Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MA 2012, tavaszi szemeszter „Tisztelt Elvtársak! Azt hiszem, mindnyájan tudjuk, mi a szocializmus, ki tudnók fejteni lényegében egyöntetűen.” József Attila:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MA 2012, tavaszi szemeszter „Tisztelt Elvtársak! Azt hiszem, mindnyájan tudjuk, mi a szocializmus, ki tudnók fejteni lényegében egyöntetűen.” József Attila:"— Előadás másolata:

1 MA 2012, tavaszi szemeszter „Tisztelt Elvtársak! Azt hiszem, mindnyájan tudjuk, mi a szocializmus, ki tudnók fejteni lényegében egyöntetűen.” József Attila: Irodalom és szocializmus http://irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/ portrek/jozsefa/irodszoc.htm

2 Az irányzat fogalma körüli zűrzavar legújabb példája: Hörbuch CD / Sozialismus - Sein Aufstieg und Fall A szocializmus a kapitalizmus forradalmi meghaladásának ideológiájaként keletkezett, célja a kizsákmányolást lehetővé tevő, magántulajdonban levő termelőeszközök társadalmasítása, az egyenlőség, igazságosság és a szolidaritás társadalmának megvalósítása. Főbb irányzatai: marxizmus, kommunizmus szociáldemokrácia, anarchizmus, keresztényszocializmus

3 Az elődök I: az utópista szocialisták Saint-Simon, Claude Henri de Rouvroy, comte de (1760- 1825) tudományosan irányított jóléti rendszer, mindenki munkálkodik, megszűnik a kizsákmányolás. A munkákat mérnökök, tudósok és művészek irányítják., Robert Owen (1771 – 1858) A szocializmus a munka társadalma. Szövetkezetek. A „human capital” felfedezője. A vallás megbénítja az emberiséget. Amerikában minta telepet szervezett. François Marie Charles Fourier (1772 – 1837)francia filozófus, a feminizmus atyja. Magántulajdon és a 4 emeletes falanx.

4 Elődök II: a német filozófia Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770 – 1831) filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia, a dialektika és az idealizmus legjelentősebb képviselője. Hegel nem választja el az istenfogalmat, annak az emberi történelemben megvalósulásától, hanem ebből alkotja meg Isten „életrajzát”. Isten a történelemben a „maga igazságában” valósul meg. Ez olyan igazság amely a szellem szabadságára támaszkodik. Immanuel Kant (1724 - 1804), filozófus, az idealizmus átfogó elméletének megalkotója, a königsbergi egyetem professzora. Hozzá fűződik a kategorikus imperatívusz, a transzcendentális idealizmus..

5 Ludwig Andreas von Feuerbach (1804 – 1872), német filozófus, antropológus Ismeretelmélete materialista: a külvilág tudatunktól függetlenül létezik. Érzékelés úgy jön létre az emberben, hogy a külvilág tárgyai hatást gyakorolnak érzékszerveinkre. Ez az érzékelés azonban csak kezdete a megismerésnek, az érzékelést ki kell egészítenie a gondolkodásnak. Valláskritikája: a vallás nem más mint a fantasztikum visszatükrözése az ember fejében. Az ember lényének legjobb tulajdonságait kivetíti önmagából, és ezekkel teremti meg Istent. Marx A Tőke című művének tanulmányozása után, 1870-ben, belépett Németország Szociáldemokrata Pártjába.

6 Elődök III: a brit közgazdaságtan David Ricardo (1772 -1823 ) Adam Smith (1723 – 1790) – skót közgazdász és filozófus, a modern közgazdaságtudomány atyja Az érték forrása kizárólag a munka. A cserében egyenlő partnerek vesznek részt. A munkabér az áruba bocsátott munka ellenértéke. A tőkés a munkabérnél nagyobb értéket kap a munkástól, e többlet a profit. A profit a termék értékének a munka értéke feletti része. A termék értékét munkabérre és profitra osztja. Nem veszi figyelembe a termelési eszközök értékét.

7 Az alapvetés – a Kommunista Kiáltvány (1948) Karl Heinrich Marx (magyarosan Marx Károly, ( 1818 – 1883) német filozófus, közgazdász, a szocialista munkásmozgalom teoretikusa. Kapitalizmus kritikája, történelemfelfogása meghatározó a szocialista és kommunista mozgalmak számára. 1953 és 1990 között a Budapesti Corvinus közgazdaság-tudományi egyetem viselte a nevét. Az épület aulájában, valamint a világ sok országában van szobra, Berlinben utca van róla elnevezve: Karl-Marx-Allee.

8 Az alapvetés – a Kommunista Kiáltvány (1948) Friedrich Engels (magyarosan: Engels Frigyes) (Wuppertal, 1820. – London, 1895) német filozófus Berlinben filozófiát tanult, részt vett az ifjú hegeliánusok mozgalmában, akik a porosz feudális állam lerombolását tűzték ki célul. Apja textilgyáros volt. 1842-től apja céhét képviselte Manchesterben. Itt kezdett foglalkozni az angol munkásosztály életkörülményeivel. 1844-ben Párizsban ismerkedett meg Marx- szal, egy életre barátságot kötöttek. Korai közös munkájuk a Szent család (1843), a Német ideológia (1845-46). Mozgalmuk indítója: a Kommunista kiáltvány (1848)

9 Az alapvetés – a Kommunista Kiáltvány (1948) „Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete. Szent hajszára szövetkezett e kísértet ellen a régi Európának minden hatalma: a pápa és a cár, Metternich és Guizot, francia radikálisok és német rendőrök.” „Legfőbb ideje, hogy a kommunisták az egész világ előtt nyíltan kifejtsék nézeteiket, céljaikat, törekvéseiket, és a kommunizmus kísértetéről szóló mesékkel magának a pártnak a kiáltványát állítsák szembe. Evégből a legkülönbözőbb nemzetiségű kommunisták összegyűltek Londonban, és papírra vetették a következő kiáltványt, amelyet angol, francia, német, olasz, flamand és dán nyelven tesznek közzé.”

10 Fejezetei – és a híres záró sorok I. Burzsoák és proletárok II. Proletárok és kommunisták III. Szocialista és kommunista irodalom 1. A reakciós szocializmus 2. A konzervatív vagy burzsoá szocializmus 3. A kritikai-utopikus szocializmus és kommunizmus IV. A kommunisták viszonya a különböző ellenzéki pártokhoz „A kommunisták végül mindenütt az egész világ demokratikus pártjainak szövetkezésén és egyetértésén munkálkodnak. A kommunisták nem titkolják nézeteiket és szándékaikat. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetők el. Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól. A proletárok e forradalomban csak láncaikat veszíthetik. Cserébe egy egész világot nyerhetnek. Világ proletárjai, egyesüljetek!”

11 Viták az Igazak Szövetségében, és utána… Wilhelm Weitling (1808-1871) Joseph Weidemeyer (1818-1966) Weidemeyer New Yorkba költözött, ahol marxista újságot szerkesztett. Támadta az utópista Wilhelm Weitling Munkásbank alapítása tervét. 1858. október 25-én megalapította az amerikai a Kommunista Klubot (Communist Club). Az 1860-as választásokon támogatták Abraham Lincolnt.

12 Az I. Internacionálé 1864 – 1976 - International Workingmen's Association - a világpárt „Ami a harcos típushoz tartozó népek számára a hősök korszaka, a keresztényeknek a mártírok szenvedése, az a nyugati országok szocialistái számára az Internacionálé; az Internacionálé és annak harcai, a legendás idők, amikor egész Európa polgársága és összes uralkodó hatalmai rettegtek a nemzetközi rémtől, miközben ennek testét a két titánnak, Marxnak és Bakunyinnak vetélkedése tartotta és pusztította örökös forró lázban. A munkásság ez első nemzetközi szervezetének első nyilvános dokumentuma az írás, amelyet itt közlünk”. Szabó Ervin, 1908. Szabó Ervin (1877 – 1918)

13 Az I. Internacionálé kongresszusai: 1 St. Martin's Hall Meeting, London, 1865 2 The Geneva Congress, 1866 3 The Lausanne Congress, 1867 4 The Brussels Congress, 1868 5 The Basle Congress, 1869 6 The Hague Congress, 1872 Bakunyin, Mihail Alekszandrovics (1814-1876) – orosz hivatásos tiszt, anarchista forradalmár Karl Marx: A tőke. I-IV. könyv - 1867-1894 http://mek.oszk.hu/04700/04724/

14 II. Internacionálé – 1889-1914 Liebknecht, Wilhelm (1826-1900) Vaillant, Édouard (1840-1915) Nieuwenhuis, Ferdinan (1846-1919) Vita a háború elleni fellépés lehetőségeiről (II. kongresszus, Brüsszel) Nieuwenhuis javaslata - a nép felszólítása általános sztrájkra – alulmarad Liebknecht és Vaillant-al szemben: a szocialista társadalomért folytatott kűzdelem. Engels, halála (1895. augusztus 5.) előtt figyelmeztet az opportunizmus, a forradalom feladásának a veszélyére.

15 A szocialisták első kormányba lépése… Botrány az Internacionálé párizsi (V. )kongresszusán, 1900. Alexandre Millerand ( 1859 – 1943) francia jogász, Franciaország miniszterelnöke, 1920-1924 elnöke. Az első szocialista miniszter – a Pierre Waldeck-Rousseau polgári kormányában vállalt tárcát 1899-ben. 1904-ben kizárták a SFIO-ból. Elnökként, alkotmánymódosítással akarta elérni az elnöki jogkör kiterjesztését. Az ő miniszterelnöksége alatt íratták alá a magyar féllel a trianoni békeszerződést. Millerand kísérőlevele nem zárta ki a békeszerződés revíziójának lehetőségét. A Szovjet- Oroszország elleni intervenció szervezője 1919-től.

16 Az elmélet kettéválik: marxizmus és revizionizmus kommunizmus és szociáldemokrácia Karl Kautsky (1854– 1938)Eduard Bernstein (1850-1932) Forradalom - evolució Osztályharc – osztályegyüttműködés Proletárdiktatúra – polgári demokrácia Internacionalizmus – nemzeti gondolat Gyarmatok ellen - gyarmatosítás

17 Viták és hasadások… Éles vita az Internacionálé amszterdami (VI. )kongresszusán, 1905. A kongresszus többsége elítélte Millerand kormányba lépését – de ellene szavazott a holland Émile Vandervelde, a Nemzetközi Szocialista Íroda elnöke, a tekintélyes osztrák Victor Adler, és a belga Pieter Troelstra. 1861-1930 Émile Vandervelde (1866 – 1938) Victor Adler (1852-1918) A kongresszus javasolta, hogy egy országból csak egy párt vegyen részt – az orosz bolsevikok (Lenin) és a bolgár tesznyákok (Dimitar Blagojev) ezzel nem értett egyet. Dimitar Blagojev (1856-1924)

18 Stuttgart, 1907: még keményebb viták… 1905 forradalom Oroszországban: V.I. Lenin (1870-1924) az NSZI tagja lesz. A háború ellen, Rosa Luxemburggal (1871-1919), Jean Jaurés-zel és Martovval (1873-1923) javasolja: a háború kitörése esetén „…lépjenek fel, s minden erejükkel felhasználják a háború előidézte gazdasági és politikai válságot arra, hogy mozgósítsák a tömegeket és meggyorsítsák kapitalista osztályuralom bukását.” Julij Martovval (1873-1923 Jean Jaurés 1859-1914

19 Rendkívüli kongresszus Bázelben – 1912. november 24-25. A háború ellen… a II. Internacionálé széthullása Az egyetlen napirend: a háború elleni fellépés lehetőségei. Megerősítették az 1907- es határozatot, de nem fogadtak el akcióprogramot a közeledő háború ellen. Ennek eredménye a szociálsovinizmus; míg Jean Jaurés nem szavazta meg a hadiköltségvetést – életével fizetett ezért -, addig E. Vandervelde, J. Guesde, M. Sembat, Albert Thomas, Arthur. Hederson belépett a háborús kabinetbe... (Ebben az évben, a korlátózó választási törvények ellenére mintegy 12 millió szocialista szavazó volt ezekben az országokban,) Jules Guesde 1845-1922 Marcel Sembat 1862-1922.


Letölteni ppt "MA 2012, tavaszi szemeszter „Tisztelt Elvtársak! Azt hiszem, mindnyájan tudjuk, mi a szocializmus, ki tudnók fejteni lényegében egyöntetűen.” József Attila:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések