Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Éghajlatváltozás hatása a Kárpát- medence biodiverzitására Előtérben Magyarország.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Éghajlatváltozás hatása a Kárpát- medence biodiverzitására Előtérben Magyarország."— Előadás másolata:

1 Éghajlatváltozás hatása a Kárpát- medence biodiverzitására Előtérben Magyarország

2 Kárpát-medence vagy Magyarország? Természetföldrajzi régióként inkább Kárpát- medencében érdemes gondolkodni Politikai-jogi-közigazgatási keretek A magyarországi hatások a Kárpát- medenceiektől elválaszthatatlanok, azokkal szoros összefüggésben vannak Flóra és faunatartományok, ökológiai folyosók, stb.

3 Biodiverzitásról általában Bennünket körülvevő ökoszisztémák, fajok és gének sokfélesége. Nemcsak önmagában véve fontos, mert számos nélkülözhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatást is biztosít a társadalom számára, így élelmet, ivóvizet, a növények beporzását, az árvizekkel szembeni védelmet, stb.

4 Biodiverzitásról általában Napjainkban csökken a biológiai sokféleség Európában a vadon élő fajok csaknem egynegyedét kihalás fenyegeti és az ökoszisztémák többségének állapota olyan szintre romlott, hogy már nem képesek a továbbiakban az értékes szolgáltatásaikat nyújtani Csökkenését kiváltó fő okok erősödtek – Élőhelyek átalakítása – Természeti erőforrások túlzott kiaknázása – Idegenhonos özönfajok behurcolása és elterjedése – éghajlatváltozás

5 Kárpát-medencében várható klímaváltozásról dióhéjban RegCM , A1B

6 Kárpát-medencében várható klímaváltozásról dióhéjban az éves átlaghőmérséklet változása (fok Celsius-ban) a közti időszakra A1B szcenárió esetén

7 Kárpát-medencében várható klímaváltozásról dióhéjban az éves csapadékösszeg relatív változása (százalékban), , A1B szcenárió

8 A biodiverzitás megváltozása Magyarország éghajlatának sajátossága, hogy kontinentális, atlanti és mediterrán elemekből tevődik össze. A természeti rendszerek ehhez a szélsőségekre is hajlamos változatossághoz alkalmazkodtak, sajátos mozaikos struktúrát hozva létre. Európai Unióban a Kárpát-medence önálló biogeográfia egységnek számít, ez a Pannon régió Nem az elterjedési területek lassú eltolódása vagy az adaptációs folyamatok lesznek meghatározóak, hanem a kipusztulási és újranépesedési jelenségek

9 A biodiverzitás megváltozása Magyarország és környezetének flóravidékei és flóratartományai

10 A biodiverzitás megváltozása Fokozott figyelem a nagyobb kiterjedésű, nagy biológiai változatosságú élőhelyekre Gazdasági tájon átvezető zöld (migrációs) folyosók, működőképes ökológiai hálózatok – Natura 2000 Bioklimatológiai elemzések alaptétele: az egyes fajok és közösségek éghajlati igénye azok földrajzi elterjedésében is megmutatkozik Az élőhelyek várhatóan nem egységes objektumként, hanem fajonként fognak reagálni

11 A biodiverzitás megváltozása különleges természetmegőrzési területek (PSCI), nagyjából lefedi Magyaroszág Natura 2000-es területeit

12 A biodiverzitás megváltozása Általánosságban az erdők, különösen a klímazonális erdők sokkal határozottabb éghajlatfüggést mutatnak, mint a gyepek vagy a cserjések A hegyvidéki elterjedésű közösségek nagyobb éghajlatfüggést mutatnak alföldi-síkvidéki társaiknál. Ez leginkább annak a következménye, hogy alföldeinken az élőhelyek elterjedése a sokkal intenzívebb tájhasználat miatt már korentsem az eredeti mintázatokat követi. Számos élőhely esetén valószínűsíthető, hogy eredeti elterjedési területének bizonyos részeiről szelektív tájhasználati nyomás hatására tűnt el, elkendőzve ezáltal a meglévő éghajlati kapcsolatokat, vagy esetleg akár új tájhasználati alapokon nyugvó közvetett antropogén éghajlati kapcsolatokat hozott létre

13 A biodiverzitás megváltozása Kritikusan veszélyeztetett 2050-re (pirossal) elterjedési terület legérzékenyebben érintett részeit emeli ki pirossal (2050-re legalább 50%-os elterjedési valószínűség-csökkenés) N13: mészkerülő lombelegyes fenyvesek K2: gyertyános kocsánytalan tölgyesek K5: bükkösök

14 A biodiverzitás megváltozása Kritikusan veszélyeztetett 2050-re (pirossal) L2a: cseres-kocsánytalan tölgyesek K1a: gyertyános-kocsányos tölgyesek I4: árnyéktűrő nyílt sziklanövényzet

15 A biodiverzitás megváltozása Kritikusan veszélyeztetett 2050-re (pirossal) E2: veres csenkeszes hegyi rétek E34: hegy - és domvidéki sovány gyepek és szőrfűgyepek F1b: cickórós puszták

16 A biodiverzitás megváltozása Kritikusan veszélyeztetett re (pirossal) H4: félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok és erdőssztyeprétek B6: zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak E1: frenciaperjés rétek

17 Irodalomjegyzék Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 0Biodiversity%20Factsheet_HU.pdf Bartholy J., Pongrácz R., Torma Cs. 2010: A Kárpát-medencében re várható regionális éghajlatváltozás RegCM-szimulációk alapján – „Klíma 21” füzetek 60. pp Láng I. (szerk.), Csete L. (szerk.), Jolánkai M. (szerk.) 2007: A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok – Szaktudás Kiadó Ház, Budapest 220 p. Vígh P., Varga Z., Traser Gy., Szodfridt I., Standovár T., Somogyi Z., Mátyás Cs., Kőhalmy T., Kovács G., Czájlik P., Csóka Gy., Bidló A., Bartha D.: Erdészeti ökológia – Mezőgazda Kiadó 218 p. Különleges természetmegőrzési területek Czúcz B. (szerk.), Kröel-Dulay Gy. (szerk.), Rédei T. (szerk.), Botta-Dukát Z. (szerk.), Molnár Zs. (szerk.) 2007: Éghajlatváltozás és biológiai sokféleség – elemzések az adaptációs stratégia tudományos megalapozásához – MTA ÖBKI 278 p.

18 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Éghajlatváltozás hatása a Kárpát- medence biodiverzitására Előtérben Magyarország."

Hasonló előadás


Google Hirdetések