Gazdaságpolitika 3. Versenypolitika. Piac Önszerveződő, állandó mozgásban lévő, a piaci szereplők tanulása révén nyitott rendszer Önszerveződő, állandó.

Az előadások a következő témára: "Gazdaságpolitika 3. Versenypolitika. Piac Önszerveződő, állandó mozgásban lévő, a piaci szereplők tanulása révén nyitott rendszer Önszerveződő, állandó."— Előadás másolata:

1 Gazdaságpolitika 3. Versenypolitika

2 Piac Önszerveződő, állandó mozgásban lévő, a piaci szereplők tanulása révén nyitott rendszer Önszerveződő, állandó mozgásban lévő, a piaci szereplők tanulása révén nyitott rendszer Szelekciós mechanizmus, amely több szinten érvényesül Szelekciós mechanizmus, amely több szinten érvényesül Visszacsatolási mechanizmus Visszacsatolási mechanizmus A piaci szereplők között meglévő különbségeket, egyenlőtlenségeket átörökítő mechanizmus A piaci szereplők között meglévő különbségeket, egyenlőtlenségeket átörökítő mechanizmus Koordinációs és dekoordinációs folyamatok egysége Koordinációs és dekoordinációs folyamatok egysége Maga az állandóság megtestesítője a gazdaságban abban az értelemben, hogy a piac adja azt az intézményi keretet, amelyben a koordinációs és dekoordinációs folyamatok zajlanak. Állandósága nem jelenti változatlanságát, maga is változik lényegi sajátosságait megtartva. Maga az állandóság megtestesítője a gazdaságban abban az értelemben, hogy a piac adja azt az intézményi keretet, amelyben a koordinációs és dekoordinációs folyamatok zajlanak. Állandósága nem jelenti változatlanságát, maga is változik lényegi sajátosságait megtartva.

3 A piac 2. A visszacsatolások révén megszünteti, de ugyanakkor a különböző reagálások, várakozások miatt egyidejűleg újratermeli a bizonytalanságot A visszacsatolások révén megszünteti, de ugyanakkor a különböző reagálások, várakozások miatt egyidejűleg újratermeli a bizonytalanságot A piaci szereplők egyéni és szervezeti tudásán alapuló adaptációs és szelekciós mechanizmus, amely intézményesíti a túlélő magatartási szabályokat. A piaci szereplők egyéni és szervezeti tudásán alapuló adaptációs és szelekciós mechanizmus, amely intézményesíti a túlélő magatartási szabályokat.

4 A mai piac legfontosabb jellemzői: A piaci környezet gyors változása rugalmasabb, változékonyabb vállalati döntéseket, szervezeti formákat, változékonyabb termékeket, technológiákat igényel A piaci környezet gyors változása rugalmasabb, változékonyabb vállalati döntéseket, szervezeti formákat, változékonyabb termékeket, technológiákat igényel A szereplők száma ugrásszerűen nő, gyors differenciálódásuk, átrendeződésük jellemző, állandó a fluktuáció, a szelekció A szereplők száma ugrásszerűen nő, gyors differenciálódásuk, átrendeződésük jellemző, állandó a fluktuáció, a szelekció Ugyanakkor a piacokon a koncentrációs és centralizációs folyamatok eredményeként az egyre nagyobb piaci hatalommal bíró multinacionális és transznacionális társaságok jelenléte és közreműködése mellett új formációk alakulnak ki. Ugyanakkor a piacokon a koncentrációs és centralizációs folyamatok eredményeként az egyre nagyobb piaci hatalommal bíró multinacionális és transznacionális társaságok jelenléte és közreműködése mellett új formációk alakulnak ki.

5 Diverzifikálódás Diverzifikálódás A vállalati döntések szükségszerűen többsíkúvá válnak A vállalati döntések szükségszerűen többsíkúvá válnak Termékdifferenciálás egyre nagyobb jelentőséggel bír Termékdifferenciálás egyre nagyobb jelentőséggel bír A termékek egyre inkább „áruköteg”-ként, áruk és szolgáltatások egymásba csúszásaként jelennek meg A termékek egyre inkább „áruköteg”-ként, áruk és szolgáltatások egymásba csúszásaként jelennek meg Módosulnak az eladók és vevők kapcsolata Módosulnak az eladók és vevők kapcsolata Interneten keresztüli eladás és vétel Interneten keresztüli eladás és vétel Az idődimenzió felértékelődik, a tranzakciók felgyorsulnak Az idődimenzió felértékelődik, a tranzakciók felgyorsulnak A piaci szerkezetek egyre inkább az oligopolisztikus, ill. a monopolisztikus verseny felé tolódnak el A piaci szerkezetek egyre inkább az oligopolisztikus, ill. a monopolisztikus verseny felé tolódnak el

6 A piaci verseny felerősödik A piaci verseny felerősödik Felértékelődik a rugalmas piaci magatartás, tudás Felértékelődik a rugalmas piaci magatartás, tudás A tér és idődimenzió drasztikus változása (összezsugorodása) A tér és idődimenzió drasztikus változása (összezsugorodása) Erősödik a tranzakciók helyi jellege Erősödik a tranzakciók helyi jellege A korábbinál lényegesen bizonytalanabbá, kockázatosabbá teszi a gazdasági döntéseket A korábbinál lényegesen bizonytalanabbá, kockázatosabbá teszi a gazdasági döntéseket Az információ erőforrássá válik Az információ erőforrássá válik Innovációs kényszer, az innovációk terjedése rendkívül gyors, s szinte akadálymentes Innovációs kényszer, az innovációk terjedése rendkívül gyors, s szinte akadálymentes A versenyelőnyökön alapuló monopolhelyzetek tünékennyé válnak A versenyelőnyökön alapuló monopolhelyzetek tünékennyé válnak

7 Piaci verseny: A piaci verseny a javak és erőforrások szűkösségén alapul A piaci verseny a javak és erőforrások szűkösségén alapul A kiválasztás egy módszere: egy adott feladat ellátására ki a legalkalmasabb, ki tudja leghatékonyabban előállítani az adott terméket A kiválasztás egy módszere: egy adott feladat ellátására ki a legalkalmasabb, ki tudja leghatékonyabban előállítani az adott terméket A hatékonyság növelésének motorja A hatékonyság növelésének motorja Dinamikus erő, hátterében az innováció, adaptáció és szelekció áll. Dinamikus erő, hátterében az innováció, adaptáció és szelekció áll. Mozgásban a nem rutinszerűen viselkedő szereplők tartják Mozgásban a nem rutinszerűen viselkedő szereplők tartják

8 A piaci verseny funkciói A jólét maximalizálásának feltétele és mechanizmusa A jólét maximalizálásának feltétele és mechanizmusa A teljesítményösztönzés és a hatékonyság növelésének eszköze A teljesítményösztönzés és a hatékonyság növelésének eszköze A kiválasztás módszere A kiválasztás módszere

9 Piaci verseny - hatékonyság Statikus és dinamikus értelmezése és értékelése Statikus és dinamikus értelmezése és értékelése Statikus elemzésekben: tökéletes verseny biztosítja az erőforrások társadalmi szempontból történő optimális felhasználását Statikus elemzésekben: tökéletes verseny biztosítja az erőforrások társadalmi szempontból történő optimális felhasználását hatékonyság mérése: fogyasztói és termelői többlet nagysága hatékonyság mérése: fogyasztói és termelői többlet nagysága Dinamikus elemzésekben: hosszú távú fogyasztói és termelői többlet maximalizálása a cél Dinamikus elemzésekben: hosszú távú fogyasztói és termelői többlet maximalizálása a cél

10 Versenyfelfogások Európai értelmezés: a verseny társadalmi és gazdasági haszna meghaladja a verseny által okozott károkat, a piacgazdaság elképzelhetetlen verseny nélkül Európai értelmezés: a verseny társadalmi és gazdasági haszna meghaladja a verseny által okozott károkat, a piacgazdaság elképzelhetetlen verseny nélkül Távol-Keleten: a világpiacon versenypártiak, belső piacukat azonban védik. A tisztességes versenyt nem jogi, inkább erkölcsi követelményként fogalmazzák. Ez a felfogás megnehezíti a jogi alapú szabályozást Távol-Keleten: a világpiacon versenypártiak, belső piacukat azonban védik. A tisztességes versenyt nem jogi, inkább erkölcsi követelményként fogalmazzák. Ez a felfogás megnehezíti a jogi alapú szabályozást

11 Versenyt korlátozó tevékenységek Tisztességtelen vállalati magatartás Tisztességtelen vállalati magatartás pl: idegen áruvédjegyek utánzása, az üzleti hírnév rontása, üzleti titkokkal való visszaélés, stb. pl: idegen áruvédjegyek utánzása, az üzleti hírnév rontása, üzleti titkokkal való visszaélés, stb. Fogyasztók megtévesztésére irányuló vállalati magatartás Fogyasztók megtévesztésére irányuló vállalati magatartás Versenyt korlátozó kartell megállapodások Versenyt korlátozó kartell megállapodások Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés pl. tisztességtelen árképzés, az áruvisszatartás, árukapcsolás, indokolatlan árdiszkrimináció, a piacra lépés korlátozása pl. tisztességtelen árképzés, az áruvisszatartás, árukapcsolás, indokolatlan árdiszkrimináció, a piacra lépés korlátozása

12 Az állam szerepe a versenyben Olyan gazdaságpolitikai beavatkozás, amely fellép a verseny korlátozásának formái ellen Olyan gazdaságpolitikai beavatkozás, amely fellép a verseny korlátozásának formái ellen - hagyományos antitröszt szabályozás - regulált piacok (pl. természetes monopóliumok, pénz- és tőkepiaci szektor) - regulált piacok (pl. természetes monopóliumok, pénz- és tőkepiaci szektor) - a piac működésének általános szabályozási rendszere és a hozzá kapcsolódó intézmények - állami közvetlen befolyásolás (állami szektor működtetése, állami vállalatok alapítása) - állami közvetlen befolyásolás (állami szektor működtetése, állami vállalatok alapítása)

13 Versenypolitika A korszerű versenypolitika amerikai találmány A korszerű versenypolitika amerikai találmány Törvényi szabályozás Törvényi szabályozásUSA: Sherman- törvény (1890) Clayton – törvény (1914) Federal Trade Comission Act (1914) Magyarországon: Versenytörvény (2000.évi CXXXVIII. Törvénnyel módosított 1996. LVII. tv) 2002.évi X. törvény és 38/2002. Korm.rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek társulásával életbe lépő közösségi szabályok Csoportmentességről szóló kormányrendeletek (55/2002, 54/2002, 53/2002, 86/1999) Ártörvény 1990. évi LXXXVII. Tv Reklámtörvény (2001. évi törvénnyel mósodosított 1997. évi LVIII.törvény

14 Versenypolitika célja: USA: a fogyasztói jólét alakulását tekinti az antitröszt abszolút vezérelvének. Azt tekinti versenyellenes vagy versenykorlátozó magatartásnak, amely végső soron a fogyasztói jólét csökkenéséhez vezet USA: a fogyasztói jólét alakulását tekinti az antitröszt abszolút vezérelvének. Azt tekinti versenyellenes vagy versenykorlátozó magatartásnak, amely végső soron a fogyasztói jólét csökkenéséhez vezet EU: csak általában fogadják el az előző elvet. Megengedik a fogyasztói jólét átmeneti csökkenését, ha a vitatott versenycselekmény később – hosszabb távon – mégis növeli a fogyasztói jólétet EU: csak általában fogadják el az előző elvet. Megengedik a fogyasztói jólét átmeneti csökkenését, ha a vitatott versenycselekmény később – hosszabb távon – mégis növeli a fogyasztói jólétet

15 Távol-Kelet Az etikai szempontok szerepe nagy Az etikai szempontok szerepe nagy A formális szabályozásban kevésbé hisznek, mint a piaci szereplők informális befolyásolásában A formális szabályozásban kevésbé hisznek, mint a piaci szereplők informális befolyásolásában A vállalatok informális együttműködését a kormányzat általában sokkal jobban eltűri A vállalatok informális együttműködését a kormányzat általában sokkal jobban eltűri

16 Versenypolitikával kapcsolatok elvárások: versenyszabályozás alapvető feladata a piaci verseny dinamikus jellegének erősítése versenyszabályozás alapvető feladata a piaci verseny dinamikus jellegének erősítése nem elsősorban ex post, hanem ex ante jellegű szabályozást célszerű alkalmazni nem elsősorban ex post, hanem ex ante jellegű szabályozást célszerű alkalmazni segítenie kell a belépést, növelni a vállalatok számot, a potenciális belépők versenyképességét, segíteni az újonnan belépőket a fejlődési lehetőségek biztosításával. segítenie kell a belépést, növelni a vállalatok számot, a potenciális belépők versenyképességét, segíteni az újonnan belépőket a fejlődési lehetőségek biztosításával. A szabályozás középpontjába az innovációt és a flexibilitást érdemes állítani. A szabályozás középpontjába az innovációt és a flexibilitást érdemes állítani.

17 a vállalatok közötti koordináció megelőzése nem feltétlenül kívánatos, mivel az segítheti az innováció, s hosszabb távon a társadalmi jólét növekedését. a vállalatok közötti koordináció megelőzése nem feltétlenül kívánatos, mivel az segítheti az innováció, s hosszabb távon a társadalmi jólét növekedését. a piaci részesedési, koncentrációs ráták helyett az a vállalatok innovatív tevékenységének, aktivitásának különböző mérőszámainak alkalmazása célszerű. a piaci részesedési, koncentrációs ráták helyett az a vállalatok innovatív tevékenységének, aktivitásának különböző mérőszámainak alkalmazása célszerű. A szelekciós hatás eredményének elfogadása, az egyéni válsághelyzeteknek a feldolgozása érdekében segíteni kell a társadalmi értékítélet változását, illetve a kilábalást, újrakezdést. A szelekciós hatás eredményének elfogadása, az egyéni válsághelyzeteknek a feldolgozása érdekében segíteni kell a társadalmi értékítélet változását, illetve a kilábalást, újrakezdést.

18 Szükséges az állami szerepvállalást, mert: segítheti és bővítheti a tudás és a technológiai diffúzió hatókörét, a latens innovációs tartalékok mozgósítását, kihasználását. segítheti és bővítheti a tudás és a technológiai diffúzió hatókörét, a latens innovációs tartalékok mozgósítását, kihasználását. csökkentheti a kockázat a gazdaság egészét magával húzó kulcstechnológia területén. csökkentheti a kockázat a gazdaság egészét magával húzó kulcstechnológia területén. Nemzetközi keretegyezményekkel segítheti az innovatív gazdasági környezet kialakulását, a nemzetközi tudásáramlásba való bekapcsolódást. Nemzetközi keretegyezményekkel segítheti az innovatív gazdasági környezet kialakulását, a nemzetközi tudásáramlásba való bekapcsolódást. Nő az állam koordináló, szervező, finanszírozó, tanácsadó, tájékoztató, közvéleményt formáló tevékenysége iránti igény Nő az állam koordináló, szervező, finanszírozó, tanácsadó, tájékoztató, közvéleményt formáló tevékenysége iránti igény

19 Versenytörvény Célja: a gazdasági verseny tisztaságának és szabadságának védelme Célja: a gazdasági verseny tisztaságának és szabadságának védelme Területei: Területei: - tisztességtelen verseny tilalma - tisztességtelen verseny tilalma - a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma - a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma - a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalma - a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalma - a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma - a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma - a vállalkozások összefonódásának tilalma - a vállalkozások összefonódásának tilalma

20 Versenypolitikai gyakorlatunk Versenypolitikai gyakorlatunk elsősorban rövid távú szemlélettel bír, elsősorban rövid távú szemlélettel bír, a statikus hatékonyságot tartja szem előtt. a statikus hatékonyságot tartja szem előtt. Túl kevés figyelmet fordít a piac változására. Túl kevés figyelmet fordít a piac változására. Alapvetően az állapotra és nem a folyamatra koncentrál Alapvetően az állapotra és nem a folyamatra koncentrál a verseny, a statikus társadalmi jólét túlértékelődik a dinamikus jóléttel szemben a verseny, a statikus társadalmi jólét túlértékelődik a dinamikus jóléttel szemben

21 Gazdasági Versenyhivatal Feladata: a verseny védelme, a versenytörvény és az EK szabályok betartatása, a versenykultúra fejlődésének támogatása Feladata: a verseny védelme, a versenytörvény és az EK szabályok betartatása, a versenykultúra fejlődésének támogatása A kormánytól független intézmény A kormánytól független intézmény Bejelentés nyomán vagy saját kezdeményezésre indíthat eljárást Bejelentés nyomán vagy saját kezdeményezésre indíthat eljárást A versenyfelügyeleti eljárások során döntéseket hoz, amelyek bíróság előtt megtámadhatók A versenyfelügyeleti eljárások során döntéseket hoz, amelyek bíróság előtt megtámadhatók

22 EU versenypolitikája Tagállamokra vonatkozó nemzeti szint feletti szabályozás Tagállamokra vonatkozó nemzeti szint feletti szabályozás Eljárási, szabályozási harmonizáció Eljárási, szabályozási harmonizáció Az európai versenypolitika alapvetően az EK Szerződés által biztosított jogi szabályozásra épül (81-90. cikk). További szabályokat jelentenek a fúziós szabályozásként ismert Európai Tanács rendeletek.

23 A versenypolitika az alábbi négy fő tevékenységi területre összpontosít: A versenykorlátozó megállapodások és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélések felszámolása (pl. árrögzítő megállapodások versenytársak között) Cégek fúziójának ellenőrzése (pl. két nagy cégcsoport fúziója, melynek következménye az lenne, hogy uralnák a piacot) A monopolisztikus gazdasági ágazatok liberalizációja (pl. távközlés) Az állami támogatások nyomon követése (pl. állami támogatás nyújtásának tilalma, ha az egy veszteséges vállalkozás életben tartására irányul, bár nincs esély talpraállására)

24 Elfogadásának alapja Közös érdek, mert a versenypolitika általános célját szolgálja Közös érdek, mert a versenypolitika általános célját szolgálja Meggátolja, hogy az EU egészének versenyképessége romoljon, ill. elősegíti annak javulását Meggátolja, hogy az EU egészének versenyképessége romoljon, ill. elősegíti annak javulását Összességében és hosszú távon előnyt jelent valamennyi tagország számára Összességében és hosszú távon előnyt jelent valamennyi tagország számára

25 A VEZETÉKES TELEFONHÍVÁSOK KÖLTSÉGE Az Európai Bizottság a távközlési ágazatot teljes mértékben 1998. január 1-jén nyitotta meg a verseny számára. 2000 óta az EU-ban egy háromperces telefonbeszélgetés díja átlagosan 65%-kal, egy 10 perces beszélgetésé pedig 74%-kal csökkent. Helyi és belföldi hívások díja 10 perces beszélgetés esetén Súlyozott átlag a 25 tagú EU-ban €-cent ÁFA-val Helyi hívás díja 10 perces beszélgetés esetén Belföldi hívás díja 10 perces beszélgetés esetén (Forrás: 12. jelentés az európai elektronikus hírközlési szabályozásról és piacokról COM(2007) 15512. jelentés

26

27