Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. Siegmund (Sigismundus) Herberstein 2. Rerum Moscoviticarum commentarii (= Moszkoviai úti jegyzetek) 3. A Moszkoviai úti jegyzetek finnugor vonatkozású.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. Siegmund (Sigismundus) Herberstein 2. Rerum Moscoviticarum commentarii (= Moszkoviai úti jegyzetek) 3. A Moszkoviai úti jegyzetek finnugor vonatkozású."— Előadás másolata:

1

2 1. Siegmund (Sigismundus) Herberstein 2. Rerum Moscoviticarum commentarii (= Moszkoviai úti jegyzetek) 3. A Moszkoviai úti jegyzetek finnugor vonatkozású részei 2

3 1.1. Szülőhely 1.2. Tanulmányok 1.3. A vitéz hadfi 1.4. A diplomata 1.5. Két moszkvai útja 3

4 1486, Wippach (ma Vipava, Szlovénia) 4

5 : bécsi egyetem (Alma Mater Rudolphina Vindobonensis, alapítva ben) 5

6 1506-tól Habsburg- szolgálatban. Részt vett I. Miksa császár hadjárataiban, előbb Magyarország, majd a Velencei Köztársaság ellen ben a friauli Maran vára körüli csatározásokban az uralkodó felfigyel Herberstein vitézi képességeire, kinevezi az udvari tanács tagjává. 6

7 1516-ban kapta első diplomáciai megbízását: a dán királynál járt. Hazafelé tartó útján érte el a királyi parancs: induljon Moszkvába. Két alkalommal járt Moszkvában: 1517-ben és 1526-ban. Diplomáciai tevékenységének csúcsa Nagy Szulejmán szultán meglátogatása volt budai táborában, 1541-ben.  Herberstein a III. Vaszilijtól kapott díszruhában. 7

8 1517-ben Herberstein még I. Miksa német-római császár követeként érkezett Moszkvába ban azonban már I. Ferdinánd osztrák főherceg és magyar király érdekeit képviselte az orosz uralkodónál. Mindkét alkalommal az volt a feladata, hogy elősegítse az orosz ‒ litván megbékélést. Ez a Habsburgok kelet-európai térnyerését eredményezte volna. 8

9 9

10 2.1. A mű keletkezési körülményei 2.2. Jelentősége 2.3. Hirschvogel illusztrációi 10

11 Herberstein oroszországi útjairól visszatérve megkezdte úti jegyzeteinek írását. Az 1530-as években már bizonyosan elkészült a kézirat első része, mert az 1533-ig uralkodó III. Vaszilijt a „jelenlegi nagyfejedelem”-nek nevezi. Műve az 1540-es évek közepére nagyjából elkészülhetett, ekkor kezdte Augustin Hirschvogellal megrajzoltani az illusztrációkat. A Moszkoviai úti jegyzetek első kiadása 1549-ben jelent meg Bécsben, latin nyelven. 11

12 Herberstein könyve leszámolt a középkor századaiban kritikátlanul másolt ókori történetírók, geográfusok mítoszaival. Az európai olvasók számára szinte egy új földrész felfedezésével ért fel az a hír, hogy a korábban egyszeműek, kopaszok s már furcsa lények által lakottnak vélt tájakon emberek élnek, uralkodók uralkodnak, s egyáltalán minden ugyanolyan, mint az ismert világban. Pontosan leírta az Urál-hegység elhelyezkedését, és meghatározta a kelet-európai folyók forrásvidékét. 12

13 Finnugor szempontból legjelentősebb a Moszkovia- térkép. Különböző változatain olvasható Corelia, Biarmia, Lappia, Meschora, Mordva, Ceremise Gorni, Permia és Joughoria neve is. Hirschvogel rajzai az orosz harcos fegyverzetéről és a három orosz lovasról az adott korszakban páratlanok és ezért kiemelkedő jelentőségűek. Herberstein hazahozhatott valamiféle képet III. Vaszilijról is, amely alapján a könyv különböző kiadásai számára elkészültek az uralkodót ábrázoló metszetek. 13

14 14

15 15

16 16

17 3.1. A cseremiszekről (és a votjákokról) 3.2. A mordvinokról 3.3. A Vótföldről és Karjaláról 3.4. Beloozero és környéke 3.5. A Permi terület és a Permi területen átvezető út Jugriába 3.6. A magyarokról 3.7. Livóniáról 3.8. Hajózás a Jeges-tengeren 17

18 18

19 A „cseremisz nevezetű nép … nem a keresztény, hanem a mohamedán hitet vallja. … a Volgán túl, északra laknak; a tőlük való megkülönböztetésképpen a [Nyizsnyij] Novgorod környékén élőket felső vagy hegyi cseremiszeknek nevezik, nem a hegyek alapján, amelyek ott nincsenek, hanem inkább az általuk benépesített dombokról. Sokukat azért telepített Moszkoviába az uralkodó, mert bűnös árulással gyanúsította őket, mi láttuk őket ott. (  ők votjákok!, lásd a permi évkönyveket!) Ám, amikor a litván határra küldték őket, végezetül is különböző irányban szétszéledtek. 19

20 20

21 A Moksa folyótól keletre és délre óriási erdők terülnek el, amelyekben a mordvin nép él. Külön nyelvük van … bálványimádók, mások szerint mohamedánok. Szétszórt falvakban élnek, földet művelnek, vadállatok húsával és mézzel táplálkoznak, sok prémjük van. Nagyon bátor emberek … majdnem mind gyalogharcosok, hosszú íjukkal tűnnek ki, és tapasztalt íjászok. [A mordvinok] mindenben hasonlatosak a cseremiszekhez, azzal az egy különbséggel, hogy náluk gyakoribbak a házak. 21

22 22

23 A Vótföld Novgorodtól északnyugatra, huszonhat mérföldnyire vagy [legfeljebb] harminc mérföldre található, közben Ivangorod vára bal kézre marad el tőle. …a Narva folyó választja el Livóniát a moszkovita birodalomtól. Ha onnan, Ivangorodtól elindulsz északra a tenger mentén, akkor eléred a Pljussza folyót, amelynek torkolatánál fekszik Jam erődje. (  Ott nem a Pljussza, hanem a Luga folyik, Jam nem a tengerparton volt, hanem a szárazföld belsejében.) Tizenkét mérföldre Ivangorodtól, és Jamtól négy mérföldnyire találod Koporje várát és a vele azonos nevű folyót, utána hat mérföld a Néváig és Oresek váráig. Oresektől a Korela folyóig, amelyről a város is nevét kapta, hét mérföld a távolság. És végezetül innen húszmérföldnyi út után el lehet jutni a Polna folyóhoz, amely a moszkovita birodalmat elválasztja az oroszok által Kajani Földnek nevezett és a svéd királyok fennhatósága alá tartozó Finlandiától. 23

24 Az említetten kívül van egy másik Korela is, (???) egy terület, amelynek külön [területe és] nyelve van; Novgorodtól északra helyezkedik el, majdnem hatvan vagy még többmérföldnyire. Noha több szomszédnéptől is adót szed, ugyanakkor maga is adózik a svéd királynak ugyanúgy, mint a moszkovitának, mivel hogy a novgorodi birtokokhoz tartozik. 24

25 25

26 Beloozero az erődítményével az azonos nevű tó mellett van. A „Beloozero” jelentése albus lacus, fehér tó. … Maga a tó tizenkét mérföld hosszan nyúlik el, és ugyanolyan széles… A hal, amely a Volgából ebbe a tóba úszik, kitűnő, és annál ízletesebb, minél tovább marad benne. … Az ezeken a helyeken élőknek saját nyelvük van, habár jelenleg már mind oroszul beszélnek. (Nem orosz népek Herberstein művében: mordvin, cseremisz, szamojéd, vogul, jugra, kajaniak, lopari. És ahol nem csak oroszul beszélnek: Beloozero és környéke, Usztyugi terület, Papin városa, Permi terület.) 26

27 27

28 Az Usztyugi Terület arról a városról és erődről kapta a nevét, amely a Szuhona folyó partján terül el. … Saját nyelvük is van, bár inkább oroszul beszélnek. A nagy és kiterjedt Permi terület egyenesen északkeleti irányban kétszázötven … háromszáz mérföldnyire van Moszkvától. Ott terül el az azonos nevű város a Visera partján, amely tíz mérfölddel lejjebb ömlik a Kámába. … Ezen a területen nagyon ritkán fogyasztanak gabonát. Az évi adót az uralkodónak lovakban és prémben fizetik. Saját nyelvük és írásuk van, amelyet Sztyefan püspök alkotott meg … egy püspöknek lenyúzták a bőrét … (Pityirimnek, ben, de nem a permiek, hanem a vogulok) 28

29 [Télen] rendszerint hótalpon vándorolnak, amint ezt nagyon sok helyen teszik Oroszországban. Ez valamiféle fából készült hosszú talp, amely majdnem hét tenyérnyi hosszú, a lábukra kapcsolva repülnek vele, nagyon gyorsan, hosszú utat tesznek meg vele. Igavonó állatként a kutyák szolgálnak … … a [Permi] terület keleten határos a tatárok Tyumenynek nevezett területével. 29

30 A Pecsora folyó mellett … található Papin, avagy Papinovgorod városa és erődje, az orosztól eltérő nyelven beszélő lakóit Papininek nevezik. Ha oda leereszkedik az ember, hat nap múlva eléri Pusztozjorszk városát és erődjét, amelynek közelében a Pecsora hat ágban ömlik az óceánba. Ennek a helynek a lakói egyszerű emberek, először 1518-ban Krisztus születése után vették fel a kereszténységet. A Pecsora és a Scsugor folyón túl, a Kamennij Pojasz hegyénél, ugyancsak a tengernél, a szomszédos szigeteken és Pusztozjorszk vára körül különböző és sokféle nép él, amelyeket egy közös névvel, a „szamojéddel” jelölnek, vagyis ezek az „önevők”. Ott nagyon sok madár és különféle vadállat van, mint például coboly, nyuszt … továbbá wess … Ezek a törzsek nem mennek Moszkvába, mivel hogy vadak, és kerülik az érintkezést meg az együttélést más emberekkel. 30

31 A Szoszva mentén élőket vogulicsinek nevezik. Elhagyva jobbról a Szoszvát, az Ob folyóig jut az ember, amely a Kitajszkoje-tóból ered. Ezen a folyón még gyors haladás mellett is alig jutottunk át egy nap alatt: annyira széles, hogy majdnem nyolcvan versztányira nyúlik. Mellette is a vogul meg a jugra nép él. Ha Ob erődjétől az Ob folyón felmegyünk az Irtis torkolatáig, amelybe a Szoszva belefolyik, az háromhónapnyi utazást igényel. Ezeken a helyeken két erődítmény található: Jerom és Tyumeny, melyeknek tulajdonosai, az elmondás szerint a (moszkvai) nagyfejedelemnek adót fizető jugor herceg urak. Ott sok-sok állat van és óriási mennyiségű prémet (vadásznak.) 31

32 A Zolotaja Baba, vagyis az Arany Öreganyó egy bálvány, amely az Ob torkolatánál, az Obdorai területen áll a másik parton. … Azt beszélik … hogy ez az Arany Nagyanyó, ez az öregasszony formájú bálvány a fiát tartja a térdén, és ott látható még egy gyermek is, akiről azt mondják, az az unokája. És mintha az öregasszony valamiféle szerszámokat hagyott volna ott, amelyek állandóan kürthöz hasonló hangot hallatnak. Ha ez így van, úgy gondolom, hogy ez a szerszámokra állandóan fújó erős széltől van. 32

33 33

34 Ez az a Jugra, ahonnan valamikor a magyarok elindultak és elfoglalták Pannóniát [és Attila vezetésével Európa sok országát leigázták]. A moszkoviták nagyon hencegnek ezzel a névvel, mivel, úgymond, az ő alattvalóik valamikor feldúlták Európa nagy részét. Azt mondják, a jugrák mind a mai napig közös nyelven beszélnek a magyarokkal; [hogy igaz-e, nem tudom, mivel gondos kutakodásom ellenére] nem találtam egyetlen embert sem [arról a vidékről], akivel szót válthatott volna a [magyarul tudó] szolgám. 34

35 35

36 Livónia területe a tenger partján húzódik végig. Fővárosa Riga, amelyben a Teuton Rend magisztere a vezető. …a főurak, valamint a (városi) polgárok majdnem mind németek. Az egyszerű nép három nyelven beszél és ennek megfelelően három rendre vagy törzsre (tribus) oszlik. 36

37 37

38 Ez az Isztoma elmondta nekünk röviden egész utazásának rendjét. …eljutottak Finlappia népeihez, bár azok szétszórtan, alacsony kunyhókban élnek a tenger partján és szinte állatok módjára, azonban sokkal szelídebbek, mint a vad loparik. Azután, elhagyván a loparik földjét, nyolcvanmérföldnyi hajózás után elérték Norbottent (Nortpotten), a svéd király birtokát, az oroszok Kajani Földnek nevezik, népét kajaniaknak. Azután Dikiloppi, vagyis a vad loparik országába hajóztak, a Dront nevű helyre, amely kétszáz mérföldnyire van a Dvinától. 38

39 … ott csordaszámra tartják a szarvasokat, mint nálunk az ökröket, norvég nyelven réneknek nevezik őket, valamivel nagyobbak a mi szarvasainknál. A loparik igavonókként használják őket … … ahol a vad loparik élnek, a nyári napforduló idején negyven napig nem megy le a nap … Az adót prémben és halban fizetik … Bár a loparik sem a kenyeret nem ismerik, sem a sót, sem pedig a többi serkentő fűszert nem használják [ételeikben], csak halat és húst esznek, azonban az elmondás szerint nagyon hajlamosak a bujaságra. 39

40 Felhasznált irodalom Siegmund Herberstein: Moszkoviai úti jegyzetek. In: Navigare humanum est... Pusztay János 60. születésnapjára. Bp –130. Szemelvények a finnugor történelem korai forrásaiból (kézirat) Bp

41 1. Vipava (Wippach) várának romjai: Burgruine_ _15.jpg 2. A Bécsi Egyetem jogi kara: 3. Merano (Schloss Tirol) vára: _Schloss_01.jpg&filetimestamp= Herberstein orosz díszruhában: rberstein_in_russian_dress1.jpg 41

42 5. I. Miksa: eter_Paul_Rubens_120b.jpg&filetimestamp= I. Ferdinánd: ans_Bocksberger_der_Aeltere_001.jpg&filetimestamp= Herberstein művének 1557-es német nyelvű kiadása (Bécs): goettingen.de/dms/load/img/?PPN=PPN &ID DOC= (térkép) 8. Herberstein művének 1571-es latin nyelvű kiadása (Bázel): goettingen.de/dms/load/img/?PPN=PPN &ID DOC= (térkép és Hirschvogel rajzai) (letöltés: ) 42


Letölteni ppt "1. Siegmund (Sigismundus) Herberstein 2. Rerum Moscoviticarum commentarii (= Moszkoviai úti jegyzetek) 3. A Moszkoviai úti jegyzetek finnugor vonatkozású."

Hasonló előadás


Google Hirdetések