Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Móricz parasztábrázolásának újszerűsége Előzmények Mikszáth (1847- 1910) - A természet és az ember tökéletes harmóniája - Idillizált parasztábrázolás:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Móricz parasztábrázolásának újszerűsége Előzmények Mikszáth (1847- 1910) - A természet és az ember tökéletes harmóniája - Idillizált parasztábrázolás:"— Előadás másolata:

1 Móricz parasztábrázolásának újszerűsége Előzmények Mikszáth ( ) - A természet és az ember tökéletes harmóniája - Idillizált parasztábrázolás: Mikszáth főhősei parasz- tok, pozitív értéket képviselnek (jók, szépek, becsü- tok, pozitív értéket képviselnek (jók, szépek, becsü- letesek), nem lázadnak, tisztelik a földesurat, a természe- tet. Romantikus, tündéri báj. - A hősök a világtól elzárt, magányos emberek, szorosabb szál fűzi a természethez őket, mint az emberekhez (Tót atyafiak novellái, Olej-Az a fekete folt), A jó palócok parasztjai közlékenyebbek, beszédesebbek. Közösségben élnek. (Bede Erzsi- Bede Anna tartozása, A cukri bárány) - Népiesség jegyei, jellegzetes népi kifejezések - Árnyalt lélekrajz, lelki konfliktusok bemutatása - Hőseit belülről ábrázolja; narrátorszerep E/3 - A békésnek tűnő dolgokat mindig feldúlja valami, s ebből bontakozik ki az elbeszélések története.

2 Gárdonyi Géza (1863—1922) Gárdonyi Géza (1863—1922) idillikus-elégikus parasztábrázolása (Az én falum, 1898) Megjelent az igazi paraszt a maga gond- Megjelent az igazi paraszt a maga gond- jaival-bajaival. Igaz, idillizáló hajlama ki- békítő képet ad a szegénységről. Tömörkény István ( ) paraszt- Tömörkény István ( ) paraszt- témájú művei (Valér a földbe megy) Gárdonyi próbált reálisabb képet festeni a Gárdonyi próbált reálisabb képet festeni a faluról. De Mikszáthtal együtt a költészet mesehangulatával borították a falut, míg Tömörkény már vérbeli realista. Az ő magyar vidéke előkészíti Móriczot.

3 Móricz Zsigmond ( ) parasztábrázolása Új látásmód: szakít az idilli faluképpel (egyéni tapasztalatok) Új látásmód: szakít az idilli faluképpel (egyéni tapasztalatok) Az idill és a tragédia ötvözése (Hét krajcár) Az idill és a tragédia ötvözése (Hét krajcár) Novelláiban nem nélkülözi az anekdotikus elemet, de a poénszerű zárlatot 1-2 mondattal megtoldja Novelláiban nem nélkülözi az anekdotikus elemet, de a poénszerű zárlatot 1-2 mondattal megtoldja Személyesség – az író érdekelt a cselekményben, azonosul hőseivel, így a rejtett indítékok megmutatására képes Személyesség – az író érdekelt a cselekményben, azonosul hőseivel, így a rejtett indítékok megmutatására képes Naturalizmus: a ösztönös és tudatos hajtóerők bemutatása (pl. Kis János vágya) Naturalizmus: a ösztönös és tudatos hajtóerők bemutatása (pl. Kis János vágya) A falu társadalmi tagozódásának s a társadalmi helyzetnek megfelelő családi normarendszerek bemutatása A falu társadalmi tagozódásának s a társadalmi helyzetnek megfelelő családi normarendszerek bemutatása A nyomor testet, lelket megtörő hatása A nyomor testet, lelket megtörő hatása A hétköznapi cselekménynek szimbolikus jelentést ad A hétköznapi cselekménynek szimbolikus jelentést ad Szereplők beszéde: népies szóhasználat, tájnyelvi kiejtés fonetikusan leírva Szereplők beszéde: népies szóhasználat, tájnyelvi kiejtés fonetikusan leírva

4 Művészetének erőssége Az elbeszélésmód közvetlensége, természetessége Az elbeszélésmód közvetlensége, természetessége Spontán mesélőkedv Spontán mesélőkedv A kompozíció drámai kialakítására való készség, drámai sűrítés A kompozíció drámai kialakítására való készség, drámai sűrítés A ’30-as évek népi mozgalmának ihletője, szervezője (Kelet Népe); a magyar falu, paraszt fontossága a jövőben A ’30-as évek népi mozgalmának ihletője, szervezője (Kelet Népe); a magyar falu, paraszt fontossága a jövőben Problémák dokumentumszerű, pontos ábrázolása → új műfaj: irodalmi szociográfia Problémák dokumentumszerű, pontos ábrázolása → új műfaj: irodalmi szociográfia

5 Tragédia (1909) - címe műfajt, illetve esztétikai minőséget jelent, negatív, rossz előérzetet kelt (értékvesztésre utal), de a végén átértékelődik: - címe műfajt, illetve esztétikai minőséget jelent, negatív, rossz előérzetet kelt (értékvesztésre utal), de a végén átértékelődik: ironikus felhangot kap: katarzisról szó sincs, a halálával nem történik értékvesztés, azt senki se veszi észre ironikus felhangot kap: katarzisról szó sincs, a halálával nem történik értékvesztés, azt senki se veszi észre - Kis János teljesen ösztönlény, célja mégis a társadalom hierarchiája ellen szól - története csattanóval végződik, de ezt érzelmes-didaktikus kiegészítés követ - az emberi lét kisszerű vágyai sem teljesíthetőek - az értelmetlen halál még nyilvánvalóbbá teszi az élet értelmetlenségét - a főszereplő csöppet sem rokonszenves, a végén mégis megsajnáljuk őt, mert emberhez méltatlan élet és halál jutott neki - tervét nem képes végrehajtani, eltorzult bosszújában csupán önmagát pusztította el - célja kisszerű és nevetséges, az érte folytatott küzdelme groteszk - felesleges ember, egy az élet és társadalom kitaszítottja - Kis János teljesen ösztönlény, célja mégis a társadalom hierarchiája ellen szól - története csattanóval végződik, de ezt érzelmes-didaktikus kiegészítés követ - az emberi lét kisszerű vágyai sem teljesíthetőek - az értelmetlen halál még nyilvánvalóbbá teszi az élet értelmetlenségét - a főszereplő csöppet sem rokonszenves, a végén mégis megsajnáljuk őt, mert emberhez méltatlan élet és halál jutott neki - tervét nem képes végrehajtani, eltorzult bosszújában csupán önmagát pusztította el - célja kisszerű és nevetséges, az érte folytatott küzdelme groteszk - felesleges ember, egy az élet és társadalom kitaszítottja - az író és olvasó sajnálja, meg van rendülve, fel van háborodva - Kis Jánosnak még vágyai sem lépik túl az ösztönélet szintjét - az író és olvasó sajnálja, meg van rendülve, fel van háborodva - Kis Jánosnak még vágyai sem lépik túl az ösztönélet szintjét - az éhség szimbólum (éhség egy jobb, értelmes, igazságos életre) - a mű idillikus képpel indít, hogy minél hatásosabb legyen Kis János sorsa - primitív, ellenszenves, de a körülmények teszik ilyenné - élete keserűségét legjobban agresszív cselekedetei érzékeltetik - Kis János az értelmetlen élet szimbóluma - az éhség szimbólum (éhség egy jobb, értelmes, igazságos életre) - a mű idillikus képpel indít, hogy minél hatásosabb legyen Kis János sorsa - primitív, ellenszenves, de a körülmények teszik ilyenné - élete keserűségét legjobban agresszív cselekedetei érzékeltetik - Kis János az értelmetlen élet szimbóluma - Móricz egyetlen ember életén keresztül mutatja be a parasztság életét - K. J. tragédiája: az ellenség helyett a hős pusztul el - Móricz egyetlen ember életén keresztül mutatja be a parasztság életét - K. J. tragédiája: az ellenség helyett a hős pusztul el

6 A novella szerkezete : - expozíció: helyszín, időpont, szituáció: másnap lakodalom lesz, bemutatja Kis Jánost - expozíció: helyszín, időpont, szituáció: másnap lakodalom lesz, bemutatja Kis Jánost - bonyodalom: meghívják a lakodalomra, elhatározza, hogy „kieszi a vagyonából” Sarudyt - bonyodalom: meghívják a lakodalomra, elhatározza, hogy „kieszi a vagyonából” Sarudyt - kibontakozás: helyszín a lakodalom - kibontakozás: helyszín a lakodalom - tetőpont: félrenyel - megoldás: meghal - tetőpont: félrenyel - megoldás: meghal A novella mint állapotváltozás - szereplők: Kis János, Sarudy (gazda), az evés szempontjából van szerepe, feleség, ő is enni ad - fazék (feketére van égve, össze van drótozva), villa (törött, csontból) a szegénységet szimbolizálják - apa-fia kapcsolat: elette az ételt az apja elől, a saját fiának nem ad ennivalót (örök körforgás, generációról generációra öröklődik a szegénység, az éhség) - az evés ( a leírás terjedelme arányos az étel mennyiségével, minőségével) - a hős lelkiállapota: szűk keresztmetszet ösztönök szintjén az evés, az érzelmi világára a düh, elkeseredettség és bosszúvágy jellemző (lelkivilága is ugyanolyan szegény) Kis János hangsúlyozottan átlagember (név) - Születésénél fogva predesztinált egy szokványos, tartalmatlan, monoton életre, s lehetősége sincs rá, hogy kitörjön belőle - állati szintre lealacsonyodott létének egyetlen mozgatórugója az éhség - környezetéhez fűződő viszonya már-már az állatokénál is primitívebb (feleségét veri, fiának nem hagy ennivalót) - groteszk és barbárságára félelmetes példa az egyetlen vidám emléke életéből (apja halála) - Bosszúvágya: éhségénél erősebben átérzi – hacsak a saját primitív módján is- emberi mivoltának teljes megcsonkítását, azt, hogy nap mint nap igavonó baromként dolgoztatják, megnyomorítják, állati sorba taszítják

7 - Móricz nem ítélkezik csak leír - Az menti fel a hőst,hogy ugyanezt kapta ő is kiskorában - leírások, az ember három oldalról magyarázható (körülmények, öröklődés, ösztönvilág) - Móricz célja a valóság lehető legkíméletlenebb és legexpresszívebb kifejezése - Arra hívja fel a figyelmet, hogy sok ember ilyen állati sorban tengődik, s az emberiség regresszióját jelzi, hogy a 20. sz. elején ilyen társadalmi rétegek is kialakulhatnak, melyek sorsának jobbításáért a civilizált társadalom nem akar felelősséget vállalni Móricz naturalizmusa :


Letölteni ppt "Móricz parasztábrázolásának újszerűsége Előzmények Mikszáth (1847- 1910) - A természet és az ember tökéletes harmóniája - Idillizált parasztábrázolás:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések