Freud kultúra- és vallás kritikája

Az előadások a következő témára: "Freud kultúra- és vallás kritikája"— Előadás másolata:

1 Freud kultúra- és vallás kritikája
Kroó Adrienn PTE Pszichológia Szak 2011

2 Freud kultúrakritikája
Rossz közérzet a kultúrában (1930) Civilizáció és kultúra: átok vagy ajándék?

3 Rossz közérzet a kultúrában
a pszichoanalízis alkalmazása társadalmi jelenségekre a kultúra, társadalom, és civilizáció forradalmi elemzése

4 Freud kultúrakritikája
emberi természet: ösztönös az élet értelme: szükséglet- kielégítés és örömszerzés (örömelv)  mi a gond ezzel? az ösztönök korlátlan kiélése interperszonális destruktivitáshoz és társadalmi katasztrófához vezet  alapvető paradoxon: az örömelv szenvedéssel fenyeget realitáselv: kín elkerülése, hosszú-távú célok

5 Freud kultúrakritikája
mi a teendő a libidinális és destruktív ösztöneinkkel?  elfojtás pszichés hárítómechanizmusokkal, fantáziabeli vágyteljesítés, vagy szublimáció örömteli tevékenységbe  pszichoanalitikus projekt emberi természet kollektív hárítása  kultúra kialakulása  újabb paradoxon: az emberi létezés legmagasabb formája a valódi vágyaink tagadására épül  a kultúra célja: emberek közötti kapcsolat szabályozása a pszichés struktúrák módosításával

6 Freud kultúrakritikája
társadalom és kultúra: egyén kontrollja és korlátozása a csoport érdekében (cél: egység kialakítása), akaratuk ellenére szocializált emberek, ösztönlemondásra kényszerülés  kultúra áldozatot követel civilizált ember: boldogságának egy részét biztonságra cseréli

7 Freud kultúrakritikája
 egyén  civilizáció: feloldhatatlan konfliktus? egyéni neurózis: társadalmi elvárásokra és frusztrációkra való válasz, túlzott elnyomás-kényszer eredménye  a civilizáció ára társadalom, mint szükséges gonosz? civilizáció = kielégülés megtagadva?

8 Freud kultúrakritikája
a kényszer csökkentése vagy megszüntetése megnyitná a boldogsághoz vezető utat

9 Freud kultúrakritikája
kultúrát pszichés ambivalencia jellemzi: vágy – kontroll, öröm – valóság, szexualitás – önmegtartóztatás  az ambivalencia alapvetően fejlődést eredményez  társas élet komplexitása neurotikusok visszavonulnak a társadalomtól  valóságtól való menekülés

10 Freud kultúrakritikája
kényszerítő kulturális normák internalizálódnak és reprodukálódnak ~ kulturális super-ego pl. az emberekben lévő agresszió (halál ösztön): a társadalom visszafordítja az egyénbe  agresszió internalizálása  bűntudat, önmarcangolás, lelkiismeret kifejlődése (super-ego)

11 Freud kultúrakritikája
emberi kultúrát (állam, vallás, tudomány, művészet) racionális kritika tárgyává teszi, pszichoanalitikus magyarázat társadalmi problémákra  fennálló társadalmi realitáselv alternatívái, konform viselkedés alóli felszabadulás  progresszív mozgalom  nem nyújt társadalom-átalakítási programot, nem támogatja a radikális társadalmi változásokat (szkepticizmus vallással és kommunizmus programjával szemben) „Orvosok vagyunk és orvosok akarunk maradni” (Freud, 1908)  egyéni terápiára korlátozta magát

12 Freud kultúrakritikája
mi a szerepe a terápiának egy szabadságnélküli társadalomban?  társadalmi kritikát és a felszabadulás lehetőségét szolgáltatja neurotikus megbetegedés elterjedtsége  állami pszichoanalitikus klinikákra van szükség

13 Freud kultúrakritikája
korai 20.század eseményei  politikai semlegesség nem tartható fenn, haladás pozitív eszméjének megrendülése  halálösztön fogalma: az emberek nem csak a háborúban hajlamosak gonosztettekre

14 Freud kultúrakritikája
a pszichoanalitikus elmélet és gyakorlat progresszív vagy reakciós?    pszichoanalízis a fennálló rendet erősíti, társadalmi reformerek és radikálisok tevékenysége: a neurotikus problémák“acting out”- ja pszichés felszabadulás gyakorlata

15 Freud kultúrakritikájának értékelése
 El tudod képzelni az életet civilizáció nélkül?  Jobb vagy rosszabb lenne?

16 Freud kultúrakritikájának értékelése
A társadalmi haladások javítottak-e az emberek közötti kölcsönös viszonyon az elmúlt 50 évben? A szexuális és agresszív ösztönök elfojtása a modern időkben is központi jelentőségű?

17 Freud kultúrakritikájának értékelése
a freudi hipotézisek módosulása  emberi nyomor oka a tárgyvesztés, betegség, halál, háború, szegénység a libidinális és agresszív késztetések korlátozása nem feltétlenül vezet boldogtalansághoz művészet: civilizáció terméke, szublimáció eredménye, boldogtalansággal való megküzdés egy módja  saját erőre tesz szert (Hartmann - ego autonómia: funkcióváltás  művészetből önálló élvezet származik)

18 Freud valláskritikája
Egy illúzió jövője (1927)

19 Freud valláskritikája
= vallás illúzió ?

20 Freud valláskritikája
mi a vallás?  „a külső (vagy belső) valóságról szóló tanítások, amelyekre az ember magától nem jönne rá” „információt szolgáltatnak arról ami a legfontosabb és legérdekesebb az életben” a lehető legnagyobb hatást gyakorol az emberiségre vallásos tanok hitelessége: a múltban gyökerezik („azért kell hinnünk, mert a felmenőink is hittek”) & vallásos tanok az értelem hatáskörén kívül esnek  igazságértékük belülről fakad

21 Freud valláskritikája
mi az illúzió?  emberi vágyakból erednek a valósághoz való viszonyuk figyelmen kívül marad nem feltétlenül hamis, de nagyon ritkán bizonyul igaznak

22 Freud valláskritikája
a vallás hit illúzió mert:  a vallásos tanok valóságértéke nem megítélhető és nem bizonyítható a vallás tudománytalan, nem alátámasztott és nem való racionális emberek számára nagyobb boldogság ígéretével kecsegtet, de nem képes beteljesíteni azt  nagyobb boldogtalanság

23 Freud valláskritikája
az ember: tehetetlen  a tehetetlenség elviselhetővé teszi: a hit kialakítása  a tehetetlen egyéni és kollektív gyerekkori élményekre építve (omnipotens apa)  védelem és vigasz (természeti veszélyek és társadalmi fenyegetések ellen) apa-komplexus: az apa iránti ambivalencia és a vallás összefüggése

24 Freud valláskritikája
a védelmező és büntető (mindenható) apától való függőség helyettesítése: az Istentől való függőséggel  a tökéletes gondoskodó iránti tudattalan vágyat beteljesíti + Isten hatalmát nem lehet megcáfolni

25 Freud valláskritikája
vallás: az emberi civilizáció számára óriási szolgálatot tesz  megfékezi az ember antiszociális ösztöneit és védelmet, oltalmat, és nyújt  de nem elegendő  számos kísérlet a társadalom megváltoztatására intellektuális kompenzáció nem kielégítő  vallás helyettesítése rációval (Francia Forradalom)  sikertelen

26 Freud valláskritikája
„ha az egyetlen visszatartó erő, hogy ne öld meg a szomszédod az, hogy Isten megtiltotta és súlyosan büntetné...  akkor mi történne ha megtudnád, hogy Isten nem létezik, és nem kell tartani a büntetésétől, akkor minden bizonnyal megölnéd a szomszédod...” (Freud, 1927)

27 Freud valláskritikája
egyéni és kollektív lelki szükségletek feltárása, melyek torz és fanatikus módon fejeződnek ki a vallásokban vallás: neurózishoz hasonlít (mozgalmak és eszmék pszichológiai valósága: ugyanaz a neurotikus reakcióképződmény, mint az egyén esetén) vallásos hit: ösztönök elfojtása + szimbolikus vágy-teljesítés vallásos tevékenységek: ösztöntagadás + alternatív rituális kifejezése

28 Freud valláskritikája
vallásképe: modern totális ideológiák jegyeit tartalmazza  társadalom átalakításának irányítása világnézeti prekonstrukciók alapján, kivitelezés lélektani és szociológiai összefüggések figyelembevétele nélkül

29 Freud vallás- és ideológia kritikája
ideológiák, mint „valláspótlék” és „másik fajta tömegkapcsolat” ember felszabadítását hirdető mozgalmak  újabb „szörnyűséges mennyiségű kényszer” - „Az elméleti marxizmus [...] ijesztően hasonló lett ahhoz, ami ellen küzd” (Freud: Újabb előadások a lélekelemzésről, 1933:200) ellenszenv minden olyan berendezés ellen mely a szükségesnél több „ösztönlemondást” követel az egyéntől a kollektivitás javára  „régi vágású liberalizmus” és világnézet-ellenesség

30 Freud valláskritikájának értékelése
Freud valláskritikája a korai neurózis elméletére alapszik  neurotikus tünetek a tudatalatti vágyakat fejezik ki és váltják valóra szimbolikusan Freud későbbi neurózis elmélete: “a szorongás elfojtáshoz vezet, és nem az elfojtás okoz szorongást” (Freud, 1926, pp )  ha a vallásra alkalmazzuk  vallás, mint pszichológiai szorongáscsökkentő tevékenység  vallásfelfogás nem negatív (Chapman, 1997)

31 Freud valláskritikájának értékelése
Freud személyisége és kapcsolatai  vallásos való viszonya az “Egy illúzió jövője” tudattalan tartalma: kasztrációs szorongás elleni védekezés  „nem szeretlek, harcolok ellened, mert gonosz vagy... egyszerűen nem létezel” (a szorongás mögött: intenzív bűntudat)  a vallás iránti ellenszenv és hit hiánya: ugyanúgy a neurózis kifejeződése, mint a vallásosság ateizmus összefüggése a gyermek szülőkből való kiábrándulásával igazságban való hit, a tudás felmagasztalása  „a tudomány vallása” (Racker, 1956)

32 Freud kultúra- és valláskritikája
S. Freud: Rossz közérzet a kultúrában. (részlet). In: Freud: Válogatás az életműből. Európa, Bp old. S. Freud: Egy illúzió jövője. In: Freud: Válogatás az életműből old. Erős Ferenc: Analitikus szociálpszichológia. Új Mandátum, Bp old. Racker, H. (1956). On Freud's Position Towards Religion(.). Am. Imago, 13: Chapman, C.N. (1997). Freud's Critique of Religion. Psychoanal. Contemp. Thought, 20: Chapman, C.N. (1997). Freud's Critique of Religion. Psychoanal. Contemp. Thought, 20: