Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nyilas terror „A nyilas uralom alig 4 hónapja alatt 65 000–70 000 ember halt meg a gettókban, a kivégzések során, illetve a haláltáborok felé vezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nyilas terror „A nyilas uralom alig 4 hónapja alatt 65 000–70 000 ember halt meg a gettókban, a kivégzések során, illetve a haláltáborok felé vezető."— Előadás másolata:

1 A nyilas terror „A nyilas uralom alig 4 hónapja alatt 65 000–70 000 ember halt meg a gettókban, a kivégzések során, illetve a haláltáborok felé vezető menetelés alatt. „

2 A puccs előkészítése 1944. szeptember 13 - Szálasi Ferenc régi harcostársát, Kovarcz Emilt nevezte ki a párt fegyveres erejének. Szeptember 20-án megérkezett Budapestre Otto Skorzeny SS tiszt Alárendeltek két ejtőernyős-zászlóaljat Budapestre küldtek 47 Tiger harckocsit A főváros körüli pályaudvarokon várakoztatták a tiszántúli harcokra szánt 24. páncélos hadosztályt szállító szerelvényeket is Október 13-án a magyar fővárosba érkezett Erich Bach-Zelewski SS tábornok

3 Oktober 11-én aláírta Faragho Gábor vezérezredes Moszkvában a fegyverszünetetről szóló megállapodást. Horthy október 15-öt nevezte meg a fegyverszüneti egyezmény végrehajtására és publikálásra. A koronatanácson a miniszterek támogatják Horthyt. A kormányzó október 15-én kihallgatásra kérette Veesenmayert. Skorzenyék 15-én délelőtt elrabolták ifj. Horthy Miklóst. A rádióba is kihirdetik a fegyverszünetet. A tisztikar ellenezte a döntést –Nyilasokkal szimpatizáló tisztek átvették az I. hadsereg felett a parancsnokságot –II. hadsereg parancsnokát a saját vezérkari főnöke tartóztatta le –A budapesti hadest parancsnokát, Aggteleky Bélát, és a dunai flotilla parancsnokát, Hardy Kálmánt is saját beosztott tisztjeik tartóztatták le. Kiugrási kísérlet

4 Szálasi Ferenc Született 1897. január 6. – Kassa Elhunyt 1946. március 12. – Busapest Hivatali ideje 1944. október 16. – 1946. május 5. Apai ágon Szálasi ősei örmények voltak. Szálasi anyja, Szakmár Erzsébet akinek ereiben szlovák és ruszin vér is csörgedezett. 1944-ig édesanyjával egy háztartásban élt. Az elemi iskoláit szülőhelyén, Kassán végezte, majd katonai alreáliskolába került Kőszegre, és Marosvásárhelyre. Az I. VH-ban 36 hónapon át teljesített frontszolgálatot. 1918 őszén Magyarországra költözött 1921-ben elvégezte a hajmáskéri alantos tiszti tanfolyamot.

5 1923-ban jelentkezett a vezérkari tiszteket képző tanfolyamra a Ludovikán. Kiváló eredményeit 1924-ben soron kívüli századosi előléptetéssel jutalmazták, majd 1925-ben a vezérkar tagja lett. Képességeit és olvasottságát tiszttársai is elismerték, ám többen öntörvényűnek, tudálékosnak tartották. 1926 februárjától 1929-ig a Vezérkari Főnökség (VKF) tábornoki és vezérkari továbbképzés és a vezérkari személyügyek osztályán szolgált, közben külföldi tanulmányutakon vett részt. 1933. május 1-jén, 36 évesen vezérkari őrnagy lett. 1935. március 4-én bejelentette a Nemzeti Akarat Pártjának (NAP) megalakulását.

6 A nyilas terror A fővárosban a német csapatok és nyilas pártszolgálatosok megszállták stratégiai fontosságú pontokat. Szálasi bejelntette a rádióban a hatalomátvételt és a háború folytatását. Szinte puskalövés nélkül zajlott a puccs. Szálasi 1944. november 4-én felesküdött a Szent Koronára, Nemzetvezető lett. Ezután totális diktatúrát vezetettek be Szálasi és köre rendületlenül hitt a német csodafegyverek erejében, és meghirdette a totális háborút.

7 Eleinte a deportálások folytatódtak, majd az erőforrások apadtával halálmeneteket indítottak a koncentrációs táborok, valamint a nyugati határ felé. Mindennaposak voltak a brutális kivégzések, a tömeges vérengzések (kb. 3600 áldozatot követeltek a Duna-parti kivégzések) 65-70 ezer budapesti zsidó veszett oda a halálmenetekben, a gettó embertelen körülményei közepette, illetve a kivégzések során alig négy hónap alatt. A vidékieket 1944 tavaszán és nyarán már nagyrészt deportálták, a férfiak egy része pedig munkaszolgálatos századokba volt beosztva.

8 A nyilas uralom bukása Ezalatt a Vörös Hadsereg folyamatosan nyomult előre, s 1944. karácsonyára bekerítette a fővárost. A nyilas vezetőség a nyugati országrészbe tette át székhelyét 1944 végén. A magyar csapatok parancsnoka Hindy Iván lett, aki október 15-én letartóztatta felettesét, Aggteleky Béla altábornagyot, Hindy 1944. november 1-ei hatállyal vezérezredes lett. Szálasi először Farkasgyepűn (Gyepű I.), majd Brennbergbányán, végül Kőszegen (Gyepű II.) állította fel főhadiszállását. Nemzetvezető ekkoriban leginkább hét kötetre tervezett könyvét írta a hungarizmusról, nagy mű azonban nem tudott elkészülni.

9 1945. március 27-én már Magyarországot is el kellett hagynia, s Ausztriába áttennie székhelyét. Május 5-én esett amerikai fogságba. Nem sokkal később az amerikai hatóságok kiadták Magyarországnak. A Budapesten lezajlott per mind első, mind másodfokon halálra ítélte az egykori Nemzetvezetőt. Az ítéletet 1946. március 12-én hajtották végre.

10 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET Források –http://www.mommo.hu –http://hu.wikipedia.org –http://www.holokausztmagyarorszagon.hu Képek –http://google.hu


Letölteni ppt "A nyilas terror „A nyilas uralom alig 4 hónapja alatt 65 000–70 000 ember halt meg a gettókban, a kivégzések során, illetve a haláltáborok felé vezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések