Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TUDOMÁNYFILOZÓFIA. Vizsga Előadások: Előadások:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TUDOMÁNYFILOZÓFIA. Vizsga Előadások: Előadások:"— Előadás másolata:

1 TUDOMÁNYFILOZÓFIA

2 Vizsga Előadások: Előadások: Tudományfilozófia Tudományfilozófia Tankönyv: Tankönyv: I. Laki János, Tudományfilozófia, Osiris-Láthatatlan Kollégium, 1998., II. Salmon H. M., Introduction to the Philosophy of Science, Hackett, 1999.,

3 I. A tudományfilozófia alapjai Tudományfilozófia: Tudományfilozófia: a (természet)tudományok filozófiai kérdései a (természet)tudományok filozófiai kérdései Főbb kérdései: Főbb kérdései: Miben áll a tudományos tudás? Miben áll a tudományos tudás? Mi a megfigyelés szerepe a tudományban? Mi a megfigyelés szerepe a tudományban? Mik a természettörvények? Mik a természettörvények? Hogyan fejlődik a tudomány? Hogyan fejlődik a tudomány? Mi a tudományos magyarázat? Mi a tudományos magyarázat?

4 A tudományfilozófia kialakulása Tudományfilozófia Tudományfilozófia Önálló diszciplínaként csak a Bécsi kör óta létezik. Önálló diszciplínaként csak a Bécsi kör óta létezik. A Bécsi kör alakítja ki a „bevett nézet”-et, amely viszonylag egységes felfogás a tudományos elméletek felépítéséről, nyelvéről, az igazolás és a magyarázat módszertani szabályairól, valamint a tudomány fejlődéséről. A Bécsi kör alakítja ki a „bevett nézet”-et, amely viszonylag egységes felfogás a tudományos elméletek felépítéséről, nyelvéről, az igazolás és a magyarázat módszertani szabályairól, valamint a tudomány fejlődéséről. Empirista gyökerek: Empirista gyökerek: Tudásunk forrása a gondolkodástól független tapasztalat. Tudásunk forrása a gondolkodástól független tapasztalat. A kutatás kitüntetett módszere az indukció. A kutatás kitüntetett módszere az indukció. A megismerés alapegysége az individuum. A megismerés alapegysége az individuum.

5 A Bécsi kör Moritz Schlick Rudolf Carnap Otto Neurath Moritz Schlick Rudolf Carnap Otto Neurath Richard von Mises Kurt Gödel Herbert Feigl

6 Logikai pozitivizmus Pozitivista hagyomány Pozitivista hagyomány Bacon: „doctrina positiva” Bacon: „doctrina positiva” Comte: A tudomány feladata a pozitívan adott tények és szabályszerűségek nem pedig a mögöttes okok és lényegek vizsgálata. Comte: A tudomány feladata a pozitívan adott tények és szabályszerűségek nem pedig a mögöttes okok és lényegek vizsgálata. Mill: a pozitivizmus megalapozása az induktív logika segítségével. Mill: a pozitivizmus megalapozása az induktív logika segítségével. Bécsi kör: logikai pozitivizmus (neopozitivizmus) Bécsi kör: logikai pozitivizmus (neopozitivizmus) A megismerés mentális kategóriái helyett az interszubjektív nyelvet állítják a középpontba. A megismerés mentális kategóriái helyett az interszubjektív nyelvet állítják a középpontba. A pozitivista hagyományt összekapcsolják a századfordulón kialakuló formális logikával. A pozitivista hagyományt összekapcsolják a századfordulón kialakuló formális logikával.

7 Felfedezés és igazolás A logikai pozitivisták szétválasztják a felfedezés és az igazolás kontextusát. A logikai pozitivisták szétválasztják a felfedezés és az igazolás kontextusát. A felfedezés történhet intuitív, irracionális módon is, ez azonban csak a történészek és pszichológusok számára érdekes. A felfedezés történhet intuitív, irracionális módon is, ez azonban csak a történészek és pszichológusok számára érdekes. A tudományfilozófiában csak a gondolkodási folyamat utólagos „racionálisan rekonstrukciója” fontos. A tudományfilozófiában csak a gondolkodási folyamat utólagos „racionálisan rekonstrukciója” fontos. Az elméletek igazolása nyelvi jelenség, amelynek megadhatók a szintaktikai és szemantikai szabályai. Az elméletek igazolása nyelvi jelenség, amelynek megadhatók a szintaktikai és szemantikai szabályai. Szintaktikai: logikai-grammatikai kérdés Szintaktikai: logikai-grammatikai kérdés Szemantika: verifikációs elv Szemantika: verifikációs elv

8 A verifikációs elv Verifikáció: igazolhatóság, ellenőrizhetőség Verifikáció: igazolhatóság, ellenőrizhetőség verus: „igaz”; facere: „valamit valamivé tenni” verus: „igaz”; facere: „valamit valamivé tenni” A verifikációs elv A verifikációs elv Carnap: Egy mondat jelentése azonos a verifikációjának módjával. Carnap: Egy mondat jelentése azonos a verifikációjának módjával. Pierce: Egy mondat jelentése abban a különbségben áll, amit a tapasztalati valóságban az jelent, ha a mondat igaz, vagy hamis. Pierce: Egy mondat jelentése abban a különbségben áll, amit a tapasztalati valóságban az jelent, ha a mondat igaz, vagy hamis. Pl. Az alma piros. Pl. Az alma piros. Demarkáció: a verifikációs elv elválasztja a tudomány értelmes állításait a metafizika értelmetlen (nem pusztán hamis!) mondataitól. Demarkáció: a verifikációs elv elválasztja a tudomány értelmes állításait a metafizika értelmetlen (nem pusztán hamis!) mondataitól.

9 Protokolltételek A verifikálható mondatok igazságát a logikai konnektívumokon keresztül visszavezetjük a protokolltételek igazságára. A verifikálható mondatok igazságát a logikai konnektívumokon keresztül visszavezetjük a protokolltételek igazságára. Mik a protokolltételek? Mik a protokolltételek? Fenomenális nyelv: „Nekem itt most sárga négyszögletű.” Fenomenális nyelv: „Nekem itt most sárga négyszögletű.” Tévedhetetlen, de nem interszubjektív. Fizikalista nyelv: „N a t időpontban az x helyen egy sárga könyvet lát.” Fizikalista nyelv: „N a t időpontban az x helyen egy sárga könyvet lát.” Interszubjektív, (de nem tévedhetetlen). A visszavezethetőség két kiterjesztése: A visszavezethetőség két kiterjesztése: Szinkron: Minden tudomány visszavezethető a fizikára. Szinkron: Minden tudomány visszavezethető a fizikára. Diakron: Az új tudományos elmélet bővebb a réginél (a tudományfejlődés kumulatív modellje). Diakron: Az új tudományos elmélet bővebb a réginél (a tudományfejlődés kumulatív modellje).

10 A kétnyelv-modell A kumulatív modell előfeltevése: a két modellben a terminusok ugyanazt jelentik. A kumulatív modell előfeltevése: a két modellben a terminusok ugyanazt jelentik. Mi a helyzet az elméleti terminusokkal? Mi a helyzet az elméleti terminusokkal? A dilemma feloldása: „az elmélet standard formája” A dilemma feloldása: „az elmélet standard formája” Absztrakt terminusok: nem interpretált nevek, predikátumok stb. Absztrakt terminusok: nem interpretált nevek, predikátumok stb. Megfigyelési terminusok: a megfigyelhető, mérhető tulajdonságokat rögzíti. Megfigyelési terminusok: a megfigyelhető, mérhető tulajdonságokat rögzíti. Elméleti terminusok: korrespondencia-szabályok segítségével az előző két szintet egymáshoz rendeljük. Elméleti terminusok: korrespondencia-szabályok segítségével az előző két szintet egymáshoz rendeljük. Pl. Egy test pályája (absztrakt terminus) azon helyek (megfigyelési terminus) összessége, amelyen a test megfigyelhető. Pl. Egy test pályája (absztrakt terminus) azon helyek (megfigyelési terminus) összessége, amelyen a test megfigyelhető.

11 Verifikáció, konfirmáció, falszifikáció Bécsi kör: verifikáció: A kérdéses állítást empirikusan ellenőrizhető állításokból levezetjük le. Bécsi kör: verifikáció: A kérdéses állítást empirikusan ellenőrizhető állításokból levezetjük le. Probléma: Az indukció problémája miatt a tudományos állítások nem verifikálhatók. Probléma: Az indukció problémája miatt a tudományos állítások nem verifikálhatók. Carnap: konfirmáció: A kérdéses állításból empirikusan ellenőrizhető állításokat levezetünk le, amelyek az állítást egyre valószínűbbé teszik. Carnap: konfirmáció: A kérdéses állításból empirikusan ellenőrizhető állításokat levezetünk le, amelyek az állítást egyre valószínűbbé teszik. Probléma: holló-paradoxon, Goodman-paradoxon Probléma: holló-paradoxon, Goodman-paradoxon Popper: falszifikáció: A kérdéses állításból empirikusan ellenőrizhető állításokat vezetünk le, amelyek hamissága cáfolja az állítást. Popper: falszifikáció: A kérdéses állításból empirikusan ellenőrizhető állításokat vezetünk le, amelyek hamissága cáfolja az állítást.

12 Lakatos és a kutatási programok Kutatási program: „olyan elméletek sorozata, amelyeket figyelemre méltó folytonosság köt össze” Kutatási program: „olyan elméletek sorozata, amelyeket figyelemre méltó folytonosság köt össze” Progresszív: ha elméleti növekedése megelőlegezi empirikus növekedését. Progresszív: ha elméleti növekedése megelőlegezi empirikus növekedését. Degeneráló: ha post hoc magyarázatokkal dolgozik. Degeneráló: ha post hoc magyarázatokkal dolgozik. Heurisztikák: módszertani szabályok Heurisztikák: módszertani szabályok Pozitív: megtiltja, hogy a cáfolatokat az elmélet kemény magja felé irányítsuk. Pozitív: megtiltja, hogy a cáfolatokat az elmélet kemény magja felé irányítsuk. Negatív: a kemény mag köré épített védőöv segédhipotéziseire hárítja a cáfolatokat. Negatív: a kemény mag köré épített védőöv segédhipotéziseire hárítja a cáfolatokat.

13 A Quine–Duhem-tézis Szemantikai atomizmus: az elméletek egymástól független állítások osztályai. Szemantikai atomizmus: az elméletek egymástól független állítások osztályai. A falszifikációs elv szemantikai atomista. A falszifikációs elv szemantikai atomista. Szemantikai holizmus: az elmélet állításai egy összefüggő rendszert alkotnak. Szemantikai holizmus: az elmélet állításai egy összefüggő rendszert alkotnak. A falszifikáló tapasztalatért az elmélet bármely állítását felelőssé tehetjük. A falszifikáló tapasztalatért az elmélet bármely állítását felelőssé tehetjük. A felelős premissza kiválasztásánál megjelennek a pszichológiai- szociológiai faktorok. A felelős premissza kiválasztásánál megjelennek a pszichológiai- szociológiai faktorok. Mindennek oka a Quine–Duhem-tézis: A rendelkezésünkre álló empirikus adatok aluldeterminálják az elméleteket. Mindennek oka a Quine–Duhem-tézis: A rendelkezésünkre álló empirikus adatok aluldeterminálják az elméleteket.

14 Gestalt-pszichológia A szemantikai holizmus mellett megjelenik az érzékelés holisztikus szerkezetét vizsgáló Gestalt-pszichológia. A szemantikai holizmus mellett megjelenik az érzékelés holisztikus szerkezetét vizsgáló Gestalt-pszichológia. Az érzetelemek struktúrába szerveződnek. Az érzetelemek struktúrába szerveződnek. Az észlelés függ a kontextustól. Az észlelés függ a kontextustól. Az észleleti kép hirtelen váltással változhat. Az észleleti kép hirtelen váltással változhat. Hanson: a Gestalt-pszichológia alkalmazása a tudományfilozófiára Hanson: a Gestalt-pszichológia alkalmazása a tudományfilozófiára Nincs empirikus adottság, az észlelés mindig elmélettel terhelt. Nincs empirikus adottság, az észlelés mindig elmélettel terhelt. Az empirikus és elméleti összetevők nem különíthetők el. Az empirikus és elméleti összetevők nem különíthetők el. Ez a jelenség alkalmazható a felfedezés kontextusára is: a tudós tudatában tanult konceptuális mintázatok vannak jelen. Ez a jelenség alkalmazható a felfedezés kontextusára is: a tudós tudatában tanult konceptuális mintázatok vannak jelen.

15 Kuhn és a paradigmák Hanson: A felfedezés az egyén szubjektív mintái szerint történik. Hanson: A felfedezés az egyén szubjektív mintái szerint történik. Kuhn: A felfedezés interszubjektív paradigma szerint történik. Kuhn: A felfedezés interszubjektív paradigma szerint történik. Paradigma: a társadalom által létrehozott, fenntartott és legitimált meggyőződések, interpretációs technikák, analógiák stb. együttese, amely a képzés keretében kész modellként adódik át a tudósnak. Paradigma: a társadalom által létrehozott, fenntartott és legitimált meggyőződések, interpretációs technikák, analógiák stb. együttese, amely a képzés keretében kész modellként adódik át a tudósnak.

16 Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete Példák: A tudományos szakma az analógiaképzést, módszertant példamegoldásokban adja tovább. Példák: A tudományos szakma az analógiaképzést, módszertant példamegoldásokban adja tovább. Normál tudomány: Az elsajátított szakmai mátrix segítségével a tudós közösség a sikeres megoldási mintákat újabb területeken alkalmazza (rejtvényfejtés), pontosítja a korábbi eredményeket, közben az alapokra nem kérdez rá. Normál tudomány: Az elsajátított szakmai mátrix segítségével a tudós közösség a sikeres megoldási mintákat újabb területeken alkalmazza (rejtvényfejtés), pontosítja a korábbi eredményeket, közben az alapokra nem kérdez rá. Anomáliák: Az adott paradigmában időlegesen megoldhatatlan problémákat anomáliának minősítik, és félreteszik. Anomáliák: Az adott paradigmában időlegesen megoldhatatlan problémákat anomáliának minősítik, és félreteszik. Tudományos forradalom: Ha az anomáliák felszaporodnak, a paradigma válságba kerül, és a szakma legjobbjai alternatív megoldásokat kezdenek keresni. Rivális elméletkezdemények jönnek létre, újra az alapok felé fordul a figyelem, és egyre többen csatlakoznak a nagy a presztízsértékű új paradigmához. Az új paradigma Getstalt-swich-csel leváltja a régit. Tudományos forradalom: Ha az anomáliák felszaporodnak, a paradigma válságba kerül, és a szakma legjobbjai alternatív megoldásokat kezdenek keresni. Rivális elméletkezdemények jönnek létre, újra az alapok felé fordul a figyelem, és egyre többen csatlakoznak a nagy a presztízsértékű új paradigmához. Az új paradigma Getstalt-swich-csel leváltja a régit. Összemérhetetlenség: A régi és az új paradigma összemérhetetlen (inkommenzurábilis), mert különböző módszereket használnak az ismeretek megszerzésére, értékelésére, rendszerezésére. Összemérhetetlenség: A régi és az új paradigma összemérhetetlen (inkommenzurábilis), mert különböző módszereket használnak az ismeretek megszerzésére, értékelésére, rendszerezésére.

17 Feyerabend: „anything goes” Mivel a paradigmák összemérhetetlenek, a közöttük történő választás nem tekinthető racionálisnak. Mivel a paradigmák összemérhetetlenek, a közöttük történő választás nem tekinthető racionálisnak. Feyerabend: „Anything goes”: A racionalitás egyetlen dogmatikusan kitüntetett metodológiával sem azonosítható: Feyerabend: „Anything goes”: A racionalitás egyetlen dogmatikusan kitüntetett metodológiával sem azonosítható: elmélet felépítése: kétnyelv-modell elmélet felépítése: kétnyelv-modell magyarázat: D-N-modell magyarázat: D-N-modell igazolás: verifikáció, konfirmáció, falszifikáció igazolás: verifikáció, konfirmáció, falszifikáció Episztemológiai anachizmus: A modern tudomány instrumentálisan sem jobb riválisainál (akupunktúra), kitüntetettsége pusztán ideológia, amelyet a megrendelések és támogatások rendszerén keresztül az állammal való modernkori összefonódása biztosít. A helyes álláspont az episztemológiai anachizmus (an arkhé: központ nélkül). Episztemológiai anachizmus: A modern tudomány instrumentálisan sem jobb riválisainál (akupunktúra), kitüntetettsége pusztán ideológia, amelyet a megrendelések és támogatások rendszerén keresztül az állammal való modernkori összefonódása biztosít. A helyes álláspont az episztemológiai anachizmus (an arkhé: központ nélkül).

18 Bloor és az „erős program” A „bevett nézet” elválasztja a tudományos gondolkodás internális faktorait az externális (a gondolkodást kívülről meghatározó intézményi, gazdasági, politikai, vallási és személyes) faktoroktól, és ez utóbbit tudományfilozófiai szempontból lényegtelennek tekinti. A „bevett nézet” elválasztja a tudományos gondolkodás internális faktorait az externális (a gondolkodást kívülről meghatározó intézményi, gazdasági, politikai, vallási és személyes) faktoroktól, és ez utóbbit tudományfilozófiai szempontból lényegtelennek tekinti. Bloor: „erős program”: A racionalitás normái társadalmi képződmények, és (tudás)szociológiai magyarázatot igényelnek: „az igaz vélekedés és a racionalitás éppúgy tudásszociológiai magyarázatra szorul, mint a tévedés és a nem-racionalitás” Bloor: „erős program”: A racionalitás normái társadalmi képződmények, és (tudás)szociológiai magyarázatot igényelnek: „az igaz vélekedés és a racionalitás éppúgy tudásszociológiai magyarázatra szorul, mint a tévedés és a nem-racionalitás” Az „erős program alapelvei”: Az „erős program alapelvei”: Oksági tétel: a vélekedéseket előidéző feltételekkel foglalkozik. Oksági tétel: a vélekedéseket előidéző feltételekkel foglalkozik. Pártatlansági tétel: pártatlan az igazság-hamisság, racionalitás- irracionalitás, siker-kudarc magyarázatában. Pártatlansági tétel: pártatlan az igazság-hamisság, racionalitás- irracionalitás, siker-kudarc magyarázatában. Szimmetria-tétel: ugyanolyan típusú okokkal magyarázza az igaz és hamis vélekedést. Szimmetria-tétel: ugyanolyan típusú okokkal magyarázza az igaz és hamis vélekedést. Reflexivitás-tétel: magyarázó sémái önmagára is alkalmazhatóak. Reflexivitás-tétel: magyarázó sémái önmagára is alkalmazhatóak.

19 Összefoglalás A „bevett nézet” tudományképe: A „bevett nézet” tudományképe: A tudomány objektív: az alapkijelentések a közvetlenül megfigyelhető tapasztalatra támaszkodnak, a logika a külvilág struktúráját tükrözi; A tudomány objektív: az alapkijelentések a közvetlenül megfigyelhető tapasztalatra támaszkodnak, a logika a külvilág struktúráját tükrözi; univerzális: a metodológiai normák kultúrától és kortól függetlenül érvényesek univerzális: a metodológiai normák kultúrától és kortól függetlenül érvényesek kumulatív: a fejlődés az empirikus adatok gyarapodásában áll; kumulatív: a fejlődés az empirikus adatok gyarapodásában áll; Az „új filozófia” kétségbe vonja: Az „új filozófia” kétségbe vonja: az elméleti és megfigyelése terminusok közötti különbséget; az elméleti és megfigyelése terminusok közötti különbséget; kitüntetett metodológia (verifikáció, konfirmáció, falszifikáció) létezését; kitüntetett metodológia (verifikáció, konfirmáció, falszifikáció) létezését; a felfedezés és igazolás kontextusának különbségét a felfedezés és igazolás kontextusának különbségét az érdekmentes, kultúrafüggetlen, abszolút érvényű tudás létezését; az érdekmentes, kultúrafüggetlen, abszolút érvényű tudás létezését; a kumulatív tudományfejlődést. a kumulatív tudományfejlődést.

20 II. Konfirmáció Tudományos magyarázat: Tudományos magyarázat: Miért rozsdaszínű és nem teljesen sötét a Hold holdfogyatkozáskor? Miért rozsdaszínű és nem teljesen sötét a Hold holdfogyatkozáskor? Mert a Föld légköre a napfényből kiszórja a kéket, és csak a piros fény jut a Holdra. Mert a Föld légköre a napfényből kiszórja a kéket, és csak a piros fény jut a Holdra. Magyarázat és konfirmáció Magyarázat és konfirmáció A galaxisok távolodnak. A galaxisok távolodnak. Igazolni, hogy távolodnak → vöröseltolódás (konfirmáció) Igazolni, hogy távolodnak → vöröseltolódás (konfirmáció) Megmagyarázni, miért távolodnak → Big bang (magyarázat) Megmagyarázni, miért távolodnak → Big bang (magyarázat)

21 Terminológia Entitások: Entitások: Megfigyelhető entitások ← megfigyelési terminusok Megfigyelhető entitások ← megfigyelési terminusok Közvetlenül megfigyelhető entitások (fák, házak) Közvetlenül megfigyelhető entitások (fák, házak) Közvetve megfigyelhető entitások (baktériumok, pulzárok) Közvetve megfigyelhető entitások (baktériumok, pulzárok) Nem megfigyelhető entitások: elméletileg következtetünk rájuk (kvarkok, fekete lyukak) ← elméleti terminusok Nem megfigyelhető entitások: elméletileg következtetünk rájuk (kvarkok, fekete lyukak) ← elméleti terminusok Megfigyelés: Megfigyelés: Veridikus: helyesen mutatja a megfigyelt entitást Veridikus: helyesen mutatja a megfigyelt entitást Illuzórikus: tévesen mutatja a megfigyelt entitást Illuzórikus: tévesen mutatja a megfigyelt entitást

22 Konfirmációs módszerek A tudomány nem szorítkozik a pusztán megfigyelhetőre. A tudomány nem szorítkozik a pusztán megfigyelhetőre. dinoszauruszok, ősrobbanás, magfúzió a Nap belsejében dinoszauruszok, ősrobbanás, magfúzió a Nap belsejében Mivel deduktív érvelésnél a premisszák mindazt tartalmazzák, amit a konklúzió, ezért a megfigyelés és a dedukció nem eredményezhet tudást a nem megfigyelhetőről. Mivel deduktív érvelésnél a premisszák mindazt tartalmazzák, amit a konklúzió, ezért a megfigyelés és a dedukció nem eredményezhet tudást a nem megfigyelhetőről. Ezért más következtetési sémára van szükség: Ezért más következtetési sémára van szükség: a. Kvalitatív konfirmáció b. Hipotetikus-deduktív módszer c. Bayesianizmus

23 a. Kvalitatív konfirmáció Konfirmáció: egy B bizonyíték (evidencia) és egy H hipotézis közötti kapcsolat. Konfirmáció: egy B bizonyíték (evidencia) és egy H hipotézis közötti kapcsolat. A tudományos hipotézisek logikai formája univerzális állítás: A tudományos hipotézisek logikai formája univerzális állítás: Newton I. törvénye: „Minden test egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, vagy nyugalomban van mindaddig, amíg egy másik test mozgásállapotát meg nem változtatja.” Newton I. törvénye: „Minden test egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, vagy nyugalomban van mindaddig, amíg egy másik test mozgásállapotát meg nem változtatja.” Minden holló fekete: ∀ x[H(x) ⊃ F (x)] Minden holló fekete: ∀ x[H(x) ⊃ F (x)] Nicod-konfirmáció: A „Minden holló fekete” hipotézist minden fekete holló konfirmálja. Nicod-konfirmáció: A „Minden holló fekete” hipotézist minden fekete holló konfirmálja. Formálisan: A ∀ x[H(x) ⊃ F (x)] hipotézist konfirmál minden H(a) & F(a) bizonyíték. Formálisan: A ∀ x[H(x) ⊃ F (x)] hipotézist konfirmál minden H(a) & F(a) bizonyíték.

24 A kvalitatív konfirmáció problémái Hempel-paradoxon (holló-paradoxon) Hempel-paradoxon (holló-paradoxon) Ekvivalens állításokat ugyanazok a bizonyítékok konfirmálják. Ekvivalens állításokat ugyanazok a bizonyítékok konfirmálják. A „Minden holló fekete” állítás ekvivalens a „Minden, ami nem fekete, nem is holló” állítással. A „Minden holló fekete” állítás ekvivalens a „Minden, ami nem fekete, nem is holló” állítással. A „Minden, ami nem fekete, nem is holló” állítást egy darab fehér kréta konfirmálja. A „Minden, ami nem fekete, nem is holló” állítást egy darab fehér kréta konfirmálja. Tehát a „Minden holló fekete” állítást is konfirmálja egy darab fehér kréta. Tehát a „Minden holló fekete” állítást is konfirmálja egy darab fehér kréta. Formálisan: Formálisan: ∀ x[H(x) ⊃ F (x)] ⇔ ∀ x[~F(x) ⊃ ~H (x)] ↑↑ H(a) & F(a) ~F(b) & ~H(b) H(a) & F(a) ~F(b) & ~H(b)

25 A kvalitatív konfirmáció problémái Goodman-paradoxon Goodman-paradoxon zöké:2010 zöké:2010 Az eddig megfigyelt smaragdok mind zökék voltak. Az eddig megfigyelt smaragdok mind zökék voltak. Minden smaragd zöké. Minden smaragd zöké. A 2010 után megfigyelt smaragdok kékek lesznek. A 2010 után megfigyelt smaragdok kékek lesznek. Megoldás: Megoldás: kiterjeszthető tulajdonságok: kék, zöld kiterjeszthető tulajdonságok: kék, zöld nem kiterjeszthető tulajdonságok: zöké nem kiterjeszthető tulajdonságok: zöké

26 A probléma általánosítása: indukció Az univerzális állításokat nem igazolja véges számú megfigyelés. Az univerzális állításokat nem igazolja véges számú megfigyelés. A ∀ x(F(x) ⊃ G(x)) állítást nem igazolja, ha néhány x-re, amelyre F fennáll, G is fennáll. A ∀ x(F(x) ⊃ G(x)) állítást nem igazolja, ha néhány x-re, amelyre F fennáll, G is fennáll. Induktív elv: Ha egy eset n-szer bekövetkezik, akkor minden esetben bekövetkezik. Induktív elv: Ha egy eset n-szer bekövetkezik, akkor minden esetben bekövetkezik. Probléma: Az induktív elvet magát is csak induktíve lehet megalapozni. Probléma: Az induktív elvet magát is csak induktíve lehet megalapozni. Russell: „Az az ember, aki a csirkét egész életén át etette, végre is kitekeri a nyakát, bizonyságul arra, hogy a csirke számára hasznos lett volna a természet egyformaságáról finomabb fogalmat alkotni.” Russell: „Az az ember, aki a csirkét egész életén át etette, végre is kitekeri a nyakát, bizonyságul arra, hogy a csirke számára hasznos lett volna a természet egyformaságáról finomabb fogalmat alkotni.”

27 b. Hipotetikus-deduktív módszer Logikai szerkezet: Logikai szerkezet: Felállítunk egy tetszőleges hipotézist. Felállítunk egy tetszőleges hipotézist. A hipotézisből deduktív módszerrel megfigyelhető következményekhez jutunk. A hipotézisből deduktív módszerrel megfigyelhető következményekhez jutunk. A következményeket tapasztalatilag ellenőrizzük. A következményeket tapasztalatilag ellenőrizzük. Az igaz megfigyelhető következmények konfirmálják, a hamisak diszkonfirmálják a hipotézist. Az igaz megfigyelhető következmények konfirmálják, a hamisak diszkonfirmálják a hipotézist. Példa: Példa: Hipotézis: Állandó hőmérsékleten a gáz nyomása fordítottan arányos a térfogatával (Boyle–Mariotte-törvény) Hipotézis: Állandó hőmérsékleten a gáz nyomása fordítottan arányos a térfogatával (Boyle–Mariotte-törvény) Előzetes feltétel: A gáz kezdeti térfogata 10 dm 3. Előzetes feltétel: A gáz kezdeti térfogata 10 dm 3. Előzetes feltétel: A gáz kezdeti nyomása 100 kP. Előzetes feltétel: A gáz kezdeti nyomása 100 kP. Előzetes feltétel: A gáz végső térfogata 20 dm 3. Előzetes feltétel: A gáz végső térfogata 20 dm 3. Konklúzió: A gáz végső nyomása 50 kP. Konklúzió: A gáz végső nyomása 50 kP.

28 Járulékos hipotézisek Hipotézis: Állandó hőmérsékleten a gáz nyomása fordítottan arányos a térfogatával (Boyle–Mariotte- törvény) Hipotézis: Állandó hőmérsékleten a gáz nyomása fordítottan arányos a térfogatával (Boyle–Mariotte- törvény) Előzetes feltétel: A gáz kezdeti térfogata 10 dm 3. Előzetes feltétel: A gáz kezdeti térfogata 10 dm 3. Előzetes feltétel: A gáz kezdeti nyomása 100 kP. Előzetes feltétel: A gáz kezdeti nyomása 100 kP. Előzetes feltétel: A gáz végső térfogata 20 dm 3. Előzetes feltétel: A gáz végső térfogata 20 dm 3. Járulékos hipotézis: A hőmérő helyesen működik. Járulékos hipotézis: A hőmérő helyesen működik. Járulékos hipotézis: A nyomásmérő helyesen működik. Járulékos hipotézis: A nyomásmérő helyesen működik. Konklúzió: A gáz végső nyomása 50 kP. Konklúzió: A gáz végső nyomása 50 kP.

29 Ha a konklúzió igaz … Dedukció: Dedukció: igaz premisszák ⇒ igaz konklúzió igaz premisszák ⇒ igaz konklúzió igaz konklúzió ⇏ igaz premisszák igaz konklúzió ⇏ igaz premisszák Az igaz konklúzióból a premisszákra csak induktíve következtethetünk: Az igaz konklúzióból a premisszákra csak induktíve következtethetünk: Premissza: A gáz kezdeti térfogata 10 dm 3. Premissza: A gáz kezdeti térfogata 10 dm 3. Premissza: A gáz kezdeti nyomása 100 kP. Premissza: A gáz kezdeti nyomása 100 kP. Premissza: A gáz végső térfogata 20 dm 3. Premissza: A gáz végső térfogata 20 dm 3. Konklúzió: A gáz végső nyomása 50 kP. Konklúzió: A gáz végső nyomása 50 kP. Konklúzió: Állandó hőmérsékleten a gáz nyomása fordítottan arányos a térfogatával (Boyle–Mariotte-törvény) Konklúzió: Állandó hőmérsékleten a gáz nyomása fordítottan arányos a térfogatával (Boyle–Mariotte-törvény)

30 Ha a konklúzió hamis … Dedukció: Dedukció: hamis konklúzió ⇒ legalább egy premissza hamis hamis konklúzió ⇒ legalább egy premissza hamis Példa: Példa: Hipotézis: A fény részecsketermészetű Hipotézis: A fény részecsketermészetű Előzetes feltétel: Megvilágítunk egy kerek tárgyat. Előzetes feltétel: Megvilágítunk egy kerek tárgyat. Konklúzió: A tárgy egyenletes árnyékot vet. Konklúzió: A tárgy egyenletes árnyékot vet.

31 Melyik premissza hamis? Hipotézis: Kepler-törvény Hipotézis: Kepler-törvény Előzetes feltétel: Nincs a közelben másik bolygó. Előzetes feltétel: Nincs a közelben másik bolygó. Konklúzió: A bolygó ellipszispályán kering. Konklúzió: A bolygó ellipszispályán kering. A konklúzió hamis volt az Uránusz és a Merkúr esetében is. A konklúzió hamis volt az Uránusz és a Merkúr esetében is. Uránusz: Az előzetes feltétel feladása → Neptunusz Uránusz: Az előzetes feltétel feladása → Neptunusz Merkúr: A hipotézis feladása → általános relativitáselmélet Merkúr: A hipotézis feladása → általános relativitáselmélet

32 A hipotetikus-deduktív módszer problémái Alternatív hipotézisek konfirmációja Alternatív hipotézisek konfirmációja Minden megfigyelési adat végtelen sok inkompatibilis hipotézist konfirmál. Minden megfigyelési adat végtelen sok inkompatibilis hipotézist konfirmál. Statisztikus hipotézisek konfirmációja Statisztikus hipotézisek konfirmációja Ha X beteget T terápiában részesítenek, akkor p valószínűséggel felépül. Ha X beteget T terápiában részesítenek, akkor p valószínűséggel felépül. S beteget T terápiában részesítették. S beteget T terápiában részesítették. S p valószínűséggel felépül. → Hogyan konfirmáljuk? S p valószínűséggel felépül. → Hogyan konfirmáljuk?

33 c. Bayesianizmus Thomas Bayes, Thomas Bayes, Bayesianizmus: a konfirmáció magyarázata Bayesianizmus: a konfirmáció magyarázata a valószínűség segítségével H: hipotézis (relativitáselmélet) H: hipotézis (relativitáselmélet) B: bizonyíték (fényelhajlás a Nap körül) B: bizonyíték (fényelhajlás a Nap körül) Bayesi konfirmáció: B konfirmálja H-t, ha p(H|B) > p(H) Bayesi konfirmáció: B konfirmálja H-t, ha p(H|B) > p(H) Nő a valószínűsége annak, hogy a relativitáselmélet igaz, ha a fény valóban elhajlik a Nap körül. Nő a valószínűsége annak, hogy a relativitáselmélet igaz, ha a fény valóban elhajlik a Nap körül.

34 Honnan tudjuk p(H|B)-t? Bayes-tétel: Bayes-tétel: p(H|B) = p(B|H) p(H) / [p(B|H) p(H) + p(B|~H) p(~H)] p(H|B): a hipotézis (a posteriori) valószínűsége a bizonyíték mellett p(H|B): a hipotézis (a posteriori) valószínűsége a bizonyíték mellett p(H): a hipotézis (a priori) valószínűsége p(H): a hipotézis (a priori) valószínűsége p(B|H): a bizonyíték valószínűsége a hipotézis mellett (likelihood) p(B|H): a bizonyíték valószínűsége a hipotézis mellett (likelihood) p(B): a bizonyíték valószínűsége p(B): a bizonyíték valószínűsége

35 Egy példa A másik szobában valaki egy pénzérmét dobál, és túl gyakran kap fejet. Az az gyanúnk támad, hogy az érme hamis: két fej van rajta. A másik szobában valaki egy pénzérmét dobál, és túl gyakran kap fejet. Az az gyanúnk támad, hogy az érme hamis: két fej van rajta. H: az érmén két fej van H: az érmén két fej van ~H: az érme normális ~H: az érme normális B: fejet dob B: fejet dob ~B: írást dob ~B: írást dob A hipotézis a priori valószínűsége legyen (Feltesszük!): A hipotézis a priori valószínűsége legyen (Feltesszük!): p(H) = 0.01 p(~H) = 0.99 Likelihoodok (Tudjuk!): Likelihoodok (Tudjuk!): p(B|H) = 1p(B|~H) = 1/2 p(~B|H) = 0 p(~B|~H) = 1/2

36 Egy példa Ha egymás után fejeket kapunk: p(H|B) = p(B|H) p(H) / [p(B|H) p(H) + p(B|~H) p(~H)] p(H|B) = p(B|H) p(H) / [p(B|H) p(H) + p(B|~H) p(~H)] Egy fej után: p(H|B) = / [ /2 0.99] ≈ 0.02 Egy fej után: p(H|B) = / [ /2 0.99] ≈ 0.02 Két fej után: p(H|B) = / [ /4 0.99] ≈ 0.04 Két fej után: p(H|B) = / [ /4 0.99] ≈ 0.04 Tíz fej után: p(H|B) = / [ / ] ≈ 0.91 Tíz fej után: p(H|B) = / [ / ] ≈ 0.91 A hipotézisünk egyre bizonyosabb lesz. A hipotézisünk egyre bizonyosabb lesz. A bizonyítékok egyre kevésbé számítanak. A bizonyítékok egyre kevésbé számítanak. Ha kapunk egy írást: p(H|~B) = p(~B|H)p(H) / [p(~B|H)p(H) + p(~B|~H)p(~H)] p(H|~B) = p(~B|H)p(H) / [p(~B|H)p(H) + p(~B|~H)p(~H)] p(H|~B) = / [ /2 0.99] = 0 p(H|~B) = / [ /2 0.99] = 0 A hipotézisünk megdől. A hipotézisünk megdől.

37 Az a priori valószínűségek törlődése Az a priori valószínűségek törlődnek. Az a priori valószínűségek törlődnek. Ha másik a priori valószínűséggel indulunk: p(H) = 0.5, p(~H) = 0.5 Ha másik a priori valószínűséggel indulunk: p(H) = 0.5, p(~H) = 0.5 Tíz fej után: p(H|B) = 1 1/2 / [1 1/2 + 1/1024 1/2] ≈ 0.99 Tíz fej után: p(H|B) = 1 1/2 / [1 1/2 + 1/1024 1/2] ≈ 0.99 Vagyis, a hipotézis kezdeti valószínűsége sok bizonyíték után nem számítanak. Vagyis, a hipotézis kezdeti valószínűsége sok bizonyíték után nem számítanak. Összefoglalva: Összefoglalva: Az ismeretlen p(B) valószínűséget a teljes valószínűség tételével kiküszöböltük. Az ismeretlen p(B) valószínűséget a teljes valószínűség tételével kiküszöböltük. A p(B|H) likelihoodot a problémából tudjuk. A p(B|H) likelihoodot a problémából tudjuk. A p(H) a priori valószínűség pedig a bizonyítékok szaporodásával jelentőségüket veszti. A p(H) a priori valószínűség pedig a bizonyítékok szaporodásával jelentőségüket veszti. A p(H|p) a posteriori valószínűség kiszámítható. A p(H|p) a posteriori valószínűség kiszámítható.


Letölteni ppt "TUDOMÁNYFILOZÓFIA. Vizsga Előadások: Előadások:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések