Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Takarmányok tartósítása szárítással Szálastakarmányok szárítása  a legősibb tartósítási mód  történhet a nap energiájával, szellőztetéssel, meleg és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Takarmányok tartósítása szárítással Szálastakarmányok szárítása  a legősibb tartósítási mód  történhet a nap energiájával, szellőztetéssel, meleg és."— Előadás másolata:

1 Takarmányok tartósítása szárítással Szálastakarmányok szárítása  a legősibb tartósítási mód  történhet a nap energiájával, szellőztetéssel, meleg és forró levegővel  szénakészítésre elsősorban a vékony szárú zöldtakarmányok (füvek, pillangósok) alkalmasak  a kaszálás optimális ideje a virágzás kezdete, esetleg a zöldbimbós állapot, amikor a buga vagy kalász még hasban van, de azonnal meg kell kezdeni a kaszálást, ha a növény alsó levelei száradni kezdenek  a betakarítás időpontja jelentősen befolyásolja a széna minőségét

2

3 A szénakészítés során fellépő veszteségek  ezek együttes nagysága elérheti a 20-40%-ot  légzési, enzimatikus veszteség (10-15%)  kilúgzási, rothadási veszteség (aminosavak, szénhidrátok, aminosavak kimosódása; 15-30%)  levélpergési veszteség (10-20%; elsősorban a pillangósoknál lehet jelentős)  erjedési veszteség (az optimálisnál nagyobb nedvességtartalommal bekazlazott szénán baktériumok szaporodhatnak el, lebontják a táplálóanyagok egy részét; 3-7%)  a széna táplálóanyagainak emészthetősége kisebb, mint a zöldtakarmányoké (főleg a túlmelegedés, a fehérjék denaturációja miatt; 10-15%)  karotin veszteség (a levegő oxigénje és a növények karotináz aktivitása miatt a karotin-tartalom 25-35%-al csökkenhet a szárítás során, majd a kazalban, ill. bálákban tovább folytatódik a lebomlás 20-30mg/kg értékre, ami az eredeti anyaghoz viszonyítva 70-80%- os veszteséget jelent)

4 Természetes szénakészítési eljárások (a szárítás során kizárólag a nap energiáját hasznosítjuk)  Renden történő szárítás  a takarmány a kazlazásig renden marad  időjárásfüggő  rendkezelést igényel (forgatás, rendsodrózás)  régebben boglyák készítése (30% sz.a.) petrencézés kazlazás (18-22% nedvesség)  manapság rendfelszedő pótkocsi, petrence készítő gépek, bálázók  kisbálák (15-30 kg-osak, 18-22% víztartalomnál készíthető szellőztetés nélkül, egyébként 25-30%-nál  nagybálák ( kg-osak)  henger alakúak (kevésbé áznak be)  szegletes formájúak (könnyebben kazlazhatók)  a bálák penészesedése fungicid hatású tartósítószer, pl. propionsav használatával megelőzhető (a renden lévő zöldtakarmányra permetezve vagy a bálázógépre szerelt adapterrel)

5

6  Állványos szárítási módok  a csapadékos skandináv, valamint a havasi legelőkkel rendelkező alpesi országokban használták, használják  az előfonnyasztott zöldtakarmányt állványokon szárítják tovább  kisebb veszteséggel történhet a szárítás, mint renden (a csapadék kisebb kárt okoz)  finn nyárs  svéd állvány  szénaszárító gúla

7

8

9

10

11

12

13

14

15 Mesterséges szénakészítési eljárások  szellőztetéses szénakészítés (történhet kazalban, pajtában, toronyban)  fonnyasztást követően nagyobb víztartalommal (35-50%) elkezdhető a kazlazás  kisebb az időjárás-függőség és az ebből adódó veszteség  jobban megőrizhető a karotintartalom  a szellőztetés történhet előmelegített levegővel is  hazánkban szélesebb körben a Vámosi-féle kazal terjedt el

16

17

18 Forró levegős zöldnövény liszt készítés  hűvös éghajlatú, csapadékos országokban dolgozták ki  kiküszöböli az időjárás kockázatát  perceken belül, o C-os hőmérsékleten beszárítják a takarmányt, emiatt minimális a légzési veszteség és a karotin lebomlás  beruházás igénye ugyanakkor igen nagy, üzemeltetése drága  a kész termék lehet zöld növény liszt (sertés, baromfi, nyúl, ló) vagy rostos pogácsa (kérődzők)  a zöld liszteket granulálással, illetve antioxidánsokkal lehet védeni a karotin lebomlása ellen.

19

20 Szemestakarmányok szárítása  a szemestakarmányok betakarításának optimális időpontja a biológiai érettséghez közeli stádium, kukoricánál pl. 95%-os érettség  biológiai érettség = befejeződött a szembe a szárazanyag beépülés  a biológiai érettség fajtánként más szárazanyag- tartalomnál következik be  a gabonák biztonságos tárolásának feltétele a 14%-os vagy annál kisebb nedvességtartalom

21 Szemestakarmányok szárítása  Betakarításkor ennél nagyobb a magvak víztartalma  tovább folyik a légzés, csökken a szénhidrát- tartalom  különböző gombák tovább élnek, penészesedés, toxintermelés  a penészek, gombák életterét szárítással, hűtéssel, fungicid adalékanyagok használatával csökkenthetjük

22 Szemestakarmányok szárítása  a szemes-termények szárítása történhet kamrás, tálcás vagy toronyszárítókban  kamrás szárítók: vetőmag szárítására használják, a szárítás alacsony hőmérsékleten o C-on folyik  tálcás szárítók (sirokkó): a szárítandó termény a víztartalom csökkenésével egy-egy szinttel lejjebb kerül  toronyszárítók: a termény a torony felső szintjéről gravitációs úton lefelé mozog, a szárító levegő erre merőlegesen keresztbe áramlik

23 Szemestakarmányok szárítása  a szakszerűtlen szárítás jelentősen csökkenti a termék minőségét  a mag hőmérséklete lehetőleg a szárítás közben ne haladja meg a o C-ot, ehhez az kell, hogy a szárító levegő hőmérséklete ne haladja meg a o C-ot  a túlszárítás csökkenti az aminosavak hasznosíthatóságát, a magvak üvegesen törnek (gyomorfekély), hajszálrepedések alakulnak ki (oxidáció)  kukoricánál az egyenletesebb nedvességleadás miatt célszerű két menetes szárítást alkalmazni (először 18-20%-ra, majd ezt követően 14%ra)

24 Szemestakarmányok szárítása  a sikeres szárítás feltétele az előtisztítás (szárrészek, csutkadarabok, csuhélevelek, tört szemek eltávolítása)  a szárításkor használt levegő melegítése hazánkban gázolajjal, gázzal történik

25

26


Letölteni ppt "Takarmányok tartósítása szárítással Szálastakarmányok szárítása  a legősibb tartósítási mód  történhet a nap energiájával, szellőztetéssel, meleg és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések