Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Általános társadalom- és gazdaságföldrajz (mezőgazdaság) Gyakorlat Ballabás Gábor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Általános társadalom- és gazdaságföldrajz (mezőgazdaság) Gyakorlat Ballabás Gábor."— Előadás másolata:

1 Általános társadalom- és gazdaságföldrajz (mezőgazdaság) Gyakorlat Ballabás Gábor

2 Tartalom: 1.A világ mezőgazdaságának területi jellemzői 2. Vavilov zónák – géncentrumok 3. A FAO - VILÁGÉLELMEZÉS A XXI. SZÁZADBAN 4. A földrajzi övezetek mezőgazdasága A trópusi övezet Egyenlítői éghajlat, állandóan nedves területei, az esőerdők zónája 5. Ültetvényes gazdálkodás jellemzése

3 1. A világ mezőgazdaságának területi jellemzői Mezőgazdaságilag hasznosítható területek: Olyan területek, amelyeken a külső körülmények (pl. fény, hő, csapadékviszonyok) közepes, vagy nagy fitomassza (szervesanyag) – produktivitás elérését teszik lehetővé. (művelt + művelés alól kivont) Művelés alól kivont terület: Mezőgazdasági művelésre alkalmas, de nem mezőgazdasági hasznosítású terület. (pl. városi infrastruktúra építése miatt) Termőterület: A mezőgazdaságilag művelt terület, valamint az erdő, a nádas és a hasznosítható vízfelület együttesen. Mezőgazdaságilag művelt (művelhető) terület: A szántóként, rét- vagy legelőként, kert-, szőlő-, vagy gyümölcsösként hasznosított területek összessége

4 Szántó: Jellemzője a rendszeres talajművelés, zömmel szántóföldi növényeket, esetleg zöldséget termesztenek rajta. Rét: Állandó gyeptakaróval borított terület. Kaszáló: Az állandó gyeptakaróval borított terület azon része, amelynek fűtermését rendszeresen kaszálják (szénának, zöldtakarmánynak) Legelő: Az elsősorban legeltetéssel hasznosított rét. A kaszáló és a legelő hasznosítása többnyire vegyes, a legelőt is használják kaszálónak és fordítva. Ugar: Olyan, növénytermesztéssel hasznosított terület, amelyen az újabb vetésig – általában hosszabb ideig -, csak talajmunkát végeznek, többnyire a talaj pihentetése céljából, vagy gazdasági szempontok miatt. Tarló: Tág értelemben minden növény betakarítása után visszamaradt termőhely, ahonnan a csonkokat még nem takarították el.

5 Forrás: Környezetstatisztikai adatok, KSH Magyarország földterülete főbb művelési ágak szerint 1997, 2001.

6

7

8 EGYES KONTINENSEK JELLEMZŐI: - Afrika: területének 47%-a túl száraz öntözés nélküli gazdálkodáshoz; talajok szempontjából: 19% csak teljes termőképességű, öntözési lehetőségek 15%-a kihasználva Termőképes területek: legnagyobb bevonható területek még Közép-Afrikában; legkritikusabbak: nagy népsűrűségű, gyenge termőképességű területek (pl.:Szahel-öv) - Délnyugat-Ázsia: terület 33%-a sivatag, félsivatag; további 27% csekély termőképességű; rendkívül száraz éghajlat; megművelhető területek 80%-át már művelik - Délkelet-Ázsia: termőföldtartalék szinte nincs már, rendkívül sűrűn lakott terület; éghajlatát a monszun határozza meg - Észak-Amerika: Kanada földjeinek 13-14%-a alkalmas mezőgazdasági hasznosításra

9 EGYES KONTINENSEK JELLEMZŐI II.: USA: terület 63 %-a szolgál mezőgazdasági termelésre, szántóföldi gazdálkodás a legjobb talajokon: pl.:Missisipi- völgy; ellentét: Alaszka, Sziklás-hg államai 10% alatt szántók aránya; délen: sivatagos területek – öntözés! - Közép-Amerika: terület 64%-a alkalmas természetes csapadékon alapuló gazdálkodásra; 44%-a pedig talajtanilag teljes termőképességű; trópusi esőzóna, sok magas hegy; potenciálisan művelhető területek mintegy fele művelve - Dél-Amerika: potenciálisan művelhető terület mintegy hatoda művelve; ritkán lakott területek; Andok mente: talajdegradáció, elsivatagosodás veszélye

10 EGYES KONTINENSEK JELLEMZŐI III.: Ausztrália, Új-Zéland: előbbi a legszárazabb kontinens, (északi, keleti, délnyugati perem alkalmas növénytermesztésre csapadék szempontjából); 70% sivatag, félsivatag, száraz puszta; kevés öntözési lehetőség; kis népsűrűség (parti sáv) Így is nagy földtartalékok; Új-Zéland: óceáni klíma, elegendő csapadék DE magashegységek, ritka népesség parti síkságok, kisebb medencékű Európa: legsűrűbben lakott kontinens; változatos éghajlat; legjobb talajok: meleg mérsékelt övezet (de itt aszályok) legtöbb csapadék: óceáni területek, de itt gyengébb talajok Szinte minden alkalmas területe már művelésbe vont

11 2. Vavilov zónák – géncentrumok Vavilov ( ) – orosz kutató – géncentrum elmélet - Fő műve: Termesztett növények keletkezési központjai (1926.) - növények domesztikációs (háziasítás) központjait keresi: szerinte ezek száraz, félszáraz, többségében fennsíki területek - Adott növényfaj alapkörének legnagyobb változatosságot, fajgazdagságot mutató területe -8 nagy géncentrumot + 5 alcentrumot állapít meg

12 1. Kínai (száraz, belső magasföldek): köles, szója, retek, uborka 2.- Burmai-Indiai a. - Hindusztáni (Dekkán magasabb ék-i területe) rizs, juta, gyapot b. - Indomaláj cukornád, gyapot 3 - Közép-Ázsiai (Irán, Afganisztán, Türkmenisztán): búza, borsó, bab, lencse, len, kender, hagyma, spenót 4.- Közel-Keleti: búza, árpa, rozs, zab, lucerna 5.- Mediterrán: cukorrépa, spárga, komló, herefélék 6.- Etióp, Abesszín: kávé, cirok, szezám 7.- Közép-Amerika kukorica, dohány, paprika, kakaó, tök 8.- Dél-Amerika: a. - Peru, Ecuador: paradicsom, dohány b. - Chile: burgonya c. - Brazil-felföld: földimogyoró

13 Forrás: Földi környezetünk atlasza, Cartographia, 2004

14

15 3. A FAO (Food and Agricultural Organization of United Nations) ben alapították, székhelye: Róma – jelenleg 147 tag - az ENSZ legnagyobb szakosított szervezete a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat és vidékfejlesztés terén - Céljai: - tagállamok táplálkozási és életszínvonalának emelése - világon megtermelt élelmiszerek és termények termelésének és elosztásának javítása - falusi lakosság életfeltételeinek emelése - nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítése -Éves költségvetés: 650 millió US $ (2001.)

16 -Tevékenységi kör: - Tanácsadás kormányzatoknak (információs bázisra + szakembereire alapozva – független tanácsadó) - Gyakorlati segítségnyújtás a fejlesztésekben (mezőgazdasági fejlesztések terjesztése, szakemberképzés) – operatív programok, feladatok végrehajtása - Információszolgáltatás (adatgyűjtés, elemzés, terjesztés) - Semleges fórum különféle államok számára -Három fő szerv: - Konferencia – 2 évente – fő irányvonalak, programok, fedezet - Tanács – 49 tag – irányítás a feladata - Titkárság: - végrehajtó szerv – Róma + 7 regionális hivatal

17 VILÁGÉLELMEZÉS A XXI. SZÁZADBAN - évente átlag 84 millió fővel nő a Föld népessége - 6 milliárd felett van az össznépesség - Thomas Malthus ( ) és követői Az élelmiszertermelés képtelen lesz lépést tartania a népességgyarapodás ütemével – A Föld eltartóképessége limitált (Ravenstein(1891.) – 5,995 mrd; Fischer (1925.) – 6,2 milliárd fő) - az emberiség ma átlagosan jobban táplálkozik mint valaha (kalória napi átlag-fő: 1970.:2360; ) - világviszonylatban gabonafélék alapvető élelmiszerek - zöld forradalom – 1960-as évek – új magas hozamú gabonák, műtrágyázás, öntözés – FAO tanácsadók a fejlődő országokban

18 VILÁGÉLELMEZÉS A XXI. SZÁZADBAN II. - hatása: viszonylagos, 1 milliárd ember helyett ma 800 millió alultáplált (közben óriási népességnövekedés) - sok szakember szerint zöld forradalom elérte lehetősége határait – ha nem történik áttörés az agrotechnikában: újra növekedni fog az éhezők száma ( ,5 milliárd ember várható) – világ mezőgazdaságának növekedése lassul (okok: volt szocialista országok piacgazdaságra áttérés, fejlettekben csökkenő agrártámogatás a gabonákra + itt nem lehet már magasabb termésátlagokat elérni, környezeti degradáció hatása) - megoldás lehet: 1. jelenlegi feltételek mellett minden lehetőség kihasználása vagy 2. új agrotechnikai és biotechno- lógiai eljárások

19 4. A földrajzi övezetek mezőgazdasága 4.1. A trópusi övezet

20 A Föld főbb mezőgazdasági övezetei

21 Megszakítatlan termelést tesz lehetővé a hőmérséklet, ám ezt a csapadék befolyásolja Egyenlítői éghajlat (belső trópusok) – állandó művelés Szavanna éghajlat (külső trópusok) – rövidül a tenyészidőszak – szárazgazdálkodás övezete (5,5 hónap) Fekete-Afrikában fennmaradtak az elmúlt társadalmi formák mezőgazdasági alaptípusai (néhol nem sikerült felszámolni az ősközösségi társadalmakat) - művelés módja szerint: Szárazgazdálkodás Öntözéses gazdálkodás – kisebb területre terjed ki, de nagyobb az eltartóképessége A trópusi övezet mezőgazdasága

22 Egyenlítői éghajlat állandóan nedves területei, az esőerdők zónája (Amazonas-medence, Kongó- medence, Indonézia, D-Ázsia félszigetei, szigetei)  A terület több mint felén trópusi esőerdők vannak, a mezőgazdasági földhasznosítás a terület ¼-ére korlátozódik, a szántók és ültetvények pedig mindössze 5%-ot tesznek ki Az éghajlat jellemzői: 25-27°C, mm csapadék két maximummal, laterit  A föld gyors kimerülése miatt állandó vándorlásra kényszerített, így a területnek csak töredékét hasznosítják (pl. Kongói DK – 1/5) – nagyon kicsi az 1 főre jutó szántóterület (Indonézia, Fülöp-szk. – 0,2 ha/fő)  Két jellegzetes mezőgazdasági üzemtípus: - égetéses-irtásos, talajváltó gazdálkodás - ültetvények

23 Egyenlítői éghajlat, állandóan nedves területei, az esőerdők zónája - égetéses-irtásos, talajváltó gazdálkodás A nedves trópusok emberének alapvető tápláléka nem a gabonafélék, hanem a gumósok:

24 Egyenlítői éghajlat, állandóan nedves területei, az esőerdők zónája - égetéses-irtásos, talajváltó gazdálkodás két fajtája van: - szúróbotos, alacsony technikai színvonalú (de nem okoz eróziót) – Közép-Afrika egyes területein - kapás művelés – fejlettebb (Közép- és Dél-Amerika indiánjai, Kelet-Afrika, Indonézia, Hátsó-India) - növényei: kukorica, manióka, táró, yams, batáta (édesburgonya) (vegekultúra) - a fehérjét a vad és hal adja

25 Egyenlítői éghajlat, állandóan nedves területei, az esőerdők zónája Az édesburgonya termőterülete Forrás: FAO

26 Egyenlítői éghajlat, állandóan nedves területei, az esőerdők zónája

27 5. Ültetvényes gazdálkodás jellemzése (nemcsak az egyenlítői éghajlatra jellemző, hanem a trópusi és szubtrópusi területekre is!!!) Fő jellemzők: - a gyarmatosítás eredményeként alakultak ki a fejlődő országok modern szektorát képező ültetvények – trópusi, szubtrópusi növények monokultúrás termelési módja - nagy területeken gazdálkodnak (50-60 ezer ha is lehet) - munkásoknak élelmiszernövényeket is termel - nagy létszámú fizikai munkást igényel (rendészek) - feldolgozóipar sokszor jelen van – saját termények feldolgozása - legnagyobb ültetvényeken saját K+F (kutatás, fejlesztés) - közlekedés jó minősége létfontosságú – világpiacra termelnek

28 Ültetvényes gazdálkodás jellemzése II. -fás növények: gumi, kókuszdió, olajpálma, kakaóbab, kávé trópusokon – hosszabb ideig termelhetők – ültetetés –első termés- maximális hozam –hozam csökkenése – (kókuszdió-100év) - vagy másodlagos termény, vagy nagyvállalati formában évvel korábban termelési döntés - banán, cukornád (évelők), tea (már nem kizárólagos trópusi növény) - gyapot, juta, dohány, földimogyoró – egynyáriak (kínálatot könnyebb a kereslethez igazítani) -ezeket a növényeket a gyarmatosítások előtt is termelték, de a gyarmatosítás révén – európai exportra árutermelés (kontinensenként más és más fejlődés) Földrajzi elterjedés: 1. Amerikai kontinens: klasszikus ültetvények nagy területek -

29 Ültetvényes gazdálkodás jellemzése III. - USA – gyapot, földimogyoró, szója - Közép-amerikai szigetvilág – cukornád, banán, kakaó, gumi, pálmafélék - Dél-Amerika – kávé, tea - Ázsia: XIX. századtól fejlődő ültetvények – bérmunkások (pl.: indiaiak malájföldi gumiültetvényeken) - dél-ázsiai szigetvilág – fűszerek, gumi, cukornád, indigó, kávé - Ceylon, India - tea, gyapot, fűszerek, kávé - Afrika – szintén csak a XIX. századtól kialakított ültetvények (korábban kevés kikötésre alkalmas öböl, sokféle betegség) - Nyugat-Afrika – kávé, gyapot, cukornád, földimogyoró, kakaó, gumi, pálmafélék - Kelet-Afrika – kávé volt meghatározó 1945 után számos ültevény kisajátítása (így Afrikában is)

30 Ültetvények: a világ banántermesztése (Forrás: FAO)

31

32

33 Ültetvények: a világ kaucsuktermesztése (Forrás: FAO)

34

35 Ültetvények: a világ kakaótermesztése (Forrás: FAO)

36

37 Fekete-Afrika főbb mg-i rendszerei Forrás:

38 Fekete-Afrika főbb mg-i rendszerei Forrás:

39 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Általános társadalom- és gazdaságföldrajz (mezőgazdaság) Gyakorlat Ballabás Gábor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések