Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jean Nicolas Arthur Rimbaud 1854-1891.  Charleville, 1854. október 20. – Marseille, 1891. november 10.  francia szimbolista költő, felfedező.  szimbolista.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jean Nicolas Arthur Rimbaud 1854-1891.  Charleville, 1854. október 20. – Marseille, 1891. november 10.  francia szimbolista költő, felfedező.  szimbolista."— Előadás másolata:

1 Jean Nicolas Arthur Rimbaud

2  Charleville, október 20. – Marseille, november 10.  francia szimbolista költő, felfedező.  szimbolista úttörő  Anyja, Vitalie Cuif [egyedül nevelte, apja elhagyta]  Apja, Frédéric Rimbaud  Elhagyta családját  Charleville-ben járt iskolába  1 osztály ugrása Élete

3   Latin nyelvű versek  Párizs  börtön  1870-től kezdett írni francia költeményeket.  Első verses kötete: A részeg hajó  1873 elején megkezdte az Egy évad a pokolban írását  Verlaine  barátja  Veszekedések sora  Rimbaud visszament Roche-ba, és befejezte az Egy évad a pokolban-t. Brüsszelben a szerző saját költségén kinyomtatta utolsó művét. És ezzel lezárult a 19 éves ifjú irodalmi pályafutása.  Angol, német, spanyol, arab, olasz, újgörög és holland nyelveket tanult

4 A Kalandor élete  Hollandia  Skandináv ország  Alexandria, Ciprus szigete  Megbetegedett  Vissza ment Ciprus szigetére (Rossz éghajlat)  1882–1883. felfedező utak Szomáliában és Galla-földön, illetve felkutatta Ogadint.  vad házasság  Kávéval, bőrrel, fegyverekkel kereskedett, de szembekerült a francia kormánnyal.  daganat keletkezett a lábában, a húga(Isabelle) szólt egy papnak és a halálos ágyán megtért.

5

6 Látnoki költészete  15-től 17 éves koráig kipróbálta magát az összes modern irodalmi irányzat ban, de egyik sem nyerte el a tetszését  Hangpróálgatások után fordulat következett be költészetében.  Elkezdte felkutatni az ismeretlen tájakat: Kozmikus látomások költője.  május 13-án, ill. 15-én 1-1 levelet küldött két tanár-barátjának, Georges Izambar-nak és Paul Demenynek.  Látnok levelek  újszerű ars poeticáját fogalmazta meg.  Korai verseiben megjelenő művészetfelfogását jól tükrözi A látnok levele: „A Költő azzal válik látnokká, hogy hosszú, roppant, meggondolt munkával összevarrja összes érzékeit. A szeretet és őrület minden formáját; megkeresi önmagát, kimer magából minden mérget, és csak azok sűrített lényegét tartja meg magának.” Így érkezik el az ismeretlenhez.  A modernek nem újítani akarnak, mint a romantikusok, hanem újat alkotni. „El fog jönni az egyetemes nyelv kora, [… ami] közvetlen lélektől lélekig fog hatni, mindent egybefoglal, illatot, hangot, színt, gondolat lesz, mely a gondolathoz tapad, s abból is származik.” Ezzel a kijelentéssel, és Baudelaire-nek a „költők költője” titulus odaadásával egyértelmű, hogy már ekkor eldöntötte: a szimbolistákhoz csatlakozik.

7

8 Verselemzés o A szimbolista költészet mintadarab ja. A sodró erejű látomásos képsorozatban súlyos hiba volna bármely allegorikus párhuzam okat, megfeleléseket keresni. o A hajó nagy múltú toposza az irodalomnak. Már a görögöknél a vándorlás, a szeszélyes sors, az élet tengerén való utazás, az egzisztencia és a lélek szimbóluma. o A c ímadás megszemélyesítő. A rész jelző a hánykolódó hajó képét idézi, ugyanakkor a részegség állapotához kapcsolható asszociációkat hív elő (féktelenség stb.) A vers a tapasztalás története. o A vers alanya a megszemélyesített hajó. A beszédmód rapszodikus. Az elragadott hang elbizonytalanodik, azután önvádba, öngyűlöletbe fordul, teljesen elveszetté válik. o Alapmotívumai rokoníthatók Baudelaire versének, Az utazásnak a motívumkincsével. Mindkettőben közös az elvágyódás, a sodrás. A gyerek-motívum a tisztaság, az elveszett ártatlanság nosztalgiája. o A versben képiség, az érzékletesség abszolút dominanciája(elsődlegessége) érvényesül. A képeket (látomásokat) a hajó tudata vetíti ki. A képalkotás mitologikus hatású. o A szerkezete lassú indítású, fokozatosan felgyorsuló, újra lelassuló, az áramlásokat követő (hullámzó) ritmus.

9 o 1-5 vsz.: Elbeszélő múlt a teljes szabadulásig, a horgony leválásáig. o 6. vsz.: Fordulópont – „Azóta…” –jelen. A korlátok nélküli szabadság, s függetlenség ujjongó öröme, különös, végletes élmények csodálkozó ámulata szólal meg. A képáradat meghökkentő jelképek szinte végtelen halmaza. o 8-14 vsz.: megélénkülő képzuhatag, (láttam, hallottam, mentem, rohantam, találtam, láttam stb.) emelkedő lendület – múlt o 15. vsz.: elbizonytalanodó hang, innen fokozatosan a kiábrándulás, pusztulás, rothadás képzetei uralkodnak - jelen o 18. vsz.: a beszélő magára mutat, a vers végéig elhatalmaskodik rajta az önvád, amelyből hiányzik már a szenvedély. A tapasztalás már nem a legfőbb érték. o 23. vsz.: A korábbi ujjongó hangnem elégikussá válik, s egy pillanatra felhangzik megsemmisülés óhaja is. o 24. vsz.: felvillanó halvány nosztalgia egy kis tócsa után, kinagyított apró mozzanat ( Európa ), papírhajó vízrebocsátása, kisfiú – az újrakezdés lehetetlensége. o 25. vsz.: a zárlat összegző, rezignált. A mindent látni, megélni, mindent kiinni és kifejezni ars poeticáját kérdőjelezi meg. Nem lehet úgy élni, létezni, mint annak előttte. Vagyis a gyermek idilli hangulat. A hajóroncs „ nem szállhat révbe többé kalmárhajók után”. o Verselése jambikus. A szakaszok 4 sorosak. Keresztrímek (a b a b) o Fájdalmas, csalódott lemondással zárul a költemény.

10 Készítette: Ötvös Mónika Felsőkelecsény, Forrás:


Letölteni ppt "Jean Nicolas Arthur Rimbaud 1854-1891.  Charleville, 1854. október 20. – Marseille, 1891. november 10.  francia szimbolista költő, felfedező.  szimbolista."

Hasonló előadás


Google Hirdetések