Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Adatgyűjtés Kazanyban. Herfordban született (Észak-Rajna-Vesztfália), apja a helyi gimnázium igazgatója volt A lipcsei egyetemen tanult tovább Herford.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Adatgyűjtés Kazanyban. Herfordban született (Észak-Rajna-Vesztfália), apja a helyi gimnázium igazgatója volt A lipcsei egyetemen tanult tovább Herford."— Előadás másolata:

1 Adatgyűjtés Kazanyban

2 Herfordban született (Észak-Rajna-Vesztfália), apja a helyi gimnázium igazgatója volt A lipcsei egyetemen tanult tovább Herford látképe 2

3 1725-ben érkezett Oroszországba, azonnal állást kapott az orosz akadémiánál Az 1720-as években latin nyelvet is tanított az akadémia gimnáziumában, közben újságokat szerkesztett és szervezte az akadémia felolvasó üléseit is 1732-től kezdte publikálni Sammlung Russischer Geschichte című sorozatát 1733-tól részt vett a II. Kamcsatkai Expedícióban 1747-ben orosz állampolgárságot kapott Nehéz ember volt, először összeveszett legfőbb támogatójával, Schumacherrel, majd történeti vitába bonyolódott Lomonoszovval 3

4 4 Gerhard Friedrich Müller Müller az I. I. Kirillov, majd V. N. Tatyiscsev által vezetett orenburgi csoport tagja volt. Hajóval indultak lefelé a Volgán őszén Kazanyban várakoztak, hogy a téli fagy beálltával szárazföldön folytathassák útjukat. Közben a helyi emberektől gyűjtöttek adatokat. A gyűjtés során nyert információkból Müller tanulmányt írt, amely csak ben jelent meg. Müller Szibériában 20 település helyi levéltárában kutatott. Új információt beépítette Sammlung Russischer Geschichte című művébe ban betegsége miatt Müller visszatért Szentpétervárra.

5 A kazanyi kormányzóságban élő pogány népek, úgymint a cseremiszek, csuvasok és votjákok leírása, élőhelyük, politikai berendezkedésük, testi és lelki adottságaik bemutatásával, milyen ruhát hordanak, miből és mivel táplálkoznak, kereskedelmükről és foglalkozásukról/vadászatukról, milyen nyelven beszélnek, ügyességükről, tudásukról, a természeti és az általuk kitalált pogány vallásukról, valamint valamennyi szertartásukról, erkölcseikről és szokásaikról, mellékletben sok szó hét különböző nyelven, úgymint kazanyi tatár, cseremisz, csuvas, votják, mordvin, permi és zürjén, és az Úrhoz imája, a Miatyánk cseremisz és csuvas nyelvű fordításának közlésével. Összeállította Gerhard Friedrich Müller, a császári akadémia professzora, miután 1743-ban visszatért a kamcsatkai expedícióból. (Megjelent Szentpétervárott 1791-ben.) 5

6 A kazanyi kormányzóságban az ott letelepített oroszokon kívül hat nép van még, amelyek régtől fogva ott élnek és jórészt jelenleg is azokon a helyeken élnek. Ezek a népek az Oroszországban ismeretes nevük szerint a következők: 1. A tatárok, akik részben magában, Kazany városában laknak, valamint a környező falvakban, úgyhogy a Kunguri járásban elég nagy számban vannak, ehhez jönnek még az ufai provinciában élő baskírok. 2. A cseremiszek és 3. a csuvasok, akik Kazany városa fölött és alatt a Volga két partján élnek. 4. A votjákok, akik szinte az egész Volga és Káma közötti területet elfoglalják. 5. A mordvinok, akiknek igazi élőhelye a nyizsnyij-novgorodi kormányzóság, azonban bizonyos számban a kazanyi kormányzósághoz tartozó penzai provinciában is megtalálhatók. 6. A permjákok és permicsek, akik Szol-Kamszk és Cserdiny között élnek, és akik egy népnek számítanak az usztyugi, a szol-vicsegodszki és a jarenszki zürjénekkel. 6 G. F. Müller csak a cseremiszekről, csuvasokról, votjákokról tudott információkat szerezni, ezért művében a tatárokkal, mordvinokkal és komi-permjákokkal nem foglalkozott.

7 I. A cseremiszek, csuvasok és votjákok élőhelyéről és jelenlegi politikai intézményeikről II. Testi és lelki adottságaikról III. Ruházatukról IV. Táplálkozásukról, kereskedésükről és foglalkozásukról V. Nyelvükről, művészetükről és tudományukról VI. Természeti vallásukról és az Istenről, valamint Isten teremtményéről alkotott fogalmaikról VII. Az általuk kitalált pogány vallásról és a hozzá kapcsolódó szertartásokról VIII. Mindennapi viselkedésükről, erkölcsükről és szokásaikról Tatár, cseremisz, csuvas, votják, mordvin és zürjén nyelvű szótár Az Úr imádsága, a miatyánk fordítása cseremisz és csuvas nyelven 7

8 A cseremiszek, csuvasok és a votjákok a városokban és más településeken nem laknak együtt az oroszokkal, hanem külön falvakban élnek, és ebben különböznek a tatároktól, akik az orosz településeken, de külön településrészeken laknak. A cseremiszek jelenleg együtt élnek a tatárokkal, csuvasokkal, egyes helyeken a tatárokkal és a mordvinokkal a Kuzmogyemjanszki disztriktben is. A cseremiszek és a csuvasok válogatás nélkül együtt élnek úgy, hogy minden szempontból szinte egy népnek lehet tekinteni őket, csak a votjákok olyan vadak és durvák, hogy semmiféle néppel nem kívánnak barátságos kapcsolatokat, vagy együtt élni velük egy faluban. 8

9 A cseremisz falvak nagyon kicsik, a legtöbb esetben két vagy három udvarból állnak, csak nagyon ritkán fordul elő, hogy egy faluban 10 vagy 20 udvar legyen, az ilyen falvak közel fekszenek egymáshoz… … a csuvasok szinte mindenütt nagy falvakban élnek úgy, hogy 20, 80, sőt még 100 udvar is van bennük, és ritkán fordul elő, hogy egy faluban tíznél kevesebb udvar legyen. A votják falvak többsége vagy 40 udvarból áll, attól függően, hogy a sűrű erdők között hány telek számára akad hely, és mennyi élelmet találnak maguk és állataik számára. 9

10 10 Mari porta a kozmogyemjanszki falumúzeumban

11 11 Mari ház belülről a zalaegerszegi falumúzeumban

12 Arcukat tekintve a cseremiszek, csuvasok és votjákok olyanok, hogy a szomszédos népek között igen könnyű felismerni őket. A cseremiszek és csuvasok sokban hasonlítanak a tatárokra, csak abban különböznek, hogy szikárabbak, és tompa eszük miatt látszólag igen buták és félénkek. A votjákokat pedig külsejük alapján a csuhonokhoz lehet hasonlítani. A csuhonok haja és szakálla jórészt inkább sötét, a csuvasoké pedig épp ellenkezőleg szinte mindig sárga vagy vörös. 12

13 13 Cseremiszek (marik)  F. G. Szolncev rajza

14 A férfinépség mindhárom népnél majdnem ugyanolyan, ahhoz hasonló ruhát hord, amilyen az orosz muzsikoknál szokásban van, egyedül a cseremiszek különböznek annyiban, hogy a kaftánjuk nyaki részénél gallérjuk szokott lenni… A női ruházat nagyon különböző… Az öregasszonyok és az özvegyek igen ritkán járnak díszes öltözékben, a lányok azonban több díszt hordanak, de legtöbbet a férjes asszonyok, és emellett különbséget kell tenni a hétköznapi és az ünnepi ruha között. 14

15 A [cseremisz] férjes asszonyok lakhelyük szerint különböző ruhát hordanak. Azok, akik a Vjatka és a Káma között laknak, valamint a Kunguri járásban, olyan ruhát viselnek, amilyen az 1-es és 2-es rajzon szerepel 15

16 A csuvas nők ismereteim szerint olyan ruhákat hordanak, amilyeneket a 3-as és 4-es rajz mutat. A votják nők olyan ruhában járnak, amilyet az 5-ös rajz mutat. 16

17 A cseremisz nőknél feltétlenül meg kell említeni a nagyon magas fejrevalót, amelyről Olearius is említést tesz. A fejet először két szalaggal tekerik körül, amelyek közül az egyiket az álluk alatt kötik meg, a másikat pedig hajjal együtt a tarkón. Mindkettőt ezüst kopejkák és apró fémdíszek sora díszíti. Ezek fölé pohár alakú nyírfakéreg kerül, amelyet vászon vagy bőr borít, elöl ki van rakva lemezekkel, ezüst kopejkákkal és fémfüggőkkel, hátul pedig kopejkák és selyem- vagy pamutrojtok díszítik. Erről a fejrevalóról a háton széles csík lóg le, amely szintén kopejkákkal és fémdíszekkel van kirakva. Ehhez a csíkhoz kapcsolódik a haj, amelyet összekötnek az egyik már említett szalaggal. Ezt a fejrevalót ők scsurknak nevezik. Šurka: hegyes, női fejdísz. Beke Ödön: Mari nyelvjárási szótár, T IV/7. Szombathely,

18 Azok, akiknek nincs ilyen magas sapkájuk, szalagot vagy nacsolist? hordanak, amelyhez elöl széltében szintén ezüst kopejkákat, lemezeket, apró függőket, porcelán díszeket és egyebeket erősítenek. Az említett szalaggal a tarkón a hajat is átkötik, emellett a háton ugyanolyan tárgyakkal díszített csík lóg le, amit ők ospunak neveznek. Ošpu: a mari nők ezüst pénzekből készített esküvői fejdísze. Марийско–русский словарь. Joskar-Ola,

19 19 Ospu

20 A fejtetőn az említett díszeken kívül még pamut- szalagokat is hordanak, amelyek különböző színű fonallal vannak kivarrva. Ezeken a szalagokon kívül szinte a tarkójukig kendőt kötnek, és azt az álluk alatt kötik meg, és az a már említett módon van kihímezve, és ők ezt serpannak nevezik. Šarpan: törülköző alakú női fejdísz, mindkét végén és körben díszített, férjezett mezei mari asszonyok viselete. Marijszko–russzkij szlovar. Joskar-Ola,

21 A votják asszonyok ruházata leginkább abban különbözik, hogy egyesek a valamiféle anyaggal bevont és a már említett apróságokkal díszített nyírfakéreg csíkokhoz a szemük fölött még csüngőket is akasztanak, egyebekben mindnyájan negyed arsin magasságú, anyaggal bevont, egyik fülüktől a másikig érő nyírfakérget viselnek a fejükön. Ezt négyszögletű kendővel takarják le, amelynek egyik sarka elöl, a másik hátul, a többi kettő pedig a vállakon lóg le. Ezt a kendőt nemcsak kihímezik a szélein színes fonalakkal, hanem rojtot is tesznek rá. Távolról nagyon hasonlít a mi európai asszonyaink fontange-ára. Ezt a fejdíszt ők ajsonnak nevezik. Ajson: férjezett udmurt nők fejdísze, amely egy nyírfakéregből készült, kúp alakú, felül előrehajló süvegből áll, az elején arany és ezüst pénzekkel, hátul a sulik kendővel van beborítva. Kozmács István: Udmurt–magyar szótár. Szombathely, (Ez a viselet inkább a déli udmurtokra jellemző, ma már az ajson alapját nyírkéreg helyett inkább hullámpapírból készítik.) 21

22 22 Votják (udmurt) nő  F. G. Szolncev rajza

23 Mindegyik említett nép háznál nevelt és vad állatokkal, hallal, mezei és kerti növényekkel táplálkozik. Nagyon kedvelik a lóhúst, ellenben tatár szokás szerint nem tartanak disznót… Vizet, tejet, sört és mézsört isznak. A gazdagok pálinkát is isznak, leginkább a votjákok, akiknek, mint már fentebb jeleztük, pálinkafőzőjük is van. A férfiak és a nők is dohányt szippantanak, és a szájukba veszik. Az csak régebben volt igaz, amit Olearius írt a cseremiszekről, hogy azok nem vetnek, nem aratnak, csak vadhúst és mézet esznek, amit az erdőben gyűjtenek. Manapság földműveléssel is foglalkoznak mind a csuvasok, mind a votjákok… 23

24 24 Vadászat, gyűjtögetés a mariknál  dioráma a múzeumban (Bogdán Zsombor felvétele)

25 Vannak kertjeik, amelyekben káposztát, répát, uborkát, fokhagymát, hagymát, retket és egyéb zöldséget termesztenek, amelynek nagy részét mintegy feleslegként a városba viszik eladásra. Noha a mézet az erdőben gyűjtik, azért saját kaptáraik is vannak. Az állattenyésztés mindenhol szokásban van náluk. A folyó mellett élők halat is esznek. Vadászni mindnyájan igen gyakran járnak. A nagyobb vadakat többnyire veremmel ejtik el, a kisebbeket pedig hálóval. A cseremiszek nagyon pontosan és gyorsan tudnak íjjal lőni, a csuvasok pedig puskával… A votjákok közül egyesek íjjal, mások pedig puskával vadásznak. Télen semmi mást nem csinálnak, csak vadászni járnak. 25

26 26 Halászat a mariknál  dioráma a múzeumban (Bogdán Zsombor felvétele)

27 Mindegyik népnél vannak bizonyos emberek, akiket az oroszok varázslónak neveznek, és a velük kapcsolatos babonák is hasonlatosak. Az ilyen emberek ősz szakállú öregek, akik a vélt jövendőmondó képességük vagy Istennel való titokzatos kapcsolatuk miatt nagy tiszteletben állnak. A cseremiszek musannak vagy musanecsének nevezik őket, a csuvasok iommasznak vagy iommazénak, a votjákok pedig tonának vagy tunónak. Olykor az asszonyok is lehetnek ilyen varázslók. 27

28 Egy bizonyos votják faluban láthattam egy votják tonát, és megfigyelhettem varázslását. … Az említett tona a Szamaran-Pilginek nevezett nagy faluba való volt… Azt mondta, hogy körülbelül hatvan éves. Sötétvörös szakálla volt, és a többiekhez képest sokkal ravaszabb tekintete. Tulajdonképpen a következő okból hivattam: miközben az előző szálláshelyemről a mostanira utaztam, eltűnt néhány holmim. Bár úgy gondoltam, hogy természetesen a kocsisok lopták el a szánból, azonban azt szerettem volna, hogy nevezze meg a tolvajt, hogy visszakaphassam a holmijaimat. 28

29 …a varázsló kért tőlem egy kevés tubákot, azt a bal tenyerébe vette, és ujjaival körbesúrolgatta, azután jobb kezének ujjaival is, egy kicsit nagyobbítva a kört. Úgy tűnt, hogy ezenközben le nem véve róla a szemét, mereven nézte a tubákot, feltehetően azért, hogy a kocsisokat mentesítse a felfedezett lopás gyanúja alól, azt mondta, hogy az a holmi az előző faluban felejtődött, ahol új fogatokat fogadtunk, és a gazda, akinél éjszakai szállást vettünk, nagyon sajnálja, és azt szeretné, hogy a holmit elvigyék. 29

30 …még egyszer próbára akartam tenni ennek a látnoknak a tudományát, és azt mondtam, hogy kegyetlen szúrást érzek, és szeretném tudni mivel gyógyulhatnék ki belőle. Ez a varázsló vagy tona talán azt gondolta, hogy én mint hitetlen, nem vagyok méltó az ő segítségére, vagy talán félt a maga gyógyszereivel gyógyítani engem, nehogy azok hatástalansága esetén megbüntessék, ezért aztán el akarta kerülni a dolgot, azt mondta, hogy mi hamarosan egy tatár faluba érünk és ott Abiztól(?) vagy a tatár paptól kell segítséget kérnem… 30

31 …mindent megpróbáltam, és hízelgéssel meg erőszakosan is próbáltam rávenni, bizonygatván, hogy csakis benne reménykedem, míg csak nem kért egy kupa bort. Amint odaadták neki a kupa bort, megkérdezte a nevemet. Nem az igazi nevemet mondtam meg neki, hanem ami éppen eszembe jutott. Ő ezt elhitte, fogott egy kést, és egy bizonyos ideig kevergette a bort a kupában, belebámult és valamit érthetetlenül mormolt. Ezután innom adott a kupából, mintha az valami orvosság lenne. Csakhogy én nem tudtam rászánni magam, hogy megigyam azt a bort, inkább megkértem, hogy ő igya meg helyettem, amit ő szívesen meg is tett, biztatván, hogy ez nem számít, és a fájdalom pár óra múlva megszűnik. 31

32 Amikor az állatot az áldozati helyre vezetik, a cseremisz juktyucs parancsot ad egy bizonyos embernek, hogy az illető ölje le. A csuvasoknál és votjákoknál az öli le, aki akarja. Azt nagyon jól észre lehet venni, hogy a leölt állat véréből egy cseppet sem veszítenek el fölöslegesen, a bőrét lenyúzzák még mielőtt az állat teljesen kiszenvedne, és azt áhítatos tiszteletük jeléül a keremet keleti oldalán fára függesztik, mégpedig tölgyfára vagy nyírfára, amelyeket más fáknál jobban tisztelnek. Az olyan helyeken, ahol a közelben oroszok vagy tatárok élnek, nagyon veszélyes kiakasztani a bőröket, mivel azokat gyakran ellopják a keremetből, ezért a csuvasok sok helyen késsel bevagdossák a bőröket, hogy azt más felhasználásra alkalmatlanná tegyék. 32

33 Az említett három nép nyelve sokban különbözik egymástól. A cseremisz nyelv bizonyos hasonlóságot mutat a finnel, de a tatárokhoz vagy oroszokhoz közeli élőhelyeken sok tatár és egy kevés orosz szó is van benne. A csuvas inkább a tatár nyelvre hasonlít, a votják pedig a cseremiszre, leginkább a permire. Mindegyik nyelv még két külön dialektusra, tájszólásra oszlik. Azok a cseremiszek, akik a Volga jobb partján és Kozmogyemjanszktól jobbra élnek, más dialektust beszélnek, mint azok, akik a bal oldalon bírnak lakhellyel, olyannyira, hogy nem is értik meg egymás beszédét. 33

34 34 SZÓTÁR tatár, cseremisz, csuvas, votják, mordvin, permi és zürjén nyelven, orosz fordítással.

35 35

36 36

37 Beke Ödön: Mari nyelvjárási szótár. I-IX. Szombathely, 1997  Kozmács István: Udmurt  magyar szótár. Szombathely, Марийско–русский словарь. Joskar-Ola, Миллер, Г. Ф.: Описание живущих в Казанской губернии языческих народов… Szentpétervár, Солнцев, Ф. Г.: Одежды Русского Государства


Letölteni ppt "Adatgyűjtés Kazanyban. Herfordban született (Észak-Rajna-Vesztfália), apja a helyi gimnázium igazgatója volt A lipcsei egyetemen tanult tovább Herford."

Hasonló előadás


Google Hirdetések