Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai Östör Ádám geográfus III. 2006.10.25.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai Östör Ádám geográfus III. 2006.10.25."— Előadás másolata:

1 A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai Östör Ádám geográfus III

2 A terület geológiai felépítése I. Vizsgált terület: Rózsa-domb, Ferenc-hegy, Vaskapu-hegy, Látó-hegy, Mátyás-hegy, Hármashatár-hegy Alaphegység: triász karbonát (késő-triász) a.Karni és nóri Fődolomit – kevés barlang ( m) b.Karni-nóri-rhaeti Mátyáshegyi Formáció tűzköves Mátyáshegyi mészkő tagozat (50-200m) c.Mátyáshegyi Formáció tűzköves Sashegyi dolomit tagozat

3 A terület geológiai felépítése II. Triász formációra települő paleogén és kvarter képződmények: –Felőeocén alapkonglomerátum és alapbreccsa (néhány m) –Felsőeocén Szépvölgyi Mészkő (10m) –Felsőeocén-alsóoligocén Budai Márga (néhol fedő) –Tardi Agyag, Kiscelli Agyag (oligocén) –Pleisztocén-holocén édesvízi mészkő

4 A barlangok tektonikai viszonyai I. Tektonikus preformációnak döntő szerepe Leggyakoribb tektonikai irányok:  É-D  K-Ny  ÉNy-DK  ÉK-DNy  NyÉNy-KDK E törésirányokon belül másodlagos riedel törések + tenziós törések Hévizek felemelkedtek a törésekben  barlangjáratok kioldása Barlangok fő hasadékai ezeket követik  kulisszás geometriájúak É D KNy

5 A barlangok tektonikai viszonyai II. Később újabb vetők –Reaktiválták, kitágították a korábbi töréseket É-D irányú neotektonikus vetők: –fiatalabbak mint az ásványkiválások, helyenként eltörik azokat Terület kiemelkedése térben és időben differenciáltan ment végbe  más és más tektonikai irányok újultak fel az egyes barlangokban Rétegdőlés – szintén fontos szerep (Mátyás- hegyi-b., Pál-völgyi-b., Szemlő-hegyi-b.)

6 A barlangok megismerése A XI. sz. előtt nem ismertek a térségben barlangok –Szinte az összes barlang zárt (kaverna) típusú, nem rendelkeznek természetes kijárttal –Kioldásban a felfelé törő melegvíz játszotta a fő szerepet  nem érték el a felszínt  oldó hatásuk a keveredési korrózió övezetében Felfedezésük véletlen folytán, mesterséges feltárás során: –Kőbányászat: Pál-völgy, Mátyás-hegy (1900-as évek elején) –Csatornaásás: Ferenc-hegyi-b.

7 A barlangok megismerése II. II. vh után kőfejtők bezárása  tervszerű barlangkutatás – nagy felfedezések ´70-´80-as évek – rózsadombi építkezési láz – házalapozások –sokszor szakember nem látta ezeket –jó esetben: betömésük megakadályozása, kutatás (pl.: József-hegyi-b.) Jelenleg kb. 50 barlang és ugyanennyi barlangindikáció, felszínre került gömbfülke ismert (összes hosszuk kb. 30km)

8 A barlangok kialakulása I. A térségben a mai barlangok kialakulását több korábbi karsztosodási fázis előzte meg Paleokarsztos üregek –Paleokarszt: a földtörténeti múlt során képződött karszt, mely általában fiatalabb üledékekkel fedett, és már nincs aktív vízcirkulációja Általában ezek nem őrződtek meg változatlan állapotban: a.Maradvány paleokarszt (soha nem temetődött be) b.Feltárult paleokarszt (fiatalabb üledékekkel fedett) c.Reaktiválódott paleokarszt (a régebben képződött karsztos formák mentén újabb karsztosodás)

9 A barlangok kialakulása II. Magmás hatások: 0,5-2m vastagságú kovás telérek – járatszelvény alakjában is meghatározó jelentőségük lehet A mezozóos-paleogén paleokarsztok keletkezési ideje szerinti csoportosítása: 1.Felsőtriász paleokarsztok 2.Felsőkréta-eocén paleokartsztok 3.Felsőeocén paleokarsztok 4.Alsóoligocén paleokarsztok Egyes ásványkiválások is jóval idősebbek a vizsgált barlangok néhány százezer éves koránál

10 A barlangok kialakulása III. Többség: felsőeocén Szépvölgyi Mészkőben Egyes alsóbb szintek: triász Mátyáshegyi Mészkőben Felső járatok helyenként: Budai Márgában –Egyesek (pl.: Molnár János-barlang) teljes egészében ebben

11 A barlangok kialakulása IV. A barlangok hidrotermás eredetűek –Egyes kutatók (pl.: Cholnoky) szerint a termális fázist hidegvizes szakaszok előzték meg A felszálló hévíz csekély oldóképessége nem ad magyarázatot a nagy horizontális kiterjedésekre  keveredési korrózió Ennek létrejöttéhez a vízzáró Kiscelli Agyag lepusztulására volt szükség (felsőmiocén)  a barlangok ennél fiatalabbak Hegytömeg kiemelkedés, erózióbázis süllyedés  keveredési zónák áthelyeződése Ez, ill. az emelkedés szakaszossága  különböző barlangszintek, emeletes barlangok

12 A barlangok kialakulása V. Az oldás megszűnése  ásványok kiválása –Egy részük a meleg vízből (lemezes kalcit) –Másik rész inaktívvá válás után (gipszbevonat, cseppkövek) Szárazzá válás után pusztuló fázis  agyagbemosódás, eltömődés, omlások Újabb vízszintemelkedés is elképzelhető  melegvizes ásványkiválások megfigyelhetők az omladékok felszínén Ez akár többször, ismételten is előfordulhatott (pl.: Ferenc-hegyi-b. - korróziós bemaródások a képződményeken) Felfelé harapódzó omlások – zsombolyképződés (pl.: József-hegyi-b.)

13 A barlangok formakincse I. A termálkarsztos barlangok sajátosságai: –Gyakori, hirtelen és drasztikus méretváltozások –Teljes függetlenség a felszín domborzatától –Nincsenek fluviális üledékek (vannak kivételek pl:. Mátyás-hegyi-b. Agyagos-patak) –Gyakori hidrotermás ásványok A termálkarsztos barlangok legjellemzőbb elemei a gömbfülkék és a korróziós üstök

14 A barlangok formakincse II. Gömbfülkék: Ezek zárják le a repedések tetején feláramló melegvíz útját Általában 0,5-3m átmérőjűek Előfordulnak a fő járatszint tetejében, ill. a felszín alatt néhány m-rel Legtöbbször sima felületűek, de gipszkiválások is borítják őket helyenként Általában magányosak, gyakran viszont fűzért alkotnak (gyöngysorserű- vagy szőlőfürtszerű gömbfülke sorozat)

15 A barlangok formakincse III. Kialakulásuk: 1.Vízzel borított járat felett légtér  hűvös oldalfalra pára csapódik  kipárolgó CO 2 oldalfalon kondenzálódik ( agresszív )  lecsurogva old –Víz alatti konvekciós áramlások hatására bekövetkezett kioldódás eredményei

16 A barlangok formakincse IV. Korróziós gömbüstök: A gömb csak kisebb része alkult ki Néhány dm-es sima falú bemélyedések Melegvízben felfelé áramló gázbuborékok alakították ki  csak 90°-nál laposabb falfelületen alakulhat ki Scallop (áramlási kagyló) Feláramlási csövek (keletkezése vitatott)


Letölteni ppt "A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai Östör Ádám geográfus III. 2006.10.25."

Hasonló előadás


Google Hirdetések