Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

- Szociológia -1 Társadalmi mobilitás és vándorlás, város és falu.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "- Szociológia -1 Társadalmi mobilitás és vándorlás, város és falu."— Előadás másolata:

1 - Szociológia -1 Társadalmi mobilitás és vándorlás, város és falu

2 - Szociológia -2 Alapfogalmak 1. Társadalmi mobilitás: egyének vagy családok társadalmi helyzetének megváltozása Vertikális mobilitás: elmozdulás a társadalmi hierarchiában ↑ vagy ↓ Horizontális mobilitás Nemzedékek közötti / intergenerációs mobilitás Nemzedéken belüli / intragenerációs / karriermobilitás Házassági mobilitás Kérdés, hogyan határozzuk meg a társadalmi helyzetet és hány kategóriával dolgozunk? Nyitott és zárt társadalom

3 - Szociológia -3 Alapfogalmak 2. Vándorlás / migráció: olyan lakóhelyváltozás, amely településhatár átlépésével jár Ingázás Nemzetközi vándorlás Vándorlási egyenleg

4 - Szociológia -4 Módszerek ISA (International Sociological Association) paradigma: –mobilitási kereszttáblák elemzése –kilépési és belépési mobilitási arányszámok –összes mobilak aránya –strukturális mobilitás –cirkuláris mobilitás Stratifikációs paradigma, útelemzés Loglineáris paradigma (esélyegyenlőségi hányadosok)

5 - Szociológia -5 Egy kitalált példa (ISA-paradigma) APA FIÚ 1. szellemi2. munkás3. parasztössz. 1. szellemi munkás paraszt össz Összes mobilak aránya: – ( ) = 4280 /42,8%/ Strukturális mobilitás: 26,5% apákfiúkkülönbség Cirkuláris mobilitás: 42,8 - 26,5 = 16,3%

6 - Szociológia -6 Elméletek: Mitől függ a társadalmi mobilitás? 1.A társadalmi rendszerek hatása a mobilitásra –Kasztrendszer –Rabszolgatartó rendszer –Rendi társadalom –Polgári társadalom: mobilitás jogi korlátai eltűnnek –Államszocializmus: a hivatalos ideológia egyenlő mobilitási esélyekről beszél –„Az amerikai álom”: mítosz ?! –Posztindusztriális társadalmak: nő-e a társadalom nyitottsága? (→ tudás, műveltség szerepe) 2.A strukturális tényezők hatása a mobilitásra –Ha nincs gazdasági fejlődés, a társadalmi-foglalkoztatási struktúra változatlan marad → lefelé irányuló mobilitás lesz gyakoribb –Iparosodás → felfelé történő mobilitásra esély

7 - Szociológia -7 A vándorlással kapcsolatos elméletek Az ember mint vándorló lény A vándorlás mindig szelektív „Alávándorlás” és „fölévándorlás” A belső vándorlás átmenetének elmélete: –Premodern társadalmak: csekély, cirkuláris vándorlás –Korai átmeneti társadalmak: falvak  városok, gyéren lakott határterületek –Késő átmeneti társadalmak: erősödik a cirkuláris vándorlás –Fejlett ipari társadalmak: csökken a falvakból városokba irányuló és megnő a városok közötti vándorlás –Posztindusztriális társadalmak: lecsökken a cirkulációs vándorlás is

8 - Szociológia -8 A társadalmi mobilitás tendenciái Magyarországon A rendszerváltás után intenzív mobilitási periódus A legtöbben lefelé és felfelé irányuló sátusváltást is átéltek A teljes mobilitási arányszám csökkent, a cirkuláris mobilitás nem csökkent A vezetők, értelmiségiek, hivatalnokok és a vállalkozók újratermelése erősödött A vállalkozók legnagyobb részének szülei szakmunkások és betanított munkások

9 - Szociológia -9 A migráció tendenciái Nemzetközi tendenciák: –Az 1960-as évektől Európa nem kibocsátó, hanem befogadó lett –Külföldiek aránya a legmagasabb: Svájc, Németo., Ausztria, Belgium –Legtöbb külföldi: Németo., Egyesült Királyság, Franciao. –Jellegzetes migrációs csatornák Magyarország: – fő települt külföldre között –Főként Németo.-ba és Ausztriába –Viszonylag alacsony kivándorlási hajlandóság –Az országba irányuló fő forrásai a szomszédos államokban élő magyarok –Bevándorlók motivációi: etnikai, gazdasági, karrier- és családegyesítő migránsok

10 - Szociológia -10 Város és falu

11 - Szociológia -11 Alapfogalmak Város és falu – közigazgatási rang szerint? Lakosságszám szerint? (1) Város = bizonyos központi funkciókat lát el (2) Város = heterogén lakosság, személytelenebb emberi kapcsolatok, gyakoribb a deviáns viselkedés Agglomeráció Tanya / külterületi lakott hely Urbanizáció: városodás és városiasodás Szuburbanizáció Szegregáció Slum Invázió, szukcesszió, filtráció

12 - Szociológia -12 Elméletek Meddig folytatódhat a városodás? –„megapoliszokban” élünk majd vagy dezurbanizáció? A falusi és a városi életmód közti különbség –Város: személytelen kapcsolatok  falu: személyes kapcsolatok –Nagyváros: változatosság, szabadság, tolerancia, de felszínesség, közömbösség Városökológiai elméletek (chicagói iskola): –Koncentrikus körök elmélete (1) városközpont – üzleti övezet (2) átmeneti övezet – slum (3) jobb helyzetű munkások bérházai (4) munkások családi házai (5) új bárházak (6) ingázók lakásai, „szuburbia” –Szektorok elmélete –Több városmag elmélete Regionális különbségek (centrum – félperiféria – periféria)

13 - Szociológia -13 Magyarország települései

14 - Szociológia -14 A városok száma Magyarországon,

15 - Szociológia -15 Hazai tendenciák Késleltetett városfejlődés Lakáshoz jutás / lakásprivatizáció Régió – megye – kistérség – település A rendszerváltás után jelentősen megnőttek a regionális egyenlőtlenségek Budapest: –Jelentős népességcsökkenés –Homogenizálódó lakótelepek –Alacsony státusú lakosság koncentrálódása a bérházas övezet külső részein –Városrehabilitáció (Belső-Ferencváros) –Szuburbanizáció: a lakosság, a munkahelyek és a szolgáltatások kiköltözése párhuzamosan zajlik –Kiköltözők: felső középosztály, alsó középo. (jobb lakáskörülmények), aki nem tudja fenntartani bp.-i lakását –Infrastruktúra hiányosságai  jelentős visszaáramlás

16 - Szociológia -16 Népesedés, népesség

17 - Szociológia -17 Alapfogalmak Demográfia: a népességszámmal és a népesedési folyamatokkal foglalkozó tudomány Termékenység: a szülőképes korú női népességre (vagy egyes részeire) jutó szülések száma Halandóság: a halálozások különféle mutatói (pl. születéskor várható átlagos élettartam) Reprodukció: a népesség „újratermelődése” Morbiditás: betegségek előfordulásának gyakorisága

18 - Szociológia -18 Módszerek Adatforrások : népszámlálások, népmozgalmi statisztikák, reprezentatív kérdőíves felvételek Mutatók (2004): –Nyers élveszületési arányszám, ezer főre: 9,5 –Általános termékenységi arányszám, ezer éves nőre: 38,3 –Teljes termékenységi arányszám, ezer nőre: 1,29 –Nyers reprodukciós együttható: 0,635 –Tiszta reprodukciós együttható: 0,626 –Nyers halálozási arányszám, ezer főre: 13,1 –Természetes népességfogyás, ezer főre: -3,5 –Születéskor várható élettartam: 68,3 (férfiak); 76,5 (nők)

19 - Szociológia -19 Elméletek 1. Robert Malthus (1902): szükségszerű halandósági katasztrófák Első demográfiai átmenet elmélete: halandóság javulása és az azt követő termékenység-csökkenés (5 szakasz) Második demográfiai átmenet elmélete: értékváltozások (individualizáció, nemi szerepek, fogyasztási igények) ↓ alacsony termékenység, házasságon kívüli születések, válás, élettársi kapcsolat terjedése, öregedő népesség

20 - Szociológia -20 Elméletek 2. Termékenység közgazdasági elméletei: a döntés egy tartós fogyasztási cikk beszerzéséhez hasonló Termékenység szociológiai elméletei: a családok a környezet értékeit és viselkedési normáit követik A társadalmi tényezők szerepe a halandóságban, egészségi állapotban: egészségkárosító környezet, életmód, szegénység vagy más társadalmi hátrány

21 - Szociológia -21 Hazai tendenciák 1981-től többen halnak meg, mint ahányan születnek A halandóság folyamatos javulása az évi nagy kolerajárvány után indult meg 1966 után a halandóság javulása megtorpant, a férfiaknál visszaesett (főleg éves korban) 1890 körül indult meg a termékenység csökkenése A második világháború után elmaradt a „baby boom” (kivéve 1954) Már az 1935 körül született nőknek sem született annyi gyermeke, ami az egyszerű reprodukciót biztosítaná Általános a kétgyermekes családideál A termékenység csökkenése az 1960-as évek vége felé megállt (népesedéspolitika)

22 - Szociológia -22 A teljes termékenységi arányszám alakulása

23 - Szociológia -23 A magyar lakosság életkori megoszlásának időbeli alakulása ( )

24 - Szociológia -24 Mi várható? (előreszámítás 2050-re) Teljes termékenységi arányszám: 1,3  1,6 Születéskor várható élettartam: 76,6 év (férfiak); 82,6 év (nők) Vándorlási egyenleg: évi fős többlet Lakosság: fő 20 évesnél fiatalabbak aránya: 23,6%  18,7% 60 évesnél idősebbek aránya: 20,1%  33,6%

25 - Szociológia -25 Kiemelt demográfiai csoportok Nők, gyermekek, fiatalok, idősek

26 - Szociológia -26 A nemekkel kapcsolatos elméletek Nemi szerepek: társadalmi elvárás a két nem tagjaitól Nemi identitás: melyik nemhez tartozónak tekinti valaki magát Nemek közti különbségek okai: –Biológiai, genetikai háttér  a különbségek szükségszerűek (sex) –Pszichológiai, szociológiai háttér, gyermekkori szocializáció  a különbségek nem szükségszerűek (gender) A férfiak és a nők közötti munkamegosztás: –Funkcionalisták: a nemek közti munkamegosztás és az eltérő szerepek előnyösek a társadalmak számára (de egyre kevésbé szükségszerűek) –Instrumentális és expresszív szerep biztosítása –Konfliktuselmélet: férfiak elnyomják a nőket, a történelem legsúlyosabb egyenlőtlensége

27 - Szociológia -27 A nők és férfiak közötti különbségek Magyarországon A nők nem a rendszerváltás vesztesei: a munkanélküliség inkább a férfiakat sújtja, a szegénység azonos mértékű évesek foglalkoztatottsága: 62,9% (férfiak); 49,8% (nők) Nők között több a szellemi foglalkozású, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban dolgozó, de kevesebb a szakmunkás és a vezető A nők átlagkeresete alacsonyabb (87%-a a férfiakénak) A nők 15-20%-as több időt töltenek munkával (háztartási munka)

28 - Szociológia -28 Az egyén életciklusának szakaszai 1.Csecsemőkor: 0-1 éves kor 2.Kisgyermekkor: kb éves kor 3.Serdülőkor: kb /16 éves kor nemi érettség, középiskolába lépés 4.Ifjúság: iskolai tanulmányok befejezéséig, kereső munkavállalásig, családalapításig 5.Posztadoleszcencia: jogilag felnőtt, gyermeki státuszban 6.Felnőttkor 7.Időskor: 60 vagy 65 év fölöttiek, nyugdíjkorhatár felettiek 1.fiatal öregek”: még alig csökkent az aktivitás, testi erő, szellemi képességek birtokában 2.„idős öregek”: 70 vagy 75 év fölöttiek

29 - Szociológia -29 A posztadoleszcens életszakasz FelnőttekFiatalokÖntudatosulás Önmeghatározás, önkontroll különösen a partnerválasztás terén Szülői ellenőrzés alatt történő döntéshozatal Önálló döntést eredményező leválás Pénzügyi önállóságAnyagi rászorultságAnyagi-pénzügyi leválás Önálló háztartás, saját lakás Szülőkkel közös háztartás Közös fedél alól történő leválás Nagykorúság (korlátok nélküli üz-letkötési lehetőség, törvényileg büntet-hető cselekedetek) Kiskorúság (korlátozott üzletkötési képesség) Jogi értelemben vett leválás ÖnállóságFüggőségLeválási dimenziók Vaskovics L. (2000): A posztadoleszcencia szociológiai elmélete. Szoc. Szemle, 20 (4), 3-20.

30 - Szociológia -30 A fiatalok helyzete Magyarországon Gazdasági nehézségek jobban sújtják őket, mint az idősebbeket Közép- és felsőfokon képzettek számának korlátozása, majd expanzió A munkaerőpiac átrendeződése rájuk hatott a leginkább –Rosszabb karrieresélyek, mint a szülők generációjában –Magas munkanélküliség –Atipikus foglalkoztatási formák –Alacsony kezdő jövedelem Lakáshoz jutás problémája  gyakori, hogy sokáig a szülőkkel élnek

31 - Szociológia -31 A nyugdíjasok helyzete Fejlett társadalmak elöregedése: halandóság javulása, születéskor várható átlagos élettartam növekedése, alacsony születésszám Generációk közti szolidaritás szükségessége Kirovó-felosztó nyugdíjrendszer problémája  tőkefedezeti nyugdíjrendszer? Mo.: hárompilléres, vegyes nyugdíjrendszer („túlságosan sokaknak és korán”) Viszonylag jó anyagi helyzet, de egy részük jövedelme igen alacsony, sokaké romlik Testi-lelki egészségi problémák Elmagányosodás Gyakori jövedelemszerző munka (jövedelem, integráció)

32 - Szociológia -32 Gazdaság

33 - Szociológia -33 A közgazdaságtan és a gazdaságszociológia viszonya Mindkettőnek a gazdaság a tárgya  nézeteltérések Eltérő emberkép A két tudomány nézőpontját többen próbálták egyesíteni pl. Adam Smith, Marx, Weber, Schumpeter, Polányi Károly Gazdasági szakszociológiák: –Munkaszociológia –Ipari és agrárszociológia –Üzemszociológia –Háztartás-szociológia –Szervezetszociológia

34 - Szociológia -34 Alapfogalmak 1. Informális gazdaság: többnyire kis mértékű gazdasági tevékenységek, melyen nem jelennek meg a nemzetijövedelem-számításokban, de növelik a társadalom jólétét Második gazdaság: jövedelemkiegészítő céllal végzett legális melléktevékenység ( as évek, Mo.) Szürke gazdaság: nem kifejezetten tiltott, de nem adózó gazdasági tevékenységek, melyek növelik a jólétet Fekete gazdaság: kifejezetten illegális, a jólétet nem növelő haszonszerző tevékenységek

35 - Szociológia -35 Alapfogalmak 2. Szervezet: emberek nagyobb csoportja, többé-kevésbé személytelen kapcsolatokra épül, konkrét cél megvalósítására hozzák létre –Struktúrája van –Munkamegosztás –Pontosan meghatározott hierarchikus viszonyok –Formális  informális szervezetek Intézmény: az emberi tevékenységek bizonyos területére vonatkozó normák és értékek együttese Bürokrácia: olyan szervezet, amelyben az ügyintézés pontosan meghatározott szabályok szerint történik

36 - Szociológia -36 Elméletek 1. A gazdasági élet szereplőinek motivációi Homo eoconomicus: individualista, önérdek vezérli Homo sociologicus: közösségi ember, normák vezérlik Weber: célracionális, értékracionális, indulati-érzelmi és tradicionalis cselekvés megkülönböztetése Jelenleg két irányzat: –Racionalitással magyarázni a nem gazdasági viselkedést –Gazdaságban is a nem racionálist keresni „Homo socio-oeconomicus” (Lindberg): az egyén racionálisan választ, de csak ha ezzel nem sért normákat és értékeket

37 - Szociológia -37 Elméletek 2. Polányi Károly: –gazdasági mechanizmusok: reciprocitás, redisztribúció, piac –a gazdaság társadalmi beágyazottsága (A gazdasági tevékenységet milyen mértékben közvetítik személyes kapcsolatok hálózatai? A gazdasági mennyire elkülönült szféra?) –  társadalmi beágyazottság kognitív, kulturális és politikai aspektusai Kornai János : –a szocialista tervgazdálkodásban szükségszerű az áruk, a munkaerő és a tőke hiánya –a piaci gazdálkodás feltétele a termelőeszközök magántulajdona „ Menedzserek forradalma”: –nagyvállalatokban ők hozzák a döntéseket, céljuk a vállalat méretének és befolyásának növelése –  kapitalizmus megváltozott (?)

38 - Szociológia -38 Elméletek 3. – A bürokrácia Weber: modern fejlődés egyik jellemzője a szervezetek fokozódó bürokratizálódása Jellemzői: –Szakismereteken alapuló munkamegosztás –Egyértelmű uralmi hierarchia –Előrelépés pontos szabályok szerint –Ügyek intézése pontos szabályok szerint –Ügyintézésről írásos dokumentumok készülnek –Teljes munkaidő és kereset –Személytelen kapcsolatok Hátrányai: –Növekedésre törekszik –Maga a működés lesz a célja –Hierarchiában mindenki addig jut, ahol már nem tud megfelelni a feladatának –Oligarchizálódási tendencia –Merevség

39 - Szociológia -39 Elméletek 4. Társadalmi és kulturális erőforrások: –Megkönnyíthetik a célok elérését (pl. bizonytalanság csökkentése, szervezeten belüli konfliktus az új tulajdonosnak kedvez a privatizáció során) –Bourdieu-i tőkefogalom: gazdasági, kulturális, társadalmi és szimbolikus tőke; közöttük konvertálás lehetséges –Fukuyama: társ. tőke = emberek közti kooperációt segítő, „mozgósított” informális társadalmi normák és értékek –Bizalom Információs társadalom és globalizáció: –Középpontjában az információ és a tudás –Digitális szakadék –Nemzetközi információs hálózatok, nemzetközi pénzpiacok, transznacionális vállalatok  nemzetállami szintű ellenőrzés

40 - Szociológia -40 Magyarországi helyzet 1. Üzem- és munkaszociológiai vizsgálatok : –Sztálini korszak, 1960-as évekig: lelkesítő propaganda, kényszerítő eszközök ellenére sem volt megfelelő a munkateljesítmény –1968-as gazdasági mechanizmus reformja: anyagi ösztönzés, „feszes” munkanormák  időnkénti teljesítmény-visszatartás, munkások informális csoportjai –Belső ellentétek: fiatalok  idősek, kulcsmunkások  szakképzetlenek –A munkások legalább olyan intenzíven dolgoztak az üzemekben, mint nyugaton –Munkahely biztonsága (munkaerőhiány) de a bér bizonytalansága (garantált minimum nélküli darabbér)

41 - Szociológia -41 Magyarországi helyzet 2. A vállalatok és a kormány közötti alku: –„puha költségvetési korlát” (Kornai)  a vezetés nem a nyereség maximalizálására törekszik, hanem a kormányzattal szembeni előnyös alkupozícióra –A nyereséget elsősorban a pénzügyi újrafelosztás és az állami szektor árai határozták meg –Kialakulóban volt egy szűk és zárt (multipozicionális) gazdasági elit A második gazdaság: –1980-as években már ösztönözték –Először mg.-ban, majd az iparban és a szolgáltatásokban is –Ált. alacsony óránkénti jövedelem, de nagy időráfordítás –Legalább a családi jövedelmek 1/5-e (1987) –1980-as évek közepéig csökkentette a jövedelmi egyenlőtlenségeket –Vállalati gazdasági munkaközösségek

42 - Szociológia -42 Magyarországi helyzet 3. A magánvállalkozók: –1980-as évek végén ¼ lett volna szívesen vállalkozó, 90-es évek elején 2/5, majd újra ¼ –Elutasítás okai áthelyezőttek a személyes rátermettség helyett az objektív körülményekre –Vállalkozói hajlandóság magasabb: fiatal felnőttek, férfiak, szakmunkások –Belsőleg tagolt vállalkozói osztály Az új gazdasági elit –= akik az üzleti életben és a gazdaságpolitikában a nemzetgazdaságot befolyásoló fontos döntéseket hozzák –Cserélődés már a 80-as évek végén megindult –1993-ban a menedzserek ¾-e 1988-ben is az volt

43 - Szociológia -43 Magyarországi helyzet 4. Munkaerő-piaci folyamatok: –Ezredfordulóra kettősség: viszonylag alacsony regisztrált munkanélküliség (Mo.: 5-6%, EU-átlag: 7-8%), nagyon alacsony foglalkoztatottság (Mo.: 51%, EU-átlag: 60%) –Átlag feletti munkanélküliség: fiatal felnőttek, képzetlenek, községben lakók, cigányok, ÉK-i országrészben lakók –Inaktívvá válás mint menekülési útvonal –Legnagyobb probléma: reményvesztett munkanélküliek, rokkantnyugdíjasok, korkedvezményes nyugdíjasok, szürke- és feketegazdaságban dolgozók –Új jelenség: pályakezdő munkanélküliség –Nagy regionális egyenlőtlenségek –Rejtett gazdaság mértéke a GDP-hez képest: 1989 – 25,3% 1993 – 33,1% 1998 – 20,8% –1996 óta nő az adózási és a szerződéses fegyelem


Letölteni ppt "- Szociológia -1 Társadalmi mobilitás és vándorlás, város és falu."

Hasonló előadás


Google Hirdetések