Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NYELVFILOZÓFIA. Vizsga Előadások: Előadások:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NYELVFILOZÓFIA. Vizsga Előadások: Előadások:"— Előadás másolata:

1 NYELVFILOZÓFIA

2 Vizsga Előadások: Előadások: Nyelvfilozófia Nyelvfilozófia Tankönyv: Tankönyv: Farkas Katalin, Kelemen János, Nyelvfilozófia, Áron Kiadó, Farkas Katalin, Kelemen János, Nyelvfilozófia, Áron Kiadó, 2002.

3 Mi a nyelvfilozófia? Nyelvfilozófia: a nyelvi jelentés mibenlétével, a nyelv és a gondolkodás kapcsolatával, a nyelvhasználat szabályaival foglalkozik. Nyelvfilozófia: a nyelvi jelentés mibenlétével, a nyelv és a gondolkodás kapcsolatával, a nyelvhasználat szabályaival foglalkozik. Ferdinand de Saussure: jel = jelölő + jelölt Ferdinand de Saussure: jel = jelölő + jelölt Tagolás: A kiejthető hangok kontinuuma a tagolással válik a tagolatlan mentális jelenségek jelévé. Tagolás: A kiejthető hangok kontinuuma a tagolással válik a tagolatlan mentális jelenségek jelévé. kék (azzurro, blu) kék (azzurro, blu) Kettős artikuláció: Kettős artikuláció: fonémák és monémák fonémák és monémák

4 A nyelv funkciói Kommunikációs helyzet: kontextusüzenet feladó ………….……………………címzett kontaktuskód Kommunikációs aktusok: referenciálispoétikaiemotív………………………………..konatívfatikusmetanyelvi

5 A nyelv két megközelítési módja A nyelv: a gondolkodás kifejezése A nyelv: a gondolkodás kifejezése struktúra struktúra A nyelv velünk született reprezentációs rendszer. A nyelv velünk született reprezentációs rendszer. Noam Chomsky: deskriptív nyelvelmélet Noam Chomsky: deskriptív nyelvelmélet A nyelv: a kommunikáció eszköze A nyelv: a kommunikáció eszköze funkció A nyelv élettevékenységeink része. Wittgenstein: szerszámosláda, nyelvjátékok John Searle: beszédaktus- elmélet

6 Nyelv és beszéd Nyelv / beszéd Nyelv / beszéd Saussure: langue / parole Saussure: langue / parole Chomsky: kompetencia / performancia Chomsky: kompetencia / performancia Nyelv Nyelv társadalmi intézmény társadalmi intézmény biológiai realitás biológiai realitás szelekciós tengely: nyelvi képesség (igeragozás) szelekciós tengely: nyelvi képesség (igeragozás) Beszéd Beszéd egyéni akarati aktus egyéni akarati aktus kombinációs tengely: a nyelvi képesség kreatív, a konkrét helyzetre reagáló megnyilvánulása kombinációs tengely: a nyelvi képesség kreatív, a konkrét helyzetre reagáló megnyilvánulása

7 Nyelvek A nyelvek fajtái: A nyelvek fajtái: természetes: angol természetes: angol mesterséges: KRESZ mesterséges: KRESZ másodlagos: költészet másodlagos: költészet formalizált: elsőrendű logika formalizált: elsőrendű logika Formális nyelvek: Formális nyelvek: Frege, Fogalomírás, 1879 Frege, Fogalomírás, 1879 A nyelvi jelentés alapegysége a mondat. A nyelvi jelentés alapegysége a mondat. A mondatnak tartalomtól elvonatkoztatott jelölése. A mondatnak tartalomtól elvonatkoztatott jelölése.

8 A nyelv társadalmi természete Locke: egyedi nyelv Locke: egyedi nyelv A jelentés a beszélő fejében levő tudás. A jelentés a beszélő fejében levő tudás. Probléma: Mit ért a másik egy adott szón? Probléma: Mit ért a másik egy adott szón? Leibniz: objektív jelentés Leibniz: objektív jelentés „Az «arany» nemcsak azt jelenti, amit, aki kimondja, az aranyról tud, pl. hogy sárga és nagyon súlyos test, hanem azt is, amit az illető nem tud, s amit egy másik tudhat róla, pl. hogy az arany belső alkatából ered a színe és súlya és még más tulajdonságok is, amelyeket azonban szerinte is jobban tudnak a szakértők.” „Az «arany» nemcsak azt jelenti, amit, aki kimondja, az aranyról tud, pl. hogy sárga és nagyon súlyos test, hanem azt is, amit az illető nem tud, s amit egy másik tudhat róla, pl. hogy az arany belső alkatából ered a színe és súlya és még más tulajdonságok is, amelyeket azonban szerinte is jobban tudnak a szakértők.” Putnam: nyelvi munkamegosztás Putnam: nyelvi munkamegosztás A jelentés a kollektív testületként elgondolt nyelvi közösségre vonatkozik, az egyedi beszélő pedig akkor használja sikeresen a nyelvet, ha ismeri a szavak használatához szükséges kritérium egyikét-másikát. A jelentés a kollektív testületként elgondolt nyelvi közösségre vonatkozik, az egyedi beszélő pedig akkor használja sikeresen a nyelvet, ha ismeri a szavak használatához szükséges kritérium egyikét-másikát.

9 A nyelvfilozófia kérdései A nyelvfilozófia kérdései A nyelvfilozófia kérdései Hogyan tesz szert egy értelmetlen hangsor jelentésre? Hogyan tesz szert egy értelmetlen hangsor jelentésre? Hogyan vonatkoznak szavaink a világ dolgaira? Hogyan vonatkoznak szavaink a világ dolgaira? Milyen szerepet játszik a nyelv a kommunikációban? Milyen szerepet játszik a nyelv a kommunikációban? Témák: Témák: I. Jelentés II. Jelölet III. Beszédaktusok

10 I. Jelentés jelölet (referencia): tűz jelölet (referencia): tűz Mi a jelentés? Mi a jelentés? Szent Ágoston: jelentés = jelölet Szent Ágoston: jelentés = jelölet „Ha a felnőttek valamilyen tárgyat megneveztek, és közben felé fordultak, úgy ezt én érzékeltem, és felfogtam, hogy a hangok, amelyeket kiejtettek, a tárgyat jelölik, minthogy rá akartak utalni.” (Vallomások) „Ha a felnőttek valamilyen tárgyat megneveztek, és közben felé fordultak, úgy ezt én érzékeltem, és felfogtam, hogy a hangok, amelyeket kiejtettek, a tárgyat jelölik, minthogy rá akartak utalni.” (Vallomások) Problémák: Problémák: 1. Néhány szónak nincs jelölete (pl. „néhány”, „nincs”). 2. Néhány főnévnek nincs jelölete ( pl. „unikornis”). 3. Frege-rejtvény: Az alábbi két mondat között nincs különbség: „Az Alkonycsillag azonos a Hajnalcsillaggal.” „Az Alkonycsillag azonos a Hajnalcsillaggal.” „A Hajnalcsillag azonos a Hajnalcsillaggal.” „A Hajnalcsillag azonos a Hajnalcsillaggal.”

11 Jelentés és igazságfeltétel Frege: A nyelvi jelentés alapegysége a kijelentő mondat. Frege: A nyelvi jelentés alapegysége a kijelentő mondat. „Süt a nap” „Süt a nap” Igazságfeltétel-elmélet: A mondat jelentése igazság- feltételeivel azonos. Igazságfeltétel-elmélet: A mondat jelentése igazság- feltételeivel azonos. „A süt a nap” jelentését azok a világbeli feltételek határozzák meg, amelyeknek fenn kell állniuk ahhoz, hogy a mondat igaz legyen. „A süt a nap” jelentését azok a világbeli feltételek határozzák meg, amelyeknek fenn kell állniuk ahhoz, hogy a mondat igaz legyen. A szavak jelentése a mondatok jelentéséből származtatható. A szavak jelentése a mondatok jelentéséből származtatható. predikátumok: predikátumok: A „ … piros” jelentése: „A meggy piros” igaz; „A fű piros” hamis A „ … piros” jelentése: „A meggy piros” igaz; „A fű piros” hamis

12 Jelentés és verifikáció Logikai pozitivizmus: A személytelen igazság helyébe a nyelvhasználó szerepét hangsúlyozó igazolás lép. Logikai pozitivizmus: A személytelen igazság helyébe a nyelvhasználó szerepét hangsúlyozó igazolás lép. Verifikáció: igazolhatóság, ellenőrizhetőség Verifikáció: igazolhatóság, ellenőrizhetőség verus: „igaz”; facere: „valamit valamivé tenni” verus: „igaz”; facere: „valamit valamivé tenni” Verifikációs jelentéselmélet: A mondat jelentése azonos a verifikációjának módjával. Verifikációs jelentéselmélet: A mondat jelentése azonos a verifikációjának módjával. „A dinoszauroszok növényevők voltak” jelentését mikroszkópos megfigyelések adják. „A dinoszauroszok növényevők voltak” jelentését mikroszkópos megfigyelések adják.

13 Jelentés és használat Kései Wittgenstein: a jelentés nem egy fizikai vagy mentális tárgy, hanem a nyelvnek életünkben betöltött szerepéből adódik. Kései Wittgenstein: a jelentés nem egy fizikai vagy mentális tárgy, hanem a nyelvnek életünkben betöltött szerepéből adódik. Használat-elmélet: „egy szó jelentése ― használata a nyelvben” (Filozófiai vizsgálódások, 43. §) Használat-elmélet: „egy szó jelentése ― használata a nyelvben” (Filozófiai vizsgálódások, 43. §) Probléma: A releváns használat körülményeit nagyon nehéz megállapítani. Probléma: A releváns használat körülményeit nagyon nehéz megállapítani.

14 Analicitás Kijelentések osztályozása: Szintetikus kijelentés: a szavak jelentése és egyéb faktuális tényezők teszik igazzá. Szintetikus kijelentés: a szavak jelentése és egyéb faktuális tényezők teszik igazzá. „Brutus megölte Caesart” „Brutus megölte Caesart” Analitikus kijelentés: csak a szavak jelentése teszi igazzá. Analitikus kijelentés: csak a szavak jelentése teszi igazzá. „Minden agglegény nőtlen” „Minden agglegény nőtlen” A kijelentés megértése elégséges ahhoz, hogy tudjuk az igazságát. A kijelentés megértése elégséges ahhoz, hogy tudjuk az igazságát. A mondat nem a nyelvről szól! A metanyelvi állítások mindig szintetikusak. A mondat nem a nyelvről szól! A metanyelvi állítások mindig szintetikusak. Pl. „Azokra a dolgokra, amelyekre az «agglegény» szót alkalmazzuk, alkalmazhatjuk a «nőtlen» szót is.” Pl. „Azokra a dolgokra, amelyekre az «agglegény» szót alkalmazzuk, alkalmazhatjuk a «nőtlen» szót is.” Quine: az analitikus-szintetikus megkülönböztetésnek nincs értelme Quine: az analitikus-szintetikus megkülönböztetésnek nincs értelme „A csészéből inni lehet”: „A csészéből inni lehet”: Analitikus? → Amiből nem lehet inni, az nem is lehet csésze. Analitikus? → Amiből nem lehet inni, az nem is lehet csésze. Szintetikus? → Attól még lehet valami csésze, hogy nem lehet belőle inni. Szintetikus? → Attól még lehet valami csésze, hogy nem lehet belőle inni.

15 II. Jelölet Hogyan vonatkoznak szavaink a világ dolgaira? Hogyan vonatkoznak szavaink a világ dolgaira? Egyedi dolgokra kétféleképpen referálhatunk: Egyedi dolgokra kétféleképpen referálhatunk: (tulajdon)névvel: „Gordon Brown” (tulajdon)névvel: „Gordon Brown” határozott leírással: „Nagy-Britannia jelenlegi miniszterelnöke” határozott leírással: „Nagy-Britannia jelenlegi miniszterelnöke” A határozott leírásnak van jelölete és jelentése: A határozott leírásnak van jelölete és jelentése: jelölet: az a dolog, amelyre alkalmazzuk jelölet: az a dolog, amelyre alkalmazzuk jelentés: az az attributum, amellyel a jelölt dolgok rendelkeznek jelentés: az az attributum, amellyel a jelölt dolgok rendelkeznek Kérdés: Mi a helyzet a nevekkel? Kérdés: Mi a helyzet a nevekkel?

16 John Stuart Mill Mill: A neveknek nincs jelentése, csak jelölete. Mill: A neveknek nincs jelentése, csak jelölete. Problémák: Problémák: 1. A nem referáló nevek problémája: „Az Odüsszeusz ravasz volt” mondat nem értelmes. „Az Odüsszeusz ravasz volt” mondat nem értelmes. 2. A felcserélhetőség problémája (Frege-rejtvény): Az alábbi két mondat között nincs különbség. „Az Alkonycsillag azonos a Hajnalcsillaggal.” „Az Alkonycsillag azonos a Hajnalcsillaggal.” „A Hajnalcsillag azonos a Hajnalcsillaggal.” „A Hajnalcsillag azonos a Hajnalcsillaggal.”

17 Gottlob Frege „Az Alkonycsillag azonos a Alkonycsillaggal” „Az Alkonycsillag azonos a Alkonycsillaggal” „Az Alkonycsillag azonos a Hajnalcsillaggal” „Az Alkonycsillag azonos a Hajnalcsillaggal” Az első mondat triviális, a második új információt hordoz. Az első mondat triviális, a második új információt hordoz. Az azonos dolgot jelölő nevek nem cserélhetők fel egymással. Az azonos dolgot jelölő nevek nem cserélhetők fel egymással. A neveknek nem pusztán jelölete van. ( ↔ Mill) A neveknek nem pusztán jelölete van. ( ↔ Mill) Frege: A neveknek nemcsak jelölete, hanem jelentése is van. A jelentés a jelölet megadási módja. Frege: A neveknek nemcsak jelölete, hanem jelentése is van. A jelentés a jelölet megadási módja.

18 Gottlob Frege Név – jelölet – jelentés: Jelölet, referencia (Bedeutung, reference): az a dolog, amit a név jelöl Jelölet, referencia (Bedeutung, reference): az a dolog, amit a név jelöl Jelentés, értelem (Sinn, meaning): az a mód, ahogyan a név megadja jelöletét Jelentés, értelem (Sinn, meaning): az a mód, ahogyan a név megadja jelöletét A jelentés olyan határozott leírássál adható meg, amelyet a név jelölete kielégít: A jelentés olyan határozott leírássál adható meg, amelyet a név jelölete kielégít: „Budapest” jelentése: „Magyarország fővárosa” „Budapest” jelentése: „Magyarország fővárosa” Referáló neveknek van jelentése, de jelentéssel bíró neveknek nincs feltétlen referenciája Referáló neveknek van jelentése, de jelentéssel bíró neveknek nincs feltétlen referenciája pl. „a legnagyobb prímszám” pl. „a legnagyobb prímszám” a b c P

19 Bertrand Russell Fregével együtt a nevek leíró elméletét képviseli. Fregével együtt a nevek leíró elméletét képviseli. A köznevek és tulajdonnevek nem nevek, hanem határozott leírások, amelyek a beszélő gondolatait teszik explicitté. A köznevek és tulajdonnevek nem nevek, hanem határozott leírások, amelyek a beszélő gondolatait teszik explicitté. Pl. „Bismarck” = „Németország első kancellárja” Pl. „Bismarck” = „Németország első kancellárja” = „a legbefolyásosabb ember Európában” Probléma: Probléma: A gondolatok nem nyilvánosak, a jelentés igen. A gondolatok nem nyilvánosak, a jelentés igen.

20 A nem referáló nevek problémája A nem referáló nevek problémája: A nem referáló nevek problémája: „Franciaország jelenlegi királya kopasz” „Franciaország jelenlegi királya kopasz” Meinong: A nemlétező dolgoknak létezniük kell valahol. Meinong: A nemlétező dolgoknak létezniük kell valahol. Frege: A mondat értelmetlen. Frege: A mondat értelmetlen. Russell: A leírások kvantifikált kifejezések. Russell: A leírások kvantifikált kifejezések. „Van egy és csak egy dolog, ami jelenleg Franciaország királya, és ez kopasz” „Van egy és csak egy dolog, ami jelenleg Franciaország királya, és ez kopasz” ∃ x(Fx & ∀ y(Fy ⊃ x=y) & Kx) ∃ x(Fx & ∀ y(Fy ⊃ x=y) & Kx)

21 A felcserélhetőség problémája A felcserélhetőség problémája: A felcserélhetőség problémája: „Az Alkonycsillag azonos a Alkonycsillaggal” „Az Alkonycsillag azonos a Alkonycsillaggal” „Az Alkonycsillag azonos a Hajnalcsillaggal” „Az Alkonycsillag azonos a Hajnalcsillaggal” Frege: Mindkét mondatban a nevek jelölete azonos, de jelentése nem. Frege: Mindkét mondatban a nevek jelölete azonos, de jelentése nem.

22 A felcserélhetőség problémája A felcserélhetőség problémája: A felcserélhetőség problémája: „Ha a azonos b-vel, akkor bármi, ami igaz az egyikről, igaz a másikról is, és bármely kijelentésben helyettesíthető az egyik a másikkal anélkül, hogy a kijelentés igazsága vagy hamissága megváltozna. IV. György meg akarta tudni, hogy Scott-e a Waverly szerzője; és csakugyan Scott a Waverly szerzője. Ebből következik, hogy a „Waverly” szerzőjét helyettesíthetjük Scott-tal, s ily módon megállapíthatjuk: IV. György meg akarta tudni, hogy Scott Scott-e. Aligha tulajdonítható Európa legkiválóbb gentlemanjének az azonosság törvénye iránti érdeklődés.” (Russell, A denotálásról) „Ha a azonos b-vel, akkor bármi, ami igaz az egyikről, igaz a másikról is, és bármely kijelentésben helyettesíthető az egyik a másikkal anélkül, hogy a kijelentés igazsága vagy hamissága megváltozna. IV. György meg akarta tudni, hogy Scott-e a Waverly szerzője; és csakugyan Scott a Waverly szerzője. Ebből következik, hogy a „Waverly” szerzőjét helyettesíthetjük Scott-tal, s ily módon megállapíthatjuk: IV. György meg akarta tudni, hogy Scott Scott-e. Aligha tulajdonítható Európa legkiválóbb gentlemanjének az azonosság törvénye iránti érdeklődés.” (Russell, A denotálásról) Russell: A leírások kvantifikált kifejezések. Russell: A leírások kvantifikált kifejezések. „Scott a Waverly szerzője” = „Volt pontosan egy dolog, amely a Waverly-t írta, és ez azonos Scottal.” „Scott a Waverly szerzője” = „Volt pontosan egy dolog, amely a Waverly-t írta, és ez azonos Scottal.” ∃ x(Wx & ∀ y(Wy ⊃ x=y) & x=S) ∃ x(Wx & ∀ y(Wy ⊃ x=y) & x=S)

23 Saul Kripke Kripke elveti a nevek leíró elméletét: az egyértelmű leírás egy név sikeres használatának sem nem szükséges, sem nem elégséges feltétele. Kripke elveti a nevek leíró elméletét: az egyértelmű leírás egy név sikeres használatának sem nem szükséges, sem nem elégséges feltétele. A név és a dolog társítása kereszteléssel történik, és oksági láncon öröklődik. A név és a dolog társítása kereszteléssel történik, és oksági láncon öröklődik. „Legyen a hajó neve Aurora” „Legyen a hajó neve Aurora”

24 III. Beszédaktusok A nyelvi vizsgálódás szintjei: A nyelvi vizsgálódás szintjei: szintaxis: a jelek viszonya egymáshoz szintaxis: a jelek viszonya egymáshoz szemantika: a jelek viszonya a dolgokhoz szemantika: a jelek viszonya a dolgokhoz pragmatika: a jelek viszonya a beszélőhöz pragmatika: a jelek viszonya a beszélőhöz Austin: Austin: A filozófia ősi tévedése, hogy minden mondást állításnak vesz. A filozófia ősi tévedése, hogy minden mondást állításnak vesz.

25 Beszédaktus-elmélet Austin, Searle: Austin, Searle: A beszéd mint kommunikáció a cselekvés általános kategóriáinak fényében vizsgálandó. A beszéd mint kommunikáció a cselekvés általános kategóriáinak fényében vizsgálandó. Állítás: Állítás: „Sam rendszeresen úszik.” „Sam rendszeresen úszik.” Kérdés: Kérdés: „Sam rendszeresen úszik?” „Sam rendszeresen úszik?” Felszólítás: Felszólítás: „Sam, ússz rendszeresen!” „Sam, ússz rendszeresen!” Óhajtás: Óhajtás: „Bárcsak Sam rendszeresen úszna!” „Bárcsak Sam rendszeresen úszna!”

26 Performatív megnyilatkozások Konstatív ige: Konstatív ige: „elmenni” „elmenni” Kimondásával leírunk egy cselekedetet. Kimondásával leírunk egy cselekedetet. Performatív ige: Performatív ige: „kinevezni” „kinevezni” Kimondásával végrehajtunk egy cselekedetet. Kimondásával végrehajtunk egy cselekedetet. Explicit performatív megnyilatkozások: Explicit performatív megnyilatkozások: „Ígérem, hogy p.” „Ígérem, hogy p.” Szótári jelentésük pontosan az a cselekedet, amelyet jelen idő, egyes szám első személyben és kijelentő módban kimondva végrehajtunk. Szótári jelentésük pontosan az a cselekedet, amelyet jelen idő, egyes szám első személyben és kijelentő módban kimondva végrehajtunk. Implicit performatív megnyilatkozások: Implicit performatív megnyilatkozások: „A kutya harap.” „A kutya harap.”

27 Performatívumok és konstatívumok Performatívumok Performatívumok megnyilatkozás megnyilatkozás konvenció konvenció kommunikáció kommunikáció Konstatívumok Konstatívumok ténymegállapítás ténymegállapítás igazság igazság reprezentáció reprezentáció A konstantívumok is sajátos performatívumok: A konstantívumok is sajátos performatívumok: Az „Állítom, hogy p” éppúgy viselkedik, mint az „Ígérem, hogy p”, az előbbi pedig ugyanaz, mint „p”, csak az állítás aktusa explicitté van téve. Az „Állítom, hogy p” éppúgy viselkedik, mint az „Ígérem, hogy p”, az előbbi pedig ugyanaz, mint „p”, csak az állítás aktusa explicitté van téve.

28 Beszédaktusok Lokúciós aktus: Lokúciós aktus: a mondat kimondása a mondat kimondása „Írd meg a levelet!” „Írd meg a levelet!” Ide tartozik a referálás és a predikálás (propozicionális aktus). Ide tartozik a referálás és a predikálás (propozicionális aktus). Illokúciós aktus: Illokúciós aktus: „az emberi nyelvi kommunikáció legkisebb egysége” „az emberi nyelvi kommunikáció legkisebb egysége” „Írd meg a levelet!” → könyörgés, kérés, tanács, utasítás „Írd meg a levelet!” → könyörgés, kérés, tanács, utasítás Performatívummal explicitté tehető: „Utasítalak, hogy írd meg a levelet!” Performatívummal explicitté tehető: „Utasítalak, hogy írd meg a levelet!” Perlokúciós aktus: Perlokúciós aktus: a hallgatóra gyakorolt hatás a hallgatóra gyakorolt hatás „Rávettem, hogy …”, „Megijesztettem azzal, hogy …” „Rávettem, hogy …”, „Megijesztettem azzal, hogy …” Performatívummal nem tehető explicitté : „Önt ezennel megijesztem azzal, hogy …” Performatívummal nem tehető explicitté : „Önt ezennel megijesztem azzal, hogy …”

29 Illokúció és perlokúció Illokúció: Illokúció: „Eljövök!” „Eljövök!” ígéret → konvencionális szabályokat feltételez ígéret → konvencionális szabályokat feltételez Azzal akarunk hatást elérni a hallgatóban, hogy ő felismeri e hatást kiváltására irányuló szándékunkat. Azzal akarunk hatást elérni a hallgatóban, hogy ő felismeri e hatást kiváltására irányuló szándékunkat. Perlokúció: Perlokúció: „Az ajtó előtt egy pitbull ül!” „Az ajtó előtt egy pitbull ül!” ijesztés → nem feltételez konvencionális szabályokat ijesztés → nem feltételez konvencionális szabályokat A hatás a hatást kiváltására irányuló szándék nélkül is kiváltódik. A hatás a hatást kiváltására irányuló szándék nélkül is kiváltódik.

30 Beszédaktusok Alapszerkezet: F(p) Alapszerkezet: F(p) ⊦ (p): állítás ⊦ (p): állítás Pr(p): ígéret Pr(p): ígéret !(p): kérés !(p): kérés W(p): figyelmeztetés W(p): figyelmeztetés ?(p): igen-nem kérdés ?(p): igen-nem kérdés ~F(p) ≠ F(~p) ~F(p) ≠ F(~p) Egy propozíció élesen megkülönböztetendő az ő állításától. Egy propozíció élesen megkülönböztetendő az ő állításától. Az első egy propozicionális aktus, a második egy speciális illokúciós aktus. Az első egy propozicionális aktus, a második egy speciális illokúciós aktus. Az első nyelvtani formája a mondatrész, a másodiké a mondat. Az első nyelvtani formája a mondatrész, a másodiké a mondat.

31 Érvényességi feltételek Érvényesség Érvényesség Egy beszédaktus nem lehet igaz, vagy hamis, csak érvényes (sikerült) vagy nem érvényes. Egy beszédaktus nem lehet igaz, vagy hamis, csak érvényes (sikerült) vagy nem érvényes. Érvényességi feltételek: Érvényességi feltételek: a beszélő viselkedésére, bizonyos konvenciók betartására stb. vonatkoznak. a beszélő viselkedésére, bizonyos konvenciók betartására stb. vonatkoznak. Igazság: Igazság: Az igazság nem azt illeti meg, hogy állítunk, hanem azt, amit állítunk. Az igazság nem azt illeti meg, hogy állítunk, hanem azt, amit állítunk. Az állításokkal mint speciális beszédaktusokkal szemben támasztott speciális érvényességi feltétel. Az állításokkal mint speciális beszédaktusokkal szemben támasztott speciális érvényességi feltétel.

32 Ígéret A megígéri B-nek p-t T kiejtésével, ha az alábbi érvényességi feltételek teljesülnek: A megígéri B-nek p-t T kiejtésével, ha az alábbi érvényességi feltételek teljesülnek: Normális input-output feltételek Normális input-output feltételek Senki sem süket, afáziás, stb. Senki sem süket, afáziás, stb. Propozicionális tartalom feltételek Propozicionális tartalom feltételek A kifejezi p propozíciót T kiejtésével. A kifejezi p propozíciót T kiejtésével. p-t kifejezve A predikálja B-nek A egy jövőbeli S cselekedetét. p-t kifejezve A predikálja B-nek A egy jövőbeli S cselekedetét.

33 Ígéret Előzetes feltételek Előzetes feltételek B jobban szeretné, ha A megtenné S-et, mintha nem. B jobban szeretné, ha A megtenné S-et, mintha nem. „Megígérem, hogy kihasznállak!” „Megígérem, hogy kihasznállak!” Sem A, sem B számára nem nyilvánvaló, hogy A megtenné S-et az események normál menete szerint. Sem A, sem B számára nem nyilvánvaló, hogy A megtenné S-et az események normál menete szerint. Férj az esküvőn: „Megígérem, hogy a jövő héten nem hagylak el!” Férj az esküvőn: „Megígérem, hogy a jövő héten nem hagylak el!” Őszinteségi feltétel Őszinteségi feltétel A szándékában áll megtenni S-et. A szándékában áll megtenni S-et. Lényegi feltétel Lényegi feltétel A azt akarja, hogy T kimondásával elkötelezze magát S végrehajtása mellett. A azt akarja, hogy T kimondásával elkötelezze magát S végrehajtása mellett. Ez különbözteti meg az ígéretet a többi illokúciós aktustól. Ez különbözteti meg az ígéretet a többi illokúciós aktustól.

34 Illokúciós lényegek 1. Asszertívumok: ↓ „állítom, hogy…”, „esküszöm, hogy…”, „dicsekszem, hogy…” „állítom, hogy…”, „esküszöm, hogy…”, „dicsekszem, hogy…” őszinteségi feltétel: hit p-ben őszinteségi feltétel: hit p-ben 2. Direktívumok: ↑ „követelem, hogy…”, „megengedem, hogy…”, „követelem, hogy…”, „megengedem, hogy…”, őszinteségi feltétel: a beszélő akarata őszinteségi feltétel: a beszélő akarata 3. Komisszívumok: ↑ „kötelezem magam, hogy…”, „szándékomban áll, hogy…” „kötelezem magam, hogy…”, „szándékomban áll, hogy…” őszinteségi feltétel: a beszélő szándéka őszinteségi feltétel: a beszélő szándéka 4. Expresszívumok: ∅ „gratulálok, hogy…”, „köszönöm, hogy…” „gratulálok, hogy…”, „köszönöm, hogy…” őszinteségi feltétel: a p-ben specifikált pszichológiai állapot őszinteségi feltétel: a p-ben specifikált pszichológiai állapot 5. Deklarációk: ↕ „kinevezem”, „lemondok”, „bűnösnek nyilvánítom” „kinevezem”, „lemondok”, „bűnösnek nyilvánítom”


Letölteni ppt "NYELVFILOZÓFIA. Vizsga Előadások: Előadások:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések