Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Globalizáció és hatása a gazdaságpolitikára. Globalizáció Folyamat, amely:  Összetett  Totális  Képlékeny  Dinamikus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Globalizáció és hatása a gazdaságpolitikára. Globalizáció Folyamat, amely:  Összetett  Totális  Képlékeny  Dinamikus."— Előadás másolata:

1 Globalizáció és hatása a gazdaságpolitikára

2 Globalizáció Folyamat, amely:  Összetett  Totális  Képlékeny  Dinamikus

3 Fogalma? Mit értünk alatta?  A tér- és az idő összezsugorodása  Döntően nem államok, hanem vállalatok, elsősorban transznacionális társaságok irányítják. A vállalati szintről kiindulva mozog lefelé és felfelé.  Ér- és idegrendszerét hálózatok alkotják  Hatása eltérő sebességgel és időben bontakozik ki az egyes területeken  Lopakodva terjed  Beszűkíti a politika cselekvési tartományát, a nemzeti gazdaságpolitikák autonómiája csökken  Részben erodálja, részben és mindenekelőtt erőteljes újraértelmezésre készteti a klasszikus nemzetállami kompetenciákat. Az államnak új szerepköre alakul ki. A befele orientálódó magatartást felváltja az egyre inkább nemzetközi térben mozgó állam  a nemzeti értékek hagyományos értéktartalma is jelentősen módosul

4 Új vagy régi jelenség? Többféle álláspont: a) Az emberiség története egészében véve globalizáció b) Az elmúlt évtizedek terméke, mely különösen a bipoláris rendszer felbomlása után i időszakban vált egyértelművé és visszafordíthatatlanná

5 Globalizációt kiváltó okok: Vonzást kifejtő erők: a) A protekcionista gazdaságpolitika visszaszorulása b) A piaci erőkbe vetett bizalom erősödése c) Az ázsiai és a csendes-óceáni térség fellendülése d) Földrajzi eltolódás a világ technológiai erőforrásainak terén e) Az új termékek bevezetésének növekvő költsége f) A fogyasztói igények globalizálódása

6 Globalizációt kiváltó okok: A feltételeket megteremtő erők: a) Technikai újítások megjelenése b) A szállítási költségek csökkenése c) Az információs technológiák terjedése, színvonalának emelkedése, költségeinek csökkenése d) Világméretűvé vált tájékoztatás e) A tömegtermelés és a tömegtermékkel kereskedők megerősödése f) Globális pénzpiacok kialakulása

7 Globalizációt kiváltó okok: Fenyegető erők: a) Offshore cégek versenye b) A protekcionizmus nem teljes körű felszámolása c) A valutaárfolyamok állandósult változékonysága d) A technológiai újítások gyorsuló üteme e) Egyre több vállalat alkalmaz globális stratégiát

8 Jellemzői (Veress József):  A világgazdaság egyközpontúvá válása (USA hegemón szerepe a világpolitikában ) (USA hegemón szerepe a világpolitikában )  Az ország kategória folyamatos relativizálódása  A pénzügyi- és a reálgazdaság megváltozott viszonya, az előző dominálja a gazdaságot  Információs forradalom, amely kommunikációs forradalommal jár együtt

9 A világgazdaság alakulása (vásárlóerő paritáson) GDP (milliárd dollár) GDP/FŐ (dollár) Kína Japán EU USA Világ

10 ExportImportEgyenleg EU Kína Japá n USA

11 Termelékenység alakulása ország % EU Japán92,6 USA136,1

12 Négypólusú világ?  Négy igazán nagy gazdasági hatalom marad „állva” a következő másfél évtizedet meghatározó globális gazdasági versenyben: Kína, India, EU és USA  Kína válhat a legnagyobb gazdasággá  A várható négypólusú világban az országok két egymást metsző tengely mentén helyezkednek el: a) demokráciákat és a parancsuralmai rendszereket elválasztó tengely a) demokráciákat és a parancsuralmai rendszereket elválasztó tengely b) másik tengely elválasztja azokat az országokat, amelyek hatalmi egyensúlyokra építenék a világrendet, és azokat, amelyek politikájának rendező elve a nemzetközi jog és a multilaterális intézmények primátusa b) másik tengely elválasztja azokat az országokat, amelyek hatalmi egyensúlyokra építenék a világrendet, és azokat, amelyek politikájának rendező elve a nemzetközi jog és a multilaterális intézmények primátusa  Forrás: HVG2007. március 24.

13 A globalizáció gazdasági vetületének főbb jellemzői:  Világméretű liberalizáció, amely egyszerre nyit piacot és ugyanakkor szűkítheti a versenyt  Kiteljesíti a versenyt és felértékeli a versenyképességet  A versenyképességet új elemekkel gazdagítja (gazdasági, politikai, jogi, intézményi összetevők)  A verseny torzulása – világméretekben is értelmezhető monopolhelyzetek kialakulása  Jelentősen csökken a vállalatok nemzeti jellege. A mai vállalatok egy globális háló részei  A transz- és multinacionális vállalatok szerepének és befolyásának növekedése (lobbi erejük nagy, beszállítók kiszolgáltatottsága)

14 Jellemzői:  A tőkeallokációs döntések a világpiac egészének figyelembevételével történnek  A gazdasági szereplők jövedelmei is egyre inkább nemzetköziesednek  Felértékelődik a tudástőke szerepe  Leértékelődik a szakképzetlen munkaerő  Új analfabetizmus alakul ki  Az alkalmazkodási és adaptációs készségek jelentősége megnő, felértékelődnek a kognitív képességek és a stratégiai gondolkodás

15 A globalizáció tartalmát alkotó folyamatok:  A pénzügyek globalizációja, a nemzeti pénzpiacok deregulációja és a tőkeáramlások nemzetközivé válása  A verseny és a vállalatok globalizációja  Szabályozó mechanizmusok globalizációja

16 Hatása  Nem univerzális és nem homogén  felgyorsult  hektikus

17 A globalizáció kulcsszereplői  Nemzetközi pénzügyi intézmények - Világbank - Nemzetközi Valutaalap (IMF)  A WTO és regionális kereskedelmi szervezetek, egyezmények - OECD - Kereskedelmi Világszervezet (WTO)  Nemzetek feletti vállalatok

18 Állam szerepe A globalizáció részben erodálja, részben pedig újraértelmezésre készteti a nemzetállami kompetenciákat. Előtérbe kerülnek: - Jövedelemtermelést ösztönző és - A keretfeltételeket megteremető feladatok Következő feladatcsoportok: a) Nemzetközi standardoknak megfelelő gazdaságpolitika folytatása, a támadhatósági pontok és a különböző kockázatok csökkentése b) Az ország optimális elhelyezése a radikálisan átalakuló termelési és szolgáltatási mezőkben, a technológiai és innovációs előtérben. A súlypontok kijelölése, s ezeknek alárendelni a konkrét gazdaságpolitikai lépéseket. c) Olyan szektorok, profilok, kutatások menedzselése, támogatása, amelyek a világ élvonalát jelentik, vagy jelenthetik, így az adott ország megkülönböztető jegyeit reprezentálhatják d) A kormány és az üzleti szféra egy irányba húzásának biztosítása

19 Globalizáció - régiók A világgazdaságban ma két látszólag ellentétes tendencia figyelhető meg:  A nemzeti dimenzió jelentősége csökken, ugyanakkor a régiók jelentősége nő. A regionális együttműködés különféle jellegű és eltérő mélységű formái szaporodnak.

20 Megítélése Álláspontok: - elkerülhetetlen, minden jó és minden gazdagság forrása - A globalizációnak pozitív és negatív következményei egyaránt vannak - A transznacionális tőke világméretű összeesküvése, amely minden rossz forrása

21

22 Dilemmák  A gyorsuló átalakulási sebesség és az ezt egyre kevésbé követni tudó alkalmazkodási sebesség közötti ellentmondás  Hosszú távú stratégiai döntések szükségessége, ugyanakkor az újratermelődé konfliktusok tűzoltásszerű, kárkorlátozó mechanizmusai közötti ellentmondás  A nemzeti gazdaságpolitikák autonómiájának csökkenése, ugyanakkor felelősségének növekedése

23 „ A napjainkan kibontakozó globalizációs folyamatok egyszerre jelentenek esélyt és veszélyt, kitörési lehetőséget éppúgy, mint végletes és végzetes lemaradást. Azt pontosan tudjuk, hogy aki ebből a folyamatból kimarad az gyakorlatilag kiesik a most születő új világból és kilátástalan helyzetbe kerül. Azt azonban nem ismerjük, hogy hogyan alakul annak a sorsa aki bent marad a főáramban.” Inotai Andrs


Letölteni ppt "Globalizáció és hatása a gazdaságpolitikára. Globalizáció Folyamat, amely:  Összetett  Totális  Képlékeny  Dinamikus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések