Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2011.Masszőr évfolyam A kiválasztó szervrendszer.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2011.Masszőr évfolyam A kiválasztó szervrendszer."— Előadás másolata:

1 2011.Masszőr évfolyam A kiválasztó szervrendszer

2 A kiválasztó szervrendszer (vizeleti rendszer) Szerepe: Szerepe: A szervezetben feleslegessé vált víz és a benne oldott anyagok kiürítése A szervezetben feleslegessé vált víz és a benne oldott anyagok kiürítése Ezek az anyagok lehetnek: Ezek az anyagok lehetnek: Ionok (Na, Cl, K, H) Ionok (Na, Cl, K, H) Anyagcseretermékek (ureum,húgysavszármazékok) Anyagcseretermékek (ureum,húgysavszármazékok) Méregtelenítés (salakanyagok, gyógyszerek, mérgek) Méregtelenítés (salakanyagok, gyógyszerek, mérgek) Hormonok termelése Hormonok termelése Vérképzés, vérnyomás, csontanyagcsere szabályozás Vérképzés, vérnyomás, csontanyagcsere szabályozás

3 A kiválasztó szervrendszer (vizeleti rendszer) Miért van szükség erre? Miért van szükség erre? A szervezet „belső összetétele ” állandó marad (a homeosztázis biztosítása) A szervezet „belső összetétele ” állandó marad (a homeosztázis biztosítása) Folyadékterek nagysága Folyadékterek nagysága A folyadékokban oldott ionok koncentrációja A folyadékokban oldott ionok koncentrációja A folyadék ozmotikus koncentrációja A folyadék ozmotikus koncentrációja

4 A kiválasztó szervrendszer részei A kiválasztást a vese (ren) valósítja meg A kiválasztást a vese (ren) valósítja meg A vesemedence illetve a húgyvezeték (ureter) a vizelet elvezetését szolgálja A vesemedence illetve a húgyvezeték (ureter) a vizelet elvezetését szolgálja A húgyhólyag a vizeletet átmenetileg tárolja A húgyhólyag a vizeletet átmenetileg tárolja A húgycsövön keresztül (a belső és a külső záróizom elernyedésének kíséretében) ürítjük a vizeletet A húgycsövön keresztül (a belső és a külső záróizom elernyedésének kíséretében) ürítjük a vizeletet

5 A vizeletkiválasztó szervrendszer Női Férfi Vesék Húgyvezeték (ureter) húgyhólyag húgycső Prostate

6 vesék ureter húgycső húgyhólyag

7 Hol helyezkedik el? Gerinc két oldalán Gerinc két oldalán T12 és L2 magasságában T12 és L2 magasságában Hashártya mögött Hashártya mögött A jobb vese a máj nagy jobb lebenye alatt helyezkedik el, és ezért a bal oldalihoz képest nagyjából fél csigolya magasságával lejjebb szorul. A jobb vese a máj nagy jobb lebenye alatt helyezkedik el, és ezért a bal oldalihoz képest nagyjából fél csigolya magasságával lejjebb szorul.

8 A vese anatómiája A vese páros bab alakú szerv A vese páros bab alakú szerv Tokkal körülvett (vesetok) Tokkal körülvett (vesetok) Felső és alsó pólust, elülső és hátsó felszínt különítünk el rajta Felső és alsó pólust, elülső és hátsó felszínt különítünk el rajta Mediális oldalán van a vesekapu, mely a veseöbölbe vezet. Mediális oldalán van a vesekapu, mely a veseöbölbe vezet. Egy vese súlya átlagosan gramm Egy vese súlya átlagosan gramm

9 A vese anatómiája Szorosan a vese felszínén a rostos tok (capsula fibrosa) található. Ezt veszi körül a zsíros tok (capsula adiposa)1-2cm vastag, ami magába foglalja a vese felső pólusán elhelyezkedő mellékvesét. A külső tok (fascia renalis) mindkét vesét, a köztük futó aortát és alsó üres-vénát is magába foglalja. Szorosan a vese felszínén a rostos tok (capsula fibrosa) található. Ezt veszi körül a zsíros tok (capsula adiposa)1-2cm vastag, ami magába foglalja a vese felső pólusán elhelyezkedő mellékvesét. A külső tok (fascia renalis) mindkét vesét, a köztük futó aortát és alsó üres-vénát is magába foglalja. A külső tok (fascia renalis) lefelé nyitott, itt lép ki a húgyvezeték (ureter). A külső tok (fascia renalis) lefelé nyitott, itt lép ki a húgyvezeték (ureter).

10

11 Külső tok Zsíros tok Rostos tok

12 A vese anatómiája (átmetszeti kép) Kéregállományt és velőállományt különböztetünk meg a vese mirigyes szövetén belül. Kéregállományt és velőállományt különböztetünk meg a vese mirigyes szövetén belül. A velőállomány piramis alakú egységekből áll (vesepiramisok), ezeket a kéregállomány veszi körül A velőállomány piramis alakú egységekből áll (vesepiramisok), ezeket a kéregállomány veszi körül A vesepiramisok csúcsi részének összeolvadása alkotja a vesepapillákat, amelyek a vesekelyhekbe nyílnak A vesepiramisok csúcsi részének összeolvadása alkotja a vesepapillákat, amelyek a vesekelyhekbe nyílnak Végső soron a vizelet a vesemedencébe kerül Végső soron a vizelet a vesemedencébe kerül

13

14

15 A vese anatómiája A vesekapu tartalmazza A vesekapu tartalmazza A vesébe belépő veseartériát (a. renalis) A vesébe belépő veseartériát (a. renalis) A veséből kilépő vesevénát (v. renalis) A veséből kilépő vesevénát (v. renalis) A veséből kilépő húgyvezetéket (ureter) A veséből kilépő húgyvezetéket (ureter)

16 A vese funkcionális egysége : NEFRON Egy-egy vesében kb. 1 millió nefron található Egy-egy vesében kb. 1 millió nefron található Vesetestecskéből (a kéregállományban) és az abból kiinduló csőrendszerből (a velőállományban) áll Vesetestecskéből (a kéregállományban) és az abból kiinduló csőrendszerből (a velőállományban) áll

17 A nephron szerkezete I. Valamennyi nephron a Bowman-tokból és glomerulusnak (vesetestecske) nevezett capillaris hálózatból, felső kanyarulatos (proximális tubulus) és alsó kanyarulatos (distalis tub.) és a köztük lévő Henle kacsból áll. Valamennyi nephron a Bowman-tokból és glomerulusnak (vesetestecske) nevezett capillaris hálózatból, felső kanyarulatos (proximális tubulus) és alsó kanyarulatos (distalis tub.) és a köztük lévő Henle kacsból áll. Bowman-tok glomerulus

18 A nefron A nefron csőrendszere a Bowman-tok folytatását képező hámmal bélelt csatorna, melynek felső kanyarulatos része után egy hajtű szerű hosszú szakasz (Henle-kacs), majd az alsó kanyarulatos szakasza következik. Itt történik a vizelet kialakítása, bekoncentrálása, az ionok és a víz visszaszívása útján. A nefron csőrendszere a Bowman-tok folytatását képező hámmal bélelt csatorna, melynek felső kanyarulatos része után egy hajtű szerű hosszú szakasz (Henle-kacs), majd az alsó kanyarulatos szakasza következik. Itt történik a vizelet kialakítása, bekoncentrálása, az ionok és a víz visszaszívása útján.

19

20 Nephron működése A glomerulusokból (érgomolyag) átszűrődő szürlet tartalmaz vizet, sókat, bomlástermékekt, glükózt, aminosavakat. A szürlet mennyisége napi 180 l (!). A glomerulusokból (érgomolyag) átszűrődő szürlet tartalmaz vizet, sókat, bomlástermékekt, glükózt, aminosavakat. A szürlet mennyisége napi 180 l (!). A vizelet mennyisége ezzel szemben napi 1,5 l, és nem tartalmaz glükózt és aminosavakat. Ebből következik, hogy a nefronban a legtöbb anyag és a víz nagy része visszaszívódik az erekbe. A vizelet mennyisége ezzel szemben napi 1,5 l, és nem tartalmaz glükózt és aminosavakat. Ebből következik, hogy a nefronban a legtöbb anyag és a víz nagy része visszaszívódik az erekbe. A víz legnagyobb része, valamint a glükóz és az aminosavak a kanyarulatos csatorna kezdeti szakaszában, míg a sók (Na + ) nagyrésze a kanyarulatos csatorna távolabbi szakaszában szívódik vissza. A víz legnagyobb része, valamint a glükóz és az aminosavak a kanyarulatos csatorna kezdeti szakaszában, míg a sók (Na + ) nagyrésze a kanyarulatos csatorna távolabbi szakaszában szívódik vissza. Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében termelődő antidiuretikus hormon (ADH) lehetővé teszi a gyűjtőcsatornában a víz visszaszívást, míg a mellékvesében termelődő aldoszteron nevű hormon elsősorban a nátrium- visszaszívást fokozza. Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében termelődő antidiuretikus hormon (ADH) lehetővé teszi a gyűjtőcsatornában a víz visszaszívást, míg a mellékvesében termelődő aldoszteron nevű hormon elsősorban a nátrium- visszaszívást fokozza.

21

22 A vesemedence és a húgyvezeték A vesemedence: lapos, izmos falu tömlő A vesemedence: lapos, izmos falu tömlő A húgyvezeték (ureter) a vesemedencét a húgyhólyaggal összekötő mintegy 30 cm-es cső. A húgyvezeték (ureter) a vesemedencét a húgyhólyaggal összekötő mintegy 30 cm-es cső. A hasüreg hátsó falán a nagy horpaszizom (M. psoas major) mentén húzódik lefelé. A hasüreg hátsó falán a nagy horpaszizom (M. psoas major) mentén húzódik lefelé.

23 A húgyhólyag A húgyhólyag (vesica urinaria) izmos falu, nyálkahártyával bélelt tömlő. A hólyag alsó része (fundus) A fundus hátsó részén nyílnak a hólyagba az ureterek, elöl indul ki belőle a húgycső (urethra). A húgyhólyag (vesica urinaria) izmos falu, nyálkahártyával bélelt tömlő. A hólyag alsó része (fundus) A fundus hátsó részén nyílnak a hólyagba az ureterek, elöl indul ki belőle a húgycső (urethra).

24 A húgycső A női húgycső 3-4 cm. hosszú, nyálkahártyával bélelt cső. A hüvely elülső falához szorosan hozzá van nőve, így együttesen fúrják át a medencefenék izomlemezét (diaphragma urogenitale). Itt található az akaratlagos működésű, harántcsíkos izomból álló záróizom (M. sphincter urethrae). A női húgycső külső nyílása a hüvely-bemenet elülső öblében van (vestibulum vaginae). A női húgycső 3-4 cm. hosszú, nyálkahártyával bélelt cső. A hüvely elülső falához szorosan hozzá van nőve, így együttesen fúrják át a medencefenék izomlemezét (diaphragma urogenitale). Itt található az akaratlagos működésű, harántcsíkos izomból álló záróizom (M. sphincter urethrae). A női húgycső külső nyílása a hüvely-bemenet elülső öblében van (vestibulum vaginae).

25

26

27


Letölteni ppt "2011.Masszőr évfolyam A kiválasztó szervrendszer."

Hasonló előadás


Google Hirdetések