Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Igazságügyi Szolgálat tevékenységének ismertetése Tanári kézikönyv - diasor Szerző: Dr. Barna Barbara A „Kormányablak ügyintézők képzése” ÁROP-2.2.20.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Igazságügyi Szolgálat tevékenységének ismertetése Tanári kézikönyv - diasor Szerző: Dr. Barna Barbara A „Kormányablak ügyintézők képzése” ÁROP-2.2.20."— Előadás másolata:

1 Az Igazságügyi Szolgálat tevékenységének ismertetése Tanári kézikönyv - diasor Szerző: Dr. Barna Barbara A „Kormányablak ügyintézők képzése” ÁROP számú kiemelt projekt

2 Az Igazságügyi Szolgálat szakterületei Az Igazságügyi Szolgálat az igazságszolgáltatást támogató hatósági és szolgáltató típusú feladatokat lát el, így felel: a pártfogó felügyelői tevékenység; a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció); a jogi segítségnyújtási tevékenység (peres, illetve peren kívüli támogatás ügyek, jogi tanácsadás); valamint az áldozatsegítési tevékenység ellátásáért. Az Igazságügyi Szolgálat egyes szakterületeinek a szakmai felügyeletét a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal látja el.

3 Az Igazságügyi Szolgálat szervezeti felépítése Megyei/fővárosi Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat igazgató Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya Jogi Segítségnyújtó Osztály Áldozatsegítő Osztály Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Igazságügyi elnökhelyettes Kormánymegbízott

4 Szervezeti előzmények  Magyarországon 1970 óta létezik hivatásos pártfogói rendszer, amely kezdetben csak a fiatalkorú bűnelkövetőkre, majd 1975-től a felnőtt korú elkövetőkre is kiterjedt.  A évi intézményi reform során létrehozott Pártfogó Felügyelői Szolgálat egy szervezetbe integrálta a fiatalkorú és a felnőtt korú elkövetőkkel foglalkozó pártfogói tevékenységet.  A megyei/fővárosi szolgálatok a megyeszékhelyeken szerveződtek.  Pártfogó Felügyelői Szolgálat 2004-től új tevékenységgel és egyben új szervezettel, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálattal bővült.  január 1-jétől az áldozatsegítő szolgáltatással egészült ki a szolgálat tevékenysége.  január 1-jétől a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítással a korábbi megyei/fővárosi igazságügyi hivatalok szakigazgatási szervként integrálódtak a megyei kormányhivatalokba.

5 Tevékenységet meghatározó jogszabályok  Átfogó szabályozás  a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet  Pártfogó felügyelői tevékenység  A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény;  A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény;  A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló évi CXXIII. törvény;  A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló évi 11. törvényerejű rendelet;  A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet;  A büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvéd képesítési követelményeiről, díjazásáról és iratkezeléséről szóló 58/2007. (XII. 23.) IRM rendelet;  Jogi segítségnyújtás  A jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény;  A jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet;  A jogi segítők díjazásáról szóló 11/2004. (III. 30.) IM rendelet  A pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet  A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet.  Áldozatsegítés  A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló évi CXXXV. törvény;  Az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet.  A rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 17/2007. (III. 13.) IRM rendelet

6 A szakterületek által intézhető ügykörök 1. Pártfogó felügyelői szakterület:  pártfogó felügyelet végrehajtása;  közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése és ellenőrzése;  környezettanulmány készítése;  pártfogó felügyelői vélemény készítése;  utógondozás ellátása;  büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció) ellátása.

7 2011. évi pártfogó felügyelői tevékenység összesített ügyforgalmi adatai

8 1.1. A pártfogó felügyelet A pártfogó felügyelet célja:  az ügyészség vagy bíróság által alkalmazott intézkedés vagy büntetés próbaideje / tartama alatt,  az elkövető ellenőrzésével és támogatásával  csökkentse a bűnismétlés veszélyét  segítse a társadalomba való beilleszkedést. Magyarországon a pártfogó felügyelet járulékos jellegű, valamely más büntetéshez vagy intézkedéshez kapcsolódik. Sajátossága a magatartási szabályok megtartásának kötelezettsége:  jogszabályban meghatározott, általános magatartási szabály  az ügyész, illetve a bíróság által előírt külön magatartási szabály A pártfogó felügyelet végrehajtása egyéni pártfogó felügyelői terv alapján :  meghatározza a konkrét esetben elérendő célokat,  eszközeit,  veszélyeztető körülményeket.

9 1.2. A közérdekű munka büntetés végrehajtása A közérdekű munka büntetésre ítélt elkövető a bíróság döntése alapján minimum 42 óra, maximum 300 óra díjazás nélküli munkát végez a közösség javára. Pártfogó felügyelő feladata, a közérdekű munka végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati feladatok végzése:  lehetséges munkahelyek felkutatása,  együttműködésbe vonása,  a büntetés letöltésének szervezése, valamint  a végrehajtás folyamatának ellenőrzése. A büntetés-végrehajtási bíró feladata:  munkahely kijelölése,  az elkövető személyét érintő döntések meghozatala.

10 1.3. A környezettanulmány készítése A fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban kötelezően beszerzendő bizonyítási eszköz. A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő : megtekinti a terhelt lakóhelyét, iskolai, munkahelyi véleményt szerez be, meghallgatja a fiatalkorú terhelt törvényes képviselőjét, információt kér a gyermekjóléti szolgálattól, szükség esetén a fiatalkorút befogadó intézménytől. A környezettanulmány a terhelt életviszonyaira és életvitelére jellemző tényeket és körülményeket írja le.

11 1.4. A pártfogó felügyelői vélemény július 1-jétől bevezetett jogintézmény, az ügyész vagy a bíró felkérésére, a pártfogó felügyelő kvázi szakértői véleményt készít. Tartalma: a környezettanulmányban is megjelenő információkon túlmutatóan, értékeli az elkövetői magatartás személyes vonatkozásait, az elkövető cselekményhez való viszonyát, azokat a személyiségében megjelenő kockázatokat, amelyek újabb bűnelkövetéshez vezethetnek, javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály elrendelésére, különböző kezelő vagy megelőző programokon való részvételre.

12 1.5. Az utógondozás Célja: az ismételt bűnelkövetés megelőzése céljából, segítséget nyújtson a reintegrációhoz és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. A pártfogó felügyelő segít: a lakhatási kérdésekben, a munkahelykeresésben, iratok beszerzésében, egyéb hivatalos ügyek elintézésében, a szolgálattal együttműködő egyházi, karitatív vagy egyéb szervezetekhez irányíthatja, indokolt esetben kisebb összegű segélyben részesítheti. Jellemzői: a szabadulás várható időpontja előtt hat hónappal kezdődhet, a segítségnyújtás a szabadulás után is folytatódhat, ha azt a volt elítélt a szabadulás után kéri, az elítélt önkéntes kérelme alapján, és nem elrendelés útján végzett szakmai tevékenység. Az utógondozás másik, fontos területe a terhelt családjának felkészítése az elítélt visszafogadására.

13 1.6. A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció)  Helyreállító igazságszolgáltatás céljait megvalósító konfliktuskezelő módszer, amelyet a sértett és a bűncselekmény elkövetője között fennálló konfliktusok feloldása érdekében lehet alkalmazni.  Legfontosabb jellemzője, hogy a felek vitájában - a felek önkéntes beleegyezésével - egy semleges harmadik fél (mediátor, közvetítő) jár közben.  Feladata tisztázni a konfliktus természetét, mindkét fél számára kielégítő megoldás megtalálása.  A megegyezés feltételeiről és a megállapodás tartalmáról nem a közvetítő, hanem a felek döntenek. A mediátor irányítja a kommunikációt, így elősegítve a megállapodás létrejöttét.  A közvetítői eljárás alkalmazható bizonyos személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, ha a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, és az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett.  A mediáció több esetben kizárt, például, ha a bűncselekmény halált okozott, vagy ha az elkövető többszörös visszaeső.

14 A közvetítői eljárások bűncselekménytípusok szerinti megoszlása 2011-ben

15 2. A jogi segítségnyújtás évi LXXX. törvény Az intézményrendszer célja, hogy a szociálisan rászorulók számára olyan szolgáltatást biztosítson, amelynek keretében a támogatottak szakszerű jogi tanácsadást és eljárási jogi képviseletet kaphatnak. Feladatai:  tájékoztatás egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben,  biztosítja a jogi segítő (peren kívül) és a pártfogó ügyvéd (peres ügyek) igénybevételének lehetőségét,  határozattal dönt a támogatás engedélyezéséről és annak mértékéről, a kérelem elutasításáról,  már megállapított támogatás módosításáról, felülvizsgálatáról, visszavonásáról,  kérelem esetén a fizetési feltételek módosításáról.

16 A jogi segítségnyújtás igénybevételének rászorultsági feltételei 1. Peren kívüli: A) Állam viseli: - jövedelemre tekintet nélkül (pl. aktív korúak ellátása, közgyógy, hajléktalan, menekült) - 1 főre eső havi jöv. < nyudíjminimum - egyedülállónál < nyudíjminimum 150% - bűncselekmény áldozata < Ft B) Megelőlegezett (1 évre) -Havi nettó jöv. < Ft 2. Peres ügyekben: A) Állam viseli (ua.mint peren kívüli eseteknél, kivéve bcs. áldozata): + tárgyi költségmentes ügy + bíróság személyes költségmentességet engedélyezett + büntetőeljárásban a kiskorú sértett és magánfél helyett. B) Megelőlegezett (ua. mint peren kívüli eseteknél) + félnek tárgyi költségfeljegyzési joga van + bűncselekmény áldozata < Ft

17 Jogi segítségnyújtás fajtái a) peren kívüli segítségnyújtásként: jogi segítők által adott jogi tanácsadás és okiratszerkesztés; (Kizárt a támogatás pl. vám, hitelügyekben, ingatlan adásvételi szerződésekben.) b) polgári eljárásokban: pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása, c) büntető eljárásokban: sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete, pótmagánvádló személyes költségmentességének engedélyezése, és ennek keretében pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása – főszabályként – jogi segítők által. Az ügyfelek a jogi segítői névjegyzékből maguk választhatnak jogi segítőt. A névjegyzéket a KIH vezeti, a 3 évre szóló szolgáltatási szerződést is KIH köti meg.

18 Jogi segítségnyújtás tárgyak szerinti megoszlása 2011-ben

19 A jogi szolgáltatás igénybevétele A kérelmet az ügyfélnek – az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, illetékes megyei igazságügyi szolgálatnál kell személyesen benyújtania, vagy postán megküldenie. A kérelem előterjesztése illeték- és díjmentes. A peren kívüli jogi szolgáltatást a jogi segítői névjegyzékbe felvett jogi segítők (ügyvédek, közjegyzők, egyetemi oktatók, társadalmi szervezetek) nyújtják. A peres eljárásokban jogi képviseletet ellátó pártfogó ügyvéd csak ügyvéd és ügyvédi iroda, valamint az a társadalmi szervezet (alapítvány, kisebbségi önkormányzat, stb.) lehet, akinek van ügyvéd megbízottja. A szolgáltatás igénybevételét a támogató határozatban rögzített (1-3 hónap) határidőn belül meg kell kezdeni.

20 3. Az áldozatsegítés Célja: Az állam közvetlen segítséget tudjon nyújtani az áldozatoknak. Áldozat: a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és tulajdon elleni szabálysértés közvetlen és közvetett természetes személy sértettje. Az Áldozatsegítő Szolgálat feladatai: - tájékoztatás; - érdekérvényesítés elősegítése; - azonnali pénzügyi segély megállapítása; - állami kárenyhítés. A támogatások egy része alanyi jogon, másik része azonban csak rászorultság esetén jár. A hatósági eljárás és az igénybe vehető szolgáltatások egyaránt illeték- és díjmentesek.

21 Áldozatsegítés segítségnyújtási formái Segítségnyújtási formák TÁMOGATÁSOK TÁJÉKOZTATÁS Állami kárenyhítés Szolgáltatások Azonnali pénzügyi segély Érdekérvényesítés elősegítése ezen belül jogi segítségnyújtás Védett szálláshely

22 Az áldozatsegítő támogatások igénylése  A támogatások igénybevétele önkéntességen és a hatósággal való együttműködésen alapul.  Azonnali pénzügyi segély és állami kárenyhítés iránti kérelmet nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani személyesen vagy postai úton.  Érdekérvényesítés elősegítése és jogi segítségnyújtás formai megkötés nélkül kérhető.  Az ügyben eljáró szabálysértési vagy nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság által kiállított, a büntető- vagy szabálysértési eljárás adatairól szóló igazolás szükséges.  A kérelemhez szükség esetén a szociális rászorultságot igazoló dokumentumokat is mellékelni kell.

23 Az támogatások igénylésének határideje  Azonnali pénzügyi segélyért a bűncselekményt vagy tulajdon elleni szabálysértést követő öt napon belül lehet folyamodni.  Érdekérvényesítés elősegítése és jogi segítségnyújtás iránti kérelmet határidő nélkül lehet előterjeszteni.  Állami kárenyhítésért a bűncselekmény elkövetése utáni három hónapon belül lehet folyamodni.

24 Az azonnali pénzügyi segély célja


Letölteni ppt "Az Igazságügyi Szolgálat tevékenységének ismertetése Tanári kézikönyv - diasor Szerző: Dr. Barna Barbara A „Kormányablak ügyintézők képzése” ÁROP-2.2.20."

Hasonló előadás


Google Hirdetések