Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nyilas terror „A nyilas uralom alig 4 hónapja alatt 65 000–70 000 ember halt meg a gettókban, a kivégzések során, illetve a haláltáborok felé vezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nyilas terror „A nyilas uralom alig 4 hónapja alatt 65 000–70 000 ember halt meg a gettókban, a kivégzések során, illetve a haláltáborok felé vezető."— Előadás másolata:

1 A nyilas terror „A nyilas uralom alig 4 hónapja alatt – ember halt meg a gettókban, a kivégzések során, illetve a haláltáborok felé vezető menetelés alatt. „

2 A puccs előkészítése szeptember 13 - Szálasi Ferenc régi harcostársát, Kovarcz Emilt nevezte ki a párt fegyveres erejének. Szeptember 20-án megérkezett Budapestre Otto Skorzeny SS tiszt Alárendeltek két ejtőernyős-zászlóaljat Budapestre küldtek 47 Tiger harckocsit A főváros körüli pályaudvarokon várakoztatták a tiszántúli harcokra szánt 24. páncélos hadosztályt szállító szerelvényeket is Október 13-án a magyar fővárosba érkezett Erich Bach-Zelewski SS tábornok

3 Oktober 11-én aláírta Faragho Gábor vezérezredes Moszkvában a fegyverszünetetről szóló megállapodást. Horthy október 15-öt nevezte meg a fegyverszüneti egyezmény végrehajtására és publikálásra. A koronatanácson a miniszterek támogatják Horthyt. A kormányzó október 15-én kihallgatásra kérette Veesenmayert. Skorzenyék 15-én délelőtt elrabolták ifj. Horthy Miklóst. A rádióba is kihirdetik a fegyverszünetet. A tisztikar ellenezte a döntést –Nyilasokkal szimpatizáló tisztek átvették az I. hadsereg felett a parancsnokságot –II. hadsereg parancsnokát a saját vezérkari főnöke tartóztatta le –A budapesti hadest parancsnokát, Aggteleky Bélát, és a dunai flotilla parancsnokát, Hardy Kálmánt is saját beosztott tisztjeik tartóztatták le. Kiugrási kísérlet

4 Szálasi Ferenc Született január 6. – Kassa Elhunyt március 12. – Busapest Hivatali ideje október 16. – május 5. Apai ágon Szálasi ősei örmények voltak. Szálasi anyja, Szakmár Erzsébet akinek ereiben szlovák és ruszin vér is csörgedezett ig édesanyjával egy háztartásban élt. Az elemi iskoláit szülőhelyén, Kassán végezte, majd katonai alreáliskolába került Kőszegre, és Marosvásárhelyre. Az I. VH-ban 36 hónapon át teljesített frontszolgálatot őszén Magyarországra költözött 1921-ben elvégezte a hajmáskéri alantos tiszti tanfolyamot.

5 1923-ban jelentkezett a vezérkari tiszteket képző tanfolyamra a Ludovikán. Kiváló eredményeit 1924-ben soron kívüli századosi előléptetéssel jutalmazták, majd 1925-ben a vezérkar tagja lett. Képességeit és olvasottságát tiszttársai is elismerték, ám többen öntörvényűnek, tudálékosnak tartották februárjától 1929-ig a Vezérkari Főnökség (VKF) tábornoki és vezérkari továbbképzés és a vezérkari személyügyek osztályán szolgált, közben külföldi tanulmányutakon vett részt május 1-jén, 36 évesen vezérkari őrnagy lett március 4-én bejelentette a Nemzeti Akarat Pártjának (NAP) megalakulását.

6 A nyilas terror A fővárosban a német csapatok és nyilas pártszolgálatosok megszállták stratégiai fontosságú pontokat. Szálasi bejelntette a rádióban a hatalomátvételt és a háború folytatását. Szinte puskalövés nélkül zajlott a puccs. Szálasi november 4-én felesküdött a Szent Koronára, Nemzetvezető lett. Ezután totális diktatúrát vezetettek be Szálasi és köre rendületlenül hitt a német csodafegyverek erejében, és meghirdette a totális háborút.

7 Eleinte a deportálások folytatódtak, majd az erőforrások apadtával halálmeneteket indítottak a koncentrációs táborok, valamint a nyugati határ felé. Mindennaposak voltak a brutális kivégzések, a tömeges vérengzések (kb áldozatot követeltek a Duna-parti kivégzések) ezer budapesti zsidó veszett oda a halálmenetekben, a gettó embertelen körülményei közepette, illetve a kivégzések során alig négy hónap alatt. A vidékieket 1944 tavaszán és nyarán már nagyrészt deportálták, a férfiak egy része pedig munkaszolgálatos századokba volt beosztva.

8 A nyilas uralom bukása Ezalatt a Vörös Hadsereg folyamatosan nyomult előre, s karácsonyára bekerítette a fővárost. A nyilas vezetőség a nyugati országrészbe tette át székhelyét 1944 végén. A magyar csapatok parancsnoka Hindy Iván lett, aki október 15-én letartóztatta felettesét, Aggteleky Béla altábornagyot, Hindy november 1-ei hatállyal vezérezredes lett. Szálasi először Farkasgyepűn (Gyepű I.), majd Brennbergbányán, végül Kőszegen (Gyepű II.) állította fel főhadiszállását. Nemzetvezető ekkoriban leginkább hét kötetre tervezett könyvét írta a hungarizmusról, nagy mű azonban nem tudott elkészülni.

9 1945. március 27-én már Magyarországot is el kellett hagynia, s Ausztriába áttennie székhelyét. Május 5-én esett amerikai fogságba. Nem sokkal később az amerikai hatóságok kiadták Magyarországnak. A Budapesten lezajlott per mind első, mind másodfokon halálra ítélte az egykori Nemzetvezetőt. Az ítéletet március 12-én hajtották végre.

10 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET Források –http://www.mommo.hu –http://hu.wikipedia.org –http://www.holokausztmagyarorszagon.hu Képek –http://google.hu


Letölteni ppt "A nyilas terror „A nyilas uralom alig 4 hónapja alatt 65 000–70 000 ember halt meg a gettókban, a kivégzések során, illetve a haláltáborok felé vezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések