Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A modernizáció kihívása (19. század) A gazdaságban: a racionális piacgazdaság (kapitalizmus) térhódítása és az önfenntartó növekedés visszafordíthatatlanná.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A modernizáció kihívása (19. század) A gazdaságban: a racionális piacgazdaság (kapitalizmus) térhódítása és az önfenntartó növekedés visszafordíthatatlanná."— Előadás másolata:

1 A modernizáció kihívása (19. század) A gazdaságban: a racionális piacgazdaság (kapitalizmus) térhódítása és az önfenntartó növekedés visszafordíthatatlanná válása. A gazdaságban: a racionális piacgazdaság (kapitalizmus) térhódítása és az önfenntartó növekedés visszafordíthatatlanná válása. A társadalomban: a polgárosodás kibonta- kozása. A társadalomban: a polgárosodás kibonta- kozása. Az állami életben: a jogállam és a demok- rácia térhódítása (parlamentarizmus). Az állami életben: a jogállam és a demok- rácia térhódítása (parlamentarizmus).

2 A modernizáció előfeltételei A piac kiszélesedése Az infrastruktúra kiépítése Az intézményrendszer átalakulása

3 A piac kiszélesedése A népesség és a népsűrűség növekedése (a modern gazdaság kialakulásához fő/km 2 népsűrűség szükséges, Magyarorszá- gon a század végén 59 fő/km 2 ), a városba vándorlás folyamata (a század eleji 6 %-hoz képest a század végén a népesség 20 %-a él városokban, míg Angliában 62 %), a belső fogyasztás kiszélesedése, a kereskedelem modern formáinak megjelenése (áruházak, bolthálózatok), a külső piacok bővülése. A népesség és a népsűrűség növekedése (a modern gazdaság kialakulásához fő/km 2 népsűrűség szükséges, Magyarorszá- gon a század végén 59 fő/km 2 ), a városba vándorlás folyamata (a század eleji 6 %-hoz képest a század végén a népesség 20 %-a él városokban, míg Angliában 62 %), a belső fogyasztás kiszélesedése, a kereskedelem modern formáinak megjelenése (áruházak, bolthálózatok), a külső piacok bővülése.

4 A közlekedés és hírközlés fejlődése (víziút- építések, folyamszabályozások, gőzhajózás, vasútépítés a kiegyezés utántól: 1913-ban 21 ezer km, elmarad a közutak fejlődése, fejlődik a postahálózat és a távíróhálózat: a század végén 20 ezer km távíróvonal, megjelenik a telefon. A közlekedés és hírközlés fejlődése (víziút- építések, folyamszabályozások, gőzhajózás, vasútépítés a kiegyezés utántól: 1913-ban 21 ezer km, elmarad a közutak fejlődése, fejlődik a postahálózat és a távíróhálózat: a század végén 20 ezer km távíróvonal, megjelenik a telefon. A finanszírozás eszközeinek előteremtése: eredeti felhalmozás (kereskedővagyonoknál), folyamatos akkumuláció (Magyarországon jellemzőbb: a nagybirtok tőkefelhalmozása, a pénzintézeti hálózat kibontakozása a kiegyezés után, külföldi tőke beáramlása). A finanszírozás eszközeinek előteremtése: eredeti felhalmozás (kereskedővagyonoknál), folyamatos akkumuláció (Magyarországon jellemzőbb: a nagybirtok tőkefelhalmozása, a pénzintézeti hálózat kibontakozása a kiegyezés után, külföldi tőke beáramlása). Gazdaságfejlesztést támogató gazdaságpolitika Gazdaságfejlesztést támogató gazdaságpolitika Az infrastruktúra kiépítése

5 Az intézményrendszer átalakulása Jobbágyfelszabadítás: 1840 – önkéntes örök- váltság engedélyezése, 1844 – tulajdonszer- zési jog engedélyezése, 1848 – a feudális személyi függés megszűnése, az úrbéres földek a használók tulajdonába kerülnek (a termőföld %-a került a volt jobbágyok tulajdonába), a nem úrbéres földeket a jobbágynak kellett megváltani, a földesúri kárpótlást az állam kamatozó kötvényekben fizette. Jobbágyfelszabadítás: 1840 – önkéntes örök- váltság engedélyezése, 1844 – tulajdonszer- zési jog engedélyezése, 1848 – a feudális személyi függés megszűnése, az úrbéres földek a használók tulajdonába kerülnek (a termőföld %-a került a volt jobbágyok tulajdonába), a nem úrbéres földeket a jobbágynak kellett megváltani, a földesúri kárpótlást az állam kamatozó kötvényekben fizette.

6 Törvénykezés: iparszabadság, a polgári tulajdon kötöttségeinek eltörlése, 1875-ös Kereskedelmi törvény (meghatározza a gaz- dasági társulások formáit, cégjegyzéket ve- zet be, szabályozza a tulajdonszerzés formá- it, a tulajdonnal való rendelkezést, a birtok- védelmet és a kötelmi jogot), értékpapír- kibocsátás szabályozása, telekkönyv beveze- tése, bírósági szervezetek átalakítása (járás- bíróságok, királyi törvényszékek, ítélő- táblák). Törvénykezés: iparszabadság, a polgári tulajdon kötöttségeinek eltörlése, 1875-ös Kereskedelmi törvény (meghatározza a gaz- dasági társulások formáit, cégjegyzéket ve- zet be, szabályozza a tulajdonszerzés formá- it, a tulajdonnal való rendelkezést, a birtok- védelmet és a kötelmi jogot), értékpapír- kibocsátás szabályozása, telekkönyv beveze- tése, bírósági szervezetek átalakítása (járás- bíróságok, királyi törvényszékek, ítélő- táblák).

7 Érdekvédelem: ipartestületek kötelező ala- pítása (érdekvédelem és hatósági felada- tok), kereskedelmi és iparkamarák (érdek- védelem), szakszervezetek alakulása. Érdekvédelem: ipartestületek kötelező ala- pítása (érdekvédelem és hatósági felada- tok), kereskedelmi és iparkamarák (érdek- védelem), szakszervezetek alakulása. Adórendszer: négy részből állt: egyenes adó (föld-, ház-, kereseti és jövedelemadó), köz- vetett adók (fogyasztási adó), jövedékek (állami monopóliumok utáni fogyasztási adó), illetékek (magánjogi ügyletek után), az adóterhek ugrásszerűen nőnek. Adórendszer: négy részből állt: egyenes adó (föld-, ház-, kereseti és jövedelemadó), köz- vetett adók (fogyasztási adó), jövedékek (állami monopóliumok utáni fogyasztási adó), illetékek (magánjogi ügyletek után), az adóterhek ugrásszerűen nőnek.

8 A mezőgazdasági forradalom hatása az ipari forradalomra Az élelmiszertermelő képesség és termelé- kenység növekedése munkaerőt szabadít fel az ipar számára. A nagyobb kereset és a városi életmód nemcsak megnöveli a fogyasztást, hanem a szerkezetét is átalakítja. Az élelmiszertermelő képesség és termelé- kenység növekedése munkaerőt szabadít fel az ipar számára. A nagyobb kereset és a városi életmód nemcsak megnöveli a fogyasztást, hanem a szerkezetét is átalakítja. Megnő az ipar számára termelt nyersa- nyagok mennyisége (textilipar, vegyipar, élelmiszer-feldolgozó ipar). Megnő az ipar számára termelt nyersa- nyagok mennyisége (textilipar, vegyipar, élelmiszer-feldolgozó ipar).

9 Az ipari forradalom megnöveli a speciali- zációt, a mezőgazdasági tevékenységet is a belső szakosodás irányába tolja. Az ipari forradalom megnöveli a speciali- zációt, a mezőgazdasági tevékenységet is a belső szakosodás irányába tolja. A mezőgazdaság az ipari termékek fo- gyasztójává válik (textil, vas stb.) A mezőgazdaság az ipari termékek fo- gyasztójává válik (textil, vas stb.) A növekvő mezőgazdasági termelés nö- vekvő felhalmozást is eredményez, ami- nek jelentős része az ipari beruházásokba áramlik. A növekvő mezőgazdasági termelés nö- vekvő felhalmozást is eredményez, ami- nek jelentős része az ipari beruházásokba áramlik.

10 Magyarországi sajátosságok Az agrártermelés növekedéséből származó növekvő felhalmozás túlnyomórészt az örö- kös tartományok iparosítását szolgálta, ezért a nem agrár népesség aránya lassan növe- kedett (a század végére 30 %) Az agrártermelés növekedéséből származó növekvő felhalmozás túlnyomórészt az örö- kös tartományok iparosítását szolgálta, ezért a nem agrár népesség aránya lassan növe- kedett (a század végére 30 %) Az agrármunkaerő túlkínálata korlátozta a mezőgazdaság gépesítését, a fejletlen ipar nem tudta felvenni a felesleges agrármunka- erőt. Az agrármunkaerő túlkínálata korlátozta a mezőgazdaság gépesítését, a fejletlen ipar nem tudta felvenni a felesleges agrármunka- erőt. Az ipari tőkeellátásban elsősorban a nagybir- tok és a kereskedőtőke vesz részt. Az ipari tőkeellátásban elsősorban a nagybir- tok és a kereskedőtőke vesz részt.

11 A mezőgazdaság modernizációjának összetevői A művelt terület kiterjesztése és struktúrájá- nak átalakulása A művelt terület kiterjesztése és struktúrájá- nak átalakulása A művelési mód változásai A művelési mód változásai Új növénytermesztési struktúra Új növénytermesztési struktúra A mezőgazdasági eszközök fejlődése A mezőgazdasági eszközök fejlődése A vonóerő kérdése A vonóerő kérdése A nemesítés és a fajtaváltás problémája A nemesítés és a fajtaváltás problémája

12 A mezőgazdaság modernizációja Magyarországon Az infrastruktúra fejlődése (vasút) megnövelte a mezőgazdaság kiviteli képességét. Az infrastruktúra fejlődése (vasút) megnövelte a mezőgazdaság kiviteli képességét. A művelt terület terjeszkedésére a terméketlen területek meghódításával volt lehetőség mo- csárlecsapolással és folyamszabályozással. A művelt területen belül megnő a szántóterület aránya, elsősorban a legelők feltörésével, majd az ugar felszámolásával (a nyomásrendszer felszámolása miatt). A művelt terület terjeszkedésére a terméketlen területek meghódításával volt lehetőség mo- csárlecsapolással és folyamszabályozással. A művelt területen belül megnő a szántóterület aránya, elsősorban a legelők feltörésével, majd az ugar felszámolásával (a nyomásrendszer felszámolása miatt).

13 A legelőkről való kiszorulást az állattenyésztés átmenetileg megsínyli, de a század második felére beindul az istállózó állattartásra való áttérés. A legelőkről való kiszorulást az állattenyésztés átmenetileg megsínyli, de a század második felére beindul az istállózó állattartásra való áttérés. A szőlőművelés hanyatlásnak indul (piacvesztés és betegségek). A szőlőművelés hanyatlásnak indul (piacvesztés és betegségek). A kertművelés jelentősége az urbanizációval nő. A kertművelés jelentősége az urbanizációval nő. A művelési rendszer megváltozása a nyomás- rendszer megszűnése és a vetésforgó-rendszer bevezetése volt elsősorban a nagybirtokokon. A gabonatermesztésben búza-kukorica kettős váltógazdaság alakult ki. Megnő a takarmány- növények, a kukorica és burgonya vetésterüle- te, csökken a kásanövényeké. A művelési rendszer megváltozása a nyomás- rendszer megszűnése és a vetésforgó-rendszer bevezetése volt elsősorban a nagybirtokokon. A gabonatermesztésben búza-kukorica kettős váltógazdaság alakult ki. Megnő a takarmány- növények, a kukorica és burgonya vetésterüle- te, csökken a kásanövényeké.

14 A század végére sikeres a nemesítő munka, általánossá válik a trágyázás, benne a műtrágyázás, elterjed a cukorrépa-termelés, a kukorica, burgonya és takarmánynövények termelése. A század végére sikeres a nemesítő munka, általánossá válik a trágyázás, benne a műtrágyázás, elterjed a cukorrépa-termelés, a kukorica, burgonya és takarmánynövények termelése. Az állattenyésztésben a magyar szürke marhát egyre inkább felváltják a gyorsabb növekedésű, több tejet adó nyugati fajták. Az állattenyésztésben a magyar szürke marhát egyre inkább felváltják a gyorsabb növekedésű, több tejet adó nyugati fajták. Fellendül az élelmiszerkereskedelem, a mezőgazdaság korszerűsödése jelentős kereskedelmi tőkefelhalmozással járt. Fellendül az élelmiszerkereskedelem, a mezőgazdaság korszerűsödése jelentős kereskedelmi tőkefelhalmozással járt.

15 Az ipar fejlődése Magyarországon A mezőgazdaság korszerűsödése által felhalmozott kereskedelmi tőke nagy része az iparba áramlott, megszületett a gyáripar, mely a XX. század elejére (néhány évtized alatt) nemcsak a termelés szintjén sajátította el a modern technikát, de nemzetközileg is elismert sikereket ért el (járműgyártás, vegyészet- gyógyszervegyészet, elektromos ipar területén). Az iparfejlődés első sikerágazata a malomipar, majd teret hódít a gépipar (Ganz, Láng stb.) A mezőgazdaság korszerűsödése által felhalmozott kereskedelmi tőke nagy része az iparba áramlott, megszületett a gyáripar, mely a XX. század elejére (néhány évtized alatt) nemcsak a termelés szintjén sajátította el a modern technikát, de nemzetközileg is elismert sikereket ért el (járműgyártás, vegyészet- gyógyszervegyészet, elektromos ipar területén). Az iparfejlődés első sikerágazata a malomipar, majd teret hódít a gépipar (Ganz, Láng stb.)

16 A beruházási javak áramoltatása és a tudatos állami iparfejlesztés hatására megszűnt az ország egyoldalú agrár jellege, az iparban foglalkoztatottak száma közel 1,5 millió főre nőtt. A beruházási javak áramoltatása és a tudatos állami iparfejlesztés hatására megszűnt az ország egyoldalú agrár jellege, az iparban foglalkoztatottak száma közel 1,5 millió főre nőtt. Felfejlődik a szénbányászat, mint az energia- termelés fő forrása. Felfejlődik a szénbányászat, mint az energia- termelés fő forrása. A vasérctermelés erőteljesen növekszik (mint legfontosabb nehézipari nyersanyag). A vasérctermelés erőteljesen növekszik (mint legfontosabb nehézipari nyersanyag). A nagyüzemi jelleg mellett a magyar ipar vezető ágait a technikai korszerűség jellemezte, nagy volt az ipar adaptációs és innovációs képessége. A nagyüzemi jelleg mellett a magyar ipar vezető ágait a technikai korszerűség jellemezte, nagy volt az ipar adaptációs és innovációs képessége.

17 Monopolizáció A hetvenes évektől kibontakozott a monopolizáció. A hetvenes évektől kibontakozott a monopolizáció. A folyamat a bankrendszerben indult, majd a nagybankok ellenőrzésük alá vonták a magyar gazdaság legfőbb területeit. Lejátszódott a bank és az ipari tőke összenövése. A folyamat a bankrendszerben indult, majd a nagybankok ellenőrzésük alá vonták a magyar gazdaság legfőbb területeit. Lejátszódott a bank és az ipari tőke összenövése. A gazdaság kulcspozíciói egy nagyon szűk tőkés érdekcsoport kezére kerültek. A gazdaság kulcspozíciói egy nagyon szűk tőkés érdekcsoport kezére kerültek.


Letölteni ppt "A modernizáció kihívása (19. század) A gazdaságban: a racionális piacgazdaság (kapitalizmus) térhódítása és az önfenntartó növekedés visszafordíthatatlanná."

Hasonló előadás


Google Hirdetések