Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ártatlanságra ítélve - gyermekkorú elkövetők a gyermekvédelmi és igazságszolgáltatási rendszer határán - Herczog Mária Gyurkó Szilvia Budapest, 2006. március.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ártatlanságra ítélve - gyermekkorú elkövetők a gyermekvédelmi és igazságszolgáltatási rendszer határán - Herczog Mária Gyurkó Szilvia Budapest, 2006. március."— Előadás másolata:

1 Ártatlanságra ítélve - gyermekkorú elkövetők a gyermekvédelmi és igazságszolgáltatási rendszer határán - Herczog Mária Gyurkó Szilvia Budapest, március 28.

2 I. A kutatás és eredményei

3 Előzmények és kutatási módszertan  Az elmúlt 5 évben közel azonos a gyermek és fiatalkorú elkövetők száma  Nagy társadalmi visszhang / média reakciók  Szakmai viták a korhatárról és a gyermekkori bűnelkövetés kezeléséről A bűnelkövetők, a fiatalkorú bűnelkövetők és a gyermekkorú elkövetők száma összes bűnelkövetőfiatalkorúgyermekkorú

4 1. kutatási fázis: háttérkutatás a nemzetközi tendenciák, szabályok és gyakorlat feltárására 2. kutatási fázis: együttműködésben az ICsSzEM-mel adatgyűjtés a gyermek- és fiatalkorú elkövetőkről [3. (tervezett) fázis: interjúk szakemberekkel, gyermekekkel] Célcsoport: gyermekjóléti szolgálatok – ennek okai Az adatgyűjtés előtt feltett kérdések: 1. Mi történik a nyomozás elrendelése és megszüntetése között (adatfelvétel, exploráció,)? 2. Sor kerül-e és milyen következménnyel jelentésre a rendőrség, iskola, gyermekjóléti szolgálat, jegyző, gyámhatóság részéről, (ki kinek, hogyan)? 3. Milyen következményekkel jár, ha a gyermekjóléti szolgáltató tudomására jut az elkövetés ténye (családgondozás, esetkonferencia, védelembe vétel, szakellátásba utalás)? 4. Milyen ismeretekkel bírnak, illetve milyen ismeretek hiányoznak a gyermekvédelmi ellátásban (szélesen értelmezve) az érintett gyerekek szükségleteire és az alkalmazható, hatékony segítségnyújtásra, beavatkozásokra vonatkozóan?

5 5. Hány gyerek, hová, milyen ellátásba és milyen időtartamban, milyen eredményességgel kerül be? 6. A későbbi fiatalkorú elkövetők közül hányan vannak a korábbi elkövetők és mi történt velük ennek megelőzésére? 7. Mi segített, vagy miért nem volt szükség segítségre azoknak az esetében, akik nem követnek el többé semmilyen bűncselekményt? 8. Van-e összefüggés a gyermekvédelmi rendszerben szolgáltatók működési feltételei és a gondozás színvonala között?

6 Eredmények  gyermekjóléti szolgálat küldte vissza a kérdőívet, amelyben településre vonatkozóan voltak adatok (69%-os válaszadás)  Legmagasabb visszaküldési arány: Komárom, Szolnok,Zala; legalacsonyabb visszaküldési arány: Pest, Szabolcs  A válaszadó szolgáltatók 2004-ben összesen gyermeket gondoztak, ebből et vettek védelembe  A gyerekjóléti szolgáltatók számára ismert kiskorú elkövetők száma: (nem mind 2004-ben követte el a szabálysértést/bűncselekményt). Az elkövetők 60%-a fiú, 27%-a lány (n.a.: 13%)  Összesen esetkonferenciát tartottak a szolgáltatók, ebből esetben gyerekkorú elkövető ügyében  Több, mint jelzés érkezett a szolgáltatókhoz 2004-ben, ebből vonatkozott elkövető gyermekre

7 Tapasztalatok  a gyermekjóléti szolgáltatók és a rendészeti igazgatás közötti együttműködés, információáramlás, a gyermekvédelmi jelzőrendszer működése nem problémamentes, nem kellően körvonalazottak az együttműködés szakmai keretei;  a személyi, tárgyi, anyagi erőforrás hiánnyal küzdő gyermekvédelmi szolgáltatók munkájának marginális részét jelenti a gyermekkorú elkövetőkkel való foglalkozás és nem kötődik össze a veszélyeztetettség, gondozás, megelőzés szakmai koncepció alapján;  az elkövetővé vált gyermekek és családjaik több, mint 70%-a ismert volt a gyermekjóléti szolgáltatók számára már az elkövetést megelőzően is – további vizsgálatot kíván, hogy miért nem volt ez elégséges a megelőzéshez;

8  a gyermekvédelmi jelzőrendszer legaktívabb tagjai elkövető gyermek esetén: rendőrség, oktatási intézmény, illetve a jegyző (bár ez utóbbi esetében az értesítés továbbítása a fő tevékenységük a rendőrségi, gyámhatósági jelzésekről);  az ellátórendszerben nem jelenik meg az elkövetővé vált gyermekek egy része (az ICsSzEM-OKri Kutatás adati szerint a gyermekkorú elkövetők megközelítőleg 15-20%- a). Nem tudjuk, hogy hol van a többi, történik-e velük valami?  az elkövetővé vált gyermekek nem szükségleteiknek megfelelő ellátásban részesülnek az elkövetést követően –a nyújtott szolgáltatás esetleges, nem korrelál az elkövetett cselekmény súlyával és típusával;  az elkövetővé vált gyermekek esetében legnagyobb arányban családgondozásra (63%) és védelembe vételre (24%) került sor – ennek módszertani vonatkozásairól és hatékonyságáról ez a vizsgálat nem tud számot adni;

9  az elkövetővé válás kockázati tényezői között az ellátórendszer tagjai legnagyobb arányban a család rossz társadalmi-szociális helyzetét, és a gyermek tanulási problémáit emelték ki;  adatgyűjtés problémái (az ellátórendszerben és a rendőrség-gyermekvédelmi rendszer között is);  a gyermekek demográfiai jellemzői nem különböznek a más kutatásból és a statisztikákból ismert jellemzőktől.  a vizsgálat egyik céljáról – a gyermekvédelmi koordinátorok alkalmazásának, tevékenységének hatásáról, eredményességéről nem sikerült adatokat nyernünk ebben a fázisban, részvételük további elemzést igényel.

10 II. A kutatás során figyelembe vett jogszabályok és a feltárt jogi anomáliák

11 Nemzetközi tendenciák, szabályok és gyakorlatok  „kiegyensúlyozott igazságszolgáltatási modell”: gyors, adminisztratív jellegű eljárás, alkalmazkodik az elkövető korához, személyes életkörülményeihez / veszélyeztetettségéhez  Felértékelődik a prevenció szerepe / a társadalom alrendszereinek (a közösségek) bevonása az eljárásba  „Látencia” (nem csak az elkövetésnél, hanem az eljárás végén is)

12 Az Európa Tanács 20. (87) számú ajánlása értelmében fiatalkorúaknál:  A szabadságelvonással járó büntetés kivételes kell, hogy legyen  Szélesíteni kell a szabadságelvonással nem járó következmények skáláját  Az elterelés és a mediáció beépítése a rendszerbe  Különös figyelmet kell fordítani az áldozatok kártalanítására és az eredeti állapot helyreállítására  Állami és civil intézményrendszer létrehozása az elkövetővé váló gyerekekkel, fiatalokkal való foglalkozásra

13 Releváns magyar szabályok  Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája  Az adatszolgáltatás tekintetében [Gyvtv.]  A gyermekvédelmi jelzőrendszerről és annak működtetéséről [Gyvtv. 17.§ (2) bek., 68.§, 23/2003. IM-BM együttes rendelet]  Az elkövetett cselekményekről[Sztv., Btk., Be.]  Az alkalmazható következményekről [Btk. 22.§ és az Fk. rendelk., Gyvtv. 15.§]

14

15 További adatok, eredmények: Kriminológiai Tanulmányok 43. szám


Letölteni ppt "Ártatlanságra ítélve - gyermekkorú elkövetők a gyermekvédelmi és igazságszolgáltatási rendszer határán - Herczog Mária Gyurkó Szilvia Budapest, 2006. március."

Hasonló előadás


Google Hirdetések