Szocializmus I MA 2012, tavaszi szemeszter

Az előadások a következő témára: "Szocializmus I MA 2012, tavaszi szemeszter"— Előadás másolata:

1 Szocializmus I MA 2012, tavaszi szemeszter
„Tisztelt Elvtársak! Azt hiszem, mindnyájan tudjuk, mi a szocializmus, ki tudnók fejteni lényegében egyöntetűen.” József Attila: Irodalom és szocializmus

2 A szocializmus a kapitalizmus forradalmi meghaladásának ideológiájaként keletkezett, célja a kizsákmányolást lehetővé tevő, magántulajdonban levő termelőeszközök társadalmasítása, az egyenlőség, igazságosság és a szolidaritás társadalmának megvalósítása. Főbb irányzatai: marxizmus, kommunizmus szociáldemokrácia, anarchizmus, keresztényszocializmus Az irányzat fogalma körüli zűrzavar legújabb példája: Hörbuch CD / Sozialismus - Sein Aufstieg und Fall

3 Az elődök I: az utópista szocialisták
Robert Owen (1771 – 1858) A szocializmus a munka társadalma. Szövetkezetek. A „human capital” felfedezője. A vallás megbénítja az emberiséget. Amerikában minta telepet szervezett. Saint-Simon, Claude Henri de Rouvroy, comte de ( ) tudományosan irányított jóléti rendszer, mindenki munkálkodik, megszűnik a kizsákmányolás. A munkákat mérnökök, tudósok és művészek irányítják., François Marie Charles Fourier (1772 – 1837)francia filozófus, a feminizmus atyja. Magántulajdon és a 4 emeletes falanx.

4 Elődök II: a német filozófia
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770 – 1831)  filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia, a dialektika és az idealizmus legjelentősebb képviselője. Hegel nem választja el az istenfogalmat, annak az emberi történelemben megvalósulásától, hanem ebből alkotja meg Isten „életrajzát”. Isten a történelemben a „maga igazságában” valósul meg. Ez olyan igazság amely a szellem szabadságára támaszkodik. Immanuel Kant (1724 - 1804), filozófus, az idealizmus átfogó elméletének megalkotója, a königsbergi egyetem professzora. Hozzá fűződik a kategorikus imperatívusz, a transzcendentális idealizmus..

5 Ismeretelmélete materialista: a külvilág tudatunktól függetlenül létezik. Érzékelés úgy jön létre az emberben, hogy a külvilág tárgyai hatást gyakorolnak érzékszerveinkre. Ez az érzékelés azonban csak kezdete a megismerésnek, az érzékelést ki kell egészítenie a gondolkodásnak. Ludwig Andreas von Feuerbach  (1804 – 1872), német filozófus, antropológus  Valláskritikája: a vallás nem más mint a fantasztikum visszatükrözése az ember fejében. Az ember lényének legjobb tulajdonságait kivetíti önmagából, és ezekkel teremti meg Istent. Marx  A Tőke című művének tanulmányozása után, 1870-ben, belépett Németország Szociáldemokrata Pártjába.

6 Elődök III: a brit közgazdaságtan
David Ricardo ( ) Adam Smith (1723 – 1790) – skót közgazdász és filozófus, a modern közgazdaságtudomány atyja A profit a termék értékének a munka értéke feletti része. A termék értékét munkabérre és profitra osztja. Nem veszi figyelembe a termelési eszközök értékét. Az érték forrása kizárólag a munka. A cserében egyenlő partnerek vesznek részt. A munkabér az áruba bocsátott munka ellenértéke. A tőkés a munkabérnél nagyobb értéket kap a munkástól, e többlet a profit .

7 Az alapvetés – a Kommunista Kiáltvány (1948)
Karl Heinrich Marx (magyarosan Marx Károly, ( 1818 – 1883) német filozófus, közgazdász, a szocialista munkásmozgalom teoretikusa. Kapitalizmus kritikája, történelemfelfogása meghatározó a szocialista és kommunista mozgalmak számára. 1953 és 1990 között a Budapesti Corvinus közgazdaság-tudományi egyetem viselte a nevét. Az épület aulájában, valamint a világ sok országában van szobra, Berlinben utca van róla elnevezve: Karl-Marx-Allee.

8 Az alapvetés – a Kommunista Kiáltvány (1948)
Berlinben filozófiát tanult, részt vett az ifjú hegeliánusok mozgalmában, akik a porosz feudális állam lerombolását tűzték ki célul. Apja textilgyáros volt től apja céhét képviselte Manchesterben. Itt kezdett foglalkozni az angol munkásosztály életkörülményeivel. 1844-ben Párizsban ismerkedett meg Marx-szal, egy életre barátságot kötöttek. Korai közös munkájuk a Szent család (1843), a Német ideológia ( ). Mozgalmuk indítója: a Kommunista kiáltvány (1848) Friedrich Engels  (magyarosan: Engels Frigyes)  (Wuppertal, 1820. –London, 1895) német filozófus

9 Az alapvetés – a Kommunista Kiáltvány (1948)
„Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete. Szent hajszára szövetkezett e kísértet ellen a régi Európának minden hatalma: a pápa és a cár, Metternich és Guizot, francia radikálisok és német rendőrök.” „Legfőbb ideje, hogy a kommunisták az egész világ előtt nyíltan kifejtsék nézeteiket, céljaikat, törekvéseiket, és a kommunizmus kísértetéről szóló mesékkel magának a pártnak a kiáltványát állítsák szembe. Evégből a legkülönbözőbb nemzetiségű kommunisták összegyűltek Londonban, és papírra vetették a következő kiáltványt, amelyet angol, francia, német, olasz, flamand és dán nyelven tesznek közzé.”

10 Fejezetei – és a híres záró sorok
I. Burzsoák és proletárok II. Proletárok és kommunisták III. Szocialista és kommunista irodalom 1. A reakciós szocializmus 2. A konzervatív vagy burzsoá szocializmus 3. A kritikai-utopikus szocializmus és kommunizmus IV. A kommunisták viszonya a különböző ellenzéki pártokhoz „A kommunisták végül mindenütt az egész világ demokratikus pártjainak szövetkezésén és egyetértésén munkálkodnak. A kommunisták nem titkolják nézeteiket és szándékaikat. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetők el. Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól. A proletárok e forradalomban csak láncaikat veszíthetik. Cserébe egy egész világot nyerhetnek. Világ proletárjai, egyesüljetek!”

11 Viták az Igazak Szövetségében, és utána…
Weidemeyer New Yorkba költözött, ahol marxista újságot szerkesztett. Támadta az utópista Wilhelm Weitling Munkásbank alapítása tervét  október 25-én megalapította az amerikai a Kommunista Klubot (Communist Club). Az 1860-as választásokon támogatták Abraham Lincolnt. Joseph Weidemeyer ( ) Wilhelm Weitling ( )

12 Az I. Internacionálé 1864 – 1976 - International Workingmen's Association  - a világpárt
„Ami a harcos típushoz tartozó népek számára a hősök korszaka, a keresztényeknek a mártírok szenvedése, az a nyugati országok szocialistái számára az Internacionálé; az Internacionálé és annak harcai, a legendás idők, amikor egész Európa polgársága és összes uralkodó hatalmai rettegtek a nemzetközi rémtől, miközben ennek testét a két titánnak, Marxnak és Bakunyinnak vetélkedése tartotta és pusztította örökös forró lázban. A munkásság ez első nemzetközi szervezetének első nyilvános dokumentuma az írás, amelyet itt közlünk”. Szabó Ervin, 1908. Szabó Ervin (1877 – 1918)

13 Az I. Internacionálé kongresszusai:
1 St. Martin's Hall Meeting, London, 1865 2 The Geneva Congress, 1866 3 The Lausanne Congress, 1867 4 The Brussels Congress, 1868 5 The Basle Congress, 1869 6 The Hague Congress, 1872 Bakunyin, Mihail Alekszandrovics ( ) – orosz hivatásos tiszt, anarchista forradalmár Karl Marx: A tőke. I-IV. könyv

14 II. Internacionálé – Vita a háború elleni fellépés lehetőségeiről (II. kongresszus, Brüsszel) Nieuwenhuis javaslata - a nép felszólítása általános sztrájkra – alulmarad Liebknecht és Vaillant-al szemben: a szocialista társadalomért folytatott kűzdelem. Engels, halála (1895. augusztus 5.) előtt figyelmeztet az opportunizmus, a forradalom feladásának a veszélyére. Liebknecht, Wilhelm ( ) Vaillant, Édouard ( ) Nieuwenhuis, Ferdinan ( )

15 A szocialisták első kormányba lépése…
Botrány az Internacionálé párizsi (V. )kongresszusán, 1900. Alexandre Millerand ( 1859 –  1943) francia jogász, Franciaország miniszterelnöke, elnöke. Az első szocialista miniszter – a Pierre Waldeck-Rousseau polgári kormányában vállalt tárcát 1899-ben ben kizárták a SFIO-ból. Elnökként, alkotmánymódosítással akarta elérni az elnöki jogkör kiterjesztését. Az ő miniszterelnöksége alatt íratták alá a magyar féllel a trianoni békeszerződést. Millerand kísérőlevele nem zárta ki a békeszerződés revíziójának lehetőségét. A Szovjet-Oroszország elleni intervenció szervezője 1919-től.

16 Az elmélet kettéválik: marxizmus és revizionizmus kommunizmus és szociáldemokrácia
Forradalom - evolució Osztályharc – osztályegyüttműködés Proletárdiktatúra – polgári demokrácia Internacionalizmus – nemzeti gondolat Gyarmatok ellen - gyarmatosítás Karl Kautsky (1854– 1938) Eduard Bernstein ( )

17 Viták és hasadások… Éles vita az Internacionálé
amszterdami (VI. )kongresszusán, 1905. A kongresszus többsége elítélte Millerand kormányba lépését – de ellene szavazott a holland Émile Vandervelde, a Nemzetközi Szocialista Íroda elnöke, a tekintélyes osztrák Victor Adler, és a belga Pieter Troelstra. Émile Vandervelde (1866 – 1938) A kongresszus javasolta, hogy egy országból csak egy párt vegyen részt – az orosz bolsevikok (Lenin) és a bolgár tesznyákok (Dimitar Blagojev) ezzel nem értett egyet. Victor Adler ( )   Dimitar Blagojev ( )

18 Stuttgart, 1907: még keményebb viták…
1905 forradalom Oroszországban: V.I. Lenin ( ) az NSZI tagja lesz. A háború ellen, Rosa Luxemburggal ( ), Jean Jaurés-zel és Martovval ( ) javasolja: a háború kitörése esetén „…lépjenek fel, s minden erejükkel felhasználják a háború előidézte gazdasági és politikai válságot arra, hogy mozgósítsák a tömegeket és meggyorsítsák kapitalista osztályuralom bukását.” Julij Martovval ( Jean Jaurés

19 Rendkívüli kongresszus Bázelben – 1912. november 24-25
Rendkívüli kongresszus Bázelben – november A háború ellen… a II. Internacionálé széthullása Az egyetlen napirend: a háború elleni fellépés lehetőségei. Megerősítették az 1907-es határozatot, de nem fogadtak el akcióprogramot a közeledő háború ellen. Ennek eredménye a szociálsovinizmus; míg Jean Jaurés nem szavazta meg a hadiköltségvetést – életével fizetett ezért -, addig E. Vandervelde, J. Guesde, M. Sembat, Albert Thomas, Arthur. Hederson belépett a háborús kabinetbe... (Ebben az évben, a korlátózó választási törvények ellenére mintegy 12 millió szocialista szavazó volt ezekben az országokban,) Jules Guesde . Marcel Sembat