Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Analitikus szociálpszichológia  Erich Fromm analitikus szociálpszichológiája  Wilhelm Reich munkássága: Freudomarxizmus és szexuálpolitika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Analitikus szociálpszichológia  Erich Fromm analitikus szociálpszichológiája  Wilhelm Reich munkássága: Freudomarxizmus és szexuálpolitika."— Előadás másolata:

1 Analitikus szociálpszichológia  Erich Fromm analitikus szociálpszichológiája  Wilhelm Reich munkássága: Freudomarxizmus és szexuálpolitika

2 Erich Fromm analitikus szociálpszichológiája

3 Fromm analitikus szociálpszichológiája  először a PA és marxizmus összeegyeztetésén dolgozott  mindkettő modernizálása  Fromm hirdette meg az analitikus szociálpszichológia programját  „Az analitikus szociálpszichológia feladata és módszere" (Fromm, 1932)  pszichoanalízis: feltárta az emberi jellem fejlődésének alapjait  „hiányzó láncszem„

4 Fromm analitikus szociálpszichológiája  az emberek fejében lévő ideológia  gazdasági- társadalmi szféra objektív állapota   miért reprodukálódik egyéni szinten a gazdasági uralmat fenntartó represszió?  miért a fasizmus és nem a proletárforradalom diadalmaskodik Németországban? (freudomarxizmus-vita)

5 Fromm analitikus szociálpszichológiája  adott társadalmi-gazdasági viszonyok – a család közvetítésével – kondicionálják a karakterstruktúrát  bizonyos társadalmakban: autoritásviszonyok internalizálása, tekintélynek való feltétlen engedelmesség + a kisebbségi, alárendelt helyzetben lévő csoportokra kivetített agresszió (  Freud: adott a társadalmi elnyomás a nyugati kultúrákban)  analitikus szociálpszichológia feladata: a közös, társadalmilag releváns, pszichikus attitűdöket és azok tudattalan gyökereit vizsgálni

6 Fromm analitikus szociálpszichológiája  neofreudista irányzatok és a humanista pszichológia  freudi és marxi elméletek kombinációja: dogmáktól megszabadított marxizmusnak és az új utakat kereső szocialista humanizmus összeegyeztetése  főbb művei: Menekülés a szabadság elől, Az egészséges társadalom, Az önmagáért való ember, A szeretet művészete, A remény forradalma, Létezni vagy birtokolni, A pusztító hajlam anatómiája

7 Erich Fromm ( )  1900-ban született Frankfurtban, ortodox zsidó családban  zsidó értelmiségiek között tanult és nevelkedett  a Szabad Zsidó Tanházban dolgozott, mellette szociológiát, filozófiát és pszichológiát tanult  1924-ben került kapcsolatba a PA-val (Müncheni Egyetemen és a Berlini Pszichoanalitikai Intézetben)  feladta zsidó vallási ortodoxiát és a marxizmus felé fordult  első PA művei vallási témákkal foglalkoztak  kezdettől fogva foglalkozott a gazdasági és társadalmi tényezőkkel, a büntetőjog és a büntetési rendszer szociológiájával  Frankfurtban ő lett a Társadalomkutatási Intézet szociálpszichológiai projektjének vezetője

8 A frankfurti iskola  egy iskolája a neomarxista kritikai elméletnek, társadalomelméleti kutatásoknak, és filozófiának  németországi Frankfurti Egyetem Társadalomkutatási Intézet 1924-ben nyílt meg a tudományos marxizmus kutatóhelyeként, Max Horkheimer lett az igazgatója 1930-ban  célja „a társadalmi élet átfogó ismerete és megismerése” volt  a „frankfurti iskola” egy nem hivatalos fogalom, amivel azokat a gondolkodókat illetik, akik kapcsolatban állnak a Társadalomkutatási Intézettel, vagy akikre az hatással volt  az Intézet által képviselt társadalomkritika különösen nagy hatást gyakorolt az 1960-as évek diákmozgalmára

9 Erich Fromm ( )  1934 május: az Egyesült Államokba emigrált, New Yorkban magán praxis  1934 – 1941: Columbia Egyetemen tanított  1940: megkapta az amerikai állampolgárságot  1950: Mexikóvárosba költözött, a Mexikói Egyetem orvosi karának különleges professzora  1956: megalapította a Mexikói Pszichoanalitikai Társaságot  ötvenes évek közepétől: politikai közéleti aktivitás  amerikai békemozgalom, tiltakozás az Egyesült Államok atomfegyver-politikája és a vietnami háború ellen  1974: visszaköltözött Európába  Svájcban telepedett le  1980: szívinfarktusban meghal

10 Fromm analitikus szociálpszichológiája  személyiségelmélete: az egyén személyiségére a tudattalan erőkön kívül a társadalmi, kulturális tényezők is jelentősen hatnak  egzisztenciális háttér: ember magárahagyatottsága  a társadalomban libidinózus struktúrája: biológiailag adott, de a gazdasági-társadalmi feltételekhez való aktív és passzív alkalmazkodása során jön létre  a család a mediáló közeg  egy társadalom specifikus libidinózus struktúrájának lényege  az adott társadalomra jellemző karaktervonásaiban fejeződik ki

11 Fromm analitikus szociálpszichológiája  a karakter: reakcióképződés a kisgyermekkori (pregenitális) libidókésztetésre  3 alapvető jellem: orális, anális, genitális  genitális jellem: mentes a lelki torzulásoktól  anális karakter: burzsoá-kapitalista szellem (szeretet és élvezet megvonása, együttérzés hiánya, birtoklásvágy)  a tekintélyelvű családi nevelésnek köszönhetően öröklődnek ezek a vonások nemzedékről nemzedékre

12 Fromm szociálpszichológiai kutatása  empirikus társadalomkutatás az elméleti kérdések megválaszolására: a társadalmi uralom miként vezet az emberi szubjektum deformációjához? a deformált szubjektum  „a tekintélyelvű személyiség" a fasizmus pszichológiai nyersanyaga  cél: „a Harmadik Birodalom előestéjén" kimutatni e deformációk, karaktertorzulások meglétét jól körülhatárolt társadalmi csoportok körében  a német munkások és alkalmazottak tömegeiben

13 Fromm szociálpszichológiai kutatása  a vizsgálat célja: a munkások és alkalmazottak véleményeinek, életformáinak és beállítódásainak megismerése  kérdőív: 271 kérdés  politikai meggyőződés, általános világnézeti kérdések, sajátos jellemvonások, család és tekintély, szabadidő felhasználása  egész kérdőív összes válaszából  karakterstruktúra megalkotása  két ellentétes karaktertípus: 1. autoriter = tekintélyelvű-szadisztikus 2. radikális = forradalmár-genitális

14 Fromm karakterológiája  Az egyik típus: kiakasztott képek családi fotográfiák, égetett famunkák vagy háborús ábrázolások a modern építészetet csúnyának találta, úgy vélte, hogy a sorsáért mindenki maga felelős, általában úgy találta, hogy a gyereket nem kell szexuálisan felvilágosítani és a nevelés nem nélkülözeti a verést

15 Fromm karakterológiája  A másik: politikai vezetők képét akasztotta a falra, a modern lakótelepeket szépnek találta, aki szerint az egyén sorsáért a társadalmi feltételek és a nevelés felelősek, hajlott a szexuális felvilágosításra és a testi fenyítés ellenfele volt

16 Az autoriter típus  hatalommal való azonosulás, a saját vágyak elfojtása és agresszió más csoportokkal szemben „Ha e jellem hatalmat érzékel, szinte automatikusan tisztelnie és szeretnie kell azt. (…) Boldog, ha parancsot követhet, feltéve, hogy e parancsok olyan hatóságtól származnak, amelynek van hatalma (...), de amelyet ugyanezért tisztelhet és szerethet.”  készként fogadja el a hatalmi-elnyomó berendezkedést: „A sorshoz való igazodás a mazochista heroizmusa, a sors megváltoztatása a forradalmáré.”

17 Fromm karakterológiája  nem besorolható emberek: a köztes vagy ambivalens típus  akkori weimari köztársaság társadalma: 1. autoriter típus ~ náci és más jobboldali pártok hívei 2. radikális típus ~ baloldali pártok tagjai  kutatás eredményei  a politikai hovatartozás és a személyiségstruktúra összefügg egymással

18 Fromm szociálpszichológiai kutatása  a kutatás kritikája: módszertani hiányosságok nem ad magyarázatot a német munkásmozgalom válságára és a fasizmus jelenségére túl erős összefüggés feltételezése a jellemstruktúra és a politika és kulturális viselkedés között autoriter tendenciák a baloldaliaknál, radikális beállítottság a jobboldaliaknál  érdeme: újrafogalmazza az empíria és az elmélet viszonyát a társadalomkutatásban

19 ‘Az anyajog elméletének szociálpszichológiai jelentősége’  anyajogú társadalom: pozitív értékek (demokratikus, spontán, feltétlen szeretet)  patriarchális uralom: pszichológiailag az apa tekintélyén, az Ödipusz-komplexuson, a bűntudaton, és túlszabályozott felettes-én elfojtó működésén alapszik, gazdaságilag a magántulajdonon  az autoriter jellem ~ patricentrikus lelki struktúra  matricentrikus alkat: érett, autonóm én  matricentrizmus  marxizmus pszichés bázisa: szükségletek szerinti elosztás, a személyiség harmonikus kibontakozásának szocialista elmélete

20 A tekintély elleni lázadás két formája  ‘A Tanulmányok a családról és a tekintélyről’ a) fennálló tekintély megbukik, de a tekintélyelvű struktúra megmarad b) tekintély megdőlése  az autoriter karakterstruktúrára jellemző szadomazochisztikus tendenciák megszűnése vagy gyengülése  autonóm és integrált személyiség, szilárd én  nincs szüksége egy felette hatalomtól való függésre, szabadságot pozitív tartalommal tölti meg

21 Menekülés a szabadság elől (1941)  a szabadság két típusa: a) pozitív szabadság: valamire való szabadság  jogosultságokat, lehetőségeket jelent, megvalósulási lehetősége a szeretet, a humánus eszmények, és az önmegvalósításra alkalmas munka b) negatív szabadság: a szabadság a magára hagyatottság és elidegenedettség metaforája, szabadulás valamitől  valódi szabadságra való képesség: társadalmi-gazdasági feltételeken múlik

22 Menekülés a szabadság elől (1941)  háttere: elszakadás az elsődleges köteléktől  szabadabbá válás, együttjár az elszigetelődéssel, bizonytalansággal, az ismeretlentől való félelemmel, és a szorongással  szorongás oldására: másodlagos köteléket keres az ember (vallási, társadalmi, kulturális stb. okból való kapcsolódás egy csoporthoz)  valahová való tartozás oldja a szorongást, de a csoportnak való alávetettséggel is jár  a szabadság elvesztése  autoriter magatartás: mazochista és szadista törekvések a magány és gyengeség elviselhetetlen érzésétől való megszabadulás érdekében  individuális éntől való megszabadulás  tekintélyelvű karakter torz menekülési mechanizmus eredménye  autentikus lét lehetősége bármilyen társadalomban  egyén választása

23 Az orvos rejtett szadizmusa  élesen kritizálta Freudot  személyisége: autoriter, patriarchális, érzelmi hidegség, elvakították személyes ambíciói  elmélete: az ember egzisztenciális problémáit biológiai szükségletek problémáivá redukálja (elvette az Ödipusz komplexust és halál ösztönt)  pszichológia kulcsproblémája nem a szükségletekben rejlik, hanem a személyiségnek a világhoz fűződő sajátos viszonyában  a pszichoanalitikus terapeuta kívülállása, értékítéletektől való tartózkodása, szenvtelensége ~ burzsoázia tolerancia  a konfliktusok elmosása, a status quo fenntartása  a semlegesség maszkja: leplezi az orvos rejtett szadizmusát

24 Ferenczi rehabilitálása  Fromm Ferenczi elméletét és személyét látta a PA megújítására legalkalmasabbnak  Ferenczi aktívabb, érzelemtelibb, elfogadóbb, az együttműködést és kölcsönösséget jobban előtérbe helyezi Freudnál.  Fromm szerint Ferenczi felismerte a Freudétól eltérő technika szükségességét, de félt elszakadni PA megalkotójától  Jones történetírói módszerének kritikája: a történelem sztálinista újraírásához hasonlította  a PA kritikája: önmagába zárt totalitariánus mozgalom

25 Fromm értékelése  kritika: azt feltételezi, hogy a boldogság és lelki egészség egy alapvetően represszív társadalom keretein belül, a fennálló radikális megváltoztatása nélkül is elérhető  szakított Freudnak a szexualitás elsőbbségét hirdető felfogásával és biológiai determinizmusával  differenciált (biológiai, történelmi, társadalmi) személyiségelmélet  ideológusként: humanista megközelítés, tömegkultúra, háború elleni felszólalás  szocializmus koncepciója: önmegvalósító ember és az önigazgató társadalom eszméjén alapuló demokratikus szocializmus eszméje, kritizálta a kelet-európai kommunista rendszereket „Birtokolni vagy létezni” c. könyvében (1976)  idealizált világképe + pszichoanalízis és marxizmus szintézise nem valósulhatott meg, de hatása megmaradt  társadalomlélektani törekvések (Frankfurti Iskola), filozófia, közgazdaságtan, és pedagógiai mozgalmak, szolidaritási akciók

26 Wilhelm Reich munkássága: Freudomarxizmus és szexuálpolitika

27   egyéni elfojtásról szóló freudi pszichoanalízis a társadalmi elnyomásról szóló marxista társadalomelmélet freudomarxista irányultságú szociálpszichológia

28 Wilhelm Reich munkássága: Freudomarxizmus és szexuálpolitika  elméletének és munkásságának központjában: a szexualitás   szexuálisan kiszolgáltatott társadalom   okaikövetkezményei

29 Wilhelm Reich ( )  született: 1897 Dobrzynica  német kultúrájú asszimiláns zsidó család  családi tragédiák: korán árva lesz  német gimnázium Czernovitzban  : katonai szolgálat  I. világháború után Bécsben orvostanhallgató  1919: megismerkedik Freuddal  1920: tagság a Bécsi Pszichoanalitikus Egyesületben  jó nevű fiatal pszichoanalitikus lesz Bécsben  1927: csatlakozik az osztrák munkásmozgalomhoz  1930: Berlin – Német Kommunista Párt  SEXPOL mozgalom

30 Wilhelm Reich ( )  1933: kizárás a kommunista pártból (‘A fasizmus tömegpszichológiája’ miatt) és a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesületből (baloldali nézetei miatt)  : emigráns élet Skandináviában  1939 emigráció az Egyesült Államokba  New York: New School of Social Research tanára (pszichoanalitikus orvostudomány)  1942 – Maine: orgon labor (Organon)  orgonsugárzás – rákkutatás (orgonterápia)  1954: feljelentés a Food and Drug Administration által kuruzslásért  1957: börtön, szívrohamban hal meg

31 Reich Bécsben: orgazmus és karakter  szexológia szeminárium  Freud  pszichoanalízis  szexuális zavarban szenvedők analízise   szexuálökonómiai elmélet: orgasztikus potenciál hiánya/zavara  neurózis: szexuális energia megrekedéséből fakadó szorongás  genitalitás korai elfojtása a hátterében  analitikus terápia célja: orgasztikus potenciál helyreállítása a megrekedt energis genitális úton való levezetésével   új szexualitásdiskurzus kialakítása  PA radikális átalakítása (önismereti modell háttérbe szorítása)  biológiai bázis (szexuális ösztön)  Freud szándékának megvalósítása (PA, mint természettudomány)

32 A tömegek szexuális nyomorának háttere: represszív társadalmi- politikai-gazdasági berendezkedés erkölcsi normarendszer emberellenes vonásai családi elnyomás  személyiségtorzító és pusztító hatás

33 Reich Bécsben: orgazmus és karakter  szocializáció: ösztönvágyak  társadalmi követelmények konfliktusa  elfojtás  tünet  torz védekezés: karakterpáncél  tömegpszichológiai mozgalom:  társadalmi torzulások + egyéni patológia  családi viszonyok + tekintélyelvűség „a karakterstruktúra nem más, mint egy adott korszak szociológiai folyamatainak kikristályosodása”

34 Reich Bécsben: orgazmus és karakter  karakteranalízis : „a legkülönfélébb módon megnyilvánuló ellenállásoknak az én állandósult jellemvonásaiként való értelmezése”  karakterstruktúra kialakítása:    szexuálökonómiai egyensúly  karakterpáncél nélküli ember genitális karakterneurotikus jellem  libidórögzülés  szorongás  reakcióképződés  nárcisztikus, szadomazochisztikus tünetképződés  alárendelődő + autoriter személyiség

35  I. világháború  tömeges háborús neurózis  analitikus poliklinikák  július 15: bécsi munkástüntetés hatására csatlakozás a baloldali politikai mozgalomhoz  1928: Sozialistische Gesellschaft für Sexualberatung und Sexualforschung  szexuálpolitika: gazdasági kizsákmányolás mellett a represszív szexuálmorál felelős a kapitalista gazdasági-társadalmi rend fennmaradásáért  PA szerepe: kifejezi a társadalom szexuális elnyomását és küzd ellenük Reich Bécsben: tömegpszichológiai mozgalom

36  1930: Berlinben kedvezőbbek a feltételek az elképzelések megvalósításához  támogatás a KPD értelmiségi szárnyának részéről  1931: Deutsche Reichsverband für Proletarische Sexualpolitik (SEXPOL) „…abból a célból alakult, hogy a szexuálreform- mozgalmat, amely addig apolitikus és szétforgácsolt volt, egységes vezetés alatt egyesítse, osztályszerű, forradalmi tartalommal töltse meg, és céltudatos szexuálpolitikai platformra helyezze”  programnyilatkozata megfelelt a kommunista mozgalom jelszavainak, célkitűzéseinek Reich Berlinben: Sexpol mozgalom

37  szexuális felszabadulás  tömegnyomor felszámolása  szexuális elnyomás  függőség erősítése  forradalmi célok elnyomása  szociálpolitikai reformok: ingyenes fogamzásgátló eszközök, anya- és gyermekvédelem, szexuális és mentálhigiéniai központok, olcsó bérű munkáslakások építése  modernizációs törekvések

38 A fasizmus tömegpszichológiája (1933)  a fasizmus a kispolgárok tömegmozgalma, patriarchális uralom személyiségtorzító hatásai  kizárás a kommunista pártból (és az analitikus egyesületből)  mű célja: karakterológia + tömegpszichológia összekapcsolása

39 A fasizmus tömegpszichológiája (1933)  család  karakter  fasizmus „a fasizmus ideológiája azokra a torz szükségletekre épít, amelyek az elfojtott s mégis folyton kísértő szexualitásból táplálkoznak”  autoritás + lázadás kombinációja  fasizmus térnyerése

40 Reich 1933 után  Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület „marxista ellenzékének” aktív tagja: „Freuddal Freud ellen”  kizárás  kiábrándulás a Szovjetunió szexuálpolitikájából és szocializmusból  „munka-demokrácia”: autonómia és önigazgatás  antipolitikai álláspont hirdetése  szexuálökonómia továbbfejlesztése: természetvallás és orgonómia

41 Reich munkásságának értékelése  Reich személye: őrült kuruzsló vagy tudományos zseni?  levezethető-e a fasizmus egyetlen társadalmi rétegből?  kompakt fasiszta személyiségtípus kialakítása  Hitler „új embertípus” álma igazolódik  személyiségtípusok azonosítása és ellenük való harcolás  alaphelyzet és kontextus feltérképezése  szexuális felszabadítás  társadalmi- gazdasági felszabadulás?  hatás hirdetése  diákmozgalmak  test szerepe a pszichoterápiában  Gestalt terápia, szomato-pszichoterápia

42 Erich Fromm analitikus szociálpszichológiája és Wilhelm Reich munkássága  Erich Fromm: Menekülés a szabadság elől. Akadémiai Kiadó, Bp  Erich Fromm: A tehetetlenség érzéséről. Thalassa , old.  Erős Ferenc: Analitikus szociálpszichológia, old.  Wilhelm Reich: Pszichoanalízis és szocializmus. Thalassa , old.  Erős Ferenc: Analitikus szociálpszichológia old.


Letölteni ppt "Analitikus szociálpszichológia  Erich Fromm analitikus szociálpszichológiája  Wilhelm Reich munkássága: Freudomarxizmus és szexuálpolitika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések