Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Olümpiai játékok. Pánhellén játékok Az ókori Görögország négy nagy sportjátékának összefoglaló neve: olümpiai játékok – a legismertebb, legfontosabb,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Olümpiai játékok. Pánhellén játékok Az ókori Görögország négy nagy sportjátékának összefoglaló neve: olümpiai játékok – a legismertebb, legfontosabb,"— Előadás másolata:

1 Olümpiai játékok

2 Pánhellén játékok Az ókori Görögország négy nagy sportjátékának összefoglaló neve: olümpiai játékok – a legismertebb, legfontosabb, négyévente Élisz tartományban, Zeusz tiszteletére püthói játékok – négyévente Delphoi mellett, Apollón tiszteletére nemeai játékok – kétévente Zeusz tiszteletére iszthmoszi játékok – kétévente, Korinthosz mellett, Poszeidón tiszteletére

3 Olümpiai játékok Az olümpiai játékok sport és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére A történeti források szerint a játékokat Kr. e. 776 és i. sz. 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. az ősi görög időszámítás kezdetét is ehhez az évhez kapcsolják. az egész görög világból jöhettek (görög poliszokból), de a résztvevőknek elég gazdagnak kellett lenniük, hogy állni tudják az edzés, utazás, és szállás költségeit. nők és nem görögök ki voltak zárva

4 Eredete Sokféle mítosz: – Zeusz főisten indította a játékokat, miután legyőzte Kronoszt. – egy másik mítosz szerint Héraklész egy versenyt nyert Olümpiában és elrendelte, hogy a versenyt négyévente meg kell ismételni. – még egy másik mítosz szerint a delphoi jósnő az istenek tiszteletére játékok rendezését tanácsolta hogy megmentsék népét a háborútól A játékokat az Olümposz hegye után – amin a görög istenek lakoznak –, nevezték olümpiának. mai Görögország nyugati részén, Athéntől kb. 150 km-re nyugatra található.

5 Érdekes hagyományok A játékok idejére általános fegyverszünet  olimpia a béke jelképévé vált Csak férfiak vehettek részt a versenyeken (nő csak ló- és kocsitulajdonosként. Egy spártai hercegnő nyerte egyszer a négylovas versenyt) Az atléták általában meztelenül versenyeztek (emberi test teljesítményének ünnepe is) A versenyzők olívaolajat is használtak, amivel a testüket bekenték, hogy a bőrük sima és csúszós, és vonzó legyen Versenyzők esküt tettek Zeusz szobránál, hogy – tartózkodnak a bírák, illetve sporttársai megvesztegetésétől, – mellőznek minden szándékos sértést, – nem okoznak halált, – vállalják, hogy a jelentkezés előtt 10 hónapon keresztül edzenek

6 Zeusz temploma Olümpián 10 év alatt építették meg (i.e. 456) Oszlopai 2m átmérő, 10 m magas Sokak szerint túl „evilági” lett  Zeusz szobra Földrengés, árvizek, tűzvész (V. sz) Makett / British Museum

7 Zeusz szobor (Pheidiász) 12 méter magas korábbitól (haragvó és bosszúálló) eltérő szellemiségű egy hatalmas, jóságos öregúr ült a trónon Zeusz szobrát tartották a játékok védnökének. Neki mutattak be áldozatokat. Zeusztól kértek győzelmet, és megígérték, hogy sportszerűen fognak küzdeni. Ókor 7 csodájának egyike

8 Az olümpia menete Olimpiáról mindenki hírt kapott hogy odaérhessen 9 hónap edzés otthon, 30 napig Olümpiában Az első játékokon kizárólag stadionfutás volt (hossza kb. 192 méter volt Héraklész lábmérete nyomán). 5 napig tartó játékok – 1. nap: Eskütétel, istentisztelet a Zeusz-szobor előtt – 2. nap: kocsiversenyek, pentathlon (öttusa: versenyfutás, távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás és birkózás) – 3. nap: szertartások, felvonulás és áldozat a Zeusz-szobor előtt, éves fiúk versenye (birkózás, ökölvívás és stadionfutás) – 4. nap: futószámok; stadionfutás, kétszeres stadionfutás(385 m), hosszútávfutás (24 stadionfutás), küzdősportok; ökölvívás, birkózás, pankráció, fegyveres futás – 5. nap : záróünnepség; istentisztelet, lakoma Közel 1100 éven át hasonló módon

9

10 Versenyek Minden résztvevőnek esküt kellett tennie Zeusz szobra előtt, hogy 10 hónapja edzésben van. A kocsiverseny kivételével minden versenyszámot meztelenül hajtottak végre. Futás: puha, süppedős homokban és mezítláb Az ökölvívás az évszázadok során egyre brutálisabb lett. Kezdetben puha bőrbe csavarták az ujjaikat, de végül fémmel nehezített nehéz bőrt használtak. Pankráció, ami az ökölvívás és a birkózás veszélyes keveréke, mivel a szemkiszúráson kívül bármit lehetett csinálni. A kocsiversenyen nem a hajtót, hanem a tulajdonost tekintették a versenyzőnek. A fegyveres futáson kívül minden futószám szerepel a mai olimpiákon is, csak egy kicsit más a nevük.

11 Diszkoszvető és diszkosz

12 A győztesek atléta szó is jelentette görögül, hogy "aki a díjért versenyez„ A versenyek végén kihirdetik a bajnokot, és egy zöld pálmaággal illették őket + piros szalagot a kezükre vagy a lábukra A játékok utolsó napján olajkoszorút helyeztek a nyertesek fejére. Az olajágakat a szentnek tartott olajfáról mindig egy olyan kisfiú metszette le aranykéssel, akinek még mindkét szülője élt. A győzteseknek borban és tejben főtt árpadarát készítettek, mézzel és fűszerekkel ízesítették, és sajttal szolgáltak fel. Szülővárosukban pl. athéni bajnokok nagyjából 600 drachmás jutalmat kaptak - ma kb dollár Különleges és becses ajándékokkal halmozták el őket, hivatalosak voltak a lakomákra. szobrot állíthatnak; semmiféle adót sem kellett fizetnie, díszülés a szinházban Az olimpikonoknak még a háborúban is előjoguk volt, és ha fogságba estek, azonnal szabadon bocsátották őket

13 dicsőséget csak a győzelem hozott. A részvétel önmagában nem volt erény, a vereség pedig szégyent jelentett. „Vagy győzelmi babér, vagy halál!” � győztesekről többnyire csak valami különlegességet jegyeztek fel : pl: birkózó, akit sohasem kényszerítettek térdre; Az olimpiai győzteseket szinte isteneknek kijáró ünneplésben részesítették. Különleges előjogokat élveztek és magas pénzjutalomban részesültek. A versenyzők egyénileg indultak, de a győzelemkor megnevezték, hogy mely város polgárai, így közvetve dicsőséget hoztak poliszukra. megvesztegetési kísérletek: Szótadész, a 99. olimpia hosszútávfutó-bajnoka krétai volt. A következő versenyen azonban már epheszosziként mutatkozott be, mivel az ottaniak lefizették. Ezért Kréta súlyos pénzbüntetésre ítélte. A győztesek gyakran vállaltak később politikai szerepet is

14 Halál az olümpián - pankráció Arrikhión, egy pankrátor, holtában győzött. Ellenfele hátulról erős fojtófogásba kapta és képtelen volt kiszabadulni a gyilkos ölelésből, de sikerült megmarkolnia ellenfele bokáját, és úgy megcsavarta, hogy az kitörött. Ellenfele a súlyos sérülés miatt feladta a küzdelmet, ám Arrikhión ekkor már haldoklott. Torka összeroncsolódott, és bár őt hirdették ki győztesnek - az olajlevél-koszorúval már csak a holttestet tudták megtisztelni. Pankráció nagyon veszélyes – mindent lehet: gyakran a versenyzők a játék után néhány nappal belehaltak sérüléseikbe

15 Érdekességek versenyzők saját elhatározásból és a maguk költségén utaztak Olimpiába A békét a városállamok rendszerint betartották, ám a spártaiakat például i. e. 420-ban azért zárták ki a versenyből, mert a béke idején megtámadtak egy Élisz felségterületén fekvő várost.

16 Edzések – esélyegyenlőség??? felkészítő iskola a sportolóknak, Krotón városállamban. legfőbb elv az egészséges életmódra való nevelés volt: állandó gimnasztikai testedzéseket végeztek, és egészséges, főként húsból készült ételeket ettek. Az edzők pedig az addigi olimpiákon győzelmet arató versenyzők voltak. Ezután szinte mindig a krotóniak nyerték a különböző versenyszámokat. Ez nem szép

17 Csalások A szabálytalan rajtot és cseleket nyilvános korbácsolással büntették, és a csaló versenyzőt kizárták a játékból. A hazugságon, csaláson vagy vesztegetésen ért versenyzőket pénzbüntetéssel sújtották, az összegből pedig Zeusz-szobrot állítottak a stadionhoz vezető úton, mely az örökkévalóságig hirdethette a csalók szégyenét. Nero császár a tízlovas kocsiversenyben kiesett, be se fejezte, de mégis ő lett a győztes Ez sem szép

18 Sportszerűség??? Már az ókori olimpiai játékon is különböző teljesítményfokozó szerekkel igyekeztek minél jobb eredményeket elérni az atléták. Speciális diétákkal, próbálták jobb formába hozni magukat - energianövelő varázsitalok fogyasztása ellenfél vagy a döntőbírák megvesztegetése furcsa átigazolások már Olümpiában is gyakoriak voltak Dopping, Megvesztegetések, Tisztességtelen eszközök, Erőszak Ez mind nem szép

19 Olümpia és a politika: ókori és újkori olimpiák A fegyvernyugvás azt a célt szolgálta, hogy a nézők és sportolók háborítatlanul tudjanak eljutni Olümpiába. Ezzel szemben a modern játékok 3-szor is elmaradtak : 1916, 1940 és 1944-ben, a világháborúk miatt. Bojkott: A szigorúságukról hírhedt versenybírók rajtakapták Kallipposz athéni öttusázót, amint az a siker érdekében megbundázta � társait. A bírók olyan hatalmas összegű pénzbüntetésre ítélték, amit Athén méltánytalannak érzett, és bojkottálta a további versenyeket. Modern: bojkott politikai okok miatt: 1956, 1976, 1980, 1984 Kr.e. 146-ban a rómaiak elfoglalták a Peloponnészoszt, és hatalmuk alá vonták az olümpiai játékokat. Kr. e. 80-ban áttelepítették az olimpiát Rómába. 67-ben Néro parancsára megváltoztatták a játékok menetét, olyan számok bevonásával, mint a tíz ló vontatta kocsik versenye, valamint a dal- és tragédiaverseny. Néro sok számban is indult és mindegyikben ő győzött.

20 A játékok vége Kr. e. 4-dik század közepétől magas pénzjutalmak Az olimpiai játékok szellemisége azonban a klasszikus görög világ hanyatlásával kezdett megváltozni: a stadionban lelkes amatőrök helyett kitenyésztett profi sportolók küzdöttek, és az erkölcsi megbecsülés helyett egyre fontosabbá vált az anyagi haszon Az utolsó szabályos olimpiai játékokat 261-ben rendezték. I. Theodosius katolikus császár úgy rendelkezett, hogy valamennyi pogány templomot be kell zárni, ezt követően Olümpiában keresztény templommá alakítottak át mindent szentélyt. Kr.u. 392-ben Theodosius az olümpiát mint pogány kultuszt betiltotta.

21 Vége Készítette: Mátyás Viktor 9b


Letölteni ppt "Olümpiai játékok. Pánhellén játékok Az ókori Görögország négy nagy sportjátékának összefoglaló neve: olümpiai játékok – a legismertebb, legfontosabb,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések