Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Görgőy Rita: Kutatási háttér Fogyatékos gyermekeket/fiatalokat nevelő családok életkörülményeire, illetve azon belül utazási szokásaira vonatkozó statisztikai/szociológiai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Görgőy Rita: Kutatási háttér Fogyatékos gyermekeket/fiatalokat nevelő családok életkörülményeire, illetve azon belül utazási szokásaira vonatkozó statisztikai/szociológiai."— Előadás másolata:

1 Görgőy Rita: Kutatási háttér Fogyatékos gyermekeket/fiatalokat nevelő családok életkörülményeire, illetve azon belül utazási szokásaira vonatkozó statisztikai/szociológiai adatgyűjtések feltérképezése

2 Bevezetés „Megérzésünk” ( amit az alábbiakban felsorolt „lehetséges lelőhelyek” áttekintésével megkísérelünk igazolni): a téma fontosságának felismerése ellenére nincsenek ide vonatkozó statisztikai adatgyűjtések  KUTATÁSI HIÁNY! A fentieket hangsúlyozza (többek között) az Új Országos Fogyatékosügyi Program (10/2006. (II.16.) OGY Határozat az Új Országos Fogyatékosügyi Programról), és a

3 Bevezetés Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia is. Kiemelt témakörök (többek között): az akadálymentesítés; a fogyatékkal élők speciális igényeinek megfelelő szálláshelyfejlesztés; párbeszéd a fogyatékkal élőkkel; fogyatékkal élők és kisebbségek foglalkoztatásának ösztönzése az ágazatban; esélyegyenlőség. Az Új Országos Fogyatékosügyi Program III. fejezetében a döntéshozók többek között a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítását tűzték ki célul: „Az üdülés általános emberi rekreációs szükséglet, így a fogyatékos személyek számára is fontos.

4 Bevezetés (folyt.) Szociális alapon gondoskodni kell az üdülés támogatásáról, megvizsgálva, hogy milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az üdülést biztosító intézmények (utazásszervezők, szállásadók, programszervezők, turisztikai honlapok) hozzáférhetők legyenek a fogyatékos személyek különböző szükségletű csoportjainak. A Fot. [a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény] a fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a sport, kulturális és más közösségi célú létesítmények látogatását. Biztosítani szükséges a turisztikai vonzerőhelyszínek megközelíthetőségét, a turisztikai látogatóközpontok akadálymentesítését, a szolgáltatások elérhetővé tételét.” /In: 10/2006. (II.16.) OGY Határozat az Új Országos Fogyatékosügyi Programról, 27.o.)

5 Lehetséges „lelőhelyek” I. KSH évi Népszámlásban 3 fogyatékosságra vonatkozó kérdés szerepelt [a megkérdezettek maguk minősítették fogyatékosságukat!]: 25.1 Milyen fogyatékossággal él? –nincs tartós fogyatékossága - nem kíván válaszolni - van tartós fogyatékossága (Legfeljebb három fogyatékosságot lehet megnevezni!)  mozgássérült; alsó, felső végtag hiánya; egyéb testi fogyatékos; értelmi fogyatékos; nagyothalló; siket; beszédhibás; néma; siketnéma; gyengénlátó; egyik szemére nem lát; vak; egyéb: 25.2 Ha több fogyatékossággal él, a megjelöltek közül melyiket ítéli a legsúlyosabbnak? 25.3 Mi okozta legsúlyosabb fogyatékosságát? veleszületett; baleset; betegség; nem tudja)  de: Utazási szokásokra nem kérdezett rá a népszámlálási kérdőív!

6 Lehetséges „lelőhelyek”(folyt.) – Mikrocenzus 2005  nincs a fogyatékosok utazási szokásaira vonatkozó adat – Változó Életkörülmények Adatfelvétel (VÉKA) (2005- )  nincs a fogyatékosok utazási szokásaira vonatkozó adat – Életmód és Időmérleg Adatfelvétel  nincs a fogyatékosok utazási szokásaira vonatkozó adat – A KSH Turizmus- és Szállásstatisztikai Osztályának adatgyűjtései  nincs a fogyatékosok utazási szokásaira vonatkozó adat

7 Lehetséges „lelőhelyek”(folyt.) II. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Főiskolai Kar – Társadalomtudományi Tanszék  nincs a fogyatékosok utazási szokásaira vonatkozó adat. Dr. Bánfalvy Csaba tanszékvezető úr 1995-ben vezetett egy kutatást („Életminőség 1995), amelynek keretében az ország 13 megyéjében és Budapesten mintegy 1700 fős rétegzett véletlenszerű minta kérdőíves megkérdezésével és számos magnós interjúval a családokban és az intézményekben élő felnőtt értelmi fogyatékosok életmódját és életminőségét kívánták megismerni. De abban nem szerepel konkrétan utazási szokásokra vonatkozó kérdés, csupán a „Mivel tölti szabadidejét?” kérdésre adott válaszokból (pl. 6. sétál, kirándul)következtethetünk valamelyest.

8 III. A fogyatékosok, a fogyatékos gyermekek illetve fiatalok helyzetével foglalkozó kutatók önálló kutatásai (pl. ELTE Társadalomtudományi Kar/Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék, Dr. Tausz Katalin, Dr. Darvas Ágnes kutatásai)  további kutatásokat igényel

9 Lehetséges „lelőhelyek”(folyt.) IV. A fogyatékos emberek ügyét felkaroló Szövetségek, Egyesületek, Alapítványok, illetve helyi fogyatékos szervezetek, intézmények.  nem tudnak ide vonatkozó kutatásról, kivéve a Kézenfogva Alapítványt, lásd:

10 Lehetséges „lelőhelyek”(folyt.) Jelentés a súlyosan-halmozottan fogyatékos embereket nevelő családok életkörülményeiről (Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2004, Szerk.: Bass László) A Kézenfogva Alapítvány megbízásából 2002 őszén és 2003 tavaszán a súlyosan-halmozottan fogyatékos embereket nevelő családok országos reprezentatív mintáján készült adatfelvétel elsődleges célja az volt, hogy a társadalmi beavatkozás legfontosabb irányaira felhívja a figyelmet: „Lehet és kell segíteni a családokat abban, hogy emberfeletti vállalásuk ne taszítsa őket a legmélyebb szegénységbe, lehet és kell tenni azért, hogy ezek a gyerekek fejlesztéshez, orvosi ellátáshoz juthassanak, hogy a fogyatékos gyermekek megmaradhassanak családjuk körében.”

11 Lehetséges „lelőhelyek”(folyt.) A kutatás kérdőívében 2 kérdést találunk a családok utazási szokásaira vonatkozólag: 30. kérdés: „Vannak-e a vizsgálati személy gondozására, nevelésére fordítandó különleges kiadásaik? Kb. mennyit költöttek erre tavaly: (a vizsgálati személy) gyógyszerére; orvosi kezelésére; segédeszközre; speciális élelmiszerre; pelenkára; gyermekfelügyeletre; fejlesztő foglalkozásra; NYARALÁSRA; (a vsz.) szállítására; egyéb:, kb. Ft/év. 33. kérdés: „Hol nyaraltak az elmúlt 2 évben? (több válasz is lehetséges) 0- sehol 1- saját hétvégi házukban 2- Mo.-on, rokonoknál 4- Mo.-on üdülőben, szállodában 8- külföldön 16 – egyéb: (Ha nyaraltak) Vitték-e magukkal a (vizsgálati személy)t?0-nem, 1-igen Összesen mennyi ideig nyaraltak? …….. napot

12 Lehetséges „lelőhelyek”(folyt.) Összegzés (In: Jelentés a súlyosan-halmozottan fogyatékos embereket nevelő családok életkörülményeiről (Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2004, Szerk.: Bass László) „A súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek száma ma Magyarországon tizenkétezer fő körül van, közülük mintegy hatezren családjuk körében élnek. E családok összetétele, szociális helyzete a gyermek születése előtt nem különbözik a magyarországi átlagtól, a gyermek születése után azonban életük gyökeresen megváltozik. Mindennapi megélhetésük szinte teljesen ellehetetlenül, a családok háromnegyed része a létminimum alatti jövedelmi szinten él. Az alacsony szintű anyagi támogatások is csak töredékükhöz jutnak el tájékozatlanságuk vagy a bonyolult és megalázó kérvényezési procedúra miatt.”

13 Lehetséges „lelőhelyek”(folyt.) V. Magyar Turizmus Zrt. – Kutatási Csoport Segítséggel élőkről kutatás, és szakdolgozatok  Végh Zsolt: A segítséggel élõk turisztikai lehetõségei Magyarországon; egy elképzelt turisztikai szolgáltatás bemutatása, In: Turizmus Bulletin 2004/4  A Fogyatékosok helyzete a turizmusban, a "más képeségû" embereknek van-e helye a turizmusban (Szakdolgozat, a Magyar Turizmus Zrt. Központjában fellelhető)  A sötétség vándorai: a látássérültek helyzete és esélyei Magyarországon (Szakdolgozat, a Magyar Turizmus Zrt. Központjában fellelhető)

14 Javaslatok Félstruktúrált kérdőíves adatgyűjtés végrehajtása a korábbi, hasonló témájú kutatások tapasztalataira alapozva (lásd: pl. Bánfalvy Csaba: Életminőség 1995, Kézenfogva Alapítvány és Bass László 2004-es Jelentése). Továbbá véleményem szerint a kérdőíves adatgyűjtés mellett szükség lenne egy mélyinterjús/életútinterjús kutatásra is (lásd: érintett populáció sajátosságai; egészében látnánk a fogyatékos személy életútját, illetve az őt nevelő/gondozó család történetét; fény derülhetne látens tartalmakra is; saját szavaikkal hitelesebb kép rajzolódna ki; előjönnének a „valódi” problémák).

15 Javaslatok (folyt.) A kérdőív összeállításánál esetleg igazodási pontok lehetnének az EUROSTAT által koordinált EU-SILC (Statistics on Income and Living Conditions), illetve az ahhoz kapcsolódó Változó Életkörülmények (reprezentatív lakossági felmérés, célja a társadalmi egyenlőtlenségek és kirekesztődés, valamint a szegénység vizsgálata) adatfelvételek.


Letölteni ppt "Görgőy Rita: Kutatási háttér Fogyatékos gyermekeket/fiatalokat nevelő családok életkörülményeire, illetve azon belül utazási szokásaira vonatkozó statisztikai/szociológiai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések