A magyar felsőoktatás és a nemzetközi hallgatói mobilitás

Az előadások a következő témára: "A magyar felsőoktatás és a nemzetközi hallgatói mobilitás"— Előadás másolata:

1 A magyar felsőoktatás és a nemzetközi hallgatói mobilitás
Előadó: Dr. Hatos Pál Magyar Ösztöndíj Bizottság

2 Helyzetkép Jelenleg 1,7 millió diák vesz részt a nemzetközi felsőoktatási mobilitásban 2025-re ez várhatóan 8 millió főre fog növekedni Kína, India és a délkelet – ázsiai országok fejlődése

3 A külföldről érkező hallgatók felsőoktatáson belüli aránya és a külföldre távozó hallgatók aránya

4 Nemzetközi tendenciák erősödése a felsőoktatásban
2001-ben a világon 1,7 millió hallgató tanult más ország felsőoktatási intézményében. Nagy többségük, 94% (1, 54 millió) a legfejlettebb gazdasággal rendelkező OECD országokban folytatott tanulmányokat. A külföldi hallgatók 71%-a 5 OECD ország felsőoktatási intézményeiben folytatta tanulmányait. Az összes külföldi hallgató 28%-a az USA-ban, 14%-uk az Egyesült Királyságban, 12% Németországban, 9% Franciaországban és 7% Ausztráliában tanult. A külföldön tanuló hallgatók többsége ázsiai: 42%, az európai fiatalok (33%) alkotják a második legnagyobb csoportját a külföldön tanuló hallgatóknak. 21%-uk EU tagállamokból származó fiatal.

5 A nemzetközi mobilitás fajtái
klasszikus mobilitás, külföldi tartózkodással program-mobilitás Távoktatás, e-learning, kereskedelmi (franchise) alapú fejlesztési segély keretében intézményi mobilitás külföldi intézmény helyi campusa

6 Mobilitási stratégiák
„kölcsönös megértés” (mutual understanding): ösztöndíjalapú EU tagországok, Erasmus program, „Magasan képzettek migrációja” (skilled migration) támogatott képzés, EU országok nem EU országok irányában „Jövedelemtermelő” (revenue-generation) teljes tandíj, célzott marketing USA, Ausztrália, Nagy Britannia, „tudásépítő” (capacity building), külföldi képzésre, feltörekvő országok,

7 Regionális jellemzők Európa, Ausztrália Ázsia, USA
a mobilitás felsőoktatás politika-vezérelt, felsőoktatási export Ázsia, kereslet ösztönözte piaci alapú, felsőoktatási import USA piaci alapon,

8 Angol nyelvű képzési programok statisztikája Európában
Menedzsment, business administration 25% Mérnökképzés 22% Társadalomtudományok 8% Matematika/informatika 8% Természettudományok 6% Agrártudományok 5% * Országonkénti eltérés, Németországban pl. átlag felett képviseltetik magukat a természettudományok

9 Az angol nyelvű programokban megszerezhető végzettségek
25% Bachelor vagy annak megfelelő 68% Master 5% mindkettő 2% PhD vagy egyéb végzettséget ad

10 Motiváció Miért indítanak angol nyelvű képzési programot felsőoktatási intézmények? intézményüket külföldi hallgatók számára is vonzóvá tegyék (87%) a hazai hallgatókat alkalmassá tegyék a globális vagy nemzetközi munkaerőpiac kihívásainak (81%) új, végzettségeket adó programokkal bővítsék képzési kínálatukat (53%) intézményeik jövedelmezőségét a programokért beszedett tandíjjal növeljék (19 %)

11 A külföldi hallgatók kontinensek szerinti megoszlása
Ázsia 30% (Kína 14%, India 4%, Japán 1%) Nyugat Európa 21% Közép- és Kelet-Európa 18 % Afrika 14 % Közel- és Közép-Kelet 7% Dél-Amerika 5 % Észak-Amerika 5% Ausztrália 1 %

12 A programok finanszírozási forrásai
A programot indító intézmény (55%)* Költségvetési támogatás (35%) Európai uniós támogatás (8%) Magánszektor (6%) * Közép-Európában 84%

13 A tandíjak jellemzői Az intézmények 40 % szed tandíjat
(Németország és a skandináv országok kivételével) A tandíjat szedő intézmények 65 %-a a külföldi és hazai hallgatókkal 30%-a csak külföldi hallgatókkal 5 %-a csak hazai hallgatókkal fizettet tandíjat Az átlagos tandíj 6000 EUR/év A Master’s programok átlagosan kétszer drágábbak a Bachelor programoknál Magyar átlag ( EUR/év)

14 Magyarország Magyarország az angol nyelvű programok tekintetében a hatodik legnépszerűbb célpont Európában (ACA felmérés) Hiányzik a magyar felsőoktatás egységes nemzetközi arculata Az idegenrendészeti eljárás megnehezíti a külföldi hallgatók Magyarországra jutását

15 Magyarországon tanuló külföldi hallgatók számának alakulása nappali tagozaton

16 A hét legnagyobb külföldi hallgatói létszámú magyar felsőoktatási intézmény adatai
BME CORVINUS SE DE[1] PTE SZTE SZIE[] H A L G T Ó 602 (ebből 265 csere) 360 (ebből 100 csere) 1200 kb. 1200 (ebből 600 orvos) 555 (határon túli is) +50 Erasmus kb. 460 (ebből 400 orvos) 800 (ebből kb. 400 állatorvos) K É P Z S mérnök MBA orvos fogorvos testnevelés gyógy-szerész fogorvos gyógyszerész közgazdász egyéb program orvos gyógy-szerész állatorvos O R Á 50 ország főleg: Irán, Ciprus Görög-ország Török-ország Nigéria Líbia 45 ország főleg: Kína USA Német-ország NorvégiaIzrael Német-ország Görög-ország USA Svéd-ország Irán 30 ország Norvégia Görög-ország Izrael Német-ország USA Norvé-gia Irán CiprusIzrael Német-ország Norvégia

17 A Campus Hungary Társulás
Megalakulás: 2004 Az Oktatási Minisztérium (OM) kezdeményezésére közel 40 felsőoktatási intézmény részvételével Célja: a magyar felsőoktatás nemzetköziesedésének segítése a magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló külföldi hallgatók számának növelése

18 Campus Hungary Információs Iroda
A Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) Irodáján belül működik a Társulás Információs Irodája. A MÖB Iroda OM-támogatással : Létrehozta a potenciális külföldi hallgatóknak és a magyar felsőoktatási intézményeknek szóló adatbázist és honlapot megszervezte és működteti a Társulás infrastruktúráját Nemzetközi vásárokon képviseli a magyar felsőoktatási intézményeket Koordinálja a külföldi megkereséseket

19 Célkitűzések Egységes nemzetközi arculat kidolgozása, megismertetése az érdekelt hazai oktatási, kormányzati és gazdasági szereplőkkel A Campus Hungary önfinanszírozási alapjainak kidolgozása Komplex külföldi marketing kampány beindítása a potenciális régiókban A 2003/2004. évi statisztikai adatokhoz képest 2013-ra jelentős mértékben növelni az idegennyelvű képzésben résztvevő hallgatók számát

20 Tevékenységi keretek Kutató, fórum- és networking tevékenység
Promóciós-, marketing tevékenység, konferenciák Információs tevékenység Egyéb szolgáltatások Ösztöndíj adományozás a legkiválóbb hallgatóknak (tervezet)

21 Cselekvési program 2005 Konferencia a magyar felsőoktatás nemzetközi PR-jának megteremtéséről (2005 május 4) A magyar felsőoktatás egységes külföldi marketingjének elindítása (Mexikó, Peking Vietnam) Elektronikus és nyomtatott tájékoztató anyagok elkészítése és terjesztése Tapasztalatcsere külföldi partnerszervezetekkel (pl. DAAD, EduFrance)