Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tanulói kísérlettervezés a kémiaórákon Szalay Luca ELTE Kémiai Intézet 2011. 08. 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY TANÍTÁSA KORSZERŰEN ÉS VONZÓAN.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tanulói kísérlettervezés a kémiaórákon Szalay Luca ELTE Kémiai Intézet 2011. 08. 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY TANÍTÁSA KORSZERŰEN ÉS VONZÓAN."— Előadás másolata:

1 Tanulói kísérlettervezés a kémiaórákon Szalay Luca ELTE Kémiai Intézet luca@chem.elte.hu 2011. 08. 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY TANÍTÁSA KORSZERŰEN ÉS VONZÓAN Nemzetközi szeminárium magyarul tanító tanárok számára http://termtudtan.extra.hu

2 Tartalom 1.A PISA 2006 tanulságai 2.Az IBST fogalma 3.Az IBST előnyei és hátrányai 4.Az IBST elvei alapján tervezett kémiaórák 5.Kipróbálás: vajon tényleg működik-e az IBST? 6.A „Tehetséggondozás a kémiatanítás során” tanfolyam nyomán készült IBST tanulókísérletek 7.Tanácsok az IBST feladatsorok készítéséhez 8.Konkrét példák a tanulókísérletek közül 9.Összefoglalás

3 1. A PISA 2006 tanulságai A ma oktatása és a jövő társadalma ”PISA 2006” - c. összefoglaló jelentés (Oktatási Hivatal, Budapest, 2007): Természettudomány eredmény: 504 pont, OECD átlag: 500 Altesztek eredményei: –Fizikai rendszerek (fizikai és kémiai ism.): +29 pont! (Csak Tajvané, Hongkongé és Finnországé volt jobb!) –Jelenségek természettudományos magyarázata: +14 p. –Természettudományi problémák felismerése: -21 pont(!) –Term.tud.-i megismeréssel kapcsolatos ism.: -12 p. –Term.tud-os bizonyítékok alkalmazása: -7 p. 2009:Természettudomány terén az eredmény változatlan 2006- hoz képest (503 pont), továbbra is az OECD-átlag (501 pont) szintjén van. (Forrás: http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/2010/hoffmann- rozsa-pisa-2009-vizsgalat, utoljára megtekintve: 2011. jan. 23.)http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/2010/hoffmann- rozsa-pisa-2009-vizsgalat

4 2. Az IBST fogalma IBST: „Inquiry Based Science Teaching” fogalma: –„inquiry”= kutatás, nyomozás, kérdezősködés, vizsgálat, tudakozódás; –IBST ≈ a természettudományos vizsgálati módszerek elvén alapuló tanítás/tanulás; –Lépései: 1.Problémafelvetés (lehetőleg érdekes, aktuális!) 2.Hipotézisalkotás 3.Kísérlet/bizonyítás/vizsgálatok megtervezése (diák!) 4.Kivitelezés, adatgyűjtés 5.Magyarázatkeresés 6.Eredmények közlése és megvitatása („peer review”) 7.Közös következtetések Lényeg: A DIÁK AKTÍV SZEREPBEN! –Fizikai értelemben –Szellemi értelemben

5 3. Az IBST előnyei és hátrányai Előnyök: –MOTIVÁCIÓ ↗ –Ismerkedés a természettudományos vizsgálatok folyamatával: Kritikus véleményalkotás ↗ Bizalom a természettudományok iránt ↗ –Más tevékenységek esetében is alkalmazható készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése („Transferable skills”): Az önálló problémamegoldás képessége ↗ Csoportmunka, másokkal való együttműködés és a felelősség megosztásának képessége ↗ A kommunikációs képességek ↗ Konfliktusfeloldás képessége ↗

6 3. Az IBST előnyei és hátrányai Hátrányok: –Sokkal időigényesebb, mint a tanár által közvetlenül irányított módszerek: Elsajátítható tényanyag mennyisége ↘ (hiányos ismeretek!) Tudás rendszerezettsége ↘ (tévképzetek száma ↗ ) –Sokkal költségesebb, mint a hagyományos, frontális módszer: Eszközigény ↗ Hatékonyság ↘ (tévutak!) –Problematikus lehet az értékelés, számonkérés! MEGOLDÁSI JAVASLAT: –KOMPLEMENTER viszony az IBST és a többi módszer között! –FOKOZATOSSÁG („irányított IBST”) –FRONTÁLIS ELŐKÉSZÍTÉS ÉS ÖSSZEFOGLALÁS!

7 4. Az IBST elvei alapján tervezett kémiaórák: „Szeret - nem szeret…?” Felhasználható: a „hasonló a hasonlóban oldódik” elv induktív módszerrel (tanulókísérleteken keresztül) való bevezetéséhez Alkotórészei ismertek és használtak: –A jód oldódása vízben és apoláris szerves oldószerekben –3 fázisú rendszer összeállítása vízből és a víznél nagyobb, ill. kisebb sűrűségű szerves oldószerből „Újdonságok” az IBST elemeket tartalmazó változatban: Szabályszerűségek önálló felismerése → - a „lila oldat” sűrűségét az összetevők különböző sűrűsége miatt azok térfogatának aránya befolyásolja - a „lila oldat” (szerves fázis) „természete” az oldhatóság szempontjából ugyanúgy különbözik a víztől, mint a zsíré vagy az olajé Hipotézisalkotás →megvitatás a csoportban, a tanulókísérletek megtervezése, elvégzése és a következtetések levonása -a „lila oldat” sűrűségének növeléséhez a nagyobb sűrűségű alkotórészből kell hozzá önteni (ill. fordítva) -a két elkülönülő oldat egyesítéséhez mosó- vagy mosogatószer kell.

8 4. Az IBST elvei alapján tervezett kémiaórák: „A Janus-arcú hidrogén-peroxid” Felhasználható: a redoxiegyenletek oxidációs számok segítségével történő rendezésének gyakoroltatásához Alkotórészei ismertek és használtak (ld. „hagyományos” változat): –Redoxireakciók egyenleteinek rendezése –Redoxireakciók végrehajtása tanulókísérletként és értelmezésük az elektronátmenetek alapján –Redoxireakciók egyenletei alapján végzett sztöchiometriai számítások –A hidrogén-peroxid tulajdonságaival, előfordulásával és felhasználásával kapcsolatos érdekességek (közötte: redukáló- és oxidálószer is). „Újdonságok” az IBST elemeket tartalmazó változatban: Szabályszerűség önálló felismerése → - ha a hidrogén-peroxid redukál, akkor elemi oxigénné oxidálódik Hipotézisalkotás →a tanulókísérlet önálló megtervezése, csoporton belüli megvitatása, az eredmények kommunikálása az osztály felé: - a keletkező oxigéngáz kimutatása parázsló gyújtópálcával

9 5. Kipróbálás: vajon tényleg működik-e az IBST? A „Janus-arcú hidrogén-peroxid” feladatsor esetében az „IBST” és a „hagyományos” módszerekkel tanított csoportokkal végzett munka csak abban térjen el, hogy az „IBST elemeket” tartalmazzák-e a feladatsorok vagy nem (pl. párhuzamos, kb. azonos képességű és beállítódású osztályokban alkalmazva) Ahhoz, hogy az eredményesség összehasonlítható legyen, mindenkinek az „Értékelés”-ben megadott kérdéseket kell feltenni a dolgozatokban, s azokat azonos módon kell pontozni A csoportátlagokat össze kell gyűjteni (e-mail-ben elküldve a luca@chem.elte.hu címre) és statisztikusan értékelni kell luca@chem.elte.hu A kipróbálás összesített eredményeit nyilvánosságra kell hozni a résztvevők körében és szakmai folyóiratokban →Magyar adatbázis a „jó gyakorlatokból” →Nemzetközi adatbázis (pl. SENSE projektben?) kialakítása

10 6. A „Tehetséggondozás a kémiatanítás során” tanfolyam nyomán készült IBST tanulókísérletek Új IBST feladatsorok készítése: (akár ismert) tanulókísérletek, ill. problémamegoldó, elemző és számítási feladatok átalakításával A feladatsorok SZERKEZETE: –Cím (lehetőleg érdekes, motiváló, figyelemfelkeltő) –Szerző (neve, munkahelye és e-mail címe) –Célok (ismeretszerzés és kompetenciafejlesztés is) –Szükséges előzetes ismeretek (sikerélmény miatt fontos!) –Módszertani javaslatok (legyen felxibilisen alkalmazható!) –Időbeosztás (óratervek, házi feladatok) –Előkészítés (pontos instrukciók, balesetvédelemmel együtt) –Értékelés (utalás a formatív értékelésre és az önértékelésre is) –További lehetőségek (néhány ötlet) –Tanulói feladatlapok (csoportonként, többes szám 2. személyben!) –Feladatlapok megoldása (várt válaszok, eredmények) Később (a szerzők engedélyével) minta tanulókísérletek közzététele a http://www.chem.elte.hu/w/modszertani/index.htmhttp://www.chem.elte.hu/w/modszertani/index.htm honlapon.

11 7. Tanácsok az IBST feladatsorok készítéséhez Az IBST lényege: a tanulóknak is kell kísérletet tervezni! Egységes legyen a szerkezet, hogy ne maradjon ki semmilyen szükséges információ. Mindig legyen: Kísérlet – Tapasztalat – Magyarázat. Ha felhasználtunk irodalmat is, akkor szabályos módon meg kell adni annak pontos forrását! Lehetőség szerint egységes legyen a forma az esztétikum miatt Többes szám 2. személyben fogalmazzunk, amivel a feladat csoportos elvégzésére szólítjuk fel a diákokat. A feladatlapok a szerkeszthetőség érdekében Word fájlok formájában lesznek az ELTE kémia módszertani honlapon. 11

12 8. Konkrét példák a tanulókísérletek közül Reakciósebesség (több variációban), pl.: –Szakács Erzsébet: „Gyorsulási” verseny vegytan módra –Lázár Armand: A reakciósebességet befolyásoló tényezők vizsgálata a hangyasav és a bróm reakciójának tanulmányozása alapján Kémhatás (több variációban), pl.: –Győre Henriette: Kékszilva: a gyümölcs, ami piros, amikor zöld Egyensúlyok, ill. gázok oldhatósága (több variációban), pl.: –J. Balázs Katalin és Szakmány Csaba: „Változó és változatlan” – a fizikai és a kémiai egyensúlyok Bodó Jánosné: Oxigéntartalmú szerves vegyületek vizsgálata További témák: Fémek redukáló sora / korrózió Vízkeménység Oldatok Porkeverékek Exoterm és endoterm folyamatok stb. A „feldolgozás” folyamatban… 12

13 9. Összefoglalás Szükség lenne a kémiatanítás módszereinek átgondolására, óvatos, kiegyensúlyozott és fokozatos újításra (pl. IBST), de mindig vigyázva a jól bevált módszerek és a hagyományok megőrzésére is! Cél, hogy a közoktatási szakasz végére: 1.minden diákban kialakuljanak a természettudományos műveltség alapjai (felelős állampolgári magatartás és önvédelem a csalók ellen!) 2.mindenki tisztában legyen a természettudományok jelentőségével, a társadalmi fejlődésben betöltött szerepével 3.minél több tehetséges diák válassza a természettudományos pályákat.

14 14 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!


Letölteni ppt "Tanulói kísérlettervezés a kémiaórákon Szalay Luca ELTE Kémiai Intézet 2011. 08. 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY TANÍTÁSA KORSZERŰEN ÉS VONZÓAN."

Hasonló előadás


Google Hirdetések