Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fogyasztóvédelem, védjegy, szabadalom Készítette: Budai Petra Gyuricza Andrea.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fogyasztóvédelem, védjegy, szabadalom Készítette: Budai Petra Gyuricza Andrea."— Előadás másolata:

1 Fogyasztóvédelem, védjegy, szabadalom Készítette: Budai Petra Gyuricza Andrea

2 Fogyasztóvédelem alapfogalmai   A fogyasztó   A termelt javak felhasználója   évi LXXXVI törvény fogyasztónak tekinti a megrendelőt, a vevőt és a felhasználót.   Az a személy, aki - gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül - árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, továbbá, aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje.

3 A fogyasztói jog   A fogyasztáshoz kapcsolódó jogi aktusokra vonatkozó jogi normák összessége a fogyasztók kifejezett védelmére szolgáló preventív és korrektív jogorvoslati szabályok. 1. normativista jogfogalom: célja a fogyasztás során felmerülő jogviszonyok szabályozása 2. fogyasztói magatartás racionalizálása szempontjából: célja a fogyasztók védelme, képviselete a jogi döntéshozatali folyamatban és a tájékoztatás. 3. protekcionista jogfogalom: a fogyasztók jogi védelmét célzó jogszabályok összessége.

4 A fogyasztói politika   A fogyasztók érdekeinek védelmére orientált állami beavatkozások célrendszere. Középpontjában a gyártók-forgalmazók és a fogyasztók érdekeinek harmonizálása áll az adott ország konkrét viszonyai között.   A fogyasztóvédelem: eszköz, amellyel vagy állami, vagy társadalmi bázison szerveződő intézmények a gyakorlatban megvalósítják a fogyasztóvédelmi politika célkitűzéseit.

5 Fogyasztóvédelem modelljei   Állami: (Skandinávia) állami finanszírozás, a teljes lakosság számára biztosított az érdekérvényesítés lehetősége, de fogyasztói politikát nem lehet elválasztani az államtól.   Szociális együttműködési: (Németország, Ausztria) a fogyasztóvédelem kialakításában a fogyasztók, gyártók, kereskedők, a tudomány képviselői, a szakszervezet és az állam vesz részt.   Magángazdasági (társadalmi): (Nagy-Britannia, Hollandia, Belgium) Önfinanszírozó társadalmi fogyasztóvédelmi szervezetek, államtól független.

6 A fogyasztóvédelem az EU-ban   Az Unió polgárai részére biztosítani kell, hogy fogyasztóként az egységes európai piacon, bármely tagállamban hozzájussanak a legbiz- tonságosabb árukhoz és szolgáltatásokhoz, valamint a legtisztességesebb tájékoztatáshoz.   Célok:   Fogyasztóvédelem magas szintjének megteremtése.   Jogi keretek kialakítása.   Fogyasztók tájékoztatásának egységesítése (pl: címkék).   A fogyasztók biztonságának megteremtése.

7   A fogyasztók alapvető jogai:   Az egészség és a biztonság védelme.   Védelem az eladók visszaéléseivel szemben.   Oktatás, felvilágosítás, kártérítési igény.   A fogyasztóvédelmi szövetségek véleményének kikérése.   Az EU-ban a fogyasztói érdekek védelme öt alapjogra épül:   a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme,   a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme,   a fogyasztói jogokról való tájékoztatás és azok oktatása,   a jogorvoslathoz, a kárigények érvényesítéséhez való jog, .  jog a fogyasztói érdekek képviseletéhez fogyasztói részvétellel.

8   Az Európai Bizottság az önálló Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságot 1995-ben hozta létre   Hatásköre folyamatosan bővült, ma:   6 Igazgatóság   27 osztály   640 szakértő   A Fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény külön rendelkezik a fogyasztóvédelem intézményrendszeréről, amely állami és önkormányzati szervekből, valamint társadalmi érdekképviseleti szerveződésekből áll.

9 Az állami fogyasztóvédelmi intézményrendszer   Az állami fogyasztóvédelmi intézményrendszerre vonatkozó szabályok meghatározzák a gazdasági miniszter, illetve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a területi felügyelőségek fogyasztóvédelmi törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatait.   A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál megtörtént a Központi Piacfelügyeleti és Információs Rendszer (KPIR) kiépítése.   A területi felügyelőségek és az NFH piacfelügyeleti szakemberei közös adatbázison dolgozhatnak, igénybe véve a rendszer szolgáltatásait. Emellett a rendszer tárolja a társhatóságoktól beérkező adatokat, és szükség esetén értesítéseket küld.

10 A társadalmi érdekképviseletek   A fogyasztóvédelmi törvény kiemelt szerepet tulajdonít a társadalmi fogyasztóvédelmi szervezeteknek, és széles körű tevékenységi körrel ruházza fel őket.   A civil szervezetek közül elsőként az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület foglalkozott fogyasztóvédelmi kérdésekkel.   Létrejött a fogyasztó-kapcsolati irodák országos hálózata, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a társadalmi szervezetek együttműködésével.

11 Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek   A fogyasztóvédelmi törvény is nevesíti a társadalmi szervezeteken keresztül történő fogyasztói érdekképviselet védelmét.   A civilek tevékenysége kiemelten fontos a hatósági feladatok ellátásának kiegészítése szempontjából, ugyanakkor önálló feladatvállalásaik olyan eredményeket is hozhatnak, amelyek állami eszközökkel nem feltétlenül érhetők el. (bojkott)   A hatósági ellenőrzések és a társadalmi szervezetek munkája mellett fontos és hasznos az olyan fórumok működése, ahol a felhasználók segítenek egymásnak a kérdések megválaszolásában és a problémák orvoslásában.   Minden megyében működik békéltető testület, amelynek célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében.

12 Védjegy   Olyan vizuális vagy audítiv megjelölés, amely áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére alkalmas és a jogi oltalom alapján a jogosítottnak kizárólagos rendelkezést (pl használati, értékesítési) engedélyt biztosít belföldön és/vagy külföldön.   Védjegy lehet szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű, szám ábra, kép, szín, színösszetétel, hang- vagy fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, és ezek kombinációja, ha   megkülönböztetésre alkalmas és grafikailag ábrázolható,   nem áll fenn a lajstromozásával szemben feltétlen kizáró ok (pl. általánosan használják az áru megjelölésére), vagy   viszonylagos kizáró ok (pl. más javára azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló védjegy már oltalmat nyert).   A védjegy funkciói:   Disztingváló funkció: megkülönböztet, segít a termékek közötti választásban   Garanciális funkció: biztosítékot, garanciát nyújt a minőséget illetően   Kompetitív funkció: a termék számára piaci versenyeszköz

13   A márka (trade-name) nem egyenlő a védjeggyel (trade-mark).   A márka a mindenkori legmagasabb minőségi szint hordozója.   A védjegy típusai   Szó-védjegy   Ábrás védjegy   Érvényességi köre szerint:   Fő   Tartalék   Felhasználás szempontja szerint   Offenzív: piacszerző   Defenzív (nem használjuk): piacvédő

14 Védjegy   Kapcsolatot teremt az áru és gyártója között. Tulajdonosának piaci helyzetét védi a konkurens gyártók ellen. Használata egyben értékét is növeli.   Feladata, hogy bizalmat ébresszen a fogyasztóban, hogy jó emlékei alapján később is a védjegyes terméket vásárolja. (Kiváló magyar termék)   "Védjegy" szóval a már az oltalmazott árujelzőt illetik, az oltalom elnyerése, azaz a lajstromozás (regisztráció) előtt "megjelölés" vagy "márkanév" elnevezéseket használják.   Újdonság nem feltétel, de fontos a megkülönböztető képesség, és hogy más hasonló védjegy ne legyen az adott piaci területen.   Ha sikeres a regisztráció, a lajstromozás, akkor kizárólagos jogot ad a védjegy használatára az adott országban.

15 Európai Uniós ”Közösségi Védjegy”   Nem egy nemzet területén, hanem az Unióban ad jogi oltalmat, mintha az Európai Unió egy ország lenne. Közösségi védjegybejelentést az OHIM-nál, azaz a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál lehet tenni   A bejelentési eljárás teljes díja félmilliós nagyságrendű, amelyet a védjegy megadásakor még számottevő regisztrációs illeték növel.   Az említett díj relatíve kedvező voltát mutatja, hogy ez kb. 3-4 magyar védjegybejelentés díjával.   E díjért a magyar piaci érték százszorosának megfelelő, 27 országra kiterjedő oltalmat kapunk.

16   A közösségi védjegyek regisztrációja közel másfél évet vesz igénybe, feltéve hogy semmilyen kizáró ok nem merül fel. A védjegy regisztrációja (megadása) a bejelentési napra visszaható hatályú, ezért igazából a bejelentés nap a fontos, nem a megadásé.   A védjegyeknek gyakorlatilag nincs végleges lejárati ideje. Az oltalom tetszőleges alkalommal meghosszabbítható újabb évekkel.   A védjegyeztetési eljárás valamennyi tagországra nézve megindul egyetlen bejelentési kérelem alapján, így nem kell tagállamonként külön megjelölést regisztráltatni. A védjegyek a csatlakozó új tagállamokra automatikusan kiterjednek.   Egyetlen negatívuma az eljárásnak, hogy amennyiben akárcsak egyetlen tagállamban kizáró ok merül fel, a megjelölés nem kaphat közösségi oltalmat. Ilyen esetekben a bejelentés nemzeti bejelentésekké alakítható át.

17 Védjegyfigyelés  Minél többet használjuk védjegyünket, annál nagyobb értéket képvisel. Ezt az értéket azonban nem elég jogi oltalommal megvédenünk, időnként vagy folyamatosan ellenőriznünk kell, hogy más nem használ-e hasonló nevet, logót engedélyünk nélkül.  május 1. után már arra is ügyelnünk kell, hogy más ne jelentsen be hasonló területen a miénkéhez hasonló védjegyet. A Magyar Szabadalmi Hivatal magánérdeknek tekinti, és már nem vizsgálja a korábbi védjegyekkel való ütközést. Ilyen esetben nekünk kell kezdeményezni a védjegyoltalom elutasítását vagy a már megadott védjegy törlését.  Védjegyünk engedély nélküli használatáról, azaz bitorlásáról minél előbb jobb tudomást szereznünk. Amennyiben a másik fél védjegyoltalmat szerzett volna a mienkéhez hasonló névre, akkor előbb azt a védjegyet kell töröltetni, és csak utána tudunk fellépni ellene.

18 Védjegykutatás   Mielőtt bevezetünk egy nevet a piacra, győződjünk meg arról, hogy az nem védett-e. A szabadalmi és védjegy irodák díj ellenében szakszerű kutatást vállalnak.   Kisebb pontossággal és szakszerűséggel magunk is meggyőződhetünk, hogy van-e már védendő nevünkhöz hasonló megjelölés oltalom alatt. Ehhez a különböző védjegyadatbázisokat látogassuk meg.   Magyar kutatáshoz az MSZH Pipacs adatbázis és az EU CTM adatbázis ajánlható.   A kutatáshoz szükség esetén segítséget nyújt a Magyar Szabadalmi Hivatal Ügyfélszolgálata is.

19 Európai Uniós ”Közösségi Design”   A közösségi design, azaz formatervezési mintaoltalom nem egy nemzet területén, hanem az Európai Unióban ad jogi oltalmat, mintha az Európai Unió egy ország lenne.   Közösségi formatervezési mintaoltalmi bejelentést az OHIM-nál, azaz a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál lehet tenni.   A maximális oltalmi idő 25 év. Az első ötéves oltalom négy alkalommal meghosszabbítható újabb 5-5 évvel.   A bejelentés nélküli minta az első forgalomba hozatalt követő 3 évig a törvény erejénél fogva is védett. Ez az oltalom jelentősen korlátozott, mert csak szolgai másolás ellen véd, továbbá igen nehéz a jogérvényesítés. A bitorló azt állítja, hogy neki is épp ez a forma jutott eszébe, ilyenkor nekünk kell bizonyítani, hogy tudhatott a mintánkról.

20 Védjegyoltalom   A védjegy, mint árujelző, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom.   Védjegyoltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet.   A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licencia) adjon.

21   Hogyan szerezhető védjegyoltalom Magyarországon?   A Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentéssel,   Európai közösségi védjegybejelentéssel,   Külföldiek számára nemzetközi bejelentéssel a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzőkönyv alapján is.   A Magyar Szabadalmi Hivatal továbbító hivatalként elvégzi a magyar bejelentők nemzetközi és a közösségi védjegybejelentéseinek a továbbítását is.   Védjegybitorlás miatt pert indíthat a bíróság előtt, követelheti például a bitorlás megállapítását, a bitorlás abbahagyását illetve a törvényben meghatározott egyéb igényeket támaszthat.   Az oltalom, amely a lajstromozással keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal és a bejelentéstől számított tíz évig tart. A jogosult kérésére további tíz-tíz éves időtartamokra megújítással meghosszabbítható.

22 Szabadalom  A szabadalom a találmányok jogi oltalmát biztosítja azáltal, hogy a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót teremt a termékek és technológiák piacán.  A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van a találmány szerinti megoldás hasznosítására, gyártására, forgalmazására  a szabadalmi oltalom időtartama és területi érvényessége nem korlátlan, az oltalom a szabadalmi bejelentés napjától számítva legfeljebb 20 évig lehet érvényes, és csak abban az országban, amelyben engedélyezték.

23  Találmány a védett műszaki megoldás, szabadalom pedig maga a jogi oltalom.  Szabadalmazható minden új (még sehol a világon nem került nyilvánosságra), feltalálói tevékenységen alapuló (szakember számára nem kézenfekvő), iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén.  Nem szabadalmazható többek között a megoldás, ha kizárólag szoftver, szervezési megoldás, tudományos elmélet, esztétikai megoldás.

24  A Magyar Köztársaságban érvényes szabadalmat vagy nemzeti- vagy európai- vagy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretein belül indított szabadalmi bejelentéssel lehet szerezni.  Külföldi jogszerzés a nemzeti hivataloknál tett bejelentéssel, az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) tagországai esetében ezen túlmenően európai úton is kezdeményezhető. A bejelentés közvetlenül vagy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretein belül nyújtható be.

25   Az oltalom az illetékes szerv előtt folyó engedélyezési eljárás eredményeképpen keletkezik.   A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak a szabadalmi oltalommal kapcsolatos egyéb eljárások is.   A belföldi, iparjogvédelemmel kapcsolatos jogvitás ügyekben megbízás vagy bírósági megkeresés alapján a Magyar Szabadalmi Hivatalban működő Iparjogvédelmi Szakértői Testület ad szakértői véleményt.   A nyilvánosságra hozott szabadalmi dokumentumok kutathatósága mindenki számára nyitott, a dokumentumok kutatásával a műszaki fejlődést elősegítő értékes információk nyerhetők.

26   Szabadalom vagy szabadalmi oltalom a legelterjedtebb oltalmi forma szellemi alkotások védelmére.   A szabadalommal az állam meghatározott időre kizárólagos jogokat ad a szabadalom jogosultjának a találmány tárgyára.   Találmánynak hívjuk magát a műszaki megoldást, szabadalomnak vagy szabadalmi oltalomnak a korlátozott ideig fennálló jogi oltalmat.   Új szervezési megoldásokra csak az USA-ban tudunk szabadalmi oltalmat szerezni.

27  Hogy mi a védett egy találmányon, azt nekünk kell meghatározni, az állam csak azt ellenőrzi, hogy az tényleg új-e.  Másfél évig a szabadalmi hatóság titokban tartja a találmányt, utána azonban közrebocsátja, hogy mindenki tanuljon belőle, és majd (pl. 20 év után) mindenki szabadon hasznosíthassa.  A szabadalomnak világszinten kell újnak lennie, de maga az oltalom mindig csak egy konkrét országra, hazai bejelentés esetén Magyarországra érvényes.  Nincs világszabadalom.

28   Az újdonság kutatását az egyes szabadalmi hivatalok leginkább a korábbi szabadalmi iratok, mint publikációk alapján végzik.   E tekintetben közömbös, hogy a szabadalmi irat érvényes-e vagy védve van-e az adott országban.   A kutatásnál a szabadalmi leírások csak mint publikációk érdekesek, bárhol is jelentek meg a világon.   Ez nem jelenti azt, hogy más szakcikkek ne kerülnének a kutatás előterébe, különösen a gyógyszeriparban, vegyiparban.   A műszaki információk %-a eleve csak szabadalmi iratokból ismerhető meg (szürke irodalom), és a többi nyilvánosságra került megoldást is többnyire szabadalmaztatták, így a legalaposabb szakirodalmi kutatás a szabadalomkutatás.

29 Nemzetközi szervezetek:  Szellemi Tulajdon Világszervezete: WIPO (ENSZ keretein belül működik)  Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT)  Európai Szabadalmi Hivatal: EPO  Nemzetközi Szabadalmi Információs Központ (INPADOC)

30 Üzleti titok (know-how)  Műszaki ismeret, amely átruházható, a köz részére közvetlenül nem hozzáférhető és nem szabadalmazott. (francia)  Műszaki, kereskedelmi és termelési-gazdasági ismeret, ill. tapasztalat, amely a gyakorlatban alkalmazható, nem áll törvényi oltalom alatt, és többnyire titkos. (német)  A magyar jog védi az üzleti titkot, amíg az közkinccsé nem válik.

31 Adatbázisok - fogyasztóvédelem  A Fogyasztóvédő és Érdekszövetség Alapítvány honlapján közli a „vevőbarát” és „nem vevőbarát” magyarországi cégek rövid jegyzékét.  Természetesen a startlapon is találunk fogyasztóvédelmi linkgyűjteményt:  A fogyasztók honlapján található egy címketár, mely sajátos tárgyszavakhoz rendeli a téma híreit (cikkadatbázis)  Mit, hol ne vásároljunk- adatbázis =33 =33  A Tudatos vásárló portálon elérhető, Cégmérce:  Biobolt-kereső: (részletes keresés is lehetséges)  E-szám adatbázis:http://www.tudatosvasarlo.hu/eszamhttp://www.tudatosvasarlo.hu/eszam

32

33 Adatbázisok - szabadalom  Magyar Szabadalmi Hivatal  Publikus IParjogvédelmi AdatbázisCSalád ia&a=hun\start ia&a=hun\start ia&a=hun\start  e-lajstrom:  jelszó:üzletiinfo)  Magyar Szabadalmi Hivatal Iparjogvédelmi Szakkönyvtár  

34 Adatbázisok - védjegy  Védjegy névellenőrzés tas.php tas.php tas.php  EU védjegykutatás &f=tradres1&id=6mctb6gvfo3ixh9k&portall ang=HU &f=tradres1&id=6mctb6gvfo3ixh9k&portall ang=HU &f=tradres1&id=6mctb6gvfo3ixh9k&portall ang=HU 

35 KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Fogyasztóvédelem, védjegy, szabadalom Készítette: Budai Petra Gyuricza Andrea."

Hasonló előadás


Google Hirdetések