Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0 Vidékfejlesztés Szerkesztő: Bálint János Juhász Mária Nagy Géza 2007. Prezentáció: Juhász Mária.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0 Vidékfejlesztés Szerkesztő: Bálint János Juhász Mária Nagy Géza 2007. Prezentáció: Juhász Mária."— Előadás másolata:

1 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Vidékfejlesztés Szerkesztő: Bálint János Juhász Mária Nagy Géza Prezentáció: Juhász Mária

2 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Miről lesz szó ?  Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre  A vidékfejlesztési menedzsment alapjai  Gazdaság és piac  Ember és munka  Környezet és természet  Marketing és kereskedelem  A közösség és a vidékfejlesztési intézmény- rendszer helyi elemei  Esettanulmányok

3 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Miről lesz szó ?  Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre  A vidékfejlesztési menedzsment alapjai  Gazdaság és piac  Ember és munka  Környezet és természet  Marketing és kereskedelem  A közösség és a vidékfejlesztési intézmény- rendszer helyi elemei  Esettanulmányok

4 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre  A szakmai érdeklődést kiváltó vidéki sajátosságok  Vidékfejlesztés a területi fejlődésben − történeti visszatekintés  A fogalmak értelmezésének megközelítési módjai  A fogalmak értelmezésének mai helyzete A fogalmak köznyelvi értelmezése A fogalmak szakmai-tudományos értelmezése  Ajánlások a vidék, vidékiség, vidékfejlesztés szakmai-tudományos tartalmának meghatározá- sához

5 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A szakmai érdeklődést kiváltó vidéki sajátosságok A vidéki területekről írt hazai tanulmányok általában a negatív jelenségeket hangsúlyozzák:  Pangó a vidék gazdasága, tartósak a negatív össztársa- dalmi folyamatok  A vidék gazdaságában még ma is meghatározó mező- gazdaság tartós válságban van  Nem indult még be kellően a vidéki gazdaság diverzifi- kációja  Kimerülőben vannak a felemelkedés helyi forrásai és lehetőségei

6 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A vidékfejlesztési politika kapcsolatrendszere Forrás: Fehér A., 1998a

7 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A vidékfejlesztési programok jellegzetes területei Forrás: Kulcsár, 1999

8 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Egy új magyar vidékstratégia lehetséges tényezői Forrás: Csatári, 2004.

9 HEFOP 3.3.1–P /1.0  A vidék nem lehet azonos az agrárgazdasággal, mert sokkal több annál.  A vidék nem jelentheti csak az elmaradottságot, mert tudjuk, hogy Európában vannak csodálatosan fejlett vidéki területek.  Nem csak a városnak lehet vidéke, mivel tudjuk, hogy hazánkban, különösen Trianon után, számos vidéki település elvesztette városi kapcsolódását.  A vidék által determinált „vidékiségnek” nem lehet méret- küszöböket adni.  Nem csak egy település, de annak egy része is lehet vidéki, ha meghatározó jellemzői a vidékhez teszik hasonlóvá (pl. városszél is lehet vidéki megjelenésű, lakói élhetnek vidékinek mondott életmódot).

10 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A vidék az a falvakat és kisvárosokat magábafoglaló és körülvevő térség,  amelyben a fő foglalkoztató ma még a mező- gazdaság és az erdészet,  viszonylag csekély az ipar jelentősége, az is elsősorban kézművesség,  alacsony a népsűrűség, sok a szabad terület. Az Európa Tanács dokumentuma (European Charter for Rural Areas)

11 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Miről lesz szó ?  Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre  A vidékfejlesztési menedzsment alapjai  Gazdaság és piac  Ember és munka  Környezet és természet  Marketing és kereskedelem  A közösség és a vidékfejlesztési intézmény- rendszer helyi elemei  Esettanulmányok

12 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Globalitás, regionalitás és lokalitás a vidékfejlesztésben Globalitás  Invazív növények (és állatok), elvaduló táj  Globálisan kezelendő problémák  Globális klímaváltozás  Természetkárosítás, környezetszennyezés  erőforrás-takarékos gazdálkodás  megújuló erőforrások használata  környezetbarát technológiák alkalmazása a gazdasági tevékenységek során  környezeti elemek (pl. levegő, víz, talaj) szennyezésének csökkentése, megszüntetése  a természeti állapot megóvása, helyreállítása, a biológiai sokféleség megőrzése

13 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Globalitás, regionalitás és lokalitás a vidékfejlesztésben A régiók kialakulásának útja Radács E. (2006) alapján

14 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Regionalitás az Európai Unióban A statisztikai szintek mérete az Európai Unióban SzintLakosságszám – minimum Lakosságszám – maximum NUTS13 millió7 millió NUTS2800 ezer3 millió NUTS3150 ezer800 ezer

15 HEFOP 3.3.1–P /1.0 NUTS1-es (makro) régiók az Európai Unió 25 tagállamában (2005) Forrás:

16 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az Európai Unió 27 tagállamának NUTS2 régiói Forrás:

17 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Magyarország nagyrégiói (NUTS1) Forrás:

18 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Magyarország hét régiója (NUTS2) Forrás:

19 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A magyarországi megyék (NUTS3) és a kistérségek (LAU1) Forrás:

20 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Globalitás, regionalitás és lokalitás a vidékfejlesztésben A globalitás és lokalitás viszonya Think globally, act locally!

21 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A regionális fejlődés, versenyképesség Életminőség Életszínvonal Foglalkoz- tatottság Munka- termelé- kenység Kutatás- fejlesztés Infrastruk- túra és hu- mántőke Külföldi befekte- tések Kis- és középvállal- kozások Intézményi és társadal- mi tőke Gazdasági Innovációs Regionális A munkaerő szerkezet kultúra elérhetőség felkészültsége Társadalmi Döntési A környezet A régió társadalmi szerkezet központok minősége kohéziója Regionális, térségi és városi jövedelem sikerességi faktorok alap- tényezők alap- kategóriák CÉL Forrás: Lengyel I. (2000), Lengyel I. (2003)

22 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A térségi versenyképesség tényezői A hagyományos erőforrások természet tőke technika ember mellett a sikerhez szükséges tényezők  kommunikáció  változás és változtatás készsége és képessége  döntés  idő és időzítés  együttműködés  szerencse  pozitív visszacsatolás  tudásipar  innováció a fentiek komplex összhangja (Hoványi G. (1997)

23 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Innováció a vidékfejlesztésben Információ (térség felmérése) Ötlet (invenció) Cselekvési terv A projekt kidolgozása Megvalósulás Fenntarthatóvá válás INNOVÁCIÓINNOVÁCIÓ Visszacsatolás

24 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A multifunkcionális mezőgazdaság és a vidékfejlesztés (1) Vidéki élet Élelmiszertermelő funkciók Erőforrások Hagyományos mezőgazdaság A hagyományos mezőgazdaság három oldala Forrás: van der Ploeg et al, 2002

25 HEFOP 3.3.1–P /1.0  Agroturizmus  Energianövények  Alapszolgáltatások fenntartása  Új szolgáltatások  Speciális minőségű termékek  Öko-, biogazdaságok  Helyi és regionális piacok A multifunkcionális mezőgazdaság és a vidékfejlesztés (2) A multifunkcionális mezőgazdaság modellje Forrás: van der Ploeg et al, 2002 Újraalapozás Erőforrások Vidéki életÉlelmiszer- termelés SzélesítésMélyítés Hagyományos mezőgazdaság

26 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A multifunkcionális mezőgazdaság és a vidékfejlesztés (3) A mezőgazdasági termelési folyamat új hangsúlyai Újra keretezés (reframe) Non-food termelési funkció Élelmiszertermelési funkció Vidéki élet

27 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A vidék funkciói (Vidéki Térségek Európai Kartája) Gazdasági (termelési) funkció  mező- és erdőgazdálkodás,  halászat,  a megújuló természeti erőforrások fenntartható hasznosítása,  a falusi turizmus, üdülés, rekreáció,  vidéki térségekben működő termelő és szolgáltató szervezetek működése. Ökológiai funkció  az egészséges élet természetes alapjainak védelme (föld, víz, levegő),  a tájak sokszínűségének, a tájjellegnek a megőrzése,  a biológiai sokszínűség (biodiverzitás),  az erdő és más élőhelyek megóvása,  általában az ökológiai rendszerek védelme. Társadalmi (közösségi) és kulturális funkció  az évszázadok során a vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartása,  a falusi közösségekben megtestesülő értékek megőrzése.

28 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A komplex vidékfejlesztés - multifunkcionális mezőgazdaság  gazdaság - fenntarthatóság, növekedés, fejlődés,  munka - foglalkoztatás, racionalitás, hasznosság,  környezet - védelem, gazdálkodás, természet,  tudásgazdaság - tanulás, holtig, tacit, e-társadalom,  kultúra - életmód, hagyomány, örökség, érték,  társadalom - együttműködés, szolidaritás, közösség. Forrás: Bálint et al., 2000

29 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A multifunkcionális mezőgazdaság pozitív externáliái Pozitív externáliák Vidék Életképes vidék Munkalehetőség A kedvezőtlen irányú migráció megszűnése Turizmus fellendülése Környezet Biológiai diverzitás Szép kilátás Talajvédelem Természetes élőhelyek megóvása A tájkép megőrzése Allergén invazív gyomok visszaszorítása Természeti örökség megóvása Épített környezet védelme Társadalom Kulturális örökség megőrzése Hagyományőrzés Vidék-város egyensúlya Egészséges társadalom Tudásgazdaság A közösségek, a hagyományos együttműködési formák megmaradása, vagy újraszerveződése. Élelmiszer Éhezés megszüntetése Minőségi élelmiszer Élelmiszerellátás biztonsága Önellátás

30 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Fenntarthatóság és vidékfejlesztés Az erőforrásigény által támasztott kihívások az agrárgazdaságban

31 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A vidéki Magyarország A települések száma, a népesség aránya Forrás: KSH Helységnévtár 2003, alapján saját szerkesztés

32 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A vidéki Magyarország A településkategóriák lakossági aránya az össznépességből Forrás: KSH Helységnévtár 2003, alapján saját szerkesztés

33 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A kistérségek rendszere  statisztikai kistérségek  önkormányzati kistérségi társulások  többcélú kistérségi társulások  LEADER+ kistérségi társulás, akciócsoport

34 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A régiók fejlettségbeli különbsége 205,3 115,6 54,1 61,1 56,0 76,1 73,3 64,7 61,1 77,3 68,3 89,0 112,3 98,1 100,9 91,1 68,5 74,2 70,5 78,4 A megyék közötti különbség (%) az egy főre eső GDP-ben mérve, 2004 Jelmagyarázat: az országos átlag %-ában vidéki átlag: 78,7 % 54,1 – 59,9 %2 60,0 – 78,6 %11 78,7 – 99,9 %3 100,0 – 109,9 %1 110,0 – 115, 6 %2 Budapest (205 %)1 Forrás: KSH (2006)

35 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A kistérségek fejlettségének összehasonlítása Gazdasági-társadalmi jellegű mutatók:  a külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi saját tőkéje egy lakosra,  a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra,  a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem (változása) egy lakosra,  a működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma,  a működő gazdasági szervezetek száma (változása)  a munkanélküliek aránya,  a vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma (változása),  a távbeszélő-főállomások ezer lakosra jutó száma,  a személygépkocsik száma ezer lakosra.

36 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Fejlettségi térségtípusok (a gazdasági-társadalmi jellegű mutatók alapján)  a dinamikusan fejlődő térségekben a mutatók zöme több mint 10%-kal meghaladja az átlagértéket,  a fejlődő térségek mutatói zömmel a vidéki átlag felett vannak, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot,  a felzárkózó térségekben a gazdasági-társadalmi mutatók értéke többségében közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják,  a stagnáló térségek azok, ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot,  a lemaradó térségek esetében a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás minimum 15%.

37 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A magyarországi kistérségek helyzete Forrás: Faluvégi A. (2004),

38 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A területfejlesztés kedvezményezett térségei társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek  a (rendeletben közölt) mutatórendszer alapján kialakított komplex mutató az országos átlaggal azonos vagy attól elmaradt; ipari szerkezetátalakítás térségei, amelyekben  az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag másfélszeresét,  az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése között, valamint  a munkanélküliség december 20-án az országos átlagot meghaladta; vidékfejlesztési térségek, amelyekben  a terület népességének kevesebb, mint 50%-a él 120 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű településen,  az évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, (64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletet)

39 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A fejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek vidékfejlesztés + elmaradott vidékfejlesztés társadalmi - gazdasági szempontból elmaradott ipari szerkezetátalakítás + elmaradott ipari szerkezetátalakítás átmenetileg kedvezményezett Forrás: 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet alapján saját szerkesztés

40 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az elmaradott térség ismérvei  az utak, a közlekedés, a távközlés és az Internet fejletlensége,  a víz, csatorna, gáz, elektromos hálózat és közművei fejletlensége,  az ipar hiánya, megszűnése vagy hanyatlása,  a mezőgazdaság hanyatlása, műveletlen földek,  a legjobban képzett fiatalok elköltözése,  az aktív foglalkoztatottak alacsony aránya,  a munkanélküliség fokozódása, kevés munkahely,  a lakosság létbizonytalanságának növekedése,  növekvő elszigeteltség és a szociális szolgáltatások hiánya,  környezeti és természeti károk, a táj leromlása,  az épületek és építmények rossz állapota, pusztulása,  a lakosság rossz egészségi állapota  a kulturális örökség elvesztése,  a társadalmi mobilitás hiánya,  a közösségek, a hagyományos együttműködési formák felbomlása. (Bálint J. et al. 2000):

41 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek Forrás: 64/2004. (IV. 15.) Korm. Rendelet alapján saját szerkesztés

42 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A térség- és vidékfejlesztés legfőbb céljai  a tartalmas élet és az értelmes munka lehetősége  az infrastruktúra fejlesztése;  a terület népességeltartó és -megtartó képessége  a vidéki térségek vonzóvá tétele lakó- munka- és üdülőhelyeként;  a táj és a természet ökológiai értékeinek felmérése, megőrzése,  a biodiverzitás megtartása;  a hatékony és mégis környezetkímélő, fenntartható mezőgazdaság ökológiai és biogazdálkodás; és piaci viszonyainak fejlesztése,  a helyi innovációs képességek, az ipar, a kis és középvállalkozások, a kézművesség támogatása;  a népművészet, a hagyományok és a kulturális örökség (újraélesz- tése) ápolása,  az együttműködés, a közösségek és a civil társadalom fejlesztése Bálint J, 1998

43 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A területfejlesztés és a vidékfejlesztés összehasonlítása JellemzőkTerületfejlesztésVidékfejlesztés Lépték Jellemzően nagyléptékű (ország, régió, megye) Jellemzően kisléptékű (kistérség, táj) JellegFentről lefele irányulóAlulról felfelé irányuló Tartalom Nagytérségi közlekedési és egyéb infrastruktúra-hálózatok, nagy volumenű beruházások stb. Helyi erőforrások aktivizálásával a helyi adottságok hasznosítása (struktúraváltás, minőségi termékek, infrastruktúra, kulturális örökség, népességmegtartás feltételei) Társadalmi hatás Elsősorban közvetett módon érvényesül, csak közép-, illetve hosszú távon Elsősorban közvetlen módon hat az emberekre és már rövidtávon belül is Állami szerepválla- lás Döntő, meghatározóOrientáló, kezdeményező, támogató Finanszíro- zás Társfinanszírozás, de döntően állami centralizált közpénzekből Társfinanszírozás, de döntően helyi saját, illetve decentralizált állami forrásokból Megvalósítás eszköze Program Megvalósítás alapfeltételei Központi döntésPartnerség Forrás: Jávor (1999)

44 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A vidéki térségeket összetartó erő, kohézió  földrajzi viszonyok, elzárt területek, azonos természeti formák,  etnikai, származási, nemzeti, nyelvi azonosság vagy hasonlóság,  foglalkozási, termelőkörzeti azonosság vagy hasonlóság,  vallási, világnézeti, etikai azonosság vagy hasonlóság,  életszínvonal, szegénység vagy az azon alapuló politika.  fejlődéstörténet, pionírok, kondenzációs mag, felvirágzás, hanyatlás,  véletlenek, kaotikus állapotok, agglomerációs előnyök, pozitív visszacsatolás,  közös sors (Szondi Lipót nyomán, sorsanalízis), közös döntések és választások Bálint, 1998

45 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A hálózatokból való kimaradás jelentős mértékben befolyásolja a vidék fejlődési esélyeit a globális hálózatok részei helyi, regionális hálózatok a hálózatokból kimaradt, elmaradott térségek Forrás: Enyedi Gy. (2004)

46 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Vidékpolitika – strukturális politika A Római szerződés 39. cikkelye: „A közös mezőgazdasági politika célja, hogy  a műszaki haladás fokozásával, a mezőgazdasági ter- melés ésszerűsítésével, különösen a munkaerő lehető legjobb felhasználásával a mezőgazdaság termelékeny- ségét növelje,  a mezőgazdasági népességnek megfelelő életszínvona- lat biztosítson, elsősorban a mezőgazdaságban élők egy főre jutó jövedelmének növelésével,  stabilizálja a piacot,  biztosítsa az ellátást,  gondoskodjék a fogyasztóknak megfelelő ár ellenében történő ellátásáról.”

47 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az EU agrárpolitikája és a vidékfejlesztés A mezőgazdasági termelés támogatásától a vidék- fejlesztésig A CAP és reformjai A vidékfejlesztési politika mint a CAP második pillére

48 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Forrás: Buckwell Report, 1998 A CAP-tól a

49 HEFOP 3.3.1–P /1.0 The Cork Declaration: A living countryside The European Conference on Rural Development: Ireland 7th to 9th November 1996 A Cork-i Nyilatkozat szerint az Európai Unió eddigi agrár- és vidékfejlesztési politikája is felülvizsgálatra szorul, de az újonnan csatlakozó országok miatt mindenképpen korszerűsíteni kell:  Rural preference – a vidékfejlesztés prioritása – a vidékfejlesztési politikának le kell válta- nia vagy magába kell foglalnia az agrárpolitikát  Integrated approach – integrált megközelítés – nem a hagyományos gazdasági és társa- dalmi szektorok szerint  Diversification – a térségek sokszínűségének megőrzése mellett a fejlesztési módszerek változatossága  Sustainability – fenntarthatóság – A kiváltott térségi fejlődésnek fenntarthatónak kell lennie, a helyi akcióknál figyelembe kell venni a globális hatásokat  Subsidiarity – szubszidiaritás, a lakossági részvétel, az alulról-felfelé megközelítés és a szolidaritás  Simplification – a bürokrácia csökkentése, a rugalmasság egyidejű fokozása mellett  Programming – koherens és átlátható térségfejlesztési programok, a támogatási forrásokat térségenként egyetlen átfogó programba kell foglalni.  Finance – a finanszírozás több-csatornásságának szinergikus hatásainak kihasználása, a kisvállalkozások hátrányainak kiküszöbölése  Management – a helyi igazgatás és az önálló kezdeményezések hatékonyságának növelése technikai segítségnyújtással, oktatással és képzéssel, jobb kommunikációval, a kutatási eredmények és tapasztalatok átadásával valamint a nemzetközi hálózatokba való bekapcso- lódással  Evaluation and Research – monitoring, utólagos értékelés és hasznossági elemzés (hiszen Európa polgárait be kell vonni a döntésekbe)

50 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az EU vidékfejlesztési politikája három fő szakpolitikai célra összpontosít:  a mezőgazdaság és az erdészet versenyképes- ségének javítása;  a termőföld-hasznosítás támogatása és a kör- nyezet minőségének javítása, valamint  az életminőség javítása és a gazdasági tevé- kenység diverzifikálásának ösztönzése.

51 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának felépítése Forrás:

52 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A LEADER programok alappillérei területalapú megközelítés (összefüggő terület) alulról építkező megközelítés (bottom up) önálló pénzügyi felelősség (helyi irányítás és finanszírozás) háromoldalú partnerség (egyén, szervezetek és a közszféra) innovatív jelleg integrált megközelítés (kapcsolat a tevékenységek között) hálózatépítés (hazai és nemzetközi szinten) LEADER Forrás:

53 HEFOP 3.3.1–P /1.0 LEADER-rendszerű megközelítés  bevonja a helyi lakosságot és közösséget a tervezési és a fejlesztési folyamatokba,  az alulról jövő (bottom up) kezdeményezésre építi a fej- lesztést,  térségi alapú, multi-szektorális, integrált stratégiát készít, erre alapozza a fejlesztést,  a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítására törekszik,  innovatív megoldásokat keres illetve támogat,  a közös érdekeltség felismerésével és megvalósításával megteremti és erősíti a helyi partnerséget,  élő kapcsolatrendszert és együttműködést alakít ki – egymástól talán távol eső – vidéki térségek között a tapasztalatcsere céljából.

54 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az EU vidékfejlesztési politikája között (1) 1. tengely: Verseny- képesség intézkedések Emberi erőforrások Szakképzési és információs tevékenységek Fiatal gazdák Korkedvezményes nyugdíj Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele Gazdaságvezetési, helyettesítési és gazdálkodási, valamint erdő­gazdálkodási tanács­adási szolgáltatások Anyagi tőke: Termelő gazdaságba/erdészetbe történő befektetések feldolgozási/értékesítései együttműködés az innováció érdekében Mezőgazdasági/erdészeti infrastruktúra Mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása Mezőgazdasági termelés és termékek minősége: Előírások betartásának ideiglenes támogatása Élelmiszerminőségi ösztönző rendszer Élelmiszerek minőségének előmozdítása Átmeneti intézkedések: Félig önellátó gazdálkodás Termelői csoportok megszervezése finanszírozási arányminimum 10% EU társfinanszírozásmaximum 50-75% területi alkalmazásminden vidéki terület Célkitűzések meghatározása EU Stratégia Nemzeti stratégia Vidékfejlesztési programok * = az első társfinanszírozási ráta a felzárkózó régiók kivételével az összes régióra vonatkozik, a második társfinanszírozási ráta a felzárkózó régiókra alkalmazandó

55 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az EU vidékfejlesztési politikája között (2) Célkitűzések meghatározása EU Stratégia Nemzeti stratégia Vidékfejlesztési programok 2. tengely: Föld- hasz- nálat intézkedésekMezőgazdasági földterületek fenntartható használata: Hátrányos helyzetű hegyvidéki területek Egyéb hátrányos helyzetű területek Natura 2000 mezőgazdasági területek Agrár-környezetvédelem és állatjóllét (kötelező) Nem termelő beruházások támogatása Erdőterületek fenntartható használata: Agrár-erdészeti rendszerek Natura 2000 erdőterületek Erdészeti-környezetvédelmi tevékenységek Erdészeti termelési potenciál helyreállítása Nem termelő beruházások támogatása Kiindulás (mezőgazd.)Kölcsönös megfeleltetés finanszírozási arányminimum 25% EU társfinanszírozás*maximum 55/80% területi alkalmazásminden vidéki terület * = az első társfinanszírozási ráta a felzárkózó régiók kivételével az összes régióra vonatkozik, a második társfinanszírozási ráta a felzárkózó régiókra alkalmazandó Forrás:

56 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az EU vidékfejlesztési politikája között (3) Célkitűzések meghatározása EU Stratégia Nemzeti stratégia Vidékfejlesztési programok 3. tengely: Széle- sebb körű vidék- fejlesz- tés intézkedésekÉletminőség: A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások (kialakítás és infra­struktúra) Falvak felújítása és fejlesztése A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése Gazdasági diverzifikáció: Nem mezőgazdasági tevékenységekké történő diverzifikálás Mikrovállalkozások támogatása Turisztikai tevékenységek elősegítése Képzés, készségek elsajátítása és ösztönzése Képzés és tájékoztatás Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás finanszírozási arányminimum 10% EU társfinanszírozás*maximum50/75% területi alkalmazásminden vidéki terület * = az első társfinanszírozási ráta a felzárkózó régiók kivételével az összes régióra vonatkozik, a második társfinanszírozási ráta a felzárkózó régiókra alkalmazandó Forrás:

57 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az EU vidékfejlesztési politikája között (4) Célkitűzések meghatározása EU Stratégia Nemzeti stratégia Vidékfejlesztési programok LEADER tengely végrehajtásLEADER megközelítés a kiválasztott területeken a 3 tematikus tengely által lefedett témakörökben finanszírozási arányminimum 5% (az új tagállamokban 2,5%) EU társfinanszírozás*maximum 55/80% területi alkalmazásminden vidéki terület, kiválasztott területek * = az első társfinanszírozási ráta a felzárkózó régiók kivételével az összes régióra vonatkozik, a második társfinanszírozási ráta a felzárkózó régiókra alkalmazandó Forrás:

58 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az EU regionális politikájának alapelvei  Szubszidiaritás és decentralizáció döntések és végrehajtás„Lapítsd le a piramist !” magasabb szintű szerv nem intézkedhet nő a helyi szintek felelőssége nő a helyi források aktivizálódása  Partnerség folyamatos együttműködés vertikális integráció(EU, ország, terület-régió, település) horizontális integrációelsődleges kedvezményezett: régió  Programozás nem támogatnak különálló, egyéni projekteket, (azaz egy-egy létesítményt, egy-egy akciót) csak a régiók, tagállamok és a Bizottság által közösen kidolgozott több éves regionális fejlesztési programokat..  Koncentráció és addicionalitás a Közösségi pénzforrások kiegészítése nemzeti hozzájárulással.

59 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A strukturális források és azok működési elvei Strukturális Alapok  Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)  Európai Szociális Alap (ESZA) Kohéziós Alap

60 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A tagállamok régióinak fejlettsége 2003 Forrás:

61 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A Strukturális Alapok támogatására jogosult területek Forrás:

62 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az Európai Unió strukturális politikájának jellemzői (1) Forrás:

63 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az Európai Unió strukturális politikájának jellemzői (2) Forrás:

64 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az Európai Unió strukturális politikájának jellemzői (3) Forrás:

65 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Vidékfejlesztési politika Magyarországon A kezdetek PHARE ISPA SAPARD VFC TFC Széchenyi Terv

66 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Vidékfejlesztés Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Hosszú távú cél Az életminőség javítása Az EU jövedelmi szintjének közelítése és a regionális különbségek csökkentése A versenyképesség növelése Gazdasági verseny- képesség OP Humán erőforrások fejlesztése OP Agrár- és Vidékfejlesztési OP AVOP Regionális Fejlesztés OP ROP Környezetvédel- mi és Infrastruktúra OP Versenyképe- sebb termelőszektor Növekvő foglalkoztatás és az emberi erőforrások Jobb infrastruktúra – tisztább környezet Erősebb regionális és helyi potenciál Prioritá- sok Operatív Programok (az NFT célterületei) Specifikus Célok Az NFT-k hosszú távú célja (2013-ig) A foglalkozta- tottság növelése és a humán tőke fejlesztése Jobb minőségű környezet és kiegyensúlyozottab b regionális fejlődés elősegítése Forrás: Miniszterelnöki Hivatal, 2004

67 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program prioritásai  versenyképes alapanyag-termelés meg- alapozása a mezőgazdaságban,  az élelmiszer-feldolgozás modernizálása,  a vidéki térségek fejlesztése, valamint  a technikai segítségnyújtás.

68 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program intézkedései  Mezőgazdasági üzemek beruházásai  Akvakultúra és halászat fejlesztése  Fiatal gazdák támogatása  Szakképzés  Mezőgazdasági termékek feldolgozása  Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek fejlesztése  Mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése  Falumegújítás  LEADER+  Technikai segítségnyújtás

69 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A magyarországi LEADER+ program globális céljai  vidéki élet- és munkalehetőségek javítása, a vidéki jólét növelése,  életképes vidéki közösségek kialakítása, az együttműködési képesség és szervezettség javítása,  új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése,  munkahelyteremtés és -megőrzés (www.fvm.hu).

70 HEFOP 3.3.1–P /1.0 LEADER+ Helyi Akciócsoportok Magyarországon (2006) Forrás:

71 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Vidékfejlesztés Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) strukturális politika, Konvergencia célkitűzés (6 régió) − ERFA, ESZA, Kohéziós Alap Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv ( ) EMVA

72 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és operatív programjai

73 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A regionális központok megerősítése − fejlesztési pólusok

74 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv vidéki térségekre koncentráló intézkedései  a gazdasági diverzifikáció, az agráriumhoz közvetlenül nem kapcso- lódó gazdaságfejlesztés,  a természeti, táji és kulturális értékekben gazdag területeken a helyi értékek és erőforrások fenntartható helyi, térségi kiaknázása a tér- ségfejlesztés, természet- és örökségvédelem valamint a turizmus szoros együttműködése révén;  a tanyás térségek revitalizálása, a funkcióváltást és örökségvédel- met megteremtő fejlesztések révén;  az aprófalvas térségekben az értékmegőrzés, funkcióváltás és az esélyegyenlőség megteremtése;  a nemzeti kisebbségek által lakott vidékies térségek fejlesztésénél a kisebbségek által képviselt sajátos értékek megerősítése és kama- toztatása;  a nagyarányú cigány népességgel rendelkező térségek társadalmi- gazdasági integrálása a munkaerő mobilizálásával, a szociális fej- lesztések koncentrálásával, a cigányság hagyományainak, értékei- nek befogadásával.

75 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (1)

76 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2)

77 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Program intézkedéscsoportjai és forrásfelosztása Forrás:

78 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) III. intézkedéscsoportjának fejlesztési céljai és forrásai

79 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A tervezés módszertana  Adatgyűjtés  STEP elemzés  SWOT elemzés  A kistérség érintettjeinek vizsgálata  Problémafa-Célfa  Logikai keretmátrix  Szűk keresztmetszetek  A fejlesztés célfüggvényei, strukturált problémakezelés

80 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Adatgyűjtési technikák egy kvalitatív-kvantitatív skálán Meg- figyelés Részt- vevő meg- figyelés Struktu- rálatlan interjú Struktu- rált interjú KérdőívMásod- lagos adat- elemzés Kvalitatív Kvantitatív

81 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Információ- és adatforrások és -típusok Szekunder információk, adatok Primer információk, adatok feldolgozott információk verbális, nyomtatott, elektronikus Információ- és adatgyűjtés Külső adat- és információforrások Kvali- tatív Kvanti- tatív Belső adat- és információforrások Kvali- tatív Kvanti- tatív Külső adat- és információforrások Kvali- tatív Kvanti- tatív Belső adat- és információforrások Kvali- tatív Kvanti- tatív eredeti információk verbális, nyomtatott, elektronikus

82 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Mentális térkép

83 HEFOP 3.3.1–P /1.0 STE(E)P vagy PE(E)ST analízis Ssocialtársadalmi tényezők Ttechnologicalműszaki fejlettség Eeconomicalgazdasági tényezők (E)environmentalkörnyezeti tényezők Ppoliticalpolitikai tényezők oktatás (Education) és ezen keresztül az emberi erőforrás, jogi környezet (Legal) külön tényezőként való figyelembevétele

84 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Social (társadalmi tényezők)  demográfiai helyzet  életmód és annak változása  a társadalmi rétegek helyzete  esélyegyenlőség (kisebbségek, nők, hátrányos helyzet)  a társadalom által preferált értékek, azok változása,  életstílus,  társadalmi, szociális felelősségvállalás  munkakultúra stb. Technological (technológia tényezők)  a tudományos- technikai fejlődés konkrét hatásai  a csúcstechnika megjelenése és hatásai  biotechnika, biotechnológia, GM  informatika, számítástechnika stb.

85 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Economical (gazdasági tényezők)  konjunktúra, recesszió hatásai  kormányzati gazdaságpolitika hatásai  infláció  árfolyamváltozások  kamatváltozások  adópolitika változása  munkanélküliség stb. Enviromental (környezeti tényezők):  környezetvédelmi követelmények, hatások  éghajlatváltozásból fakadó hatások  környezeti felelősségvállalás  állat-és növény-egészségügyi követelmények  élelmiszerbiztonság kérdései stb.

86 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Political (politikai tényezők )  gazdaságpolitika kiszámíthatósága, stabilitása  jogszabályalkotás  adópolitika  állami szerepvállalás  érdekcsoportok, ~érvényesítés  külkapcsolatok (súlypont, irány, hatás) stb.

87 HEFOP 3.3.1–P /1.0 SWOT-analízis Sstrengthserősségek, Wweaknessesgyengeségek, Oopportunitieslehetőségek, Tthreats fenyegetések

88 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Strengths — Erősségek  A terület kiemelkedően magas hányada alkalmas mezőgaz- dasági termelésre  Kedvező termőhelyi adott- ságok és gazdag hagyomá- nyok a táj-jellegű, egyedi minőségű termékek előáll- tásához  Gazdag természeti- és épített környezet, jellegzetes kulturál- is örökség  Nagy múltú és megőrzött kézműipar  Több célú, jól működő mező- gazdasági termelés  Az ott élők tennivágyása  Kiváló együttműködési készség  Stb. Weaknesses — Gyengeségek  Mezőgazdaság alacsony jövedel- mezősége és a tőkehiány  Termékek minősége nem egyen- letes  Elavult, elhasználódott eszköz- állomány  Kisméretű gazdaságok  Korszerűtlen termelési módok  Öregedő, kedvezőtlen korössze- tételű népesség  Hiányzó vagy alacsony színvonalú alapszolgáltatások, elmaradott infrastruktúra  Hiányzó vállalkozókészség  Stb.

89 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Opportunities — Lehetőségek  Növekvő fizetőképes kereslet  Termelési integrációk (szövetkezetek, egyéb szerveződések)  Falusi, egészség- ökoturizmus népszerűsödése  Szakpolitika, támogatások kihasználása  Stb. Threats — Fenyegetések  Nem versenyképes hazai termékek  Regionálisan is megjelenő piacvesztés  Szigorodó előírások miatti költség­növekedés  Vidéki, természeti-, kulturális örökségek és az életminőség további romlása (leszakadó térségek)  Fokozódó elvándorlás  Hagyományok és helyi ismeretek eltűnése  Stb.

90 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A STE(E)P és a SWOT-analízis összefüggése, szerepük a stratégia-alkotásban P = Political P = Political T S E (E) WS TO Megoldandó probléma P

91 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A kistérség érintettjeinek vizsgálata Külső érintettek — természeti környezet — intézményrendszer — társadalmi csoportok Belső érintettek — tulajdonosok — menedzsment — munkavállalók Közvetlenül érintettek — szállítók — vevők — versenytársak — alvállalkozók — a belső érintettek társadalmi kör- nyezete

92 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Egy elmaradott kistérség lehetséges problémafája Az elmaradott vidék nem vonzó a lakosság, a turisták és a befektetők számára Elmaradott kistérség Hiányzó vagy alacsony színvonalú helyi gazdaság Pusztuló képet mutató vidék A vidéki lakosság rossz életminősége Hiányos turisztikai felkészültség és szolgáltatások Alacsony a vidék természeti és kulturális örökségeinek kihasználtsága Kihasználatlanok a fejlesztésekben rejlő gazdasági lehetőségek A mezőgazdasági termelés alacsony jövedelmezősége Alacsony színvonalú a helyi, minőségi termékek előállítása, marketingje Kiépítetlen értékesítési csatornák Gyenge a vidéki közösség önszervező-összetartó ereje Nagyarányú munkanélküliség Rossz demográfiai szerkezet, elvándorlás Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek hiánya Partnerség hiánya, egymástól elszigetelt kezdeményezések okozat ok

93 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A kistérség fejlesztésének célfája A lakosság, a turisták és a befektetők számára egyaránt vonzó, fejlődőképes vidék A vidéki térség fejlesztése a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése révén Agrártevékenysé gek diverzifikációja Minőségi mezőgazdasági termékek marketingje Kézműipari tevékenység fejlesztése Idegenforgalom fejlesztése Falusi szálláshelyek bővítése és szolgáltatásainak fejlesztése A falusi turizmushoz kapcsolódó egyéb termékek, szolgáltatások fejlesztése, marketing A falusi vendéglátók oktatása A helyi gazdaság fejlesztése Épített és természeti környezet megőrzése, ésszerű kihasználása Vidéki lakosság életminőségének javítása Alternatív jövedelemszerzés lehetőségének megteremtése eredmény feltétel

94 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Logikai keretmátrix beavatkozási logika feltételezések indikátorok és forrásaik

95 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A falusi turizmus fejlesztésének logikai keretmátrixa A beavatkozás területei Projektleírás Objektíven igazolható eredményességi mutatók Az ellenőrzés forrásai és eszközei Feltételezések és kockázatok (Külső tényezők) Általános (hosszú távú, átfogó) célok A falu gazdag szellemi-, kulturális-, épített- és természeti értékeinek kihasználása, megőrzése Alternatív bevételi forrás a vállalkozónak Munkahelyteremtés Hatás indikátorok A faluban létrehozott új munkahelyek számának növekedése A falu megújítása A helyi vidékfejlesztési program megvalósítá­sával támogatott helyi akciócsoport Statisztikák, bevallások, kérdőívek Projekt konkrét célkitűzései Falusi turizmus elindítása Helyi vendéglátók összefogása, közös programlehetőségek Cél indikátorok Vendégéjszakák számának növekedése Faluba látogató vendégek számának növekedése Falusi vendéglátó számlatömbje felmérések, megkérdezések Igény a falusi turizmusra az adott térségben Várt eredmények Falusi szálláshely megnyitása Internet honlap elindítása Falusi vendéglátói ismeretekkel rendelkező aktív lakosság Eredmény (output) indikátorok Működő szálláshely Reklám eredményességi mutatók Oktatásban részvett személyek száma Épület használatba-vételi engedélye Felmérések Kurzus napló/jelenléti ív Minimális falusi vendéglátói ismeretek Tevékenységek Szálláshely kialakítása Szálláshely népszerűsítése (marketing tevékenység) Falusi vendéglátó tanfolyamok szervezése Eszközök Épület átalakítás eszközei Vendéglátás berendezései Reklám anyagok, hirdetés, internetes honlap Oktatási helyszín, eszközök Jelentések, építési naplóAlkalmas meglévő épület a projekt megvalósításához Előfeltételek A lakosság hajlandó- sága az idegen- forgalom elfoga- dására, támogatására

96 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A mérőszámokkal szemben támasztott követelmények SMART – kritériumrendszer:  specifikusak (Specific), tehát arról szolgáltassanak információt, amihez rendeljük őket,  mérhetőek (Measurable), tehát olyan összehasonlítható információkat nyújtsanak, amelyekkel egy korábbi állapothoz képest elért eredményt szemléltetni tudunk,  elérhetőek (Available), adott legyen az információ hozzá- férésének a lehetősége,  releváns (Relevant), tehát hordozzon lényeges és hasz- nos információkat,  meghatározott időhöz kötött (Time-bound) legyenek.

97 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Szűk keresztmetszetek  Minden gazdasági és társadalmi folyamat eredményes- ségét szűk keresztmetszeteik határozzák meg  Mindazok a tevékenységek (operációk), amelyek a szűk keresztmetszeteket tágítják, hatékonyak és a folyamatok eredményességét fokozzák.  Azok a tevékenységek, amelyek nem befolyásolják, csak kárba veszett időt, pénzt és fáradságot jelentenek Szűk keresztmetszetek lehetnek:  csökkenő pénzügyi források,  a kölcsönös (üzleti) bizalom és tisztelet hiánya,  csekély kockázatvállalási hajlam,  sok a múltra emlékezés, kevés a jövőkép,  problémának látjuk az új lehetősé- geket,  a szervezetet csak a tehetetlen- ség mozgatja,  a célok, feladatok nem világosak,  nem esnek egybe a közösségi és egyéni célok,  az együttműködési készség hiá- nya,  a helybéliek és a „jöttmentek” kon- fliktusai.

98 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Strukturált problémamegoldás Ok-okozati összefüggés A hagyományos kapcsolat feloldása  hajlamosító tényezők,  közvetlen kiváltó okok,  párhuzamos jelenségek.

99 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A fejlesztés célfüggvényei, strukturált problémakezelés  Gazdaságosság  Hatékonyság  Eredményesség  Összehangolt termékpálya  A beruházások és befektetések  Jövőorientáltság  Humán erőforrás  Környezettudatosság  Szociális felelősség-vállalás, esélyegyenlőség  Fenntarthatóság  Tanuló környezet

100 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Miről lesz szó ?  Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre  A vidékfejlesztési menedzsment alapjai  Gazdaság és piac  Ember és munka  Környezet és természet  Marketing és kereskedelem  A közösség és a vidékfejlesztési intézmény- rendszer helyi elemei  Esettanulmányok

101 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A vidék energiája − a szántóföld, mint energiaforrás  Helyzetkép  Alternatív megoldások  a biomassza égetése  fahulladék  energiaerdő  energiafű  energianád  bioetanol-előállítás  üzleti modell(ek)

102 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Miről lesz szó ?  Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre  A vidékfejlesztési menedzsment alapjai  Gazdaság és piac  Ember és munka  Környezet és természet  Marketing és kereskedelem  A közösség és a vidékfejlesztési intézmény- rendszer helyi elemei  Esettanulmányok

103 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az egyenlőtlenség okai, tényezői Az ember  egészségi állapota,  jövedelmi helyzete,  származása,  oktatása,  neme,  munkája,  szokásai,  közlekedési lehetőségek és más infrastrukturális javak,  információ hiánya,  érdekképviselet hiánya, stb, a sor még folytatható.

104 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Esélyegyenlőség — esélyegyenlőtlenség  Előítélet  Sztereotípia  (Negatív) diszkrimináció  Szegregáció

105 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Társadalmi egyenlőtlenségek Az egyenlő esélyek megteremtése képesség származás teljesítmény (képzettség + motiváció) társadalmi státusz szerencse Forrás: Kolosi T. (2007) ábrája nyomán A társadalmi státusz megszerzésének modellje

106 HEFOP 3.3.1–P /1.0 társadalmi mutatók alapján a kistérségek legrosszabb helyzetű harmadába tartozó térség gazdasági mutatók alapján a kistérségek legrosszabb helyzetű harmadába tartozó térség a gyorsforgalmi úttól és a megyeszékhely- től egyaránt távol (min. 30 km) eső területek Területi egyenlőtlenségek és okai Andorka Rudolf (2001): centrum-periféria nyugat-kelet depressziós válságtérségek Forrás: 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat

107 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Szegénység a szegénységből fakadó egyenlőtlenség okai, kockázati tényezői:  a szociológia által „kemény változók”-nak nevezett ténye- zők – iskolai végzettség, településtípus, jövedelem stb,  tartós munkanélküliség,  alacsony nettó keresetek,  nem megfelelő, nem kielégítő szociális juttatások,  (csonka)családforma (gyermekét egyedül nevelő szülő),  meg nem felelés a munkahelyek betöltésére vonatkozó feltételeknek (jogosítvány, nyelvvizsga, internet…),  kapcsolatok hiánya, információhiány,  rossz egészségügyi állapot, tartós betegség.

108 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Nemzetiségek 190,0 15,6 3,0 3,83,05,15,6 8,0 62,1 17,7 Forrás: évi népszámlálási adatok, KSH, 2002 in. Figyelő, 2007/7. alapján saját szerkesztés * egyéb = bolgár, görög, örmény, ruszin

109 HEFOP 3.3.1–P /1.0 1,0 – 1,9 % 2,0 – 4,9 % 5,0 – 10,9 % 11,0 – 16,0 % A cigány lakosság aránya a megye teljes népességében (2003) Baranya (7,1 %) Fejér (3,7 %) Komárom- Esztergom (1,1)%) Győr-Moson-Sopron (2,7 %) Vas (1,8 %) Veszprém ,2 %) Somogy (8,8 %) Zala (4,5 %) Heves (16,0 %) Borsod-Abaúj-Zemplén (13,3 %) Szabolcs-Szatmár-Bereg (6,6 %) Hajdú-Bihar (5,7 %) Békés (10,9 %) Pest ,9 % Bács-Kiskun (2,0 %) Csongrád (3,7 %) Tolna (4,8 %) Nógrád (14,2 %) Budapest (3,5 %) Jász-Nagykun-Szolnok (6,1 %) Forrás: Kemény I.- Janky B. – Lengyel G. (2004) alapján saját szerkesztés

110 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Oktatási egyenlőtlenség 15,1% – 20,0% 6,1% – 10,0% 20,0% felett 10,1% – 15,0% 6,0% alatt A 8 általános osztályt el nem végzettek aránya a 15 éves és idősebb népesség körében (2001) Forrás: TEIR Népszámlálás 2001, alapján saját szerkesztés

111 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Foglalkoztatási egyenlőtlenségek 25,1 – 30,0% 35,1 – 40,0% 40,0% felett 20,0 – 25,0% 30,1 – 35,0% Forrás: KSH Népszámlálási adatok, Területi adatok, 2001,TEIR alapján saját szerkesztés A foglalkoztatottak aránya a népességen belül % (gazdasági aktivitás) (2001)

112 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Nemi egyenlőtlenségek A nők és a férfiak munkához jutási esélyegyenlőségével egyetértők aránya iskolai végzettség szerint 2000 Forrás: TÁRKI- Omnibusz 2000/3. Miniszterelnöki Hivatal

113 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az esélyegyenlőség intézményrendszere  Egyenlő Bánásmód Hatóság  Országos Esélyegyenlőségi Hálózat  Élhetőbb Faluért Program  Cserehát Program BATTONYA GYŐR Esélyek Háza láncolat

114 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Esélyegyenlőség  az esélyegyenlőséget mindenki számára meg kell teremteni (nem csak a nőknek),  valamilyen szempontból mindannyian kisebbségiek vagyunk (értelmiségi, vidéki),  sokszor halmozódnak a szempontok (pl. vidéki, határontúli, cigány, értelmiségi, nő),  a kicsinység is hátrányos helyzet (nemzeti kisebbség, kis- vállalat, méretgazdaságosság),  az esélyegyenlőségért tenni önzésből is lehet, nem szüksé- ges az altruizmus,  hosszú távon belátható az önérdek, magunkért, a többségért is tegyük,  a másság, a sokszínűség a fejlődés kimeríthetetlen forrása,  gyakran a jöttmentek, a kirekesztettek, az innovátorok az új eszmék hordozói.

115 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Miről lesz szó ?  Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre  A vidékfejlesztési menedzsment alapjai  Gazdaság és piac  Ember és munka  Környezet és természet  Marketing és kereskedelem  A közösség és a vidékfejlesztési intézmény- rendszer helyi elemei  Esettanulmányok

116 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Természetvédelem, ökológiai folyosók, zöldutak (1)  Természetvédelem kezdetei, kialakulása  Nemzetközi egyezmények  Riói Egyezmény a biológiai sokféleség megőrzéséről  Washingtoni Egyezmény (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora, CITES) a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről  Bonni Egyezmény a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről  Berni Egyezmény az európai, vadon élő állat- és növényfajok valamint a természetes élőhelyek védelméről (Convention on the Conservation of European Wildlife and Natural Habitats – Bern Convention)  Ramsari Egyezmény a vizes élőhelyek, madárvonulási útvonalak védel- méről  Párizsi egyezmény a világ kiemelkedő kulturális és természeti öröksé- gének védelméről (World Heritage Convention)  New York-i keretegyezmény az éghajlatváltozásról és annak Kiotói jegy- zőkönyve az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásáról (ENSZ)  Cartagenai jegyzőkönyv a biológiai biztonságról

117 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Természetvédelem, ökológiai folyosók, zöldutak (2)  Az Európai Unió természetvédelme Európai Uniós természetvédelmi jogszabályok  338/97/EK rendelet  Madárvédelmi irányelv (79/409/EGK)  Élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK) – A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme Natura 2000, az Európai Unió ökológiai hálózata  Magyarország és a természetvédelem  A természetvédelem és a mezőgazdaság  A magyarországi természetvédelem rendszere  Nemzeti Ökológiai Hálózat  Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) Rendszere  Ökológiai folyosók, zöldutak  Natura 2000 Magyarországon

118 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Környezetgazdálkodás — környezetpolitika Európai Közösség környezetvédelmének alapelvei  a környezetvédelmi szempontok integrálásának elve  a káros környezeti hatások megelőzésének elve  elővigyázatosság és maximális védelem elve  szubszidiaritás elve  a „szennyező fizet”-elv  az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve  a nemzetközi együttműködés elve  a távlati gondolkodás elve  a környezetvédelem tervszerű alakításának elve Az Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjai

119 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A klímaváltozás hatásai Magyarországon  A klímaváltozás jelei  A VAHAVA projekt  A klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi és hazai állásfoglalások  Éghajlati tendenciák Magyarországon  A klímaváltozás hatása a vidékre

120 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Miről lesz szó ?  Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre  A vidékfejlesztési menedzsment alapjai  Gazdaság és piac  Ember és munka  Környezet és természet  Marketing és kereskedelem  A közösség és a vidékfejlesztési intézmény- rendszer helyi elemei  Esettanulmányok

121 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Ökológiai gazdálkodás, biotermékek piacai Az Európai Unió egyes tagállamainak biotermesztése 2003-ban

122 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A biogazdálkodás terjedése Magyarországon Forrás: Biokontroll Hungária, 2006.

123 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Az ellenőrzött területek hasznosítás szerinti megoszlása 2005-ben Forrás: Biokontroll Hungária, éves jelentés, 2006

124 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Régió-, térség- és településmarketing  A termék  Az eladó(k), a régió-, térségi- és település- marketing megvalósítói  A célcsoport(ok), vevő(k)  Marketingmódszerek és alkalmazásuk  Környezet- és szituációelemzés  A célrendszer megfogalmazása  A kínálati mix elemei  A kommunikációs eszközrendszer alkalmazá-sa a területi marketingben  Ellenőrzési rendszer, visszacsatolás, kontrolling

125 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Vidéki turizmus, falusi turizmus A vidéki turizmus formáinak közös jellemzője, hogy  vidéki környezetben,  vidéki jellegű fogadókapacitással,  sokszor az ott élő családok, a vidéki közösség saját erőforrásainak haszno­ sításával,  a vidékre jellemző szolgáltatásokat nyújtó tevékenység, turisztikai termék.

126 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A vidéki turizmus néhány válfaja  hagyományörző falusi turizmus  agroturizmus  kézműves turizmus  gasztroturizmus (tájjellegű ételek)  kulturális turizmus (néprajzi hagyományok)  örökség-turizmus  „csendes” turizmus (pihenés, üdülés)  egészségvédő falusi turizmus  ökoturizmus,  szelíd, zöldturizmus  környezetbarát turizmus  sportturizmus  gasztroturizmus  az egészségkárosodás megelőzését szolgáló kínálat  szakmai turizmus  élmény- és kaland- turizmus  a vallási turizmus

127 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Fogyasztói szokások változása homogén piac tömegtermék, egyenletes (közepes) minőség bővülő piac minőségi bővítés fölfelé homokóra sokszínűség, szegmentáció, pozícionálás

128 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A vidék termékeinek közvetlen értékesítése Home-shopping Mezőgazdasági termelők Nagykereskedők Kiskereskedők Fogyasztók Direkt- marke- ting Paraszt piacok Virtuális piacok

129 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Miről lesz szó ?  Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre  A vidékfejlesztési menedzsment alapjai  Gazdaság és piac  Ember és munka  Környezet és természet  Marketing és kereskedelem  A közösség és a vidékfejlesztési intézmény- rendszer helyi elemei  Esettanulmányok

130 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A falugondnokság, falugondnoki szolgálat  A falugondnoki szolgálat kialakulása  A falugondnoki szolgáltatás  A falugondnoki szolgáltatás célja  A falugondnok, tanyagondnok  A falugondnok feladatköre  A falugondnoki rendszer struktúrája, szereplői

131 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A falugondnok, tanyagondnok Forrás:

132 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A falugondnok feladatköre Szociális alapszolgáltatások:  egyes szociális alapellátási feladatok biztosítása,  egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása (gyógyszerkiváltás, orvosi rendelésre szállítás stb.),  óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek intézménybe történő szállítása, egyéb gyermekszállítás (szakköri foglalkozás, úszás, nyelvoktatás, rendezvények stb.),  a helyi szociális szükségletek, egyéb szolgáltatási igények, információk közvetítése az önkormányzat és a lakosság között. Egyéb szolgáltatási feladatok :  művelődés, sport, szabadidős tevékenység szervezése, segítése (színház, kirándulás, helyi rendezvények, könyvtári kölcsönzés stb.),  lakossági szolgáltatások (bevásárlóutak szervezése, háztartási gépek javításának intézése, táp-, és terménybeszerzés, különféle ügyintézés stb.),  közreműködés az önkormányzati feladatok megoldásában (árubeszerzés önkormányzati intézmények részére, közhasznú munkások irányítása, tájékoztatás, információközvetítés),  az egyéni és az önkormányzati hivatalos ügyek intézésének segítése.

133 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Forrás:

134 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Teleházak Internetes kereskedelem e-biznisz Távtanulás, e-learning FALUGONDNOK Távmunka, e-work, telework e-könyv e-önkormányzat Internet-bank, e-bank Közösségfejlesztés * Online rádió- és TV adások *= egy amerikai közösségi képzés emblémája – forrása: community/crp/index.htm

135 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Teleházak Magyarországon (2007) Forrás:

136 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Teleházminimum Szolgáltatási minimum:  internet használat biztosítása,  elektronikus levelezés ( cím) biztosítása,  számítógép használat biztosítása,  számítógépes munkák végzése (szövegszerkesztés, nyomtatás, scannelés, gépelés, szórólap-, plakát- készítés, névjegykártya-készítés),  számítógépes játék,  faxküldés/fogadás,  ügyintézéshez segítségnyújtás és közreműködés,  civil szervezetek kiszolgálása, civil központi funkciók,  közhasznú tájékoztatás,  prospektustár, tájékoztató lapok szolgáltatása,  helyi hirdetési és hírközpont,  pályázatfigyelés, -írás és pályázati tanácsadás,  oktatás és képzések szervezése (nem csak számítógépes). Technikai minimum:  internet csatlakozás,  telefon fővonal,  számítógépes rendszer:  fő alatti településen minimum: 3 db (minimum Pentium II) hálózatba kötve,  fő közötti településen minimum: 5 db (minimum Pentium II) hálózatba kötve,  fő fölötti településen minimum: 6 db (minimum Pentium II) hálózatba kötve,  + szervergép,  a szolgáltatások ellátásához szükséges jogtiszta szoftverek,  CD író-olvasó,  scanner,  nyomtató A/4 (fekete-fehér),  fax-os telefonkészülék,  hirdetőtábla. Működési minimum:  a működés civil kontrollja,  minimum egy fő képzett alkalmazott,  minimum 2 helyiség, mosdó és WC használati lehetőséggel, (min. öt éves szerződés a helyiség használatról),  megfelelő bútorzat,  nyilvánosan közzétett szolgáltatási és árjegyzék,  minimum heti 20 óra nyitvatartás – nyilvánosan meghirdetve. A törzs nyitvatar­tási idő munkanapokon óráig – többi idő a helyi igények szerint),  épületbiztosítás, az eszközökre vagyonbiztosítás,  közzétett postacím, telefon/fax szám, cím,  belső szabályzatok és nyilvántartások a működéshez. Magyar Teleház Szövetség,

137 HEFOP 3.3.1–P /1.0  Távoktatás, távtanulás, e-Learning  Távmunka, eMunka, eWork  Felnőttoktatás és népfőiskolák a vidékfejlesztésben

138 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A távmunkában foglalkoztatottak számának várható alakulása

139 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Nemzeti vidéki hálózat, helyi vidékfejlesztési irodák Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat négy szintből áll:  a központi irányítást és koordináció: az ÚMVP megvalósítását Irányító Hatóságon (FVM) belül, annak egyik szervezeti egységeként felállított a központi irányító egység végzi,  a hálózat regionális koordinációs egységei, melyek képzés-szervezési és képző feladatokat látnak el,  a hálózat kistérségi szintű koordinációs egységei, illetve  szakmai támogatók.

140 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat alapfeladatai:  a hálózat működtetéséhez szükséges infrastruktúra kialakítása és működtetésének megszervezése, ütemezése, szabályainak kialakítása,  a hálózat irányítására vonatkozó - jogszabályi vagy az Irányító Hatóságon belül meghatározott – rendelkezések,  az Európai Vidékfejlesztési Hálózathoz való kapcsolódás módja, az arra vonatkozó szabályok, az Irányító Hatóság, a regionális és a kistérségi koordinációs egységek szerepe és feladatai,  a vidékfejlesztés helyes gyakorlatának, hazai és uniós gyakorlati tapasztalatainak (intézkedéscsoportok szerinti és horizontális témakörök szerint elkülönített) összegzése és a hálózat tagjai, valamint az érintett szereplők részére történő átadása,  képzési, mentorálási programok készítés a hazai helyi akciócsoportok számára,  technikai segítségnyújtás a területek, valamint a nemzetek közötti együttműködések elősegítése terén,  a vidékfejlesztési politika értékelése, annak módszertanának, a vidékfejlesztése vonatkozó információk – különös tekintettel a vidékfejlesztési szereplők igényeinek felmérésére – összegyűjtése, elemzése. (www.strategia.fvm.hu/videkfejlesztesi_terv)

141 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Falugazdászok A falugazdászok fő feladatai, a gazdálkodók segítése:  az agrártámogatások igénylésében, a pályázatok elkészítésében,  a földalapú támogatások igénylésében,  a jogszabályok értelmezésében, a családi gazdaságok kialakításában,  a piaci viszonyokkal kapcsolatos információk szolgáltatásával,  az elemi károk felmérésében,  a beszerző- és értékesítési szervezetek, gépkörök létrehozásában,  továbbképzések, szaktanácsadások szervezésében,  adózási kérdésekben (APEH ügyek, visszaigénylések), az agrárszakigazgatás segítése azáltal, hogy:  folyamatosan tájékoztatja a gazdálkodókat a kormányzati döntésektől,  tájékoztatja a szakigazgatást a mezőgazdaság napi helyzetéről (vetés, aratás, állattenyésztés, ár- és belvíz, stb.),  részt vesz a térségi, regionális programokban, illetve  a megyei fejlesztési programok elkészítésében, végrehajtásában,  statisztikai jelentések, havi tájékoztatók, ad hoc kérdőívek kitöltése,  igénybe vett támogatások jogszerűségének ellenőrzése,  segíti a települési mezőgazdasági bizottság munkáját továbbá:  az őstermelői igazolványok kiállítása, érvényesítése és nyilvántartása,  a termelők regisztrálása,  a földalapú támogatások adminisztrációja.  oktatásügy, vizsgáztatás  a támogatások igénybevételével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása  stb.

142 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Falugazdász területi központok* (*= a központok száma augusztusi állapot szerint 115) Forrás: Komlósi S. (2005)

143 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Szociális földprogramok A földprogramok célcsoportjai a  halmozottan hátrányos helyzetű, nagy létszámú családok,  különböző szociális okok miatt perifériára került családok,  kisebbséghez tartozó (főként roma), szociálisan rászoruló családok.

144 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A szociális földprogramok célkitűzései különböző fokozatai lehetnek (helyi igények és a megvaló- sítás lehetőségeinek figyelembevételével):  a résztvevő családok önellátásának megvalósítása (természetbeli ellátás),  az önellátás mellett némi kiegészítő jövedelem elérése,  az önellátás és kiegészítő jövedelem mellett a családok gépi szolgáltatáshoz is jutnak (ingyenesen vagy kedvezményes áron)  több célú támogatások megvalósítása (az önellátástól, a kiegészítő jövedelem biztosításán át az árutermelésig, illetve az őstermelővé válás elősegítéséig, azaz jelentős pénzbeli jövedelem eléréséig)

145 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A szociális földprogramok működésének alapelvei  Szociális jelleg  Illeszkedés a helyi szociálpolitikához  Aktivizálás  Egzisztencia-teremtés  A helyi sajátosságok érvényesülése:  Családi önállóság  Szerződéses viszonyok  Helyi erőforrások kihasználása  Környezetvédelem (Serafin J., 1999):

146 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A program által nyújtott kedvezmények formái:  Termelést szolgáló juttatás, szolgáltatás: földhasználat, ill. bérlet, szaporítóanyag, kemikália, gépi talajmunkák, az állattartás, növénytermesztés támogatása.  Termelésszervezés: gépkölcsönzés, termeltetés, értékesítés szervezése, termény- feldolgozás, tárolás, szállítás, az intenzív termelés vagy a háziipar eszközeinek biztosítása.  Résztvevőkre irányuló szolgáltatások: szaktanácsadás, képzések, rendezvények, közösségfejlesztés, önsegítő csoportok, háztartás és életmód-alakítás, termelési és egyéb célú szövetkezés segítése. (http://szmm.gov.hu, 2005)

147 HEFOP 3.3.1–P /1.0 A szociális földprogramokban részvevő megyék és települések (2006) Forrás: Serafin, 2007

148 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Miről lesz szó ?  Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre  A vidékfejlesztési menedzsment alapjai  Gazdaság és piac  Ember és munka  Környezet és természet  Marketing és kereskedelem  A közösség és a vidékfejlesztési intézmény- rendszer helyi elemei  Esettanulmányok

149 HEFOP 3.3.1–P /1.0 Vidékfejlesztés Szerkesztő: Bálint János Juhász Mária Nagy Géza Prezentáció: Juhász Mária


Letölteni ppt "HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0 Vidékfejlesztés Szerkesztő: Bálint János Juhász Mária Nagy Géza 2007. Prezentáció: Juhász Mária."

Hasonló előadás


Google Hirdetések