Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az első nagy adatfeldolgozások, az amerikai számítástechnika kialakulása Készítette: Halász Rita PTE TTK tanár- informatikatanár (MA) 2010/2011.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az első nagy adatfeldolgozások, az amerikai számítástechnika kialakulása Készítette: Halász Rita PTE TTK tanár- informatikatanár (MA) 2010/2011."— Előadás másolata:

1 Az első nagy adatfeldolgozások, az amerikai számítástechnika kialakulása Készítette: Halász Rita PTE TTK tanár- informatikatanár (MA) 2010/2011

2 A keréktől a bütyköstengelyig  az egyenletesen forgó, de nem egyenletes kör alakú kerékkel szakaszos mozgást is elő lehet állítani  egy forgó hengeren elhelyezett egy vagy több bütyök képes kalapácsot vagy más szerszámot mozgatni  XVIII. század: bütyköstengely kifejlesztése, elterjesztése

3 Automatacsodák  A harangozás „problémája” sok utasítás  a bütyköstengelyt ún. vezérlődobbá kellett alakítani  A zene is algoritmus. az automata több, mint mechanizmus: olyan szerkezet, amely meghatározott programot hajt végre külső emberi beavatkozás nélkül  „dobbal” vezérelt automataként működtek: szökőkutak, toronyórák, játékok, sakkgépek (ma pl. kakukkos óra)

4 A felület elválik a hengertől, avagy a mintás szövés  XVIII. század elején a francia Bouchon (1725) és Falcon (1728) rájött, hogy nem a hengerre van szükség, csak annak felületére  fejtsük le a felületet és készítsünk negatív bütyköket 1805: Joseph- Marie Jacquard ( ) a lyukkártya- elvet tökéletesítette

5 A Jacquard- féle szövőszék Eredeti kódtábla

6 A szövőszékben az egymással párhuzamosan futó láncfonalak közé a vetülék vagy keresztszálat húzzák be a vetélő segítségével. Ennek megvalósításához a láncfonalak egy részét a nyüstök segítségével felfelé, a másik részét lefelé kell feszíteni. Ekkor keletkezik az úgynevezett szádnyílás, amelyen keresztül a vetélő már áthúzza a keresztszálat. Mintás szövés esetén a minta attól függően alakul ki, hogy mely láncfonalakat emelnek fel illetve melyeket süllyesztenek le. A mintás szövés úgy automatizálható, ha a nyüstpálcák ráesnek egy lyukasztott lemezre. Amelyik alatt nincs lyuk, azt felemelve tartja, amelyik alatt lyuk van, az lefelé feszíti a fonalat.

7 1890-es népszámlálás  1800-as évek vége: az Egyesült Államok bevándorlók tömegeit fogadta  a népszámlálási hivatal hagyományos számlálási módszerekkel már nem tudta elvégezni feladatát  55 millió ember adatait gyűjtötték egybe  az adatokat 36 féle szempont szerint csoportosították, és ennek elkészítéséhez 500 munkatárs 7 évig tartó számításaira volt szükség  mire elkészülnek a kimutatások, addigra már nem is igazak

8 Herman Hollerith ( )  a népszámlálási hivatal statisztikusa győzött ún. lyukkártyás tabulátorával, amely a lyukasztással leírt adatokat összesítette  munkájában Dr. John Shaw Billing sokban segítette „Egy vasárnap este Dr. Billings azt mondta, kellene egy berendezés… népesedési és más statisztikai adatok táblázatba foglalására. Alaposan megtárgyaltuk a kérdést, és emlékszem… olyan kártya alkalmazására gondolt… ahol a leírást a kártya széleiben beütött perforált rovátkák képviselnének.” /H. Hollerith/

9

10  Minden adathoz egy lyukat, így minden polgárhoz egy lyukkombinációt rendelt, ezeket az 1 dolláros méretű, összesen 204 lehetséges helyen lyukasztható kártyán rögzítette.  A kártya bekerült egy rendezőgépbe, ott elhaladt egy tűrendszer alatt. A lyukak alapján záródó tűk elektromágneseket hoztak működésbe, melynek hatására a körlapos számlálón a mutató egy egységgel előbbre lépett.

11  A kezelő a kártyát a rekeszbe helyezte és a rekeszt kézzel lezárta.  A megoldással szinte bármilyen csoportosítását a kártyáknak sikerült gyorsan elvégeznie.  Hollerith felismerte, hogy a gyors feldolgozás sikere a adatok megfelelő kódolásán múlik.  A kártyák osztályozása fél automatikusan történt: amikor egy kártyáról az adatot a tabulátorba akarták vinni, egy külön osztályozó boksz előre meghatározott rekeszének fedele automatikusan kinyílt.

12

13 IBM  Hollerith sikerére alapozva 1896-ban megalapította a Tabulating Machine Co. nevű vállalatot.  1911-ben a Hollerith cég két másik vállalattal egyesült. Az új vállalatot Coputing- Tabulating- Recording Co., azaz CTR néven jegyezték be.  1914-ben Thomas J. Watson lépett a vállalat élére. Megindult a cég terjeszkedése: Európa, Dél- Amerika, Ázsia, majd Ausztrália következett.  1924: International Business Machine Corporation  IBM

14  A lyukkártya sikere egyértelmű volt. Igen jól lehetett adattárolásra használni.  Az 1928-ban a most már IBM névre hallgató Hollerith társaság indítványozta a 80 oszlopos lyukkártya bevezetését.

15  A technika fejlődésével egyre jobban automatizálták a lyukkártya készítését és feldolgozását.  A kódrendszert is jelentősen átalakították. A számoló eszközök jelentős fejlődésén mentek keresztül.  Az IBM 1971-ben bevezette a mágneslemezest tárolást. A floppy disk egy csapásra a legelterjedtebb tárolóeszközzé vált.  Ugyanakkor 1990-ig megmaradt a hagyományos lyukkártya a használatban.

16 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az első nagy adatfeldolgozások, az amerikai számítástechnika kialakulása Készítette: Halász Rita PTE TTK tanár- informatikatanár (MA) 2010/2011."

Hasonló előadás


Google Hirdetések