Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása."— Előadás másolata:

1 1 A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény módosítása

2 2

3 3 Az adó mértéke 8. § Az adó mértéke: - a z e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után - az adóalap 16 százaléka - ha e törvény másként nem rendelkezik, - összevont adóalapra, - különadózó jövedelmekre, és - egyéb jövedelmekre. Az adóalap miatt különböztetjük meg! Kivétel: - egyéni vállalkozó szja-ja, amely 500 millió Ft-os éves adóalapig 10 százalék, felette 19 százalék 10 százalék, felette 19 százalék - tartós befektetésből származó jövedelem hozama utáni adó hároméves lekötés elteltével, amely változatlanul 10 százalék.

4 4 Adóalap-kiegészítés 29. §  A z adó alapját az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél az adóalap-növelő tétel (27 %) hozzáadásával kell megállapítani ben még megmarad ben 50 százalék ban megszűnik  Különadózó jövedelmeknél nincs adóalap-kiegészítés.  Béren kívüli, béren kívülinek nem minősülő juttatások esetében 1,19-szorosa.

5 5 Adóalap-kiegészítés Különadózóknál kivétel:  A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szorosa, adója 16 százalék.  Nem pénzbeli nyeremény esetén az adó alapja a nyeremény piaci értékének 1,19-szorosa, adója 16 százalék, ezt a nyeremény kifizetője fizeti. Ez a szabály vonatkozik a bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára is (ezekre korábban a természetbeni juttatások adózási szabályai vonatkoztak).

6 6 Adóterhet nem viselő járandóság Adóterhet nem viselő járandóság fogalma megszűnik (3. § 72.), jellemzően átkerülnek az 1. számú mellékletbe, így adómentes többek között:  nyugdíj, baleseti járadék,  jövedelempótló járadék,  GYES, anyasági támogatás, gyermeknevelési támogatás,  nevelőszülői díj, ápolási díj,  szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része,  lakáscélú felhasználásra nyújtott vissza nem térítendő támogatást,  vendégtanár magyarországi foglalkoztatása,  felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója részére kifizetett ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, stb. Kivéve hallgatói munkadíj: munkaviszonyból származó jövedelem.

7 7 29/A-B § Családi kedvezmény 29/A-B § Adóalap kedvezmény mértéke:  Kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként - egy és kettő eltartott esetén Ft - három és minden további kedvezményezett eltartott esetén Ft. eltartott esetén Ft.  Kedvezményezett eltartott, eltartott fogalma (magzat)  Jogosultsági hónaponként jár  Megosztható: attól függetlenül, hogy év közben hogyan vették igénybe Új előírás: a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély ezentúl adóalap-kedvezményt érvényesíthet önmaga, mint kedvezményezett eltartott után.

8 8 Adójóváírás 33. §  Az adóévben megszerzett bér és az adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka.  Jogosultsági hónaponként legfeljebb Ft.  Éves szinten: Ft.  Teljes egészében akkor érvényesíthető, ha nem haladja meg az összes jövedelem a 2 millió 750 ezer forintot.  E fölött, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell a rendelkezésre álló éves keretet.  Évi 3 millió 960 ezer fölött teljesen megszűnik ben havi Ft, e Ft-ig (max eFt)

9 9 Adókedvezmények 42. § A kedvezmény legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet.  A kedvezmény legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet.  Sorrend: ( Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye, halasztott tandíj kedvezménye, legkésőbb 2015-ig) halasztott tandíj kedvezménye, legkésőbb 2015-ig) - Személyi kedvezmény: súlyos fogyatékos kedvezménye,minimálbér 5 százaléka/hó, és súlyos fogyatékos kedvezménye,minimálbér 5 százaléka/hó, és őstermelői kedvezmény: legfeljebb 100 ezer forint őstermelői kedvezmény: legfeljebb 100 ezer forint

10 10 Önkéntes pénztári és NYESZ-R kedvezmények 44/A-B. § Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári, valamint a nyugdíjelőtakarékosssági számlára tag által befizetett összeg után 20 százalék kedvezmény vehető igénybe (az eddigi 30 százalék helyett).  Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári, valamint a nyugdíjelőtakarékosssági számlára tag által befizetett összeg után 20 százalék kedvezmény vehető igénybe (az eddigi 30 százalék helyett).  Az önsegélyező pénztárban legalább két évre lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összegek után 10 százalékos adókedvezmény (adókiutalás) vehető igénybe már 2010-re is. (Erre korábban csak az egészségpénztárnál volt lehetőség.)  Ha az adókedvezmények érvényesítése utáni adója fedezetet nyújt a kiutalásra.

11 11 Adóbevallási kötelezettség 11. § (1)  Az adót adóévenként be kell vallani. Bármely esetben jogosult az összevont adóalapja adójának külön törvény szerint meghatározott részéről rendelkező nyilatkozatot adni.  Munkáltatói adómegállapítás nyilatkozat alapján, vagy  Önadózóként: - adónyilatkozat (első alkalommal a évi adókötelezettségről) - adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás - adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallás  Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége: - egyszerűsített adóbevallás és - adónyilatkozat lehetőségéről.  Bevallási késedelem bejelentése (Art.)

12 12 Adónyilatkozat 11/A. § 1. Adóbevallás helyett adónyilatkozat akkor tehető, ha: 1.) Adóbevallás helyett adónyilatkozat akkor tehető, ha:  kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet és a  levont adó(adóelőleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb 1000 forintnál, továbbá  nem alkalmaz tételes költségelszámolást,  nem kér adókiutalást, és  a bevételből levonást, a jövedelemből kedvezményt, adókedvezmény úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelőleg megállapításához adott nyilatkozatában kérte.

13 13 Adónyilatkozat 2. Adónyilatkozat akkor tehető, ha: 2.) Adónyilatkozat akkor tehető, ha:  kizárólag kifizetőtől szerzet bevételt, amely  kifizetésenként a 100 ezer forintot nem haladta meg, és  abból az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta, továbbá  nem alkalmaz tételes költségelszámolást,  nem kér adókiutalást,  a bevételből levonást,  a jövedelemből családi kedvezményt nem érvényesít, és  adókedvezményt sem vesz igénybe.

14 14 Adónyilatkozat 3. Adónyilatkozat akkor tehető, ha: 3.) Adónyilatkozat akkor tehető, ha:  egyrészt munkáltatóktól szerzett jövedelmet és a  levont adó(adóelőleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözet kevesebb 1000 forintnál, másrészt  kifizetőtől szerzett – kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó – bevételt, és abból az adót, adóelőleget a kifizető levonta, továbbá  nem alkalmaz tételes költségelszámolást,  nem kér adókiutalást,  a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt, adókedvezményt csak egy munkáltatónál és úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelőleg megállapításakor tett nyilatkozatában kérte, összes jövedelme nem haladja meg az adójóváírás jogosultsági határát, ill. adójóváírást nem érvényesített, nem érvényesít. Az 1000 Ft adókülönbözetet megfizetni nem kell, az adóhatóság nem utalja ki.

15 15 Adóelőleg-nyilatkozat 48. § (2)-(4)  Kifizetőnek nyilatkozat tehető: - önként, felszólításra, - esetenként, visszavonásig.  A kifizető tájékoztatási kötelezettsége: - a lehetőségekről, a jogkövetkezményekről.  Nyilatkozat tartalma: - kifizető felé: költség, költséghányad - munkáltató felé: adójóváírás, személyi és családi kedvezmény  A magánszemély 12 százalék különbözeti bírságot fizet, ha nyilatkozatában adójóváírást és adókedvezményt – a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére – jogalap nélkül kért, és emiatt 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözete keletkezett.  Nem kell nyilatkozni az adóterhet nem viselő járandóságról.

16 16 Fizetendő adóelőleg 49. § (1)-(2) A fizetendő adóelőleg az adóelőleg alap 16 százaléka.  A fizetendő adóelőleg az adóelőleg alap 16 százaléka.  Ezentúl nem kell külön szabályokat alkalmazni a rendszeres és nem rendszeres bevételre.  Levonható: adójóváírás, személyi kedvezmény.  Ha az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóelőleget és a magánszemély nyilatkozik arról, hogy az adóévben mástól nem szerez az összes jövedelmébe számító jövedelmet, akkor a jogosultsági határ felett is figyelembe veheti az adójóváírást.

17 17 ÚJ cím: egyes juttatások adózásának szabályai (XIII. fejezet) Kifizetőt terhelő adó 69. § A juttatások feltételeinek közös szabályai: - jövedelem a juttatás értéke, - a kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,19-szorosa, - ingyen vagy kedvezményesen juttatott érték: szokásos piaci érték, - a nem pénzben juttatott vagyoni érték, elidegenítéskori szerzési értéke, ami után az adót megfizették.

18 18 Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások 70. § E juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék szja-t fizetnie és 27 százalék Eho-t:  A kifizető által hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel.  A cégtelefon használata.  A csoportos életbiztosítás.  A reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része.  A reprezentációnak nem minősülő vendéglátás költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel.  Csekély értékű ajándék (minimálbér 10 százaléka, évi háromszor)  A kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás.  A minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás (szóróajándék).  A béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.

19 19 Béren kívüli juttatások 71. § A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék szja-t fizetnie, (eho nincs):  Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés  évente minimálbért meg nem haladó mértékben  Iskolakezdési támogatás  minimálbér 30 százalékáig  Munkáltató nevére szóló számla alapján, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet  Melegétkeztetés vagy fogyasztásra kész (hideg) étel értéke  havi Ft-ig, ideértve az utalványt is, adóéven belül utólag is  Széchenyi Pihenő Kártyára utalt összeg  Ft-ig  Munkáltató által finanszírozott internethasználat  havi 5 ezer forintig  Munkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára - önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg  max. min. bér 50 % - önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba átutal összeg  együtt max. min. bér 30 %  együtt max. min. bér 30 % - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg  minimálbér 50 %  Juttatás szövetkezet közösségi alapjából  minimálbér 50 %  Iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége  minimálbér két és félszerese.

20 20 Jogkövetkezmények 70. § (3) Ha kifizető rosszhiszeműen, jogszerűtlenül jár el, az adóalap 50 százalékának megfelelő mulasztási bírság szabható ki  a csekély értékű ajándék,  a rendezvénnyel-eseménnyel összefüggésben ingyen vagy kedvezményesen adott juttatás,  törvényi felhatalmazáson alapuló juttatás és  a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklám- vagy egyéb ajándék esetén.

21 21 Béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások E juttatások az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27 százalékkal bruttósított értékük után a magánszemély 16 százalékkal adózik. A magánszemély és a juttató tb-terheit a felek közötti jogviszony határozza meg. Ilyen juttatások például:  a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,  művelődési intézményi szolgáltatás,  a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék,nyújtott szolgáltatás,  a munkáltató által – minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban – meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,  sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás (utalvány is),  a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás,  a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás akkor, ha a kifizető a tb-nyugdíj-törvény szerint nem foglalkoztatója a juttatásban részesülőnek.

22 22 Kivétkiegészítés, személyes közreműködői díj kiegészítés 25. § (5)-(8)  Az egyéni vállalkozó a saját döntése alapján számolhat el vállalkozói kivétet, a társas vállalkozás is a döntése szerint számolja el személyesen közreműködő tagja díjazását  2010-re az úgynevezett tevékenységre jellemző kereset alapján kellett volna ezt tenniük.

23 23 Egyes külön adózó jövedelmek Vagyonátruházás  Megszerzésre fordított érték:  ráépítés, bővítés esetén az az összeg, amely az építő magánszemély vagy házastársa nevére szóló számlán szerepel, de legalább a beépített anyag értéke,  örökölt vagy ajándékba kapott ingatlan átruházása esetén az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték, ha azonban az illetéket a bevallásig nem szabják ki, akkor öröklésnél a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték, ajándékozásnál az eladásból származó bevétel 50 százaléka (önellenőrzés),  ha a szerzés illetékmentes, a hagyatéki eljárásban feltüntetett érték a szerzési érték, ajándékozásnál pedig az átruházásból származó bevétel 75 százaléka.

24 24 Egyes külön adózó jövedelmek Tőkejövedelmek:  Árfolyamnyereségből származó jövedelem - Örökléssel, ajándékozással szerzett értékpapír átruházásból származó jövedelem kiszámításakor megszerzésre fordított értéknek az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték minősül. - Ha ilyen még nincs, hagyatéki eljárás során feltüntetett érték. -Ha az szerzés illetékmentes, öröklés esetén szintén a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték, ajándékozás esetén pedig azt az igazolt szerzési értéket, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna (ilyen igazolt érték hiányában nulla). -Ha az szerzés illetékmentes, öröklés esetén szintén a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték, ajándékozás esetén pedig azt az igazolt szerzési értéket, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna (ilyen igazolt érték hiányában nulla).  Kamatadót kell fizetni a nyitott periódusú, szeptember 1-je előtt kötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-konstrukciók kamatára és a Szeptember 1-jét megelőzően kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó rendkívüli befizetés és annak kivonása révén az e befizetés hozamára is. (Korábban ezek mentesek voltak.)  Osztalékadó: megszűnik a tőzsdei papírok osztalékának kedvezményes (10 százalékos) adója. Az osztalékból származó jövedelem után minden esetben 16 százalékkal kell adózni.

25 25 Ingatlan-bérbeadás  A magánszemélynek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét – ha nem egyéni vállalkozóként bérbeadó – minden esetben összevont adóalapja részének kell tekintenie és önálló tevékenységből származó jövedelemként kell adóznia utána. Megszűnik a választási lehetőség az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem külön adózására.  Ingatlan-bérbeadó és szálláshely szolgáltató a 3 évnél régebben megszerzett ingatlanra is érvényesíthet értékcsökkenést.  augusztus 16-től adószám kiváltása nem kötelező.  Termőföld bérbeadás!

26 évi. CXXIII. törvény az adó- és járuléktörvények, számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról

27 27 Társasági adó évi. CXXIII. törvény módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvényt (Tao-tv.) kiegészült a 2. § (2) bekezdése k) ponttal Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) től Ú J A D Ó A L A N Y

28 28 Társasági adó Szokásos piaci ár meghatározásának módszere további két lehetőséggel kiegészült [Tao-tv. 18. § (2) bekezdés d), e) pont ] Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer azt a nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál Nyereségmegosztásos módszer Nyereségmegosztásos módszer amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben

29 29 Társasági adó 2010 Az adóalapot meg kell osztani naptári napok arányában I. félévi adóalap után 19 % vagy 50 millió forint adóalapig 10 % felette 19% az adókulcs I. félévi adóalap után 19 % vagy 50 millió forint adóalapig 10 % felette 19% az adókulcs II. félévi adóalap 250 millió forintjáig 10 % felette 19 % az adókulcs 2011 adóévben a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 % a társasági adó kulcsa 2013 adóévben a társasági adó a pozitív adóalap 10 %-a (19. §) Egyéni vállalkozókra is ugyanez vonatkozik!

30 30 Társasági adó Ellenőrzött külföldi társaságnak csak az a külföldi társaság minősülhet, amelyik nem fizet legalább 10 százalék társasági adónak megfelelő adót, vagy nulla vagy negatív adóalap esetén az adott államban előírt társasági adónak megfelelő adómérték nem éri el a 10 %-ot (korábban a 19 százalék kétharmadát). [Tao-tv. 4. § 11. pont] Hatályos

31 31 Társasági adó Csökkenti az adó alapot a - kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek nyújtott támogatás - kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek nyújtott támogatás -tartós adományozási szerződés alapján nyújtott támogatás (közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek - Magyar Kármentő Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás IGAZOLÁS (HATÁLYOS ) [Tao-tv. 7. § (1) bek. z) pont, 7. § (7) bek.]

32 32 Társasági adó Csökkenti az adó alapot a bejelentett részesedés - értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, - továbbá a bejelentett részesedés apportálásakor történő kivezetés következtében elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része feltéve, hogy a részesedést az adózó az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván. [Tao-tv. 7. § (1) bek. dz) pont] Hatályos

33 33 Társasági adó tőlhatályát veszti a Tao-tv. 2. § (4) bekezdés b) pontja 15.§ től hatályát veszti a Tao-tv. 2. § (4) bekezdés b) pontja 15.§ Megszűnik a külföldi szervezet társasági adó kötelezettsége. Ha a külföldi személy, szervezet december 31-éig belföldi illetőségű adózótól kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat kap, e jövedelme után 30 % társasági adót kell fizetnie.

34 34 Társasági adó Feltöltési kötelezettség 2010-ben 1046-os számú új nyomtatványon kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Nem kell alkalmazni ha az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétel nem haladta meg a 100 millió forintot december 16-át követően teljesítendő adóelőleg kiegészítésre – ideértve az eltérő üzleti évet választó adózó által teljesítendő adóelőleg kiegészítést is – alkalmazni kell. [Tao-tv. 26. § (10) bek.] Hatályos

35 35 Társasági adó Kettős adóztatás elkerülése Megszűnik a külföldről származó kamatjövedelem adómentessége. Ha a kettős adózást kizáró egyezmény a külföldön adóztatható jövedelemre a beszámítást írja elő, akkor a külföldön fizetett adó levonható a külföldről származó jövedelemre számított társasági adóból. Ha nincs kettős adózást kizáró egyezmény, csak a jövedelem után külföldön fizetett adó beszámítására lesz lehetőség. [Tao-tv. 28. § (2),(4) bek.] Hatályos

36 36 Sporttal összefüggő törvény A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi LXXXIII. törvény látvány-csapatsport labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong látvány-csapatsport labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong igazoláson szereplő összegig – döntés szerint – a támogatás adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezmény érvényesíthető igazoláson szereplő összegig – döntés szerint – a támogatás adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezmény érvényesíthető A Tao-tv.-t módosító szabályok csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. napon lépnek hatályba, ezt követően nyújtott támogatásokkal összefüggésben alkalmazhatóak. Sportesemény fogalma (Szja-tv.) MÉG NINCS HATÁLYBAN !

37 37 Adózás rendjéről szóló törvény Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában az Efo-tv.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségének elektronikus úton, adószám feltüntetése nélkül tesz eleget, melyet az adószám megszerzésétől számított 8 napon belül ismételten bejelenti [Art. 16. § (10) bek.]. Megszűnik az adóhatóság kötelező értesítése a törzsadatokról azon szervezetek esetében akik elektronikus ügyintézésre kötelezettek [Art. 17. § (8) bek.].

38 38 Adózás rendjéről szóló törvény Az adózó 15 napon belül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti a cégbírósághoz be nem jelentett 178. § 27. pontjában foglaltaknak megfelelő telephelyét [Art. 17. § (3) bek. h) ]. Nem kell bejelenteni a cégbejegyzésre kötelezett adózóknak a végelszámolással kapcsolatos adatokat [Art. 23. § (2) bek.]. Végelszámolás esetén is elrendelhető január 1-jétől új adó-ellenőrzési eljárás [Art. 128/A. § (4) bek.].

39 39 Adózás rendjéről szóló törvény Egyszerűsített felszámolás esetén tevékenységet záró bevallás, az ezt megelőző időszakra vonatkozó bevallás és a felszámoló által készített záróbevallás ellenőrzését az adóhatóság ezentúl a felszámoló által készített záróbevallásbenyújtását követő45 napon, de legfeljebb a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül köteles befejezni [Art. 92. § (4) bek.]. Egyszerűsített felszámolás esetén tevékenységet záró bevallás, az ezt megelőző időszakra vonatkozó bevallás és a felszámoló által készített záróbevallás ellenőrzését az adóhatóság ezentúl a felszámoló által készített záróbevallás benyújtását követő 45 napon, de legfeljebb a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül köteles befejezni [Art. 92. § (4) bek.]. Az adóhatóság a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt január 1-jétől folytathatja az adóellenőrzést a megkereséssel nem érintett kérdésekben [Art. 92. § (10) és 164.§ (10) bek.].

40 40 Adózás rendjéről szóló törvény január 1-jétől az adózó által feltárt új tény, körülmény alapján kizárólag abban az esetben van helye ismételt ellenőrzés elrendelésének, ha az új tény, körülmény korábban nem állt (jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott) az adózó rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott (jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott) [Art § (1) bek. b) - c) pont].

41 41 Adózás rendjéről szóló törvény A kapcsolt viszonyban álló, társaságnak nem minősülő felekre – tehát magánszemélyekre – is vonatkoznak a szokásos piaci ár megállapítási eljárás szabályai [Art. 132/B.§ (1) bek.]. Az adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha közzétett éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója – egészében vagy részben – nem felel meg a számvitelről szóló törvény előírásainak [Art § (1) bek. e) pont].

42 42 Számviteli törvény A módosító törvény november 16-án elfogadott számviteli törvényt érintő változásait a 2011-ben induló üzleti évre kell alkalmazni, azonban a vállalkozó döntése alapján 2010-ben indulóra is alkalmazható. Bővült azoknak az adózóknak a köre akik egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek (határértékek figyelembevételével) - zártkörűen működő részvénytársaságok, - külföldi székhelyű vállalkozás Mo.-i fióktelepei, - anyavállalatnak nem minősülő (NEM MAGYAR) konszolidálásba bevont vállalatok konszolidálásba bevont vállalatok

43 43 Számviteli törvény A Számv-tv. rendelkezése szerint a mérlegben az adatokat forintban kell megadni. A devizás tételeket mérlegfordulónapra vonatkozóan át kell értékelni. Ha a könyv szerinti érték és a mérleg fordulónapi árfolyamon számított érték különbözete összevontan jelentős, akkor azt tételesen könyvelni kell, ha nem jelentős, könyvelni nem kell. Számv-tv. 60. § (2) bekezdés ig hatályos ] [Számv-tv. 60. § (2) bekezdés ig hatályos ] január 1-től a devizás tételeket mérlegfordulónapra vonatkozóan, számviteli politikában meghatározott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.

44 44 Számviteli törvény Ha a devizás tételek értékelése kapcsán választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez devizaárfolyamot, akkor az adott napi jegyzett devizaárfolyamok küzül a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. Számviteli politikát ki kell egészíteni ha nem tartalmazza napi többszöri devizaárfolyam jegyzés esetén az alkalmazandó árfolyamot. [Számv-tv. 60. § (6) bek.]

45 45 Számviteli törvény Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében nem kell összegszerűen bemutatni az üzleti évre vonatkozó számviteli beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, az adótanácsadó által felszámított díjat, egyéb díjat. Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság kérésére köteles az összegeket bemutatni a vállalkozó. [Számv-tv. 96. § (5) bek.]

46 46 Számviteli törvény Éves beszámoló készítése esetén a nettó árbevétel bemutatása során nem kötelező a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket alapul venni [Számv-tv. 93. § (1)]. Ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése alól mentesített magyar anyavállalatnak közzé kell tennie a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont éves beszámolóját, akkor a közzététel magyar nyelven, de nem hiteles fordításban a beszámoló elfogadásától számított 60 napon belül kell közzétenni [Számv-tv. 93. § (1)].

47 47 Pénzügyi szervezetek különadója A pénzügyi szervezetek évben különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezettek ha július 1-jén már lezárt üzleti évi beszámolóval rendelkeznek.

48 48 Pénzügyi szervezetek különadója Pénzügyi szervezet különadó alapja évi beszámoló alapján különadó mértéke (%) Hitelintézet módosított mérleg főösszeg 50 milliárd Ft 0,15 felette 0,5 Biztosító korrigált díj 6,2 6,2 Egyéb püi. szervezet -pénzügyi vállalkozás kamateredmény díj- és jutalékeredmény 6,5 6,5 - befektetési vállalkozás korrigált nettó árbevétel 5,6 5,6 - tőzsde - tőzsde korrigált nettó árbevétel 5,6 5,6 - árutőzsdei szolgáltató korrigált nettó árbevétel 5,6 5,6 - befektetési alapkezelő nettó eszközérték és kezelt pénztári illetőleg egyéb portfólió vagyon 0,028 0,028

49 49 10P90. sz. új bevallás Benyújtási határidő A bevallást a pénzügyi szervezeteknek szeptember 30. napjáig kell benyújtaniuk elektronikusan. Fizetési határidő A bevallott különadót két egyenlő részletben kell megfizetni: szeptember december december 10. Melléklet csatolása a bevalláshoz A kötelezetteknek mellékletet kell csatolni PDF formátumban a bevalláshoz, melyben részletezik adóalapjukat.

50 50 ‘P90. sz. bevallás évi különadó bevallásának határideje március 10-e 2011-ben az adót négy egyenlő részletben kell megfizetni a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig. - március június szeptember december 10. Az első részletet a bevallással egyidejűleg március 10-ig kell megfizetni.

51 51 Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény változásai

52 52  Feltételes illetékmentességre jogosultság esetén a vagyonszerző közigazgatási hatósági, vagy bírósági eljárás kezdeményezése, illetve gépjármű, pótkocsi szerzése esetén nyilatkozik a feltételek fennállásáról.  Azokban az ügyekben, amelyekben az illetéket az állami adóhatóság állapítja meg, nyilatkozattételi kötelezettség nincs, mivel a feltételek fennállását a rendelkezésre álló adatok alapján az adóhivatal ellenőrzi.  A nyilatkozat elévülési időn belül pótolható.  Amennyiben a vagyonszerző jogosult lett volna az illetékmentesség alkalmazására, de illetéket mégis fizetett, akkor a megfizetett illetéket kérelmére az állami adóhatóság az adóvisszatérítés szabályai szerint visszatéríti. [Art. 43. § (6) bekezdésének változása!] Személyes illetékmentesség

53 53 4 éves feltételes illetékmentesség 1.  A változás öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illeték esetén egységes  Jelenlegi szabályozás szerint teljesített a feltétel, ha a lakóházépítésre nyitva álló határidő leteltét követően az építésügyi hatóság adóhatósági megkeresésre leigazolja a jogerős használatba vételi engedély meglétét  A módosítás szerint a még nem jogerős használatba vételi engedély is alkalmas az igazolásra, feltéve, hogy az később változatlan formában jogerőre emelkedik  Építésügyi hatóság igazolja [Art. 3. számú mellékletének G/1. pont változása]

54 54 4 éves feltételes illetékmentesség 2. Több telket érintő vállalás esetén:  Ha a vagyonszerző a telkeket utóbb egyesítette, az új telek esetében kell teljesülni a 10%-os beépítési kötelezettségnek. Ennek hiányában valamennyi telekre meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét.  Ha a telek utóbb megosztásra kerül, az adóhatóság csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyre a beépítési feltételek teljesülnek. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.

55 55 Kedvezményezett eszközátruházás  A mentesség igénybe vételéhez a 26. § q) pontjában felsorolt jelenlegi 5 feltételből a jövőben 4 feltételnek kell együtt teljesülni.  Hatályát veszti a 26. § qe) pontja, mely szerint az üzletágat átvevő társaság vállalja azt is, hogy az átvett eszközöket az illetékkiszabásra történő bemutatást követő egy éven belül nem idegeníti el.  Módosítással érintett a qb) pont: Az átruházott eszközöknek a pénzeszközök és pénzkövetelések összegével csökkentett értékében az ingatlanok és a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétek értékének aránya az átadáskor és az átadást legalább 6 hónappal megelőzően lezárt utolsó adóév utolsó napján nem haladja meg az 50%-ot

56 56 Fiatalok első lakáshoz jutása A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség keletkezésekor 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az adóhivatal a vagyonszerző kérelmére részletfizetést engedélyez:  a kérelemben megjelölt időtartamra,  de legfeljebb esedékességtől számított 12 hónapra  havonként egyenlő részletekben teljesítendő  pótlékmentes  nem kell igazolni, hogy az egyösszegű megfizetés aránytalanul súlyos megterhelést jelent

57 57 Közigazgatási eljárási illeték Hatályos rendelkezés:  ha egy beadványban több kérelmet terjesztenek elő és azok nem érintik más-más hatóság ügykörét, vagy ugyanazon hatóság más-más hatáskörét, az illetéket csak a legmagasabb tételű eljárást kezdeményező kérelem után kell megfizetni. Módosított:  ha egy beadványban több kérelmet nyújtanak be, akkor az eljárási illetéket kérelmenként kell megfizetni.

58 58 Illeték utólagos megfizetése  Az adópolitikáért felelős miniszter engedélyezi kérelemre, ha a gazdálkodó szervezet nyilatkozik, hogy a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban legalább 250 bírósági eljárást kezdeményezett  Az engedély egy évre szól, meghosszabbítását szintén az adópolitikáért felelős miniszter engedélyezi kérelemre  Előlegfizetési kötelezettség az engedély kiadását követő 15. napjáig, összegét az engedélyező határozatban közlik  Az engedély időtartama alatt keletkezett tényleges illetékfizetési kötelezettségről a lejáratot követő hó 15. napjáig bevallást kell benyújtani  A bevallott és az előlegként megfizetett illeték különbözete a bevallás benyújtásával esedékes  A jogosultak listáját a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján teszik közzé

59 59 Az illeték megfizetésének esedékessége, ügyintézési határidő  A fizetési meghagyás alapján fizetendő illeték a következő kivételekkel, a határozat jogerőre emelkedését követő 15. napon válik esedékessé  Az illetékelőleg a határozat közlésétől számított 30. napon válik esedékessé  Megállapított illeték és az illetékelőleg különbözete a közléstől számított 30. napon válik esedékessé.  Az illeték kiszabással történő megállapítása esetén a határozat meghozatalára nyitva álló, Art § (3) bekezdése szerinti határidő jétől 60 nap.

60 60 Hatályba léptetés  A módosító törvény illetéket érintő szakaszai január 1-jén lépnek hatályba.  A személyes mentesség feltételeiről szóló nyilatkozat megtételére, a közigazgatási illetékére, a kedvezményezett eszközátruházásra, a bírósági illetékre, az első lakáshoz jutók kedvezményére valamint az illeték esedékességére vonatkozó szabályokat a hatályba lépésük ( ) után keletkezett illeték ügyekben,  a 4 éves illetékmentességre vonatkozó rendelkezéseket már minden olyan ügyben alkalmazni kell, melyben a lakóházépítésre nyitva álló határidő a módosító törvény kihirdetését ( ) követően jár le.

61 évi XCIV. törvény az egyes ágazatokat terhelő különadóról

62 62 Adókötelezettség 1. Bolti kiskereskedelmi tevékenység: a TEÁOR’ 08 szerint a  45.1 ágazatba sorolt gépjármű kereskedelem, ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét,  ágazatba sorolt gépjármű alkatrész kiskereskedelem,  ágazatba sorolt motorkerékpár alkatrész kereskedelme, javítása, ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét,  ágazatokba sorolt kiskereskedelem

63 63 Adókötelezettség 2.  Távközlési tevékenység: az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása. Különadó köteles a távközlés minden módja (vonalas, mobilos, műholdas továbbítás), de nem különadó köteles a műsor- és tartalomszolgáltatás  Energiaellátó: a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló évi LXVII. törvény (Távhő tv.) 10. §-ának 1. pontja szerinti energiaellátó, ha a Távhő tv. szerinti energiaellátói minőségében végzett tevékenységéből származó, számviteli törvény szerinti nettó árbevétele az adóévet megelőző évben – a tevékenységét adóévben kezdő energiaellátó esetén az adóévben – eléri az összes, számviteli törvény szerinti nettó árbevétel legalább 5%-át Az energiaellátó teljes vállalkozási tevékenység különadó köteles!

64 64 Adóalany  Az e törvény szerinti adóköteles bolti kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó tevékenységet folytató jogi személy, az Art. szerinti egyéb szervezet, egyéni vállalkozó.  A külföldi illetőségű szervezet, magánszemély is, a belföldön, fióktelep útján kifejtett bolti kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó adóköteles tevékenysége vonatkozásában.  A adóévben az adó alanya az, aki október 1. napján vagy azt követően a évben bolti kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó tevékenységet végez.

65 65 Az adó alapja 1.  A bolti kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétel.  A bolti kiskereskedelmi tevékenység folytatása esetén az adóalapba tartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, a beszerzett áruk szállítójának nyújtott szolgáltatásból származó árbevétel, valamint e szállító által adott engedményből származó bevétel összege.

66 66 Az adó alapja 2.  A évi adó alapja az adóalany évi, bolti kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó tevékenységéből származó nettó árbevétele.  A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetében a évben kezdődő üzleti évében elért adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele.  Kezdő adóalany esetében a évben folytatott, e tevékenységből származó nettó árbevétele.

67 67 Adómérték 1. Bolti kiskereskedelmi tevékenység esetén:  az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,  az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,  az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,  az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%

68 68 Adómérték 2.  Távközlési tevékenység esetén az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%,  az adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5%,  az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5%,  az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5%.  Energiaellátó tevékenység esetén az adóalap 1,05%-a.

69 69 Kétszeres adóztatás elkerülése Ha az adóalany energiaellátó tevékenysége a bolti kiskereskedelmi tevékenység és/vagy a távközlési tevékenység szerint is adóköteles, akkor az ezen tevékenységek után kiszámított adóösszegek közül csak a nagyobbat kell megfizetni.

70 70 Kapcsolt vállalkozások adókötelezettsége  A Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy a bolti kiskereskedelmi és távközlési tevékenységéből származó nettó árbevételt tevékenységenként össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az adót kiszámítani.  Az így kiszámított adót a kapcsolt vállalkozások az árbevételük arányában osztják meg  Együttműködési kötelezettség

71 71 Bevallások  Az adóalany az adókötelezettségét az adóévet követő év 150. napjáig állapítja meg és vallja be a számú bevalláson  Adóelőleg bevallás: - az adóév 150. napjáig, - tevékenység megkezdését követő 15 napon belül  Nem kell adóelőleget bevallani az előtársaságnak  Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőlegbevallás benyújtási kötelezettsége nincs.

72 72 Adóelőleg 1.  ha az adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel alapján számított összeg,  ha az adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor a nettó árbevétel 12 hónapra számított összegének alapulvételével számított összeg,  jogelőd nélküli adóalany esetében az adóévre várható adó összege,  átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás napjáig elért, nettó árbevétel alapulvételével számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással létrejött adóalany a jogelőd vagyonából részesült.

73 73 Adóelőleg 2.  Az adóalany a évi adóelőlegét december 20-ig köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.  A évi adóelőleg összege az adóalany évi tevékenységéből származó nettó árbevételének alapján számított összeg.  A tevékenységét évben kezdő adóalany esetében, továbbá annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az esetében, akinek nincs december 20-ig beszámolóval lezárt utolsó üzleti éve, a évi adóelőleg összege a adóévre, illetve a beszámolóval le nem zárt üzleti évre várható adó összege.

74 74 Befizetés  Az adófizetési kötelezettséget a bevallás-benyújtására előírt határnapig,  Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig,  Jogelőd nélkül alakuló, és átalakulással létrejött adóalany esetében két egyenlő részletben, a bejelentkezéssel egyidejűleg és az adóév utolsó napjáig teljesíti.

75 75 Számlaszámok  APEH Bolti kiskereskedelmi tevékenység különadója bevételi számla 342-es adónem  APEH Távközlési tevékenység különadója bevételi számla 343-es adónem  APEH Energiaellátó vállalkozási tevékenységének különadója bevételi számla 344-es adónem A számlák megnyitása i hatállyal történik meg.

76 76 Hatályba léptetés  A törvény a kihirdetést ( ) követő 45. napon lép hatályba, vagyis én.  január 1-jén hatályát veszti azzal, hogy az adóalanynak a adóévre vonatkozó adómegállapítási, adóbevallási, adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségeit a december 31-én hatályos szabályok alapján kell teljesíteni.

77 A társadalombiztosítás ellátásaira és magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény módosítása

78 78 A Tbj-t érintő változásokat előidéző okok (1) évi változás magánnyugdíjpénztár tagokat érintő:  november 1-je és december 31-e közötti időszakban esedékes, a magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék.  november 1-je és december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék.  Korábbi időszakra történő pótlás, önellenőrzés esetén a korábbi időszak mértékeit kell alkalmazni. Ehhez igazodtak a 1008 és 1058-as bevallások.  Tagdíj-kiegészítést a változás nem érinti – továbbra is az érintett MP számára megnyitott tagdíj beszedési számlára kell bevallani és megfizetni.

79 79 A Tbj-t érintő változásokat előidéző okok (2) 2011-re vonatkozóan:  Szja tv. változásai  járulékszabályok egyszerűsítése érdekében a jövőre nézve megszűntetik a főállású vállalkozókra irányadó, a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabályait.

80 80 A Tbj-t érintő változásokat előidéző okok (3)  május 1-jétől hatályosak a társadalombiztosítást érintő új közösségi rendeletek, melyek alkalmazása közvetlenül a Tbj-ben történik.  A 883/2004/EK rendelet 13. cikk (5) bekezdése: „Tevékenység végzése két vagy több tagállamban” esetekben: (5) Az e rendelkezésekkel összhangban meghatározott jogszabályok alkalmazásában az (1)-(4) bekezdésben említett személyeket úgy kell tekinteni, mintha valamennyi tevékenységüket munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként végeznék, és összes jövedelmüket az érintett tagállamban kapnák.  A 987/2009/EK rendelet 21.cikk (1)-(2) bekezdése tartalmazza a munkáltató kötelezettségeit. Ezek a változások tették szükségessé a Tbj. bizonyos fogalmainak, rendelkezéseinek a módosítását, ezáltal biztosítva a közösségi rendeletek magyar jogszabályokban történő közvetlen alkalmazását.

81 81 Változások (1) Módosul a Tbj 2. § (5) bekezdése Kibővül a járulék-megállapítás levonás, befizetés és bevallási kötelezettség arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki a Magyar Köztársaság területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik. Foglalkoztató: nem minősül január 1-jétől az, aki biztosítottnak biztosítási jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat. (külföldi anyavállalat juttatásai) Járulékalapot képező jövedelem: szűkül a fogalom, de továbbra sem „szuperbruttósitott” a járulékalap. Kimaradt belőle Szja tv. 69. § szerinti természetbeni juttatás – e fogalom a Szja tv-ben megszűnt. „Visszakerült” az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj a 4. § k) 2. pontjából.

82 82 Változások (2) Szja tv-ben „megszűnik” a tevékenységre jellemző kereset fogalma – megszűnik a 4. § q) pont. Ezért Tbj. 62. § (2) bekezdés: Az adóellenőrzés során a Tbj december 31-én hatályos 27., 29. és 29/A. §-a alapján járulékfizetésre kötelezett terhére utólagos adómegállapítás keretében nem állapítható meg mulasztási bírság és adóbírság a tevékenységre jellemző kereset jogellenes megállapításával összefüggésben.

83 83 Változások (3) Minimálbér fogalma: bővült és pontosabbá vált, továbbá a korábbi évek januári járulékalap meghatározási problémája megszűnik. 1. a tárgyhónap első napján érvényes személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és 2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetében garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. 2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetében garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

84 84 Változások a biztosítottak körében (1)  A hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony is BIZTOSÍTOTT ISMÉT, s a hallgatói munkadíj is járulékalap.  A Szja tv-ben megszűnt az adóterhet nem viselő járandóság fogalma – nagy része – adómentessé vált, de a hallgatói munkadíj NEM – bár nevesítve nem szerepel a 24. §-ban, de munkaviszonynak tekintendő – Szja tv.: nem önálló tevékenység, Tbj, járulékalapot képez és a természetes személy biztosított.

85 85 Változás a biztosítottak körében: (2) A Tbj. 5. § (3) bekezdés eddigi meghatározása megszűnik: Külföldi anyavállalat juttatása nem eredményezi a biztosítási jogviszonyt. Helyébe: 3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.

86 86 Változik a biztosítás időtartamát szabályozó szakasz: 7. §. (1) A biztosítás - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. (2) bek. helyébe: A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép. Változtatás a Mt. rendelkezései miatti anomáliát szünteti meg: 78. § (1) A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. (2) A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.

87 87 Változnak a biztosítás szünetelésének okai 8. § Szünetel a biztosítás: a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha aa) a fizetés nélküli szabadság idejére gyes, gyed, gyet kerül folyósításra, vagy (jogosultság helyébe folyósítás került) ab) a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek („otthoni” kimaradt ) ápolása címén veszik igénybe. A törvény egyértelművé teszi, hogy a három évesnél fiatalabb gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt csak akkor nem szünetel a biztosítás, ha a munkavállaló gyermeke gondozása, ápolása miatt ellátásban részesül. A 8. § struktúrálttá vált, de a biztosítás szünetelésének további esetei változatlanok.

88 88 Változás a 11. § b) pontjában: A biztosítás nem terjed ki: b) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldinek minősülő, … bb) harmadik állam polgárára, ha kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát; Jelenlegi szabályok szerint harmadik országbeliek kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén korlátlan ideig mentességet élveznek. Ez a törvénymódosítás eredményeképpen 2 évre korlátozódik, a valódi, átmeneti jelleggel itt dolgozók továbbra sem válnak biztosítottá.

89 89 Mértékek változása (1) Magán-nyugdíjpénztári tagdíj őstermelő esetében: a) a január 1-je és január 12-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, a) a január 1-je és január 12-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, b) a január 13-a és december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.” b) a január 13-a és december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.” Ez a szabály a törvény kihirdetését követő napon november 20-án hatályba lépett. Ennek 2010-es hatályba léptetésére a utolsó negyedévében beadandó bevallás miatt van szükség.

90 90 Mértékek változása (2)  A nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra nő a tagdíj továbbra is 0 százalék.  A nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra nő, a tagdíj továbbra is 0 százalék.  Az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és - a nyugdíj- biztosítási járulékot is magában foglaló - 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,7 százalék nyugdíjjárulékot fizet, azaz a 7,2 % 7,7 %-ra nő.

91 91 Mértékekre vonatkozó ÁTMENETI SZABÁLY (3) A 10 % nyugdíjjárulékot a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy  a január 10-ig megszerzett, decemberi járulékalapot  képező jövedelmekre, amelyet a december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani,  még a december 31-éig hatályos rendelkezéseket – azaz 9,5 %-ot kell alkalmazni.

92 92 Mértékek változása (4.) Egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100 forint (napi összege 170 forint). A mérték az infláció mértékével megegyezően emelkedik.  Egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100 forint (napi összege 170 forint). A mérték az infláció mértékével megegyezően emelkedik.  A tb. ellátásra szóló megállapodás esetén 33,5 %-ról 34 %-ra.  Egyéni nyugdíj-járulék felső határa: Ft/nap, Ft/év. [A törvényjavaslatban még szerepelt a foglalkoztatót terhelő tb. járulék felső határának bevezetése, de az elfogadott törvényből kimaradt.]

93 93 Foglalkozató járulék fizetési kötelezettsége  A foglalkoztató az általa kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után fizet 27 % társadalombiztosítási járulékot, azaz megszűnt a minimálbér kétszeres utáni kötelezettség!  Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját (Tbj. 21. § b) pont): a Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás.  A Szja tv. 70. §-ában meghatározott „a béren kívüli juttatásnak nem minősülő jövedelem” után a kifizető csak 27 százalék ehot köteles fizetni, járulékot nem, a béren kívüli juttatást – Szja tv. 71. § - pedig csak szja terheli, más közteher nem!

94 94 Társas és egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége (1)  évben a érvényes előírás főállású vállalkozókra, hogy a járulékokat – főszabály szerint – legalább a tevékenységre jellemző kereset után kell megfizetni.  Az egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás érdekében január 1-től megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés.

95 95 Társas és egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége (2) Az új minimális járulékalap a következő:  az egyszeres minimálbér, illetve  középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén – a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonlóan – a garantált bérminimum összege.

96 96 Társas és egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége (3) Egyéni vállalkozók esetében is megszűnt a tevékenységre jellemző kereset kategóriája.  vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,  átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg,  evás egyéni vállalkozó esetében megszűnik a tényleges jövedelem fogalom, esetében a járulékalap a törvény szerinti minimálbér.

97 97 Társas és egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége (5)  Nem fizet munkaerő-piaci járulékot az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik - ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van.  Azaz az az egyéni és társas vállalkozó, akinek egyébként van munkaviszonya, de fizetés nélküli szabadság miatt az szünetel, főfoglalkozásúnak tekintendő!

98 98 Eljárási szabályok:  Az Szja tv. adóelőleg elszámolásával kapcsolatos rendelkezéseivel összhangba kerül a Tbj.: ha az egyéni járulék bármely okból nem vonható le, azt a foglalkoztató köteles megelőlegezni, és a munkavállalóval szembeni követelésként nyilvántartásba venni.  A jogsértések hatékonyabb megelőzése érdekében az ún. szívességi bejelentéseknél a törvény január 1-től rendelkezik: - bejelentő rosszhiszeműen olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, - magasabb összegű tb ellátások megszerzése érdekében rosszhiszeműen magasabb járulékot vallott be, - tb járulék, illetve a bevallott és a tényleges jövedelem különbözetére eső tb járulék nem igényelhető vissza.

99 99 Módosul az 56/A § (1): „Különös szabályok a járulékkötelezettségek teljesítésére”  A külföldi foglalkoztató (Magyarországon be nem jegyzett) is fizesse meg a magyar biztosított alkalmazottja után a járulékokat a magyar tb-rendszerbe. Járjon el a 2. § (5) bekezdés szerint: bejelentés, járulék-megállapítás, levonás, megfizetés.  Lehetőségek: - eljárhat az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselője útján, - saját maga közvetlenül is (be kell állami adóhatóságnál: foglalkoztatói minőségben a hatóság vegye nyilvántartásba.) - ha nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a bejelentést elmulasztja, általa foglalkoztatott biztosított teljesíti a bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget, viseli a járulékkötelezettség elmulasztása miatti következményeket (de nem: mulasztási bírságot, adóbírságot).  Egyszerűsített bejelentés, bevallás. Külön rendeletben szabályozva lesz.

100 100 Módosul az 56/A § (3)  Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására a) kirendelés - munkáltatók megállapodása alapján munkabérét, közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték, b) munkaerõ-kölcsönzés és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, bejelentés és nyilvántartás, valamint a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége a) pont szerinti amelyhez a munkavállalót kirendelték, b) pont szerinti belföldön bejegyzett kölcsönvevõt terheli. [56/A (4) bekezdése]

101 101 Egészségügyi hozzájárulás változások alapvetően a Szja tv. módosításaiból következnek

102 102  A kivét-kiegészítés, a személyes közreműködőidíj-kiegészítés után fizetendő 27 százalékos mértékű eho megfizetésével kapcsolatos rendelkezések január 1-vel hatályát vesztik. Ebből adódóan valamennyi ezzel összefüggő Eho tv-beli szabály is hatályát veszti vel.  Szintén hatályát veszti a 3. § (4) bekezdése: 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után.  Hatályukat vesztik: 3. § (6), (7), (8), (9) bekezdések.

103 103 További változások (1): A Szja tv. változásaival összefüggésben: -megszűnik a Szja tv. 73. §-a „Kisösszegű és egyéb kifizetések, egyösszegű járadékmegváltások” és - Szja tv. 74. §-a szerinti ingatlan bérbeadás különadózó jövedelemként történő adóztatása. Ezekből következően hatályát veszti, hogy 27 % eho terheli a külön adózó jövedelmek közül bc) az egyösszegű járadékmegváltásokat, bd) a kisösszegű kifizetéseket terhelő 27 % eho, marad a ba) és bb) alpont. Azonban a ba) alpont szövegezése igazodik a Szja tv. változásához: így január 1-től a különadózó jövedelmek közül 27 százalék eho csak: ba) a kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege (Szja tv. 70. §-a) bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem. Ugyanakkor az Eho 11. § (6) bekezdésébe bekerül: a kifizetõt terhelõ adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege utáni eho-t a személyi jövedelemadóval egyidejûleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

104 104 További változások (2):  A Szja tv. változása következtében az osztalékot terhelő adó 25 %-ról 16 %-ra csökken, kimarad az osztalékot terhelő szja mértékre történő utalás.  Az Eho tv. 5. § -ban szabályozot mentességi szabály kiegészül: bármely EGT-államban mûködõ, a tõkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minõsülõ tõzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelõlegnek) minõsülõ hozama.” Azaz annak ellenére, hogy az osztalékot egységesen 16 % szja terheli, s megszűnt a 10 %-os adókulcs az előzőekben leírt osztalékok után, ezt továbbra sem terheli 14 %-os eho.  A 3. § (3) bekezdés e) pontjában a Szja tv. 74. §-ra történő utalás kimarad, mivel az ingatlan bérbeadás különadózó jövedelemkénti szabályai megszűnnek.  Megszűnik az a kivételszabály, hogy az állandó lakóhely szerinti lakás mentesül az eho-fizetési kötelezettség alól. Az 1 milliós értékhatár megmaradt.

105 105 A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló évi CXXIII. törvény (Pftv.) módosításai

106 106 A törvényben végrehajtott módosítások okai:  Az Unió támogatási rendszere változik az Unió 2011-től induló új költségvetésének megfelelően. A támogatási rendszer változása következtében megszűnik a hátrányos helyzetű régiók eddigi formában működő uniós támogatási rendszere, valamint változás következik be a foglalkoztatási támogatásokban is.  VI. 28-án fogadta el az országgyűlés a évi LVIII. törvény a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, ezekre a törvény megfelelő helyein utalás történik.

107 107 Az uniós támogatási rendszer változásának hatásai (1):  Új támogatási formához kapcsolódó járulékkedvezmény: „A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény”  A támogatási rendszer változása: korábbi támogatási formák megszűnnek, meglévő támogatások részben módosulnak ezért a már meglévő és új támogatásokkal összefüggésben átmeneti rendelkezéseket születtek.  Megszűnik a gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek, települések foglalkoztatási támogatása.

108 108 Az uniós támogatási rendszer változásának hatásai (2):  A tartósan álláskereső fogalomból (1. § 9.) kikerül a START EXTRA szövegrész, és módosul a jogosultság feltétele: „6. § (1) Az Art. szerinti START EXTRA kártya kiváltására jogosult a) a START EXTRA kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontját megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, ha ötvenedik életévét betöltötte, stb … „ azaz a START EXTRA kártyás esetében január 1-jétől legalább 3 hónap álláskeresőként történő nyilvántartás szükséges csak.  A START PLUSZ, illetve a START EXTRA kártyát az igénylő legkésőbb december 31-éig válthatja ki, és ezek alapján a munkaadót legfeljebb december 31-éig illeti meg az e törvény szerinti járulékkedvezmény.

109 109 Átmeneti rendelkezések (új 17/A §-sal):  (1) A 8. §-ban, azaz hátrányos helyzetű térségben, START EXTRA kártyával rendelkező személy tekintetében - meghatározott foglalkoztatási kedvezmény igénybevételéhez a munkaügyi központtal január 1-jét megelőzően megállapodást kötött munkaadó a megállapodás érvényességi idejének lejártáig jogosult a járulékkedvezmény igénybevételére e törvény december 31-én hatályos rendelkezései szerint. MEGSZŰNŐ FORMA  (2) A 7. §-ban meghatározott foglalkoztatási kedvezmény igénybevételéhez (START EXTRA) e törvény december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell eljárni, ha a START EXTRA kártya kiváltásra jogosult személy a kártya iránti igényét december 31-éig benyújtja az állami adóhatósághoz. MEGSZŰNŐ  (3) A 8/B. §-ban meghatározott járulékkedvezmény a december 31-ét követően gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalók esetén alkalmazható. ÚJ FORMA

110 110 Új támogatási forma „A részmunkaidős foglalkoztatási kedvezményhez kapcsolódó kedvezmény”) (1) Feltételei: Gyermekgondozási szabadságról tér vissza a munkavállaló, s e szabadság alatt tgys-ben, gyes-ben vagy gyed-ben részesült, Közvetlenül visszatérését követően munkáltató egyszerre foglalkoztatja: -visszatérő munkavállalót és -a gyermekgondozási szabadság alatt a munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalót vagy - a gyermekgondozási szabadság lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztat munkavállalót MINDKETTŐT órás részmunkaidős keretben.

111 111 Új (8/B §) – további feltételek (2) További feltétel:  növeli az átlagos statisztikai állományi létszámát, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti. E járulékkedvezmény és egyébfoglalkoztatási célú járulékkedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.  Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után járulékkedvezmény csak, ha: a szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állásátkövetően a 2. pontban felsorolt feltételek legalább 1 évig fennállnak. Az egyéb feltételek fennállása esetén kedvezmény maximum 3 év.  Mindkét munkavállaló után 27 % társadalombiztosítási járulék helyett 20 százalékos mértékű tb. járulék. Összetétel: 18 % nyugdíjjárulék, 2 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 1 % természetbeni járulék, 0,3 % pénzbeli járulék, 0,7 % munkaerő-piaci járulék.  Járulékkedvezmény érvényesítése a START kártyásokhoz hasonló módon történik.

112 112 A vonatkozó Art. szabályokat érintő módosítások

113 113 Biztosítotti bejelentés (1) 16. § kiegészül egy új (4/A) bekezdéssel: rendezi az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti kötelezettséget: Ha a munkáltató az Efo. tv. szerint meghatározott foglalkoztatási létszám- és idő- korlátokat túllépi az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés feltárásától számított nyolc napon belül - a 16. § (4) bekezdésben előírt módon biztosítottként - jelenti be. Nem kell a alkalmazni a szabályt akkor, ha az akit a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett, de a munkát nem vette fel és munkavégzés Ha a munkáltató az Efo. tv. szerint meghatározott foglalkoztatási létszám- és idő- korlátokat túllépi az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés feltárásától számított nyolc napon belül - a 16. § (4) bekezdésben előírt módon biztosítottként - jelenti be. Nem kell a alkalmazni a szabályt akkor, ha az akit a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett, de a munkát nem vette fel és munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor.

114 114 Biztosítotti bejelentés: (2)  Előtársaság alapító okirat keltétől cégbejegyzési kérelem benyújtásáig nem rendelkezik adószámmal – Efo. tv-ben előírt bejelentési kötelezettségének (‘1042E) adószám feltüntetése nélkül elektronikus úton tehet eleget.  Adószám megszerzésétől számított 8 napon belül: ismét bejelentési kötelezettség.  Feltüntetendő: adószám, korábbi bejelentése adóhatósági iktatószáma.

115 115 Bevallás (31. §)  Art. 31.§ (2) bekezdés 23. pontja tartalmazza a START kártyával rendelkezők által érvényesített járulékkedvezmény miatt adott adatszolgáltatás új támogatási formára történő utalást, illetve az azzal kapcsolatos adatszolgáltatást.  Adatot szolgáltat munkáltató: „…valamint a külön jogszabály szerint gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és az ő gyermekgondozási szabadságának időtartama alatt munkakörében foglalkoztatott vagy gyermekgondozási szabadságának lejártát követően a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása után a foglalkoztatót terhelő kedvezményes társadalombiztosítási járulék összegéről.

116 116 Adatszolgáltatás (1) A Tbj. 56/A § (4) bekezdése szerinti kötelezett [Magyarországi foglalkoztatásra kirendelt, illetve mukaerő-kölcsönzés keretében Magyarországon foglalkoztatott biztosított esetében a) akihez kirendelték, b) eset: belföldön bejegyzett kölcsönvevőt] által az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásban közölt adatok alapján az állami adóhatóság adatot szolgáltat: -Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv; -magánnyugdíjpénztár, -egészégbiztosítási szerv, -állami foglalkoztatási szerv és munkaügyi hatóság -állami foglalkoztatási szerv és munkaügyi hatóság felé. [52. § (7) bekezdés d), db)dc), dd)]

117 117 Adatszolgáltatás (2)  A bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig nyugdíjfolyósító szerv részére elektronikus úton hivatalból átadja a nyugdíjas státusszal rendelkező magánszemélyre vonatkozó tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező összesített jövedelmi adatokat ahhoz az időponthoz igazodva, amikor Tny. tv. 83/B. §- ában meghatározott éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát) a jövedelme meghaladja.  Hivatalból átadja a Szja tv. hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó-bevallásban bevallott, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által az eva-bevallásban bevallott nyugdíjjárulék alapját és összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére az adóévet követő év augusztus 31. napjáig. Szja tv. hatálya alá tartozóról eddig is volt adatközlés, az evás kiegészítő tevékenységűről „elfeledkeztek”.

118 évi CXXIII. törvény az adó- és járuléktörvények, számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról

119 119 Az általános forgalmi adó évi CXXIII. törvény január 1-jei hatállyal módosítja az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvényt (Áfa tv.) Termék értékesítése Az Áfa tv. 12. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Nem áll be az ellenérték fejében teljesített termékértékesítéshez fűződő joghatás, ha: → a gáz Közösség területén levő földgázrendszeren vagy → bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli, a hő- vagy hűtési energia hő- vagy hűtési hálózaton keresztüli, → valamint a villamos energia értékesítésére a 34. vagy 35. § alkalmazandó.

120 120 Teljesítés helye termék értékesítése esetében I. [Áfa tv. 34. és 35. §-a] Ha adóalany-kereskedő részére: a)gáz Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli, b) hő- vagy hűtési energia hő- vagy hűtési hálózaton keresztüli, valamint c) villamos energia értékesítése történik, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol az adóalany-kereskedő gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

121 121 Teljesítés helye termék értékesítése esetében II. Adóalany-kereskedő: aki (amely) gáz, hő- vagy hűtési energia, valamint villamos energia továbbértékesítésével főtevékenységként foglalkozik, és akinek (amelynek) saját felhasználása (fogyasztása) e termékekből elhanyagolható mértékű. ■ Ha nem adóalany-kereskedő részére történik az előbbi termékek értékesítése közül bármelyik, akkor a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a beszerző azt ténylegesen felhasználja (elfogyasztja).

122 122 Teljesítés helye termék értékesítése esetében III. Ha a beszerző ezeket a termékeket egészben vagy részben nem használja fel, a fel nem használt termék tényleges felhasználási helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a beszerző: → gazdasági céllal letelepedett, → gazdasági célú letelepedés hiányában pedig azt a helyet, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

123 123 A teljesítés helye szolgáltatás nyújtása esetében I. [42. § módosul] Adóalany részére nyújtott olyan szolgáltatások esetében, amelyek kulturális, mûvészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre való belépést biztosítják, ideértve az elõbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is, a teljesítés helye az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik.

124 124 A teljesítés helye szolgáltatás nyújtása esetében II. A 43. § (1) bekezdése kiegészül a d) ponttal Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a ► kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások, ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat ténylegesen teljesítik.

125 125 A teljesítés helye szolgáltatás nyújtása esetében III. [46. § (2) bekezdés h) pont] → a Közösség területén levő földgázrendszerhez vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózathoz, hő- vagy hűtési hálózathoz, villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás, → egyéb hozzáférés biztosítása, valamint → ilyen rendszeren, hálózaton keresztül földgáz, hő- vagy hűtési energia, → valamint villamos energia szállítása (átvitele),elosztása, → továbbá más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások esetén teljesítés hely az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez a Közösség területén kívül van

126 126 Az adó alapjának utólagos csökkenése I. Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is [77.§ (2) bekezdés b) pontja helyébe], ha ● a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése → akár az ügyletben érintett bármely félnek felróható okból, → akár a tevékenységi körükön kívül eső elháríthatatlan okból meghiúsul (pl. természeti katasztrófa), ► és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, ► vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik.

127 127 Az adó alapjának utólagos csökkenése II. Az Art. 8. számú mellékletének 3. A) pontja helyébe: A korrekció összegét arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a terméket beszerző, illetve szolgáltatást igénybe vevő személy az Áfa tv. 77. §-a szerinti utólagos adóalap csökkenés esetén a korrekció összegéről értesítést kapott.

128 128 Az adó alapjának utólagos csökkenése III. Alkalmazási feltétele [78. §]: kiegészül a (4) bekezdéssel, mely értelmében: → a (3) bekezdést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az adó alapjának utólagos csökkenése azért nem eredményez fizetendő adó-csökkenést, mert az ügylet – e törvény rendelkezései szerint – mentes az adó alól. (Pl.: közösségi adómentes termékértékesítésnél utólag adott árengedmény esetén nem szükséges az önellenőrzés)

129 129 Az adó alóli mentesség I. [85. § a (6) bekezdéssel egészül ki] a) Együttműködő közösség: aa) az együttműködő közösség leendő tagjai által a közös cél elérésére, a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott polgári jogi társaság, amelynek kizárólag e cél elérésére szolgáló adóalanyisága valamennyi szerződő fél közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelmére az állami adóhatóság engedélyével, annak jogerőre emelkedésének napjával jön létre, vagy ab) az a személy, szervezet, aki (amely) egyébként adóalany. b) Együttműködő közösség tagja: az a személy, szervezet, aki (amely) az a) pont → aa) alpontja szerinti együttműködő közösséget létrehozó polgári jogi társaság tagja, → ab) alpontja szerinti együttműködő közösséggel névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszonyban áll.

130 130 Az adó alóli mentesség II. [85. § (1) bekezdés p) pont] Mentes az adó alól, a közös cél elérése érdekében együttmûködõ közösség által, a közös cél elérésére nyújtott szolgáltatás az együttmûködõ közösség tagjának, feltéve, hogy: → az együttműködő közösség tagja nem adóalany, vagy a szolgáltatás igénybevétele során nem adóalanyi minőségében jár el, vagy → a szolgáltatás igénybevétele az együttműködő közösség adóalany tagjának kizárólag olyan, az a)–o) pont vagy a 86. § (1) bekezdése szerint mentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében történik, amelyhez kapcsolódóan az együttműködő közösség adóalany tagját adólevonási jog egészben vagy részben nem illeti meg, továbbá

131 131 Az adó alóli mentesség III. [85. § (1) bekezdés p) pont] Kiegészül: → az ellenérték, amelyet az együttműködő közösség kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben felmerült igazolt költség, valamint → az ellenérték göngyölített összege nem haladja meg azt a vagyoni hozzájárulást, amelyet az együttműködő közösség tagjának kell a közös cél elérése érdekében az együttműködő közösségnek rendelkezésre bocsátania.

132 132 Az adó alóli mentesség IV. Az Áfa tv. a 85.§ után 85/A.§-sal egészül ki Az együttműködő közösség: → tagjai számának folyamatosan el kell érnie legalább a kettőt → tagja csoportos adóalanyiság esetén csak a tagok által kijelölt képviselő lehet → úgy kell tekinteni, mint akinek gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön → a közösségnek és tagjainak nyilvántartást kell vezetniük, amely alkalmas a 85.§ (1) bekezdés p) pontjában meghatározott szolgáltatás nyújtásának, igénybevételének az egyéb tevékenységektől való egyértelmű, megbízható és maradéktalan elkülönítésére → tagjai felelősek a közösséggel együtt a 85.§ (1) bekezdés p) pontja alapján keletkező kötelezettségek teljesítéséért.

133 133 Az adó alóli mentesség V. Az Áfa tv. a 85.§ után 85/A. §-sal egészül ki Az állami adóhatósághoz benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell: ▪ a közös célt, amely elérésére a közösséget létrehozni kívánják, ▪ a kijelölt képviselőt, aki a jogokat és kötelezettségeket gyakorolja, ▪ a képviselő beleegyező nyilatkozatát a képviselés vállalására, ▪ tagonként a tag nevét, címét, adószámát (vagy) egyedi azonosításra szolgáló jelét, ▪ a nyilvántartási rendszer bemutatását, ▪ kötelezettségvállalást a kötelezettségek teljesítésére. Csatolni kell: → a polgári jogi társaság létesítéséről szóló szerződés hiteles másolatát.

134 134 Az adó alóli mentesség VI. Az Áfa tv. a 85.§ után 85/A. §-sal egészül ki Az együttműködő közösség adóalanyisága az állami adóhatósági engedély visszavonásával szűnik meg. Az engedély visszavonása, ha: ▪ a közösség bármely tagja kéri, ▪ a képviselő a képviseletet a továbbiakban nem vállalja, és az új képviselő haladéktalan kijelölése és bejelentése nem történik meg, ▪ ha a tagok száma folyamatosan nem éri el a kettőt, ▪ a nyilvántartási rendszer bemutatását, kötelezettségvállalást az adóalanyiság időszakában nem teljesítik, ▪ a közös cél, amelynek elérésére az együttműködő közösség létre jött, meg valósult, vagy annak meg valósítása többé nem lehetséges, ▪ a tagok által létrehozott polgári jogi társaság megszűnik.

135 135 Az adó alóli mentesség VII. Az Áfa tv. a 85.§ után 85/A. §-sal, az Art. 22/B.§ -sal egészül ki Adóalanyiság esetében az adóalany köteles az együttműködő közösség létrehozásával egyidejűleg az állami adóhatóságnak írásban: → bejelenteni a közös célt, az együttműködő közösség tagjainak nevét, címét és adószámát, adószám hiányában pedig egyedi azonosításra szolgáló jelét; továbbá → bemutatni a nyilvántartási rendszerét, → nyilatkozni mind a maga, mind a tagok nevében arról, hogy teljesítik a tagok számára vonatkozó feltételeket, a kötelezettségvállalást, → a kötelezettségek teljesítésére – ideértve megszüntetést is – az Art. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

136 136 Adó alóli mentesség termék importja esetében I. [Áfa tv. 93. § (1) bekezdés g) pontjának módosítása] Mentes az adó alól a termék importja: ► az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, valamint olyan szervezet által, → amelyet az Európai Közösségek hozott létre, és amelyre vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, április 8. napján kelt jegyzőkönyv;

137 137 Adó alóli mentesség termék importja esetében II. [Áfa tv. 93. § (1) bekezdés g) pontjának módosítása] ► egyéb, a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, illetőleg annak tisztviselője által a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményéről szóló nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint, → feltéve, hogy az előzőekben említett nemzetközi szerződés a vám és/vagy a termékek, szolgáltatások árába (díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók elengedéséről vagy visszatérítéséről rendelkezik.

138 138 Adó alóli mentesség termék importja esetében III. [Áfa tv. 93. § (1) bekezdés l) pontjának módosítása] Mentes az adó alól: ► a gáz → földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli vagy → gázszállító tartályhajóból földgázrendszerbe vagy upstream csővezeték-hálózatba betáplált importja. A 93. § (1) bekezdés n) ponttal egészül ki: Mentes az adó alól: ▪ a hő- vagy hűtési energia hő- vagy hűtési hálózaton keresztüli importja.

139 139 Adó alóli mentesség termék importja esetében IV. [Áfa tv. 95. § (2) bekezdés módosítása] Az adómentes termékimport lebonyolításához az importálónak a termék szabadforgalomba helyezésekor meg kell adnia: ▪ közösségi adószámát, valamint ▪ megfelelõ okirat bemutatásával valószínûsítenie kell az adómentesség feltételének teljesülését úgy, hogy abból kitűnjön a Közösség valamely más tagállamában adófizetésre kötelezettként nyilvántartásba vett beszerzõ neve, címe és az az adószáma, amely alatt adót kell fizetnie e tagállam joga szerint.

140 140 Adó alóli mentesség termék Közösség területén kívülre történő értékesítésével azonos megítélés alá tartozó ügyletek esetében I. Az Áfa tv § (1) bekezdés b) pontjának módosítása értelmében mentes az adó alól a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az: → az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, valamint → olyan szervezet részére történik, amelyet az Európai Közösségek hozott létre, → egyéb, a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy képviselete hivatalos céljára, személyes célra pedig a nemzetközi szervezet vagy képviselete tisztviselőjének részére történik.

141 141 Adólevonási jog korlátozása alóli kivételek I. [Áfa tv § (2) bekezdése kiegészül] A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható abban az esetben is, ha az adóalany a motorbenzint (kísérleti fejlesztés keretében ) igazoltan a környezetet jobban kímélő motorokkal kapcsolatos technológiai fejlesztéshez használja fel, és ha van áfa köteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás.

142 142 Adófizetésre kötelezett I. [Áfa tv § (1) bekezdés g) pontja kibővül, illetve h) ponttal egészül ki] Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti: felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll. ► üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetében. ha a teljesítésre kötelezett adóalany A 100 ezer forintot meghaladó értékű szolgáltatásnyújtásoknál is (eddig csak termékért. vonatkozott)

143 143 Utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok I. [Áfa tv. 206.§ (1) bekezdés c) pontjának módosítása] Utas: az utazásszervezőnek tett nyilatkozata alapján az az ügyfél, aki (amely) a szolgáltatást: → nem adóalanyként vagy nem adóalanyi minőségében, illetőleg → egyéb, az előző alá nem tartozó esetekben pedig a saját nevében és javára veszi igénybe. Kiegészül (2) bekezdéssel: Az utazásszervezõ köteles ügyfelét a teljesítést megelõzõen nyilatkozattételre felhívni. A magánszemély adózó – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha utazásszervezési szolgáltatás igénybevételéről valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a nyilatkozattételt elmulasztja. [Art § (1) bekezdés ny) pont módosítása]

144 144 Utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok II. ► Az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtáshoz, termékértékesítéshez kapcsolódóan megállapított adóra – mint előzetesen felszámított adóra – az utazásszervező adólevonási jogot nem alapíthat. Átmeneti rendelkezés: Azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az utazásszervezőnek fizetett előleg jóváírása, kézhezvétele, előlegfizetés hiányában pedig az utazásszervezési szolgáltatás teljesítése január 1-jére vagy azt követő napra esik.

145 145 Más tagállami adóalany áfa- visszaigénylése I. A Közösség más tagállamában letelepedett adóalanyok a 2009-re vonatkozó áfa visszaigényléseiket március 31-éig nyújthatják be a letelepedésük helye szerinti tagállam hatóságához. (eredetileg szept. 30-áig kellett volna megtenniük)

146 146 Egyes adókötelezettségek alóli mentesülés I. Kiegészül a 257/A. §-sal Külföldi illetőségű adományozó pénzbeni adományt, segélyt ad igazoltan a 85. § (4) bekezdés b)–f) pontjában felsorolt személyek, szervezetek valamelyikének az adóhatóság –írásos kérelemre – visszatéríti a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított és az ellenérték részeként megtérített, illetőleg az általa fizetendő adóként is megállapított előzetesen felszámított adót

147 147 Egyes adókötelezettségek alóli mentesülés II. Feltéve, hogy: → a termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele a kedvezményezett alapszabályában (alapító okiratában) megjelölt olyan tevékenységnek, feladatnak ellátását szolgálja, amely a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján közhasznú tevékenység vagy kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat, → az adományozó az adomány összegét – az adóügyi illetősége szerinti állam joga szerint – a vonatkozó adózási rendelkezésekkel összhangban számolta el, → az adományozó az adomány felhasználását ahhoz a feltételhez köti, hogy a kedvezményezettet mentesíteni kell a termékek, szolgáltatások árába (díjába) belefoglalt adó viselése alól, és → a kedvezményezettet az adólevonási jog egészben vagy részben nem illeti meg.

148 148 Egyes adókötelezettségek alóli mentesülés III. Átmeneti rendelkezés: Azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a pénzbeni adomány, segély felhasználása január 1-jén vagy azt követően beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás érdekében történik.

149 149 Felhatalmazás [Áfa tv § (1) bekezdés a) pont módosítása] Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg: ■ az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához fűződő, a közhasznú tevékenységet folytató személyt, szervezetet, adományozót és kedvezményezettjét terhelő igazolási kötelezettségeket, valamint ■ az adó visszatéríttetési kérelmek kötelező adattartalmát ■ és az utólagos adóvisszatérítés egyes eljárási szabályait.

150 150 Az Áfa tv. 3. számú mellékletének módosítása Kiegészül a 18. ponttal: Az adó mértéke 5 % a 15. és 17. pontban (könyv, kotta) meghatározott termékek bármely más fizikai adathordozón reprodukált formája esetén (pl. hangos könyv). Ha használatához szükség van elektronikus szolgáltatás igénybevételéhez, akkor nem alkalmazható (pl. digitális könyv). Átmeneti rendelkezés: Azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint (a fizetendő adó megállapítására) megállapított időpont január 1-jére vagy azt követő napra esik.

151 151 Az Áfa tv. 6. számú mellékletének módosítása Az adócsalás visszaszorítása érdekében kiegészül a 29. ponttal: Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti (142. §): ▪ Használt primer cella, primer elem és elektromos akkumulátor, ▪ ezeknek hulladéka; ▪ kimerült primer elem ▪ és kimerült elektromos akkumulátor értékesítése esetében.

152 152 A évi CXXIII. törvény 69. § (1) bekezdése több ponton pontosítja az Áfa törvény szövegét. Kiemelendő: r) pont értelmében, az Áfa tv § (2) bekezdés b) pontjában az „a)–c), e) és f)” szövegrész helyébe az „a)–f)” szöveg lép. Az egyszerűsített számla kötelező adattartalmát kiegészíti a vevő, igénybevevő adószámával azokban az esetekben, amikor a vevő, igénybevevő az adófizetésre kötelezett.

153 153 A évi LIII. törvény az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény módosításáról Célja: a közcélú adományok utáni áfa fizetési kötelezettség megszüntetése Hatályos VI. 17-től

154 154 A évi LIII. törvény → kiveszi a termékértékesítés fogalmi köréből a közcélú adományt, így az nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá → kiveszi a szolgáltatásnyújtás fogalmi köréből a közcélú adományként nyújtott szolgáltatást, így az nem tartozik az áfa- törvény hatálya alá → ha olyan vagyont adományoz, amelyet áfa köteleshez hasz. → biztosítja, hogy a közcélú adományként nyújtott szolgáltatás ténye visszamenőlegesen ne korlátozza a korábban érvényesített adólevonási jogot → az Áfa tv §-a új 9/A. ponttal egészül ki a közcélú adomány, adományozás fogalmával → nem alkalmazható, ha az adományozó e céllal szerez be terméket, vesz igénybe szolgáltatást!

155 155 ÁFA bevallásokhoz kapcsolódó változások

156 156 Negatív tétel feltüntetése – 10A60 –Eltérő jogértelmezés miatt a 2010-es év elején az 10A60-as bevallás valamennyi részletező lapján megengedtük a negatív tétellel történő korrekciót. –A akkori Pénzügyminisztériummal történt egyeztetés eredményeként internetes tájékoztatót (www.apeh.hu) jelentettünk meg, amely szerint a negatív tétel feltüntetése kizárólag közösségen belüli termékbeszerzés esetén lehetséges az összesítő nyilatkozatban. (10A60-02 lap)

157 157 Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény módosítása A évi CXXIII. tv 45. § módosítja az Eva tv. 2. § (8) bekezdését ► Belföldi pénzforgalmi számlával nem kell rendelkeznie a szüneteltetés ideje alatt annak az egyéni vállalkozónak, aki tevékenységét szünetelteti, továbbá arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segélyben vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban részesül. Kiegészül a (9) bekezdéssel: Az adózó a szünetelést az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek is bejelenti, azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli.

158 158 Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény általános forgalmi adót érintő változásai I. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény Az Art. 14. § (8) és (9) bekezdésében az egyéni vállalkozói, ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői minőségre való utalással egyértelművé teszi, hogy a hivatkozott rendelkezések kizárólag az ilyen minőségben keletkezett adókötelezettségre, adó-visszaigénylésre, adóvisszatérítésre, költségvetési támogatás igénylésre vonatkoznak. A szünetelés alatt is kötelezett a más minőségében végzett tevékenységével kapcsolatos adókötelezettségek teljesítésére (ez eddig is így volt, de most a törvény nyomatékosítja)

159 159 Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény általános forgalmi adót érintő változásai III. Art. 22. § (1) bekezdés h) ponttal egészül ki: Az adózónak – adóköteles tevékenységének megkezdésekor – nyilatkoznia kell arról is, ha az áfa általános szabályai szerint kíván adózni. Art. 23. § (2) bekezdés változása: Csak a cégbejegyzésre nem kötelezett adózóknak kell bejelenteniük a végelszámolás kezdő és záró időpontját az adóhatósághoz.

160 160 Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény általános forgalmi adót érintő változásai IV. Az Art. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Az önellenőrzés csak abban az esetben minősül az adóellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett helyesbítésnek, ha az az adóellenőrzés megkezdését megelőző napon az adóhatósághoz benyújtásra került (postára adta). Így megelőzhető az önellenőrzés jogintézményével való visszaélés. Az Art. 43. § (6) bekezdés módosítása: Túlfizetés ezentúl csak akkor téríthető vissza az adózónak, ha eleget tett bevallási kötelezettségeinek (továbbra is feltétel az adótartozás-mentesség).

161 161 A magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadója évi XC. törvény az egyes gazdasági tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról 8. § §

162 162 Általános szabályok  Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, évi XC. törvénynek a magánszemélyek egyes jövedelmeinek 98 százalékos különadójáról szóló rendelkezéseit az Alkotmánybíróság október 26-ai döntésével hatályon kívül helyezte.  Az Országgyűlés november 16-án – módosítva az eredeti törvényt – ismét szabályokat fogadott el a 98 százalékos adóról.   A szabályok december 30-ától hatályosak  január 1-től visszamenőleges alkalmazással.

163 163 E különadó alanya 8. §  A magánszemély – az e fejezetben előírt adóalap után – különadót fizet.  A különadó a központi költségvetést illeti meg.  Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezései az irányadók.

164 § (1) Különadó fizetésére köteles Különadó fizetésre köteles:  a költségvetési szervnél,  állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély,aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján,  továbbá, aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló évi LXXV. törvény vagy  a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban különadó alapot képező bevételt szerez.

165 § (1) Különadó fizetésére köteles Kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a tb-ről szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra.

166 § (2) A különadó alapja Alapja: 9. § (1) bekezdésben felsorolt jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármilyen más formában juttatott bevételből – ideértve: - a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt, megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt, ide nem értve: - a jogviszony január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összeget, megállapító bírósági határozatban megállapított összeget, - a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér, illetmény összegét, továbbá részére kifizetendő munkabér, illetmény összegét, továbbá - a szerződéses katonák leszerelési segélyét.

167 § (3)-(4)A különadó alapja Nem minősül különadó alapjának: kétmillió forintot meg nem haladó része: kétmillió forintot meg nem haladó része: - az állami vezetők, polgármesterek - (fő)jegyzők, - a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és - felügyelőbizottságának tagai esetében, hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része -más foglalkoztatott esetében, valamint a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom. A jogviszony január 1-jét követő megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összeg után a különadó- fizetési kötelezettséget jogcímenként kell teljesíteni.

168 § (5) A különadó alapja  A különadó alapját jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani.  A különadó alapja függetlenül attól, hogy a bevétel kifizetése egy vagy több adóévben történik. Ha több részletben történik a megszerzés, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a különadó-alapot nem képező adóköteles jövedelmet szeri meg.  A nem pénzben megszerzett bevételt az Szja. tv. 3. § 9. pontja szerint kell figyelembe venni.

169 § A különadó mértéke A különadó mértéke az adóalap 98 százaléka.

170 § (1)-(2) A különadó levonása, megfizetése  A kifizető a magánszemélyt terhelő adót: - forrásadóként a kifizetéskor állapítja meg, vonja le, - elkülönítve igazolja, - az Art. 31. § (2) bekezdés szerint vallja be, és ezen bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.  Amennyiben a kifizető bármilyen okból nem vonta le, a le nem vont adót a magánszemély fizeti meg a kifizetést követő hónap 12. napjáig.

171 § (3) A különadó alapjának figyelembevétele  Az Szja. tv. alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.  A személyi jövedelemadó bevallásban elkülönítve be kell vallani és be kell számítani a törvény 3. § 75. pontja szerinti éves jövedelem megállapításánál.  Nem kell járulékalapnak tekinteti a különadó alapját, de a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabért, illetmény összegét tb- járulékalapként és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemként, valamint a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére nyugdíjra jogosító szolgálati időként kell figyelembe venni.

172 § (4)-(5) A különadó alapjának figyelembevétele  A tb-járulékalapnak nem minősülő különadó-alap után a kifizető az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezései szerint 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.  A tb-járulékalapnak minősülőt különadó-alap után a kifizető 27 százalék tb-járulékot fizet, továbbá a magánszemély a járulékfizetési kötelezettségét is a 10. § szerinti adó megfizetésével teljesíti. (felmentési idő)  A magánszemély az adóbevallásában bevallott különadó- kötelezettséggel szemben adóelőlegként veszi figyelembe a kifizető által levont különadót.

173 173 Hatálybalépés előtt megszerzett jövedelmek 11. § (6)  A 2010-ről benyújtandó bevallásában megállapítja, bevallja és az adót megfizeti.  Megfizetett különadóként veszi figyelembe a _ megszerzés évében hatályos szabályok szerint - valamennyi közteher-kötelezettséget.  A 2010-ben járó végkielégítésre az évek között megosztás nem alkalmazható.  A jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a magánszemély valamennyi közteher-kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a magánszemély a különadó-köteles jövedelem megszerzése évére megállapított, valamennyi közteher- kötelezettségéből levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül –annak figyelembevételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell számítani – kiszámított közteher-kötelezettséget.

174 174 Hatálybalépés előtt megszerzett jövedelmek  Adatszolgáltatás évek szerinti bontásban március 31-ig az adóhatóságnak a kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről.  Magánszemély kérésére a kifizető a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatja a magánszemélyt a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról.

175 175 Adózás rendjéről szóló törvény 1.  Adóhatósági igazolás határideje 5/A. § (5)  Adófizetés átutalással 38. § (1)  Elővezetés 102. § (1)  Adóhatósági végrehajtás 152. § (3)-(4), 159. § (2), 160. § (2)

176 176 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések