Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Freud kultúra- és vallás kritikája Kroó Adrienn PTE Pszichológia Szak 2011.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Freud kultúra- és vallás kritikája Kroó Adrienn PTE Pszichológia Szak 2011."— Előadás másolata:

1 Freud kultúra- és vallás kritikája Kroó Adrienn PTE Pszichológia Szak 2011

2 Freud kultúrakritikája Rossz közérzet a kultúrában (1930) Civilizáció és kultúra: átok vagy ajándék?

3 Rossz közérzet a kultúrában  a pszichoanalízis alkalmazása társadalmi jelenségekre  a kultúra, társadalom, és civilizáció forradalmi elemzése

4 Freud kultúrakritikája  emberi természet: ösztönös  az élet értelme: szükséglet- kielégítés és örömszerzés (örömelv)  mi a gond ezzel?  az ösztönök korlátlan kiélése interperszonális destruktivitáshoz és társadalmi katasztrófához vezet  alapvető paradoxon: az örömelv szenvedéssel fenyeget  realitáselv: kín elkerülése, hosszú-távú célok

5 Freud kultúrakritikája  mi a teendő a libidinális és destruktív ösztöneinkkel?  elfojtás pszichés hárítómechanizmusokkal, fantáziabeli vágyteljesítés, vagy szublimáció örömteli tevékenységbe  pszichoanalitikus projekt  emberi természet kollektív hárítása  kultúra kialakulása  újabb paradoxon: az emberi létezés legmagasabb formája a valódi vágyaink tagadására épül   a kultúra célja: emberek közötti kapcsolat szabályozása a pszichés struktúrák módosításával

6 Freud kultúrakritikája  társadalom és kultúra: egyén kontrollja és korlátozása a csoport érdekében (cél: egység kialakítása), akaratuk ellenére szocializált emberek, ösztönlemondásra kényszerülés  kultúra áldozatot követel   civilizált ember: boldogságának egy részét biztonságra cseréli

7 Freud kultúrakritikája  egyén  civilizáció: feloldhatatlan konfliktus?  egyéni neurózis: társadalmi elvárásokra és frusztrációkra való válasz, túlzott elnyomás- kényszer eredménye  a civilizáció ára társadalom, mint szükséges gonosz? civilizáció = kielégülés megtagadva?

8 Freud kultúrakritikája  a kényszer csökkentése vagy megszüntetése megnyitná a boldogsághoz vezető utat

9 Freud kultúrakritikája  kultúrát pszichés ambivalencia jellemzi: vágy – kontroll, öröm – valóság, szexualitás – önmegtartóztatás   az ambivalencia alapvetően fejlődést eredményez  társas élet komplexitása  neurotikusok visszavonulnak a társadalomtól  valóságtól való menekülés

10 Freud kultúrakritikája  kényszerítő kulturális normák internalizálódnak és reprodukálódnak ~ kulturális super-ego pl. az emberekben lévő agresszió (halál ösztön): a társadalom visszafordítja az egyénbe  agresszió internalizálása  bűntudat, önmarcangolás, lelkiismeret kifejlődése (super-ego)

11 Freud kultúrakritikája  emberi kultúrát (állam, vallás, tudomány, művészet) racionális kritika tárgyává teszi, pszichoanalitikus magyarázat társadalmi problémákra  fennálló társadalmi realitáselv alternatívái, konform viselkedés alóli felszabadulás  progresszív mozgalom   nem nyújt társadalom-átalakítási programot, nem támogatja a radikális társadalmi változásokat (szkepticizmus vallással és kommunizmus programjával szemben)  „Orvosok vagyunk és orvosok akarunk maradni” (Freud, 1908)  egyéni terápiára korlátozta magát

12 Freud kultúrakritikája  mi a szerepe a terápiának egy szabadságnélküli társadalomban?  társadalmi kritikát és a felszabadulás lehetőségét szolgáltatja  neurotikus megbetegedés elterjedtsége  állami pszichoanalitikus klinikákra van szükség

13 Freud kultúrakritikája  korai 20.század eseményei  politikai semlegesség nem tartható fenn, haladás pozitív eszméjének megrendülése  halálösztön fogalma: az emberek nem csak a háborúban hajlamosak gonosztettekre

14 Freud kultúrakritikája a pszichoanalitikus elmélet és gyakorlat progresszív vagy reakciós?   pszichoanalízis pszichés felszabadulás gyakorlata a fennálló rendet erősíti, társadalmi reformerek és radikálisok tevékenysége: a neurotikus problémák“acting out”- ja

15 Freud kultúrakritikájának értékelése  Jobb vagy rosszabb lenne? El tudod képzelni az életet civilizáció nélkül? 

16 Freud kultúrakritikájának értékelése A társadalmi haladások javítottak-e az emberek közötti kölcsönös viszonyon az elmúlt 50 évben? A szexuális és agresszív ösztönök elfojtása a modern időkben is központi jelentőségű?

17 Freud kultúrakritikájának értékelése  a freudi hipotézisek módosulása  emberi nyomor oka a tárgyvesztés, betegség, halál, háború, szegénység  a libidinális és agresszív késztetések korlátozása nem feltétlenül vezet boldogtalansághoz művészet: civilizáció terméke, szublimáció eredménye, boldogtalansággal való megküzdés egy módja  saját erőre tesz szert (Hartmann - ego autonómia: funkcióváltás  művészetből önálló élvezet származik)

18 Freud valláskritikája Egy illúzió jövője (1927)

19 Freud valláskritikája = vallás illúzió ?

20 Freud valláskritikája mi a vallás?  „a külső (vagy belső) valóságról szóló tanítások, amelyekre az ember magától nem jönne rá”  „információt szolgáltatnak arról ami a legfontosabb és legérdekesebb az életben”  a lehető legnagyobb hatást gyakorol az emberiségre  vallásos tanok hitelessége: a múltban gyökerezik („azért kell hinnünk, mert a felmenőink is hittek”) & vallásos tanok az értelem hatáskörén kívül esnek  igazságértékük belülről fakad

21 Freud valláskritikája mi az illúzió?  emberi vágyakból erednek  a valósághoz való viszonyuk figyelmen kívül marad  nem feltétlenül hamis, de nagyon ritkán bizonyul igaznak

22 Freud valláskritikája a vallás hit illúzió mert:  a vallásos tanok valóságértéke nem megítélhető és nem bizonyítható  a vallás tudománytalan, nem alátámasztott és nem való racionális emberek számára  nagyobb boldogság ígéretével kecsegtet, de nem képes beteljesíteni azt  nagyobb boldogtalanság

23 Freud valláskritikája  az ember: tehetetlen   a tehetetlenség elviselhetővé teszi: a hit kialakítása  a tehetetlen egyéni és kollektív gyerekkori élményekre építve (omnipotens apa)  védelem és vigasz (természeti veszélyek és társadalmi fenyegetések ellen)  apa-komplexus: az apa iránti ambivalencia és a vallás összefüggése

24 Freud valláskritikája  a védelmező és büntető (mindenható) apától való függőség helyettesítése: az Istentől való függőséggel  a tökéletes gondoskodó iránti tudattalan vágyat beteljesíti + Isten hatalmát nem lehet megcáfolni

25 Freud valláskritikája  vallás: az emberi civilizáció számára óriási szolgálatot tesz  megfékezi az ember antiszociális ösztöneit és védelmet, oltalmat, és nyújt  de nem elegendő  számos kísérlet a társadalom megváltoztatására  intellektuális kompenzáció nem kielégítő  vallás helyettesítése rációval (Francia Forradalom)  sikertelen

26 Freud valláskritikája  „ha az egyetlen visszatartó erő, hogy ne öld meg a szomszédod az, hogy Isten megtiltotta és súlyosan büntetné...  akkor mi történne ha megtudnád, hogy Isten nem létezik, és nem kell tartani a büntetésétől, akkor minden bizonnyal megölnéd a szomszédod...” (Freud, 1927)

27 Freud valláskritikája  egyéni és kollektív lelki szükségletek feltárása, melyek torz és fanatikus módon fejeződnek ki a vallásokban  vallás: neurózishoz hasonlít (mozgalmak és eszmék pszichológiai valósága: ugyanaz a neurotikus reakcióképződmény, mint az egyén esetén)  vallásos hit: ösztönök elfojtása + szimbolikus vágy-teljesítés  vallásos tevékenységek: ösztöntagadás + alternatív rituális kifejezése

28 Freud valláskritikája  vallásképe: modern totális ideológiák jegyeit tartalmazza  társadalom átalakításának irányítása világnézeti prekonstrukciók alapján, kivitelezés lélektani és szociológiai összefüggések figyelembevétele nélkül

29 Freud vallás- és ideológia kritikája  ideológiák, mint „valláspótlék” és „másik fajta tömegkapcsolat” ember felszabadítását hirdető mozgalmak  újabb „szörnyűséges mennyiségű kényszer” - „Az elméleti marxizmus [...] ijesztően hasonló lett ahhoz, ami ellen küzd” (Freud: Újabb előadások a lélekelemzésről, 1933:200)  ellenszenv minden olyan berendezés ellen mely a szükségesnél több „ösztönlemondást” követel az egyéntől a kollektivitás javára  „régi vágású liberalizmus” és világnézet-ellenesség

30 Freud valláskritikájának értékelése  Freud valláskritikája a korai neurózis elméletére alapszik  neurotikus tünetek a tudatalatti vágyakat fejezik ki és váltják valóra szimbolikusan  Freud későbbi neurózis elmélete: “a szorongás elfojtáshoz vezet, és nem az elfojtás okoz szorongást” (Freud, 1926, pp )   ha a vallásra alkalmazzuk  vallás, mint pszichológiai szorongáscsökkentő tevékenység  vallásfelfogás nem negatív (Chapman, 1997)

31 Freud valláskritikájának értékelése  Freud személyisége és kapcsolatai  vallásos való viszonya  az “Egy illúzió jövője” tudattalan tartalma: kasztrációs szorongás elleni védekezés  „nem szeretlek, harcolok ellened, mert gonosz vagy... egyszerűen nem létezel” (a szorongás mögött: intenzív bűntudat)   a vallás iránti ellenszenv és hit hiánya: ugyanúgy a neurózis kifejeződése, mint a vallásosság  ateizmus összefüggése a gyermek szülőkből való kiábrándulásával  igazságban való hit, a tudás felmagasztalása  „a tudomány vallása” (Racker, 1956)

32 Freud kultúra- és valláskritikája  S. Freud: Rossz közérzet a kultúrában. (részlet). In: Freud: Válogatás az életműből. Európa, Bp old.  S. Freud: Egy illúzió jövője. In: Freud: Válogatás az életműből old.  Erős Ferenc: Analitikus szociálpszichológia. Új Mandátum, Bp old.  Racker, H. (1956). On Freud's Position Towards Religion(.). Am. Imago, 13: Chapman, C.N. (1997). Freud's Critique of Religion. Psychoanal. Contemp. Thought, 20:  Chapman, C.N. (1997). Freud's Critique of Religion. Psychoanal. Contemp. Thought, 20:


Letölteni ppt "Freud kultúra- és vallás kritikája Kroó Adrienn PTE Pszichológia Szak 2011."

Hasonló előadás


Google Hirdetések