Mathias de Miechów: Tractatus de duabus Sarmatijs…

Az előadások a következő témára: "Mathias de Miechów: Tractatus de duabus Sarmatijs…"— Előadás másolata:

1 Mathias de Miechów: Tractatus de duabus Sarmatijs…
Az első megbízható híradás Oroszországról

2 Mathias de Miechów élete
1457-ben született Miechówban, eredeti családneve Karpiga/Carpiga. 1479-ben szerezte meg a magiszteri fokozatot a krakkói egyetemen. 1483–1485 között Itáliában képezte tovább magát. Bolognában orvosi diplomát szerzett, de megfordult Padovában és Firenzében is. Hazatérte után a krakkói egyetem professzora lett (1501–1519 között az intézmény rektora is volt). Orvoslással, alkímiával, csillagászattal, történettudománnyal, geográfiával foglalkozott. 1523-ban hunyt el.

3 Miechów látképe a Szent Sír Lovagrend templomával
Mathias de Miechów

4 Mathias de Miechów magyar kapcsolatai
A krakkói egyetemen magyar diákok is tanultak, Mathias de Miechów diákként, majd tanárként is kapcsolatba kerülhetett velük. Ismerhette Temesvári Pelbártot (1435–1504) és Sylvester Jánost (1504–1555) is. Közeli barátságban ált a Thurzó család két tagjával, Thurzó (I.) Szaniszló olmützi püspökkel és Thurzó (III.) Györggyel, Krakkó egyik legismertebb kereskedőjével és bányatulajdonosával. Mathias de Miechów Krakkóban Thurzó György házában lakott. 1504-ben II. Ulászló király (1490–1516) budai udvarában járt, ahová a király gyógyítására érkezett.

5 Krakkói Jagelló Egyetem,  A Collegium Maius udvara
A Jagello-terem a Collegium Maiusban

6 Mathias de Miechów geográfusi, történetírói munkássága/1.
1517 – Tractatus…, teljes címe: Tractatus de duabus Sarmatijs Aſiana: et Europiana et de contentis in eis; Finis deſcriptionis vtriſque Sarmatię, Mathię de Myechow, arcium et Medicinę doctoris. Impreſſum Cracouię opera et impenſis prouidi domini Ioannis Haller, ciuis Cracouienſis. Anno Chriſti 17 ſupra millſimumquingenteimum. In vigilia omnium ſanctorum. Nagyon népszerű lett – újabb latin nyelvű kiadásai: 1518: Augsburg, Krakkó; 1521: Krakkó; 1532, 1537, 1542: Bázel; 1558, 1582, 1588: Augsburg több nyelvre lefordították: 1518: Augsburg (német); 1535, 1541, 1545: Krakkó (lengyel); 1561: Velence (olasz)

7 Az 1517-es első kiadás borítója
Az 1521-es kiadás borítója

8 A szerző Thurzó Szaniszlónak ajánlotta művét
Reverendissimi patri et domino, domino Stanislao Turzoni antisiti Olomuncensi, Mathias de Miechow, artium et medicine doctor, canonicus Cracouiensis apro… sui exilitate famulatum perpetuum cum orationibus et celestis gloriae fruitionem perhennema Thurzó Szaniszló úrnak, olmützi főpapnak Miechowi Mátyás, bölcsész- és orvosdoktor, krakkói kanonok, saját kicsinysége miatt örök szolgálatát [ajánlja?] imákkal és az égi dicsőség örökös élvezését [kívánja]

9 MM geográfusi, történetírói munkássága/2.
Mathias de Miechów másik történeti munkája a Chronica Polonorum ben, Krakkóban jelent meg 

10 Tractatus de duabus Sarmatijs…
Az 1400-as évek végén, 1500-as évek elején Európában megnőtt az érdeklődés Oroszország iránt. Kiépültek a kereskedelmi kapcsolatok, s az oroszokat megpróbálták bevonni a törökök elleni küzdelembe. Az európai udvaroknak nem voltak valós információi Oroszország hatalmi berendezkedéséről, gazdasági erejéről, és a birodalom népeinek életéről. Mathias de Miechów hadifoglyoktól, diplomatáktól, kereskedőktől és talán írott forrásokból szerezhette be az Oroszországra vonatkozó híreit. A Tractatus… nyújtotta az első reális leírást az orosz viszonyokról.

11 A Tractatus… magyar és orosz forrásai
Mathias de Miechów a Tractatusban összedolgozta magyar és orosz eredetű információit: A hun–magyar rokonságról, a honfoglalásról és előzményeiről a Thuróczi-krónika alapján számolt be. Orosz forrásai (személyes információk?, évkönyvek?) alapján azt írta, hogy a magyarok a jugorok rokonai, és az Oroszország északkeleti részén lévő Jugriából vándoroltak a Kárpát- medencébe.

12 A magyarok (Juhri) avagy hunok bejövetele a Tractatus…-ban
… A gótok sokáig uralták ezeket a földeket, városokat és várakat építettek kőből, mégis mint mindig, zsákmányolásból éltek. Míglen Juhra-ból, Scithia északi végeiből a Juhri jöttek meg, akik ezután Hugui-nak majd Hungari-nak neveztettek. Ezek a gótokat sokaságuk folytán legyőzték és kiűzték. … A Iuhri azonban megszaporodván átkeltek nagy folyókon, és amint mondják, a szarvastehénre (sutára) vadászókat követve és általuk vezetve a Russ-ok földjére léptek és Pannóniát is gyorsan elfoglalták. És midőn Attilát vezérükké választották, szinte az egész Európa számára veszedelmet hoztak.

13 Hunor és Magor a csodaszarvas nyomában (Képes Krónika)
Eugène Delacroix: Attila (részlet)

14 Az orosz földek közül Mathias de Miechów a legtöbbet Iuhráról (Jugra/Jugria) tudta.
Az Északi Urál vidékének, az erdőövezet és a tundra határának, valamint a Jeges-tenger partvidékének leírása pontos és érzékletes. Ezen a területen az obi-ugorok és az északi szamojédok voltak az őslakók.

15 Jugorok itt és ott Pannóniában a Iuhri istenfélők, Iuhra-ban viszont az őseik bálványimádók. Pannóniában a Hungarusok csiszoltabbak és műveltebbek, telve minden ékességgel (noha vadságukat teljesen csak nemrég hagyták el), míg a Iuhra-ban legészakabbra lakó Iuhri egészében még erdei vadak és a leghidegebb tájakon a legnyomorúságosabban élnek.

16 „Iuhra-ban viszont az őseik bálványimádók”
„Pannoniában a Iuhri istenfélők…” A bödei templom (Zala megye) Bálványok őrzésére szolgáló tároló házikó egy manysi szent ligetben az Északi Szoszva mellékfolyója, a Janigja közelében

17 Moszkoviáról Moſkouia a leghosszabb és legszélesebb ország. …Moſkua-tól Volochda-ig száz mérföld, és Volochda tartomány és folyó ennek a nevéről lett elnevezve. Volochda-tól Vſczuga-ig száz mérföld. Vſczuga-tól Viathka-ig száz mérföld… a nyelv mindenütt Ruten avagy Slauon… Viathka-tól a Permſka-területig száz mérföld, innen a Vahulczka-földig harminc mérföld, és ezek Scithiával határosak. És ezek a tartományok Moſkouia fejedelmének vannak alávetve, hozzávéve a Moſkouia fejedelme által északon és keleten elfoglalt területeket, a Scithia-ban fekvő Iuhra-t és Corela-t…

18 Moszkvától a vogulokig – a Mathias de Miechów által leírt útvonal

19 Az orosz földek begyűjtése
A mongol hódítás után magára találó Oroszország új hatalmi központja északon alakult ki. Belső harcok után az új központ Moszkva lett. A század fordulóján az orosz terjeszkedés fő iránya Perm és Jugria volt. 1552-ben Moszkva megdöntötte a Kazanyi Tatár Kánságot, ezzel az Urálig terjedő területen a finnugor népek is hatalma alá kerültek. Erről a folyamatról Mathias de Miechów informátorai keveset tudnak, de ezen belül a legtöbbet Jugriáról és a jugorokról. Moszkva megerősödését a Volga-Káma vidék, az Urál és az Északi Jeges-tenger partvidékéről származó termékek (prémek, méz, viasz, bálna- és fókazsír, rozmáragyar) exportja tette lehetővé. Ezeken a tájakon a finnugor és északi szamojéd népek az őslakók. A Volga-Káma találkozásánál és a Dél-Urálban török népek is élnek (csuvasok, tatárok, baskírok).

20 Moszkva gyarapodása Moszkva 1300 körül
1. 2. 3. 4. Moszkva 1300 körül A Vlagyimirszuzdali Fejedelemség megszerzése, 1390. III. Iván hódításai III. Vaszilij hódításai

21 A Moszkoviában beszélt nyelvekről
Negyedszer, tudja meg, hogy Moſkouia-ban egy nyelv, egy beszéd használatos, nevezetesen a ruten avagy a Slaoun, valamennyi tartományban és fejedelemségben, így a Viathka-ban élő Ohulici is rutenek, a ruten nyelvet beszélik… Ezenfelül az észak felé Scithia-ban élő idegenek saját nyelvükön beszélnek és bálványokat imádnak… Saját nyelvük van a Permſka-földön, saját a Baſkirdok földjén, Iuhra-ban saját és Corela-ban is saját (nyelvük van).

22 Az orosz földek begyűjtése és Oroszország megerősödése
III. Iván (1462–1505) A Granovitaja Palata a moszkvai Kremlben (épült 1487–1491 között) III. Vaszilij (1505–1533)

23 A jugorok földjéről Tudd meg harmadszor, hogy Iuhra a legészakibb, magas és megközelíthetetlen hegyek nélküli föld, ahol nincsenek oly magas hegyek, mint az Itália melletti Alpok vagy a Sarmata-hegység. Tehát nem az igazságnak megfelelően hangoztatták némely történészek, hogy a hugi a magas és hozzáférhetetlen hegyek földjéről jöttek ki. Valóban vannak hegyek Juhrában sűrű erdőkkel borítva, ezek jól átjárhatóak, középmagasságúak, kövesek és sziklásak, mint amilyenek az egész északon a szárazföld szélén az Északi-Óceán mellett találhatók.

24 Középmagas, köves és sziklás hegyek
Északi-Urál, Konzsakovszkij Masszívum: 1100–1500 m

25 Arany asszony (Zlota baba)
Tudja meg (Kegyelmességed), negyedszer (ötödször), hogy a Viathka-nak nevezett terület után Scithia-ban haladva egy nagy bálvány áll (Zlota baba), amely lefordítva arany anyókát avagy vénasszonyt jelent, és ezt a szomszédos népek tisztelik, imádják, és senki, aki a közelben elhalad avagy állatokra vadászik, nem megy el (mellette) áldozati adomány nélkül… Az Arany asszony Herberstein térképén

26 Perm, Jugria és a Zlata Baba Herberstein 1571-es térképén

27 A Moszkovia által leigázott népek
Moſkouia után népek és országok vannak észak és kelet között Észak-Aſia végében, amelyet tulajdonképpen Scithiának neveznek, Moſkouia fejedelmének alávetve, főképpen Yan, Moſkouia fejedelme által leigázva, nevezetesen Perm, Baſkird, Cziremiſſa, Iuhra, Corela.

28 Egy püspök megölése/1. a Permſka-föld … bálványokat imádó terület volt, amelyet Yan, a moſka-k fejedelme mintegy húsz évvel ezelőtt arra kényszerített, hogy felvegyék a rutének avagy görögök szertartása szerinti kereszténységet. És Stephanus nevű wladica-t, azaz püspököt nevezett ki föléjük, akit a pogányok a fejedelem eltávozása után élve megnyúztak és megöltek.

29 Egy püspök megölése/2. Ugyanez a hír Herbersteinnél (Rerum Moscoviticarum commentarii): Saját nyelvük és írásuk van (a permieknek), amelyet Sztyefan püspök alkotott meg, aki megerősítette a Krisztus hitében ingadozó lakosokat, mivel korábban gyengék voltak hitükben, és egy püspöknek lenyúzták a bőrét… Mi történt valójában?: a évben (1455.) ... Ugyanezen évben haddal támadt Vicsegdára Aszika vogul herceg meg fia, Jumsan, Pityirim permi püspököt pedig megölték (Usztyugi évkönyv) Tehát nem Permi Szent Istvánt ölték meg, nem is egy elődjét, hanem egy utódát, és nem a permiek, hanem a vogulok.

30 Pityirim, permi püspök

31 Az élet Jugriában Tudd meg ötödször, hogy a Scithia-beli Iuhra Uhri lakói nem művelnek földet, nem vetnek, nincs kenyerük, boruk, sem sörük, igen nyomorúságosan élnek az erdőkben és a föld alatti vermekben, halakkal és vadállatok húsával táplálkoznak, amiből bőségesen van. Vizet isznak és különböző állatok – farkas, szarvas, róka, nyest stb. – egybevarrott bőrébe öltöznek. Nyomorúságos tehát az északi sark alatti vidék, amint azt Hippocras mondta az országokról, levegőről és vízről szóló munkájában. A moskoviai fejedelemségnek vannak alávetve és adóként cobolyok, sarki rókák és hasonlóak bőrével fizetnek, mivel egyéb adományozható dolgokban szűkölködnek.

32 Halászat… Az Északi-tenger közelében lakók, mint a Iuhri és a Coreli, halásznak és cethalakat avagy (tengeri) borjakat, valamint tengeri kutyákat fognak, amelyeket saját maguk (vorvol)-nak neveznek, és azok bőréből kocsiszerszámot, erszényeket, süvegeket készítenek, a hízást elősegítő zsiradékot azonban felforralják és eladják. Tengeri tehén, medvefóka és oroszlánfóka (Szofron Hitrovo rajza, 1741, Bering-expedíció)

33 és vadászat… Az óceán hegyeinek tetejére azonban, amelyek középmagasak és az egész északon az óceán mentén emelkednek, a tengerből felhágnak a morſſ nevű halak, fogaikkal (agyaraikkal) a hegyen magukat megtartván mozgással feljutásukat elősegítik. Midőn azonban a hegy csúcsát elérik, hogy mozgással tovább jussanak a hegy másik oldalára, repülve leesnek. Ezek a népek összegyűjtik azok (morſſ-ok) nagyobb, széles, fehér és legnehezebb fogait (agyarait) és a Moſkouita-knak adóként adják és eladják. A Moſkouita-k valójában ezeket maguk is használják (és) Thartariába és Thurciába is elküldik, hogy kard-, szablya- és késmarkolatokat készítsenek, mivel súlyuk révén nagyobb és erősebb ütést érnek el velük.

34 „A morſſ nevű halak”

35 Nem igazak a mesék… Tudd meg hetedszer, hogy Iuhra-ban és az északi területeken nem ásnak ki sem aranyat, sem ezüstöt, sem más ásványokat. Nem felelnek meg a valóságnak azok a mesék, hogy itt griffek és nagy madarak lennének, amelyek akadályozzák az ásást és az arany elvitelét. Tudd meg nyolcadszor, hogy Északon Gotián, Suecián, Filandián és Iuhrán, és a Kaspi-tengeren túl nincsenek csodalények, azaz egyszemű, kétfejű, kutyafejű stb. lények, hanem hozzánk hasonlóak, csak szétszórtan és egymástól nagy távolságokban, kis létszámban élnek, többnyire kékes színűek, mivel testük a hideg következtében kékes lett.

36 Irodalom Király Péter: A lengyel krónikák, évkönyvek és M
Irodalom Király Péter: A lengyel krónikák, évkönyvek és M. Mechow „Tractatus”-ának magyar vonatkozásai. Dimensiones Culturales et Urbariales Regni Hungariae 8. Nyíregyháza Képek forrása 3a. Miechów látképe: 3b. Mathias de Miechów: 5a. Krakkói egyetem, Collegium Maius: 5b. Krakkói egyetem, Jagello-terem: 7a. Az 1517-es kiadás borítója: 7b. Az 1521-es kiadás borítója: 8. Tractatus de duabus Sarmatijs…: 9. Chronica Polonorum: 13a. A csodaszarvas üldözése a Képes Krónikában: 13b. Delacroix-freskó: 15b. Tároló házikó egy manysi szent ligetben: 16a. Bödei templom: 16b. Manysi tároló házikó: Térkép: A Moszkvai Nagyfejedelemség területi gyarapodása: 22a. III. Iván: 22b. III. Vaszilij: 22c. Granovitaja palata: Északi Urál: Herberstein: Rerum Moscoviticarum Commentarii: 30a-30b. Pityirim permi püspök: Szofron Hitrovo rajza: Rozmárok: