Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ANALITIKUS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA 2011 Kroó Adrienn PhD hallgató Szél Dávid, PhD hallgató.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ANALITIKUS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA 2011 Kroó Adrienn PhD hallgató Szél Dávid, PhD hallgató."— Előadás másolata:

1 ANALITIKUS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA 2011 Kroó Adrienn PhD hallgató Szél Dávid, PhD hallgató

2 Tematika 1. A pszichoanalízis társadalmi, kulturális és tudományos gyökerei 2. Pszichoanalízis és antropológia 3. Hatalom, trauma, interszubjektivitás: Ferenczi Sándor írásainak szociálpszichológiai vonatkozásai 4. Freud tömegpszichológiája 5. Freud vallás- és kultúrakritikája 6. A freudi szexualitás-elmélet és a "társadalmi nem" problémája 7. Erich Fromm analitikus szociálpszichológiája és Wilhelm Reich munkássága: Freudomarxizmus és szexuálpolitika 8. A frankfurti iskola főbb törekvései és a „tekintélyelvű személyiség” 9. Pszichoanalízis, migráció, identitás 10. Identitás, szelf, narratívum 11. Trauma, emlékezés és történelem

3 ANALITIKUS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA  Mi az analitikus szociálpszichológia?  Hogyan függ össze a pszichoanalízis és szociálpszichológia?

4 PSZICHOANALÍZIS ÉS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA  pszichoanalízis és a szociálpszichológia érintkezési pontjai  Freud és nyomában számos követője foglalkozott társadalomlélektani kérdésekkel  pszichoanalízis óriási hatást gyakorolt a huszadik század társadalomtudományi gondolkodására  szubjektum, mint érintkezési pont modern szociálpszichológia: „a kollektív alany helyét átvette az individuális szubjektum, amely egy tagolt szociális mátrix részeként interakcióba lép környezetével” (Erős Ferenc) pszichoanalízis: az egyéni szubjektum pszichológiája; mint élettörténetileg orientált pszichológia kezdettől fogva tekintettel van azokra a társas feltételekre, amelyek között az egyén élettörténete kibontakozik

5 A pszichoanalízis tudománytörténeti és társadalmi kontextusa  Előzmények: Felvilágosodás (XVIII. sz.): racionalitás, értelem, tudás empirista hagyomány, pozitivizmus: megfigyelés és a tapasztalat, természettudományos megismerés  Második ipari forradalom ( ): technológia, gazdaság és az oktatás fejlődése tudomány  pszichológiai tudományok fejlődése (neurológia, akadémiai pszichológia, pszichopatológia, biofizika, pszichofizika, szexológia) és modern pszichiátriai intézmények: Burghölzli, Salpetriére, Bellevue

6 A pszichoanalízis tudománytörténeti és társadalmi kontextusa  A pszichiátria XIX.sz.-i fejlődése: Intézményesülése  modern elmegyógyintézetek, lelki bajok medikalizálódása Felvilágosodás kori pszichiátria célja: „normális” értelmi folyamat visszaállítása (univerzális) az asszociációk újraszervezésével, majd a gyógyító személy tekintélyének, szerepének felismerése (Benjamin Rush) Pinel leveszi a láncokat az elmebetegekről a párizsi Bicetre-ben (1793)

7 A pszichoanalízis tudománytörténeti és társadalmi kontextusa  XIX. sz. eleje: felvilágosodáskori asszociácionizmus meghaladása: Romantika: képzelet szerepe, magnetizmus (hipnózis előfutára)  érzelmek szerepe Szomatikus model: F.J. Gall – frenológia  pszichés tulajdonságok agyi lokalizációjának előfutára

8 A pszichoanalízis társadalmi kontextusa Osztrák-Magyar Monarchia  Freud ( ) serdülőkora: kiegyezés utáni időszak, liberális kormány, „esélyegyenlőség”  1873: gazdasági válság  az osztrák liberalizmus politikai és világnézeti veresége, bűnbakképzés  1890-es évek: a pszichoanalízis keletkezése és a liberalizmus összeomlása, keresztény szocializmus, nacionalizmus, és antiszemitizmus térhódítása  1895: Karl Lueger populista keresztényszocialista politikus lesz Bécs polgármestere antiszemita, bevándorlás korlátozása, infrastruktúra fejlesztése

9 A pszichoanalízis társadalmi kontextusa Osztrák-Magyar Monarchia  identitásválság: társadalmi szorongás, de kulturális virágzás  bécsi modernizmus impresszionizmus, szecesszió, klasszikus zene, pszichoanalízis  fennálló politikai, erkölcsi és esztétikai normák elleni tiltakozás  posztmodern narratív identitás kialakítása, osztrák polgárság visszavonulása a „kertbe” (Hanák Péter): belső pszichébe, fantáziába, álomba; “vidám apokalipszis” (Herman Broch)

10 Freud és a századvégi Bécs  Szeretett és gyűlölt város  nagy hatással Freud tudományos és személyes fejlődésére  A pszichoanalízis, mint speciális bécsi jelenség? „A szellemes megjegyzés úgy hangzik, hogy a pszichoanalízis, illetve az az állítás, hogy a neurózisok a nemi élet zavaraira vezethetők vissza, csak Bécsben keletkezhetett, az érzékiség és erkölcstelenség oly légkörében, mely más városoktól idegen, és hogy a pszichoanalízis egyszerűen ezeknek a különleges bécsi viszonyoknak a tükörképe, úgyszólván elméleti kivetítése. […] De Bécs városa méghozzá meg is tett minden telhetőt, hogy részességét a pszichoanalízis keletkezésében megtagadja. Nincs az a hely, ahol az analitikus oly erősen érezhetné a tudós és művelt körök ellenséges közömbösségét, mint Bécsben.” Sigmund Freud: A pszichoanalitikus mozgalom története (1914) C. Schorske: A bécsi századvég (borító)

11 Sigmund Freud ( )

12 Sigmund Freud ( ) - életrajz S. Freud: Önéletrajzi írások E. Jones: Sigmund Freud élete és munkássága F. J. Sulloway: Freud, a lélek biológusa

13 Sigmund Freud ( ) - életrajz  1856 Freiberg (Morvaország)  Apja: Jakob Freud textilkereskedő, asszimilálódó zsidó középosztálybeli család  1860: Bécs  1873: bécsi egyetem orvosi kar Fiziológia Intézet – élettani laboratórium – Ernst Brücke („legnagyobb szaktekintély aki valaha hatott rám”)  1882: segédorvos a bécsi közkórházában megismerkedés és eljegyzés Martha Bernays-sal  1883: Meynert pszichiátriai osztálya  1885: egyetemi magántári cím (docens)

14 Sigmund Freud ( ) - életrajz  : Párizsi ösztöndíj – Salpetriére – Charcot

15 : Párizsi – Salpetriére – Charcot  hisztériás betegek hipnotizálása  poszthipnotikus szuggesztióval tünetek kiváltása vagy megszüntetése  hisztéria, mint neurológiai betegség, nemtől független, pszichés háttér, szexualitás szerepe  Freud Charcotról: „korlátlan úr az ideggyógyászatban”

16 Életrajz és a pszichoanalízis kialakulása  1886: házasság (Martha Bernays) és magánpraxis megnyitása  1889: Nancy utazás – Bernheim, Leibault  tudat számára rejtett lelki folyamatok, hisztéria szuggesztió hatása, hipnotizálhatóság  : áttérés hipnózisról a szabad asszociáció módszerére  pszichoanalitikus technika kidolgozása háttere: hipnotizőr személyének hatása (indulatáttétel), hipnotizálhatóság, páciensek hatása

17 A pszichoanalízis kialakulása 1895: Freud és Breuer - ’Tanulmányok a hisztériáról’: tudatalatti gondolatok, belső (szexuális) konfliktus, traumatikus emlékek, elfojtás Bertha Pappenheim (1859–1936) – Anna O. esete, „kéményseprés”  hozzájárulás a PA technikai módszeréhez Joseph Breuer ( ) Freuddal barátság: „beszédkúra”, katarzis

18 A pszichoanalízis kialakulása  Barátság és levelezés Wilhelm Fliess-sel ( ) Fliess munkájának középpontjában: szexuális problémák  patológiás pszichoszexuális fejlődés, gyerekkori szexualitás, libidó, Ödipusz komplexus gondolatának genezise

19 A pszichoanalízis kialakulása  1896: apa halála - önelemzés kezdete - csábítás elméletének feladása - Ödipusz komplexus  : Álomfejtés - a pszichoanalízis „alapító műve”, vágyteljesítés elmélete, rejtett narratív biográfiai struktúraháttere: háromszoros válság - magánéleti, hivatásbeli, politikai (Schorske)  A PA felfedezése antipolitikai győzelem: „a politikát semlegesíti a politikaellenes pszichológia” (Schorske, 1998:177) - liberális politikusi én dilemmájának feloldása, politika világának redukálása apa-fiú viszonyra

20 A pszichoanalízis kialakulása  1901: „A mindennapi élet pszichopatológiája”  1902: professzori kinevezés  1902-től: Szerdai Pszichológiai Társaság  1905: „Három értekezés a szexualitás elméletéről”  1908: megalakul a Bécsi Pszichoanalitikus Egyesület  1909: Amerikai út  1910: Nemzetközi Pszichoanalitikai Egyesület (elnök: C.G. Jung)

21 Freud életrajz ( )  1938: Ausztria német megszállása, Freud és családja Londonba menekülnek  1939 szeptember 2.: Freud halála

22 Freud jelentősége, újításai, felfedezései

23 1. Emberről alkotott felfogás gyökeres megváltozása: „az én [...] még a saját házában sem úr [...] szűkös hírekre van utalva afelől, ami a lelki életben tudattalanul lejátszódik” (Freud, 1986:234)  két másik nagy “seb”, amely az emberiség egyetemes nárcizmusát érte : Kopernikusz és Darwin felfedezései

24 Freud jelentősége, újításai, felfedezései 2. Lélektani felismerés: tudattalannal kapcsolatos töredékes ismeretekből egységes rendszer létrehozása  Előzmények: Pszichofizika: Helmholtz, Wundt, Fechner Irodalom - német romantika :  Szerb Antal: a Doppelgänger a “német romantika főkísértete” (ember, akiben a tudattalan világ elszabadul a tudat ellenőrzése alól és mint rettenetes szörnyeteg önálló életet kezd) Filozófia: Brentano, Schopenhauer, Nietzsche, E. Hartmann (1869): „Die Philosophie des Unbewussten”, E. Herbart (1896): ’A tudattalan filozófiája’

25 Freud jelentősége, újításai, felfedezései 3. Új terápiás eljárás: Pszichoanalízis  először tünettel kapcsolatos minden emlék felidézése az utasítás (1892)  emlékek egyre inkább a múltba hatoltak  1896: hipnózis feladása, ‘pszichoanalízis’ szó megjelenik nyomtatásban  háttere: kauzalitás és determinizmus elvei a pszichofizikában - mögöttes hatóerő feltételezése a szabad asszociációban  előzmény: L. Börn (1823) – „Hogyan válhatunk eredeti íróvá 3 nap alatt?”  pszichoanalitikus terápia jelentősége: önismereti modell, az egyén változási és fejlődési potenciáljára épít

26 Freud jelentősége, újításai, felfedezései 4. Pszichoanalízis, mint a szexualitás tudományának betetőzése (Foucault): szexualitásról szóló modern diskurzus megteremtése  Foucault: "scientia sexualis“: a 19.sz.i nyugati szexualitás diskurzus: szexualitásról szóló teoretikus tudás (demográfiai adatok, perverziók leírása)szigorúan megszabott körülmények között, cél: a szexualitásról szóló igazság kiderítése  Szexológia a XIX. században :  R. von Krafft-Ebbing: szexuális perverziók osztályozása (1886)  A. von Schrenck-Notzing: perverziók okai pszichések, kezelés hipnózissal és szuggesztióval (1892)  H. Ellis: a hisztériások autoerotikus konfliktusa (1898)  A. Moll: ‘Untersuchungen über die Libido sexualis’, Berlin, 1897  G. Makari: Pszichoszexualitás: Freud válasza/ megoldása a kor számos nagy kérdésére („’ missing link’ to psychology and psychopathology, mind and brain, nature and nurture, inner cause and outer experience, perversion and neurosis, normal and abnormal human behavior, individual development and evolution, fear and desire” )

27 Freud fogadtatása  E urópa: patriarchális rend elleni kritika  marginalizáció  Amerika: önmegvalósítás, empowerment belső fejlődés eszköze  befogadás és professzionalizálódás : két analitikus társaság megalakulása  mindkettő a technikára alapozott (Zaretsky, 2004)  Freud az intrapszichés emancipációt hirdette, de társadalmi és gazdasági emancipáció is szükséges  pszichoanalízis „szociológiailag koraérett” (Zaretsky, 2004)

28 A freudi pszichoanalízis kritikái  tudományosság kritikái: nem igazolhatók vagy cáfolhatók a PA tézisei PA, mint hermeneutikai tudomány (Ricouer, Habermas) az elmélet tesztelhetősége: PA, mint pszeudotudomány  nem felel meg a falszifikáció kritériumnak (K. Popper); PA, mint tündérmese (Eysenck); Grünbaum: Freud téziseinek igazolása a modern természettudomány és kognitív pszichológia által  de a klinikai és kísérleti adatok nem igazolták az elméletet  freudomarxizmus: Freud konzervatív, „reakciós mítosz” (bár a PA szerves része a társadalmi elnyomás és pszichés elfojtás forradalmi megszüntetésének gondolata)  A PA mozgalom és technika, mint autoriter: E. Fromm (1935): „orvos rejtett szadizmusa” K. Popper (1973): PA a totalitáriánus hatalmat erősíti, mert az igazság kizárólagos birtokosának tünteti fel magát

29 Freud utóélete Freud érvényvesztése?  kognitív-viselkedés terápia térnyerése  pszichoanalitikus egyesületek presztízse a pszichoterápia világában  elmélet tesztelhetősége  Moscovici (1961): „freudi” fogalmak (tudattalan, ösztön, libidó, Ödipusz- komplexus,...) támpontjai a világról alkotott társas reprezentációknak  más tudományágak inspirálása: szociológia, filmművészet, filozófia, politikai tudományok, irodalom

30 Freud a XXI. században  Freud, mint ikon


Letölteni ppt "ANALITIKUS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA 2011 Kroó Adrienn PhD hallgató Szél Dávid, PhD hallgató."

Hasonló előadás


Google Hirdetések