3 szintes pavilon tó + kő + fenyő
11
Ginkaku-dzsi = Ezüstpavilon
1465 – Muramachi korszak tervező: Soami két kavicstérforma szárazkert és tókert
12
Szárazkertek Kare(száraz)-Szan(hegy)-Szui(víz) Muromachi időszakban csak Elmélyülésre használták A szemlélőt a látott kép továbbgondolására készteti
13
Rjoan-dzsi kareszanszui a „beleérzés kertje” 1500: Kiotó nincs benne semmi nyugati
14
Rjoan-dzsi kareszanszui a „beleérzés kertje” 1500: Kiotó nincs benne semmi nyugati
15
Rjóan-dzsi hojo = apáti lakosztály 9 x 24m apát lakosztály előtti, eredetileg nyitott látvány a tájra, tavaskertre
16
Bonszeki a kínai miniatűr száraztájak hatása
17
C Daiszen-in zen-kert 1320 Sárkánykapu száraz sziklakompozíció
a legnagyobb jelentőségű zen-kert részei: A: Szent Horai hegyből fakadó vízesés és a Kannon kő B: Kincseshajó kő C: a Nagy semmiség óceánja C
18
Teaszertartás 1450 körül, Momojama korszak 4,5 tatami matrac föld színű falak tokonoma (keskeny fülkés rész) függő üzenettel és ikebanaval
19
Teakert = rodzsi a XVI: szd végén jelenik meg vabi és szabi (rusztikus és egyszerű) a kert valójában egy ösvény külső és belső kert kapukkal elválasztva
20
Omote Szenke teakert = rodzsi része a XVI: szd végén jelenik meg vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)
21
Koto in teakert (= rodzsi) és a teaszertartás része a XVI: szd végén jelenik meg vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)
22
Kainjo-an teakert = rodzsi része a XVI: szd végén jelenik meg vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)
23
Cukubai = kézmosó kőedény
teakert = rodzsi része a XVI: szd végén jelenik meg vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)
24
Tóró = kerti kőlámpás teakert = rodzsi része a XVI: szd végén jelenik meg vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)
25
Nobedan = főút teakert = rodzsi része a XVI: szd végén jelenik meg vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)
26
Tobi isi = tipegő kövek teakert = rodzsi része a XVI: szd végén jelenik meg vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)
27
Szakkei = „kölcsönvett táj”
az előtér kisebb jelentőséggel bír a középtér lesz a lényeg kerti háttér ún. ”elfogott táj”
28
Fameszetek könnyedebb témákat dolgoz fel szórakozás, erotika, táj, munka, hétköznapok, időjárás, humor hatalmas életmű a köznépnek, a felső osztály nem tartja művészetnek
29
Sétakertek Edo korszak ( ) nagy, széles, teres kertek asobi és goso (játékosság és látványosság) kerti elemek gazdag tára dekoratív, izgalmas
30
Koshikawa Korakuen tokiói sétakert Edo korszak részei többek között: - Teaház - Pagoda - Szilvaliget - Kínai, vörös híd - Szárazfolyó
31
Dzsodzsu-en tó a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok
32
Szanze-in tó a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok
33
Szambó-in tó a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok
34
Tenrjú-dzsi a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok
35
Tsubo Niwa Edo korszak városi lakások egyzserű „kert-szobái” egyszerű elemek 2-3 növényfajta bolt és lakószoba között található
36
Kortárs japán kertművészet
tervező: Sunmjo Maszuno a japán hagyományokból építkezik, de sok újítást alkalmaz nyugati művészetek kölcsönhatása
37
Kortárs japán kertművészet
tervező: Iszamu Nogucsi a japán hagyományokból építkezik, de sok újítást alkalmaz nyugati művészetek kölcsönhatása
38
Kortárs japán kertművészet
tervező: Mirei Shigemori a japán hagyományokból építkezik, de sok újítást alkalmaz nyugati művészetek kölcsönhatása
39
Magyarországi japánkert
Zugló: 1928 Varga Márton a japán császári család hercege is meglátogatta -> növény adomány
40
Magyarországi japánkert
1963: budapesti Állat- és Növénykert Kiácz György 2000-ben újítják fel Bíró Tamás tervei alapján
41
Kiszely Gergely japán ihletésű kertjei
Magyarország
42
Tofoku-dzsi Kiotó, 1236-tól zen kolostor 19. szd-ban leég -> 20. szd-i mű részei: - 5 kiotói zen irányzatot jelentő sziget-hegy - sakk mohából és kőből/ azaleaból - hengerek – göncöl szekér - kőkert - halhatatlanok szigetcsoportja
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.