A PATRÍCIUSOK ÉS A PLEBEJUSOK KÜZDELME

Az előadások a következő témára: "A PATRÍCIUSOK ÉS A PLEBEJUSOK KÜZDELME"— Előadás másolata:

1 A PATRÍCIUSOK ÉS A PLEBEJUSOK KÜZDELME

2 Kr.e. 494. Kivonulás a Szent-hegyre. /Miközben Róma falainál ellenség áll/! Eredménye: A plebejusok két néptribunust választanak. Személyük szent és sérthetetlen, vétójogot kapnak.

3 Kr.e A törvényeket írásba foglalják. 12 bronztáblára vésik ( 12 táblás törvények). Rögzítik a szokásjogot, védik a magántulajdont. Szabályozzák a perrendtartást, törvénybe idézést, birtokjogot, adás-vétel vagyoni károsodást, törvénykezést, városrendészeti ügyeket, hivatalos naptárt, rabszolgák okozta károkat, anyagi kártérítést.

4 Kr.e. 445: Lex Canuleia: engedélyezi a patrícius-plebejus vegyes házasságokat.

5 Kr.e. 367. Licinius Stolo és Sextius Lateranus 3 törvényjavaslata:
Az adósok kifizetett kamatait beszámítják az adósság összegébe és haladékot adnak nekik. Maximálják a földtulajdont, a plebejus is földhöz juthat. A közföldekből egy-egy polgár maximum 500 iugerumot /római hold/ bérelhet. A consulok egyike plebejus lesz Kr.e. 366-tól.

6 Kr. e 326. Eltörlik az adósrabszolgaságot. /Lex Poetilia/ Kr. e. 300
Kr.e 326. Eltörlik az adósrabszolgaságot. /Lex Poetilia/ Kr.e. 300./ Lex Ogulnia/ Plebejus is lehet főpap. /főpap=ponifex maximus/ Plebejus is bekerülhet a szenátusba. Kr.e. 287./LexHortensia/ A plebejusok határozatai szenátusi jóváhagyás nélkül is törvényerőre emelkednek.