Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szervrendszerek zavarai, okozta kozmetikai hibák A keringési szervrendszer zavarai okozta kozmetikai hibák.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szervrendszerek zavarai, okozta kozmetikai hibák A keringési szervrendszer zavarai okozta kozmetikai hibák."— Előadás másolata:

1 Szervrendszerek zavarai, okozta kozmetikai hibák A keringési szervrendszer zavarai okozta kozmetikai hibák

2

3

4

5

6

7

8

9 Keringési zavarról akkor beszélünk, ha valamilyen ok folytán megváltozik a keringés sebessége vagy a keringő vér mennyisége, összetétele. A változás következtében, a változás mértékétől függően fokozódik, illetve csökken a sejtek oxigén- és tápanyagellátása, ennek megfelelően a sejtekben végbemenő élettani folyamatok is megváltoznak. A keringési rendellenességek jelentkezhetnek: A.Általánosan, az egész testre kiterjedően B.Helyileg, az arc vagy a test bizonyos részein Súlyosságuk attól függ, hogy milyen mértékben károsodik az adott szövet vagy szervezet.

10 Keringési rendellenességeket külső, belső és öröklött tényezők külön-külön vagy együttesen okozhatják: Külső tényezőkBelső tényezőkÖröklött tényezők Általános keringési zavar áramütés  Szívelégtelenség  Vérszegénység  Allergia  Fertőző, lázas betegség Helyi keringési zavar  Hőmérséklet változás  Hűvös, szeles idő  Mechanikai hatás  Vegyi hatás  Egészségtelen, koleszterindús táplálkozás  Vegetatív idegrendszeri zavar  Belső elválasztású mirigyek zavarai  Veleszületett érfalgyengeség

11 Keringési zavarok fajtái:  Aktív vérbőség (Hiperaemia activa)  Passzív vérbőség (Hiperaemia passiva)  Helyi vérszegénység

12 Aktív vérbőség (Hiperaemia activa) Aktív vérbőség a az artériás hajszálerek tágulatának következménye. A tágult artériás hajszálerekben pang az oxigéndús vér, így fokozódik a környező sejtek anyagcseréje, ezért a bőr élénkvörös színű, hőmérséklete magasabb a normálisnál. Ha ez az állapot hosszú ideig fennmarad, szövettúlburjánzást okoz.

13 Kialakulásának okai: Külső tényezőkBelső tényezőkÖröklött tényezők  Mechanikai hatások  Fényhatások  Hőingadozások  Vegyi anyagok  Illóolaj  Hámoldó sav  Kapszaicin  Fahéj  Csalán  Árnika  Fűszeres ételek  Izgatószerek  Gyulladáskeltő hormonok túltermelődése  Ösztrogénhiány  Kórokozók toxinjai  Fertőzések  Idegizgalmak  Gyomor- és bélbetegségek

14 Az aktív vérbőség fajtái:  Erythema (bőrpír)  Szakaszosan jelentkező bőrpír  Gyulladásra hajlamos érzékeny bőrök  Rosacea

15 Erythema (bőrpír) Az egyik legegyszerűbb, de leggyakoribb bőrreakció, amelyet különböző ingerek váltanak ki és az arteriolák valamint a kapillárisok tágulatán alapszik. Lehet gyulladásos és vasomotoros eredetű, hátterében a bőrerek átmeneti, múló kitágulása és fokozott permeabilitása áll. Az erythema fontos kritériuma, hogy reverzibilis értágulat okozza (ha állandó értágulat áll a háttérben, teleangiectasiáról beszélünk). Az akut gyulladásos erythemáknál a bőr melegebb tapintatú, az erythema élénkvörös színű. A krónikus erythemáknál a bőr barnásvörös lesz. Kezelése nyugtató anyagokkal történik, pl. azulén, ichtiol, panthenol, allantoin, stb.

16

17 Szakaszosan jelentkező bőrpír Gyulladásra hajlamos érzékeny bőr Súlyosabb elváltozások, rohamokban jelentkező erythema jellemző. Ez az állapot minden esetben a rosacea előfutárának tekinthető. Kialakulásában inkább belső okok játszanak szerepet, ezért belgyógyászati kivizsgálás szükséges. Az orvosi kezelést szakszerű kozmetikai kezelésnek kell kiegészítenie a bőr nyugalmi időszakaiban. A gyulladásra hajlamos érzékeny bőr az alipikus, dehidratált, szeborrhoeás bőrtípusok kísérője. Kezelésének menete:  Letisztítás – a bőrtípusnak megfelelő nyugtató hatású arctej  Peeling – gyógynövénykivonatot tartalmazó biológiai peeling, 3-5 perc hatóidő, kerüljük a mechanikai peelingek és a freemator alkalmazását.

18  Tonizálás – nyugtató hatóanyagot tartalmazó tonik, kerüljük az alkoholos tonikok alkalmazását.  Masszázs- nem ionos emulgeátorokkal készült, nagy vízfelvevő képességű masszázskrémeket alkalmazzunk, amelyek képesek nagyobb mennyiségű gyulladáscsökkentő folyadék (fehérmályva, kamilla) felvitelére. Kerülni kell a kipirulást, előidéző masszázsfogásokat, a simító mozdulatok domináljanak.  A bőr felpuhítása – során gőzt nem alkalmazhatunk. Nyugtató, gyulladáscsökkentő borogatásokat, pakolásokat használjunk.  Comedoeltávolítás – óvatosan és alaposan történjen, mert a bőrben maradt comedok fokozzák a gyulladásos folyamatot.  Fertőtlenítés – cetrimides oldat, H 2 O 2, teafa olaj  Nyugtatás, pórusösszehúzás – összehúzó, gyulladáscsökkentő anyagok, pl. Burow –oldat, hamamelisz-tinktúra, akácfa-, martilapu-, mezei zsúrló-, vadgesztenye-, cickafark-, borostyán-, aloe vera kivonat, kovasavgél, fűzfakéreg-tinktúra, ichtiol, titán-dioxid, cink-oxid, α-bisabolol, allantoin, panthenol.  A bőr táplálása – A, F, B1, B2-vitamin, Q10, foszfatid és Ca tartalmú anyagok, búza- és kukoricacsíra, ligetszépeolaj, lecitines, ceramidos, kazeintartalmú készítmények, méz, komló, kalendula olajos kivonata, liposzómás készítmények.

19 Rosacea 1.Rosacea erythematosa  Az orron, később az orcákon több 3-4 mm átmérőjű, izolált vörös folt jelenik meg.  Hidegre, forró ételekre a foltok erősödnek és csak nagyon lassan halványodnak.  A livid foltok lassan összefolynak.  Gyakran új erek is képződhetnek.

20

21 2.Rosacea teleangiectatica  Az összefolyt erythemás foltokban értágulatok jelennek meg.  Ezek kezdetben még összehúzódnak, de a folyamat előrehaladásával egyre nagyobb területen megmaradnak.  Az érképződés ráterjedhet a conjunktivára (kötőhártya), illetve a corneára (szaruhártya) is. Ez corneafekélyt, homályos látást okozhat.

22

23 3.Rosacea papulopustulosa  A kialakult teleangiectasia mellett a faggyúmirigyek körül gyulladás alakul ki, ami átmegy pustulába, majd necrosisba.  Az acnétól az különbözteti meg, hogy a pustulák mindig comedoképződés nélkül keletkeznek.

24 4.Rosacea hypertrophica  Az orr, az arc és a homlok bőre megvastagszik a gyulladás következményeként.  A faggyúmirigyek kivezetőcsövei tágak.  Gennyes csomók, daganatszerű szövetburjánzások, teleangiectasiák láthatók a bőrön.

25 5.Rhynophyma  A rosacea tünetei az orra összpontosulnak.  Az orr kötőszövetének túlburjánzása jellemzi, a bőr nyílásai szabad szemmel is láthatók, csomók, lebenyek képződnek.  Főleg idősebb és nem ritkán iszákos férfiakon fordul elő (borrvirágos orr).

26

27 Passzív vérbőség (Hyperaemia passiva) A passzív vérbőséget a bőr tágult venuláiban és kapillárisaiban pangó CO2-os, bomlástermékekkel teli vér okozza. Következménye, hogy lelassul a vénák körüli szövetek anyagcseréje, amit a bőr kékeslila (livid) színe, szederjessége jelez, a bőr felette hűvösebb tapintatú. Kialakulásának okai: Külső okokBelső okok  Hideg hatására bekövetkező érbénulás  Átmeneti hormonzavar (pl. pubertásban)  Érbeidegzési zavar

28 A passzív vérbőség fajtái:  A testvégek szederjessége (Acrocianózis)  Márványozott bőr (Cutis marmorata)  Szederjességre hajlamos bőr  Rosacea  Fagydaganat (Pernio)  Fagyás (Congelatio)  Varix (visszértágulat)

29 Acrocianózis A kiálló testrészek (kéz, láb, orr, fül) jellegzetes livid elszíneződése, ami hidegben még fokozódik is. Ujjbenyomásra anaemizálható, a nyomás megszűntetése után az anaemizálódott terület iriszgyűrűszerűen, kívülről befelé szűnik meg (iris-jelenség). Az acrocianózis fájdalmatlan, másodlagos elváltozásokkal rendszerint nem jár, önmagában nem specifikus bőrtünet, fiatalokon rendszerint alkati jelenség. A bőr hűvös, nyirkos tapintatú, a verejtékelválasztás fokozott.

30

31

32 Cutis marmorata A végtagokra és a fartájékra kiterjedő, szimmetrikusan elhelyezkedő, hálózatos, egymásba fonódó gyűrűk alakjában elrendeződő livid erythema, ami a bőrnek jellegzetes márványozott rajzolatot kölcsönöz. A livid területeken az erek passzívan kitágultak, a világos területeken, pedig szűkültek. Melegben teljesen visszafejlődő, funkcionális jelenség, szintén a mikrocirkuláció diszregulációján alapul, de a mélyebb dermis és subcutis ereit érinti. Általában ártalmatlan jelenségről van szó, amely főleg fiatal gyermekeken és nőkön akrocianózissal is társulhat.

33

34 Szederjességre hajlamos bőr A kezelés alapelvei:  A bőr vérkeringésének, légzésének, anyagcseréjének fokozása.  A vérbőség kialakítása, a kezelés összes lépésében. A kezelés menete: Letisztítás- a bőrtípusnak megfelelő arctejjel, kámforos készítményekkel, oxigén habmaszkkal. Peeling – mechanikai peeling (pl. tengeri homokot, műanyag gömböket, barackmagot, mandulakorpát tartalmazó kozmetikumok). Tonizálás – vérbőségfokozást biztosítson. Masszázs – bőrtípusnak megfelelő masszázskrémmel, melyhez anyagcsere-fokozó anyagokat adtunk. Felpuhítás – gőzzel történik, a gőzölési idő legfeljebb 10 perc. Hatásos a dezinkrusztáció is. Fertőtlenítés – az alapbőrtípusnak megfelelő szerekkel (pl. H2O2, teafaolaj, octenisept, vio)

35 Frissítés, anyagcserefokozás – általában zselék, paszák formájában vihetők a bőrre az AHA-kozmetikumok, rozmaring-, ginzeng-, galagonya-, árnika-, kakukkfűkivonat, melyeket bátran illatosíthatjuk, mert az illatanyagok is vérbőségfokozók. Eltávolításuk körkefés masszírozógéppel történik. A bőr táplálása – gyógyiszapból, steril lápföldekből, oxigénből, vérbőségfokozó drogokból készülő pakolásokat, algával, csengőlinkával, méhpempővel, sörélesztővel, B- vitaminokkal készülő kozmetikumokat alkalmazhatunk. Termomaszk (pl. paraffinálarc), a gipszmaszkok nélkülözhetetlenek. A bőrtáplálást jól kiegészíti a méhpempő, sörélesztő, B- vitaminok iontoforézise, a bőr javulását eredményezik az UV-sugarak, a vio a bőr javulását eredményezik. Alkalmazható még aromaterápia, face lifting, lézerkezelések.

36 Rosacea Ha az arcon tartósan megmarad a passzív vérbőség, rosacea alakul ki. A passzív vérbőségből kialakuló rosaceanál azonban lilás színű a bőr, ezt sem kezelheti kozmetikus. Fagydaganat (pernio) A szederjességre hajlamos egyéneken gyakrabban fordul elő. A bőr és bőr alatti kötőszövetnek krónikus vérbősége és gyulladása, mely túlságos alacsony hőfokok behatása alatt (fagyás által, hűvös szeles időben már 17 0 C-on) jött létre és főleg a kisebb végtagrészletek ízesülései közelében (az öregujj bütykén leggyakrabban) fordul elő. A bütyök dagadt, élénk piros, fényes bőrrel fedett, érintésre és önként is fájdalmas és főleg ha nagyobb hőfokváltozások érik, hirtelen beálló hidegben, gyors időváltozásoknál igen heves égető, szúró fájdalmakat okoz.

37

38

39 A fényes, feszes bőr néha fel is reped és akkor felszínes fekélyek keletkeznek, melyek minden érintésre rendkívül fájdalmasak és csak lassan gyógyulnak. Az enyhébb hőmérsékletű évszakokban javul a baj, de ősszel, télen a nedves hideg évszakkal ismét hevesebb lesz, s így évekig tarthat. Gyógyításukra legsikeresebben használhatunk nem avasodó zsírokkal készült egyszerű kenőcsöket, melyek a bőrt védik, továbbá összehúzó szerekkel kevert ilyen zsírokat Megelőzés:  Értorna alkalmazásával (hideg - forró lábfürdő)  Vérbőségfokozó anyagok alkalmazása, bedörzsölés (kámfor, pirospaprika)  Meleg harisnya, zokni  Kényelmes (nem szűk) cipő

40

41 Fagyás (congelatio) Kialakulása  Tartós hideghatás (+7-8 C foknál is!)  Levegő nedvességtartalma és a szél is nagy szerepet játszik. Tünetei:  Fáradtság  Érdektelenség  Álmosság  Összeesik, elalszik (hallucinációk lépnek fel.)  Légzési, keringési zavarok  Eszméletvesztés, majd beáll a halál. Gyors teendők:  Meg kell akadályozni a további kihűlést.  Kerülni a hírtelen felmelegedést! Fokozatosan kell melegíteni!

42 A lokális (helyi) fagyásnál nem az egész szervezet kehüléséről beszélünk csak egyes testrészek kehüléséről. (főleg a kiálló testrészek) Fagyás során:  Először összehúzódnak az erek a hideg hatására  Bőr sápadt, hűvös tapintatú  Értágulat keletkezik  Hatására a bőr kipirul, majd szederjessé válik  Megduzzadhat

43 A fagyást három fokozatba soroljuk: I.fokú fagyás  szúró fájdalom  érzéketlenség jelentkezik  bőr színe a márványéhoz hasonló  itt még nincs szövetkárosodás Ellátása: Puha ronggyal dörzsöljük a fagyott részt, ez javítja a vérkeringést. II. fokú fagyás  Zavaros savós folyadékkal telt hólyagok megjelenése a bőrön  A fagyott terület érzéketlenné válik

44

45

46

47 III. fokú fagyás  Durva elhalás a szövetekben, a mélyebb rétegekben is  A fagyott rész kékes elszíneződést mutat  A felmelegedést követően is megmarad az elszíneződés  Elkerülhetetlen az amputatio Ellátásuk:  Sterilen fedjük a fagyott részt  Nyugalomba helyezés  Szaksegítség haladéktalan kérése

48 Varix (visszértágulat) A vér szívbe való visszaáramlásához nagy energiára van szükség. A szív folyamatosan szívja vissza a vért a szövetek közül és pumpálja ki ezt a másik oldalon. Az erek a vér szállítására szolgálnak, egyenirányító szerepet töltenek be a visszerek, billentyűk találhatók bennük, könnyítik a szív munkáját, nem engedik visszafelé folyni a vért. Testünk mélyebb pontján (legtöbbször ez a lábunk), a véroszlop magassága miatt hatalmas nyomás nehezedik az erekben található véroszlopra. Ezt a nyomást szívünk egyedül hosszú ideig képtelen legyőzni. A visszerértágulat kialakulásához vezet  vénafal gyengeség  endothelium sérülés  elégtelenül záró billentyűk

49

50 Endothelium a vérerek belső sejtrétege. Feladata a simaizmok összehúzódásának biztosítása, azaz a véna tónusának szabályozása. Károsodás esetén a simaizmok elernyednek, a véna kitágul. A visszereket kialakulásuk oka szerint két nagy csoportba soroljuk:  Elsődleges visszerek - különösebb ok nélkül az erek kitágulnak, elvesztik szállító funkciójukat.  Másodlagos visszerek - mélyvénás trombózis következményeként jöhetnek létre. Lábunkból a vért két nagy vénás rendszer szállítja vissza szívünkbe:  Az egyik felszínesen - a bõr alatt halad  A másik mélyen az izmok alatt halad.

51 A két rendszer között kis áthidaló erek biztosítják a kapcsolatot. Normális esetben mindkét rendszer részt vesz a szállításban, azonban ha az egyik eldugul, a másiknak kell átvennie a teljes feladatot. Ez történik mélyvénás trombóziskor, amikor a mélyben futó vénák eldugulása áll fent. Sajnos azonban a felszíni vénák kapacitása nem elegendő alapállapotban a teljes vérmennyiség befogadására, azt csak tágulással, térfogatának növelésével képes elérni. Ezzel már ki is alakult a visszértágulat. Panaszok:  kozemtikai panaszok  kanyargós, kitüremkedő vénák  bokafeletti barnás elszinezõdés  feszülésérzés  éjszakai lábikragörcsök  bizonytalan alsóvégtagi fájdalom  korai kifáradás  bokaduzzanat

52 Kezelés Belgyógyászati  kompressziós, szűk rugalmas harisnyákkal  gyógyszer, véralvadást gátló szerrel  a lábunk gyakran mozgatása, tornáztatása  lábunk magasra helyezése Sebészi - a funcionálisan már helyre nem állítható visszereket sebészileg kell kivonni a forgalomból.  sclerotizálás - mesterségesen, injekció segítségével kisebb gyulladás okoznak a megfelelő érszakaszban, ami a beteg ér teljes elzárásához vezet.  a beteg érszakasz eltávolítása, lekötése.

53 Helyi vérszegénység 1.Raynaud- kór Főleg fiatal nők körében előforduló artériás vazomotoros zavar a kézujjakon, mely rohamszerűen fejlődik ki. Később oxigénhiányos állapot, majd az ujjak szederjes- vörhenyes elszíneződése lép fel a kézen, olykor a lábon, az orron és a fülön is. Ritka esetben a betegség elhalássá súlyosbodhat. Kialakulásának okai:  hideg  negatív érzelmek hatására  gyógyszerek, mérgezések  foglalkozási ártalom

54

55

56

57 A migrén Órákig vagy napokig tartó, erős féloldali fejfájás. A jellegzetes migrénes roham, látási zavarokkal és szemkáprázással kezdődik. Ezt körülbelül húsz perc múlva halántéktáji vagy az egyik szem fölötti erős fejfájás követi. A szúró jellegű fejfájás általában féloldali. A beteg közérzete ezzel párhuzamosan romlik hányinger kínozza. A roham órán át tarthat. A migrén a nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál. Mivel a menstruáció körül sokszor fordul elő migrénes roham, a migrén kialakulásában feltételezhetően a hormonok is szerepet játszanak. A hormonhatásokra utalhat a migrénes rohamok ritkulása a változókor után. A fogamzásgátló gyógyszerek viszont, éppen ellenkezőleg növelik a migrénre való hajlamot.

58 Tünetei:  látászavar  többnyire az egyik szem fölötti kezdődő heves fejfájás  fokozott fény- és zajérzékenység  féloldali arczsibbadás vagy bizsergés  rosszullét és hányinger  arcpír  a halántéki artéria megduzzad és lüktet  hasi görcsök  hasmenés és erős vizelési inger  szívdobogásérzés

59 Kialakulása - a migrénes roham kiváltó oka egyelőre ismeretlen. Ismeret azonban, hogy az agyi artériák állapota és a migrén között összefüggés van. Az artériák falában lévő izmok összehúzódása következtében kialakuló érgörcs vagy az ér belső felületének duzzadása vérellátási zavart okoz az agyban. Az artériák újbóli, hirtelen kitágulása és a megnövekedett véráramlás okozza a jellegzetes migrénes fejfájást. Az agyi artériák görcsreakcióját kiválthatja:  az időjárás változása  alkoholfogyasztás  dohányzás  valamilyen testi vagy lelki megterhelés  nyaki gerinc problémák

60 Kezelése:  a kiváltó élvezeti cikk elhagyása  gyógyszerkészítményekkel  akupunktúra, homeopatikus szerek  autogén tréning alkalmazásával a vérkeringés akaratlagos befolyásolása  pszichikai feszültség kiváltotta rohamok esetén speciális migrénterápia segítségével elsajátítható a fokozott önkontroll


Letölteni ppt "Szervrendszerek zavarai, okozta kozmetikai hibák A keringési szervrendszer zavarai okozta kozmetikai hibák."

Hasonló előadás


Google Hirdetések