Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KLASSZICIZMUS ÉS A MŰVELŐDÉS Marble Hill House (1724-1729)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KLASSZICIZMUS ÉS A MŰVELŐDÉS Marble Hill House (1724-1729)"— Előadás másolata:

1 A KLASSZICIZMUS ÉS A MŰVELŐDÉS Marble Hill House ( )

2 A klasszicizmus és jellemzői Barokk A barokkra jellemző: a nyugtalanság, a túldíszítettség. Klasszicizmus A klasszicizmusra jellemző: a szigorú formákhoz való ragaszkodás, a mértéktartás a művek arányosak nyugalom, derű jellemzi őket a tartalom ésszel jól követhető a nyelvezet egyszerű, érthető A reneszánsz a XVI. század után két fejlődési szakaszra bomlott.

3 A klasszicizmus A klasszicizmus, világnézeti alapja a racionalizmus, a korszak új filozófiája. A racionalizmus egy eszmerendszer, a klasszicizmus pedig egy stílus. A racionalizmus a ráció szóból származik = ész, értelem. Az ember képes a tudás, megszerzésére. A humán tudományok mellett gyors fejlődésnek indulnak a reál tudományok. Descartes “ Opció ergo scum ” = “Gondolkodom tehát vagyok ”

4 A KLASSZICIZMUS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A harmónia iránti igény-visszafordulás az antik világhoz A klasszicista embereszmény = világpolgár Műfajok: komédia, aforizma,esszé, levél, óda, bohózat

5 A KLASSZICISTA SZÍNHÁZ A színház királyi és arisztokrata védnökség alatt állt Az előkelő nézők a színpad két oldalán ültek Sok kellék, szép jelmezek, parókák Függöny Utcai (trágár) nyelvezet tilos

6 A francia klasszicizmus

7 VILÁGSZEMLÉLET: A RACIONALIZMUS VEZÉRALAKJA: RENÉ DESCARTES ( )

8 Klasszicista írók Írt: tragédiát Oidipusz címmel epigrammákat, hőskölteményt IV. Henrik francia királyról Henriász címmel (Henriade, 1723), Filozófiai tankölteményei is születtek természetbölcseleti kérdésekről. Az értelem nevében támadta a társadalmi visszásságokat. Candide c. szatirikus regénye (1759) a világban minden szinten uralkodó ésszerűtlenség és erőszak ellen irányul. Voltaire (1694—1778)

9 Klasszicista írók Montesquieu, jogtudós és író. Nagy művei: Elmélkedések a rómaiak nagyságának és hanyatlásának okairól c. mely az ókori latin "res publica”intézményrendszerének és erkölcsiségének elemzésével foglakozik. Szépirodalmi és egyben filozofikus jellegű a Perzsa levelek c. levélregénye, a korabeli francia társadalom erkölcsi, vallási és politikai szatírája; ezzel a könyvével a szerző műfajt teremt. A törvények szelleme (1748) államelméleti vizsgálódásokat összegez. Montesquieu (1689—1755)

10 Klasszicista írók Francia drámaíró. A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a Cidben (1637) lép elénk. Becsület és hírnév tragédiáinak kulcsszavai. Pierre Corneille

11 MOLIÉRE 1642-ben Orléansban jogi doktori címet szerzett, e1642Orléansban 1643 megalapítoja első színtársulatát – csődbe ment évig vándorszínész 1659., a Petit-Bourbon-ban mutatták be Molière első átütő sikernek számító darabját, a Kényeskedők-et1659Petit-Bourbon 1664-ben Versailles-ban bemutatták a Tartuffe-öt (Tartuffe, ou l'Imposteur), melyet óriási felháborodás követett.1664VersaillesTartuffe 1666-ban mutatták be a Mizantróp című darabját, melyet azonban a korabeli közönség kevéssé értékelt.1666 Lully-vel társulva zenés darabokat alkotott, melyek közül legismertebb Az úrhatnám polgár ben megírta a Scapin furfangjai-t1671 A Tudós nők (Les Femmes savantes) 1672-es megírásához hozzájárult, hogy Lully-vel eltávolodtak egymástól, így Molière-nek vissza kellett térnie a hagyományos drámaformákhoz. A darab ugyanakkor nagy sikert aratott, és ez némi erőt adott a szerzőnek, hogy tovább dolgozzon.1672 Molière életének talán legismertebb momentuma az az utolsó pillanat, amikor a Képzelt beteg (Le Malade imaginaire) előadása közben a színpadon összeesett, majd néhány órával később saját otthonában meghalt.

12 Az angol klasszicizmus

13 Első jelentős alkotása Az angol klasszicizmusban a tudományos jelleg volt erős. Az emberi értelem vívmányainak összefoglalása itt valósul meg először; 1728-ban jelenik meg — a francia Enciklopédia közvetlen előzményeként — A művészetek és tudományok egyetemes szótára (Cyclopaedia of an Universal Dictionary of Arts and Sciences).

14 Klasszicista írók London melletti Twickenhamben felépített villájában az angol szellemi élet egyik központját teremtette meg. A homéroszi eposzok átültetésekor (Iliász 1720, Odüsszeia 1726) — az angol hősi költészet párrímeit alkalmazta, a neoklasszicista újrateremtés jegyében. Az Értekezés a műbírálatról c. verses tanulmányában (Essay on Criticism, 1711) a klasszicista irodalom normáit rögzítette. Komikus eposza a Fürtrablás (The Rape of the Lock, 1714), a rokokó stílus remeke. Alexander Pope ( )

15 Klasszicista írók Defoe a felvilágosodás képviselője. A Robinson Crusoe című regénye (The Life and Strange, Surprising Adventures os R. C., 1719) az ember diadalát mutatja a természeti erőkkel szemben, egyszersmind a civilizáció kritikáját is sugallja. Daniel Defoe (1660—1731)

16 Klasszicista írók Jonathan Swift szatirikus író. A Gulliver utazásai (Gulliver's Travels, 1726) meseszerű kalandok sorozatán keresztül szenvedélyesen bírálja az angol társadalmat, a civilizációt — sőt magát az embert is. Hasonló szelleműek pamfletjei (éles gúnyiratai) is. Jonathan Swift (1667—1745)

17 Klasszicista írók Samuel Johnson, a kortársak elnevezésével "Doctor Johnson” szatíráival és értelmező szótára készítésével vívta ki tekintélyét. A józan ész és a kíméletlen szókimondás képviselője volt. Angol írókról, költőkről szóló életrajzi esszéket és moralizáló tanregényeket írt. Kiadta Shakespeare műveit. Samuel Johnson ( )

18 A SAJTÓ ERKÖLCSI HETILAPOK Anglia REVIEW (1704) Szerkesztő: Daniel Defoe EXAMINER (1726) Szerkesztő: Jonathan Swift THE TATLER (1709) THE SPECTATOR (1711) THE GUARDIAN (1713) Defoe Swift

19 A német klasszicizmus

20 Klasszicista írók Goethe enciklopédikus látókörű személyiség, a modern polgári kultúra első nagy összegezője. Az antikvitás felé a római elégiáiban fordult (Römische Elegien, 1788—1790), ezeket egy itáliai utazás ihlette. Kiemelkedő műve a Wilhelm Meister tanulóévei c. fejlődésregény (W. Meisters Lehrjahre, 1796). Antik tárgyú tragédiája az Iphigenia Taurisban (Iphigenié auf Tauris, 1779—1787). Főműve, a Faust c. drámai költemény. Johann Wolfgabng Goethe 1749—1832)

21 Klasszicista írók Schiller költő, drámaíró és esztéta, a német klasszika vezéralakja, a romantika előfutára. Színműveiben az eszmények és érzelmek ütköznek össze a gátlástalan hatalmi gépezettel; pl. Ármány és szerelem (Kabale und Liebe, 1784), Don Carlos (1787). Költészetében a klasszikus értékek — a szépség, az igazság, a szeretet, a testvériség, a barátság és az erkölcs — dicsőségét zengi, pl. Az örömhöz c. ódájában (An die Freude, 1785). Friedrich Schiller (1759—1793)

22 Klasszicista építészet

23 Jellemzői I. Az építészetben uralkodóvá válik a nyugodt, fegyelmezett szemléletmód. Újra mintának tekintették az ókori művészetet. Az így létrehozott építészet világos, racionális, áttekinthető tereket eredményezett. A barokk stílussal együtt háttérbe szorult az egyházi építészet is. A városi építészet kerül előtérbe: bérházak, iskolák, egyetemek, kórházak, hidak, alagutak, hatósági és jogi intézményeknek helyet adó épületek készülnek az új stílus jegyében. Új szerkezeti anyag jelenik meg, az öntött- és kovácsoltvas.

24 Jellemzői II. A lakóházak - bérpaloták - homlokzata egyszerűbb, a belső terek megosztottabbak, a helyiségek alaprajzi és magassági méretei kisebbek. A fényűző pompa helyébe a szerényebb díszítés lép. Fő törekvés a lakályosság, a meghitt polgári kényelem biztosítása. Megkezdődik a városok vezetékes vízellátása és a csatornázás. A hagyományos középületek - a városházák, a barokk idején kifejlődő színházak, kórházak, iskolák, egyetemek - mellett különféle közigazgatási és kormányzati épületek bíróságok, vásárcsarnokok, könyvtárak épülnek. A korra különösképpen jellemző új típusokként megjelennek a monumentális emlékművek, a közgyűjtemények bemutatására szolgáló múzeumok s a kereskedelmi tevékenység központjai, a tőzsdék.

25 Klasszicista építészeti alkotások A klasszicizmus főleg az építészetben alkotott maradandót. A 19. század első felében a meginduló kapitalista gazdasági fejlődés új feladatokat támasztott az építészek elé.A 19. század A polgári megrendelőknek megfelelt a klasszicizmus puritánsága, könnyen áttekinthető alaprajzi rendje, térosztása.polgári Az építészetben az egyenes vonalak, a tiszta és egyszerű alaprajz, a vízszintes tagoltság és a szigorú arányok váltak jellemzővé.építészetben Pantheon, Párizs

26 Klasszicista építészeti alkotások Az építészet is az ókort vetteépítészet alapul. Egész Európában azEurópában antik templomok mintáját követték, függetlenül attól, hogy mit építettek, templomot,tőzsdepalotát múzeumot vagy színházat. Ezzel a stílussal kezdődik az építészeti historizmushistorizmus. Az épületek arányosak, harmonikusak. ODEON

27 Madeleine templom, Párizs

28 Párizs, Diadalív

29 London, British Museum

30 Washington, Capitolium

31 Szentpétervár, Izsák székesegyház

32 Klasszicista szobrászat

33 Jellemzői A szobrászok az ókori klasszikus műveket tekintették mintaképül. A klasszicizmus szabályait, szigorú előírásokat követve örök szépségű alkotásokat akartak létrehozni. Tanulmányozták és másolták az Itáliában feltárt görög és római szobrokat. Az arányok harmóniájára, a felület gondos kidolgozására törekedtek. Fő témájuk a görög-római mitológia lett, valamint művészek, politikusok mellszobrai római köntösben. Az épületek díszítettsége az oromzatok domborműveire, kút- és fülkeszobrokra korlátozódott. A szobrokat nyugalom jellemzi, valami örök, de élettől távoli.

34 Jean Antoine Houdon (1741–1828) Művészete jellegzetes átmenet a barokkból az erősen racionális polgári klasszicizmusba.

35 Antonio Canova (1757–1822)

36 Johann Gottfried Schadow ( )

37 Franz Anton Zauner ( )

38 Klasszicista festészet

39 Francisco Goya y Lucientes (1746–1828)

40 Jacques Louis David (1748–1825)

41 Francois Pascal Gérard (1770–1837)

42 Antoine Jean Gros ( )

43 Jean-Auguste-Dominique Ingres (1780–1869)

44 A klasszicizmus zenéje

45 Jellemzői A zenében az 1750–1820 közötti korszakot nevezik klasszikusnak. A barokkal szemben a stílus itt is egyszerűsödik, A mű szerkezete világos, áttekinthető és harmonikus, A vízszintes szerkesztési elvet a függőleges váltja fel: megszűnik a szólamok egyenrangúsága, egy dallam van, a többi ennek van alárendelve. A szimfónia és a szimfonikus zenekar ekkor alakul ki. A szimfónia elnevezése is a harmóniára utal: együtthangzást jelent. A legfőbb rendező elv a szimmetria, az ellentétes témák szembeállítása és a variációk, vagy hangszeres párbeszédek. A kor kedvelt műfajai a versenyművek, ahol a szólista az első tétel végén bemutatja virtuozitását.

46 Joseph Haydn ( ) C-dúr “Császár” vonósnégyes Esz-dúr “Dobpergés” szimfónia

47 Wolfgang Amadeus Mozart ( ) C-dúr zongoraverseny D-moll zongoraverseny Kis éji zene A varázsfuvola Figaro házassága

48 Ludwig van Beethoven ( )  V. c-moll “Sors” szimfónia  VI. F-dúr “Pastorale” szimfónia  IX. d-moll szimfónia  Fidelio


Letölteni ppt "A KLASSZICIZMUS ÉS A MŰVELŐDÉS Marble Hill House (1724-1729)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések