Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kérdőíves módszer Czető Krisztina

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kérdőíves módszer Czető Krisztina"— Előadás másolata:

1 A kérdőíves módszer Czető Krisztina

2 A kérdőíves módszer  Mikor célszerű alkalmazni?  Közvetlenül nem megfigyelhető jelenségek feltárására alkalmazott legdirektebb módszer,  előre meghatározott, egységesen feltett kérdéssor.  Leíró, magyarázó és feltáró célokra egyaránt alkalmas. Szokolszky (2004)

3 A kérdőíves módszer a kérdés iránya tényszerű információk ismeretekviselkedés nézet, vélekedés, hiedelem vélemény, attitűd motiváció, szándék személyiségjelle mzők Szokolszky (2004)

4 Egy kutatás születése  Kutatási kérdés meghatározása  A vizsgálati populáció, minta, mintavétel kiválasztása  Kérdőív megszerkesztése  Kipróbálás  Kérdőívfelvétel  Feldolgozás, kódolás  Elemzés, publikálás Szokolszky (2004)

5 A kutatási kérdés meghatározása Mit gondolnak: fontosság, kívánt szerepek a fiatalok: szűkebb csoport - egyetemisták az apaságról?: jövendőbeli apaszerep M I JELLEMZI AZ EGYETEMISTA FIÚK LEENDŐ APASZEREPHEZ VALÓ VISZONYULÁSÁT ? Szokolszky (2004)

6 A kutatási kérdés meghatározása Témám Ki a célcsoport? Mi a kutatási érdeklődésem fő kérdése? Mi az általam feltett kérdés (szűkített) fő aspektusa? Kutatási kérdésem Szokolszky (2004)

7 Stratégiák I. Publikált kérdőív Saját kérdőív Eszközválasztás szerkesztés Saját kérdőív kipróbált összevethető korábbi eredményekkel széles választék Alkalmas a mintára? Illeszkedik a témához? Publikált kérdőív Szokolszky (2004)

8 Stratégiák II.  Alapszerkezet  Bevezető:  ismerteti a vizsgálat célját  hangsúlyozzuk a válaszadás fontosságát és bizalmas adatkezelést  Tartalmi rész:  fő kérdések: kutatás tárgyára irányulnak  szűrő kérdések: irányítják a válaszadót  kiegészítő kérdések az elemzéshez:  demográfiai kérdések  bemelegítő kérdések  kontrollkérdések Szokolszky (2004)

9 Stratégiák III. Nyílt kérdésekZárt kérdések kényszerválasztáskategórialista rangsorolásbecslési skála numerikusgrafikus Szokolszky (2004)

10 Stratégiák III. Zárt kérdések  Kényszerválasztás:  két alternatíva közül kell választania a válaszadónak  Kategórialista:  két vagy több kategória közül kell választani  Rangsorolás  Becslési skála:  mértékre vagy gyakoriságra vonatkozik  numerikus: 3-7 fok közötti mozgó skála, amelyen a megjelölt érték a válasz intenzitását vagy gyakoriságát jelöli  grafikus skála: Guilford- hőmérő-skála a válaszoló maga jelöli a válasz mértékét a két végpont között Szokolszky (2004)

11 Stratégiák IV. Attitűdskálák  Likert-féle skála:  könnyen kidolgozható ítéletsor  Jó tanácsok:  ne legyen tényszerű  ne legyen nehezen érthető  ne legyen homályos  ne hívjon elő egyöntetű választ  ne tartalmazzon egyszerre több állítást  ne legyen sugalmazó  Szemantikus differenciál skála (Osgood)  konnotatív (érzelmi) jelentéstartalmak mérésére  tükrözi a hétköznapi gondolkodás eredendően értékelő jellegét  a vizsgálati személynek az a feladata, hogy a tulajdonságpárok között elhelyezett 7 vagy 5 fokozatú ítéletek sorozatával fejezze ki az attitűdtárgyra vonatkozó benyomását  az érzelmi viszonyulást ragadja meg Szokolszky (2004)

12 Stratégiák V. Nyílt kérdések  szabad kifejezésre ad lehetőséget  feldolgozás: tartalomelemzés – kategorizálás – kódolás Mi jellemzi az egyetemista fiúk leendő apaszerephez való viszonyulását? szülői szerepek anyaszerepapaszerepideális apavédelmezőtámogatóhumorsaját jövőképházasságfontosságideális értékeipartnerségőszinteség

13 Stratégiák V. Jó tanácsok  Tompítás:  a szociális megfelelési igény hatásának csökkentésére szolgál, amennyire lehet csökkenteni kell a megítélés kicsengését.  Bevezető mondat:  amely kinyilvánítja, hogy a kérdezők nem nyilvánítanak értékítéletet. Szokott Ön hazudni?Előfordult már, hogy tudatosan nem a valóságnak megfelelő állítást tett? Milyen gyakran? Mindenkivel előfordul, hogy… Szokolszky (2004)

14 Stratégiák V. Jó tanácsok  Projektív kérdezés:  a kényes, nehéz kérdésekre adandó választ könnyíti, ha az illetőnek nem saját személyére kell vonatkoztatni a választ.  Indirekt kérdezés:  ha a célhoz való kapcsolódás implicit, latens, a válaszadó nem látja rögtön át a kérdés célját.  Hazugságskála:  a megfelelési igény ellenőrzésére szolgál, néhány kérdés, amely implicit módon arra kérdez, hogy az illető számára mennyire fontos mások véleménye, amikor ő maga véleményt alkot Mit gondol, helyes a gyerekeket fizikailag büntetni? Sokan gondolják, hogy helyes a gyerekeket fizikailag büntetni. Ön szerint egyet lehet érteni ezzel a nézettel? Előfordult már Önnel, hogy hazudott? Szokolszky (2004)

15 Stratégiák V. Jó tanácsok  Külső forrással való egybevetés:  minél inkább tudatásban van a válaszadó ellenőrizhetőségének, annál őszintébben válaszol.  Pozitív és negatív kérdések egyensúlya:  egyaránt legyenek pozitív és negatív módon megfogalmazott kérdések (DE! a tagadólag megfogalmazott kérdésekre nehezebb válaszolni). Vissza szokta vinni időre a könyvtári könyveket?Előfordul, hogy nem viszi vissza időre a könyvtári könyveket? Szokolszky (2004)

16 Stratégiák V. Mérlegelés  Előnye:  olcsó, gyors a használatuk  nagy mennyiségű adatot kaphatunk általuk Hátránya:  Vajon mennyiben jelzik előre a valós viselkedést?  olyan esetben is véleményt mondhatnak, amivel kapcsolatban nincs attitűdjük Lehetőség:  TRIANGULÁCIÓ! Szokolszky (2004)

17 Példák, dilemmák felvetések  A tanulási eredmények alkalmazása a felsőoktatási intézményekben  On-line kérdőív

18

19

20  Murphy és Likert dolgozta ki 1938-ban, és „Internacionalizmus skálának” nevezik. „Utasítás: Az alábbiakban olyan mondatokat sorolunk fel, amelyek azt mondják meg, hogy mit kellene és mit nem kellene tenni. Ha Ön nagymértékben egyetért a megállapítással, akkor húzza alá a „nagymértékben helyesli” szavakat, és így tovább, tekintetbe véve a többi attitűdöt (helyesli, határozatlan, helyteleníti, nagymértékben helyteleníti).  18. A tartós béke érdekében arra kellene törekednünk, hogy bírói úton döntsük el más nemzetekkel minden olyan nézetkülönbséget, amelyet nem tudunk a diplomácia révén rendezni.  19. Az olyan személynek, aki szereti az embertársait, vissza kell utasítania, hogy bármiféle háborúban részt vegyen függetlenül attól, hogy ez milyen komoly következményekkel jár az országra nézve. Nagymértékben helyesli HelyesliHatározatlanHelyteleníti Nagymértékben helyteleníti Nagymértékben helyesli HelyesliHatározatlanHelyteleníti Nagymértékben helyteleníti 54321

21 Hasznos irodalmak  Szokolszky Ágnes (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat. Osiris. Budapest.  Falus Iván (szerk., 2000): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Hivatkozás segédlet 

22 Műhelynaptár  Kari konferencia:  november vége – december eleje.  10 oldalas munkaanyag.  15perces bemutató + 5 perc vita.  Nevezési határidő a hallgatók számára:  január 9. (szerda)  XXXI. OTDK:  április 2-5. (?4-6)

23 TDK kisokos  A nevezés feltételei:  képzési idő alatt, önképzési céllal készült munka.  Nem tartoznak a szekcióba a döntően szakmódszertani (tantárgy- pedagógiai), illetve oktatástechnológiai (oktatástechnikai) indíttatású és tartalmú munkák!  A dolgozat formai követelményei:  terjedelem: 60 oldal ( karakter) + 40 oldal mellékletek, irodalomjegyzék.  Rezümé: 2500 karakter.

24 A dolgozatok értékelése ELMÉLETIEMPIRIKUSINNOVÁCIÓ 1. A témaválasztás indoklása, a kutatás relevanciája: 0–6 pont 1. A témaválasztás indoklása, az innováció és/vagy fejlesztés relevanciája: 0–6 pont 2. Az alkalmazott kutatási módszer sajátosságai: 0–6 pont 2. Az adatgyűjtés módja: 0–4 pont2. Az innováció és/vagy fejlesztés eredetisége: 0–4 pont 3. A kutatási módszer felhasználásának szintje: 0–7 pont 3. A minta megfelelősége: 0–4 pont3. Az innováció és/vagy fejlesztés kidolgozottsága: 0–4 pont 4. Az eredmények megbízhatósága, a következtetések bizonyítása: 0–12 pont 4. Az adatok feldolgozásának mélysége: 0–7 pont 4. A kipróbálás következtetéseinek, eredményeinek bemutatása: 0–7 pont 5. A dolgozat szerkezete, stílusa: 0–6 pont 5. Az eredmények megbízhatósága, bizonyítottsága: 0–10 pont 5. Az eredmények elemzésének mélysége: 0–10 pont 6. Az irodalomjegyzék és a mellékletek: 0–6 pont 6. A dolgozat szerkezete, stílusa 0–6 pont 7. A lektor dolgozatról alkotott összbenyomása: 0–7 pont 7. Az irodalomjegyzék és a mellékletek: 0–6 pont 8. A lektor dolgozatról alkotott összbenyomása: 0–7 pont

25  Jó munkát kívánok!


Letölteni ppt "A kérdőíves módszer Czető Krisztina"

Hasonló előadás


Google Hirdetések