Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NYELVFILOZÓFIA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NYELVFILOZÓFIA."— Előadás másolata:

1 NYELVFILOZÓFIA

2 Vizsga Előadások: Tankönyv:
Nyelvfilozófia Tankönyv: Farkas Katalin, Kelemen János, Nyelvfilozófia, Áron Kiadó, 2002.

3 Jelölő és jelölt Ferdinand de Saussure: Tagolás: Kettős artikuláció:
jel = jelölő + jelölt Tagolás: A kiejthető hangok kontinuuma a tagolással válik a tagolatlan mentális jelenségek jelévé. Kettős artikuláció: fonémák és monémák kék (azzurro, blu)

4 A nyelv két megközelítési módja
A nyelv: a gondolkodás kifejezése struktúra A nyelv velünk született reprezentációs rendszer. Noam Chomsky: deskriptív nyelvelmélet A nyelv: a kommunikáció eszköze funkció A nyelv élettevékenységeink része. Wittgenstein: szerszámosláda, nyelvjátékok John Searle: beszédaktus-elmélet

5 A kommunikációs modell
Kommunikációs helyzet: kontextus üzenet feladó ………….……………………címzett kontaktus kód Kommunikációs aktusok: referenciális poétikai emotív………………………………..konatív fatikus metanyelvi

6 Nyelv és beszéd Saussure: langue és parole
Chomsky: kompetencia és performancia Nyelv társadalmi intézmény szelekciós tengely: nyelvi képesség (igeragozás) Beszéd egyéni akarati aktus kombinációs tengely: a nyelvi képesség kreatív, a konkrét helyzetre reagáló megnyilvánulása

7 Nyelvek A nyelvek fajtái: Formális nyelvek: természetes: angol
mesterséges: KRESZ másodlagos: költészet formalizált: elsőrendű logika Formális nyelvek: Frege, Fogalomírás, 1879 A nyelvi jelentés alapegysége a mondat. A mondatnak tartalomtól elvonatkoztatott jelölése.

8 A nyelv társadalmi természete
Locke: egyedi nyelv A jelentés a beszélő fejében levő tudás. Probléma: Mit ért a másik egy adott szón? Leibniz: objektív jelentés „Az «arany» nemcsak azt jelenti, amit, aki kimondja, az aranyról tud, pl. hogy sárga és nagyon súlyos test, hanem azt is, amit az illető nem tud, s amit egy másik tudhat róla, pl. hogy az arany belső alkatából ered a színe és súlya és még más tulajdonságok is, amelyeket azonban szerinte is jobban tudnak a szakértők.” Putnam: nyelvi munkamegosztás A jelentés a kollektív testületként elgondolt nyelvi közösségre vonatkozik, az egyedi beszélő pedig akkor használja sikeresen a nyelvet, ha ismeri a szavak használatához szükséges kritérium egyikét-másikát.

9 I. Jelentés jelölet (referencia): tűz
Szent Ágoston: jelentés = jelölet „Ha a felnőttek valamilyen tárgyat megneveztek, és közben felé fordultak, úgy ezt én érzékeltem, és felfogtam, hogy a hangok, amelyeket kiejtettek, a tárgyat jelölik, minthogy rá akartak utalni.” (Vallomások) Problémák: Néhány szónak nincs jelölete (pl. „néhány”, „nincs”). Néhány főnévnek nincs jelölete ( pl. „unikornis”). Frege-rejtvény: Az alábbi két mondat között nincs különbség: „Az Alkonycsillag azonos a Hajnalcsillaggal.” „A Hajnalcsillag azonos a Hajnalcsillaggal.”

10 Jelentés és igazságfeltétel
Frege: A nyelvi jelentés alapegysége a kijelentő mondat. „Süt a nap” Igazságfeltétel-elmélet: A mondat jelentése igazság-feltételeivel azonos. „A süt a nap” jelentését azok a világbeli feltételek határozzák meg, amelyeknek fenn kell állniuk ahhoz, hogy a mondat igaz legyen. A szavak jelentése a mondatok jelentéséből származtatható. predikátumok: A „ … piros” jelentése: „A meggy piros” igaz; „A fű piros” hamis

11 Jelentés és igazságfeltétel
Az igazságfeltétel-elmélet megfelel a logika céljainak. konnektívumok: A „nem” jelentése: „Nem süt a nap” igaz, ha a „Süt a nap” hamis. A „ha … akkor” jelentése: Probléma: A matematikai (szükségszerű) állítások jelentésbeli különbsége azonban nem magyarázható. „Nincsen legnagyobb prímszám” „A háromszög belső szögösszege 180°” a b a ⊃ b igaz hamis

12 A parittya-érv Davidson: A jelentés igazságfeltétel-elméletének kritikája Feltételek: Ha „s” és „t” logikailag ekvivalens mondatok, akkor ugyanaz a tény teszi őket igazzá. Ha „s” és „t” csak abban különböznek, hogy egy kifejezést egy ugyanarra a dologra utaló kifejezéssel helyettesítettünk, akkor a két mondatot ugyanaz a tény teszi igazzá. Állítás: Csak egy tény van, az Igaz, és minden mondat ezt jelöli. Bizonyítás: s ɩ x(x = D & s) = ɩ x(x = D) ɩ x(x = D & t) = ɩ x(x = D) t

13 Jelentés és verifikáció
Logikai pozitivizmus: A személytelen igazság helyébe a nyelvhasználó szerepét hangsúlyozó igazolás lép. Verifikáció: igazolhatóság, ellenőrizhetőség verus: „igaz”; facere: „valamit valamivé tenni” Verifikációs jelentéselmélet: A mondat jelentése azonos a verifikációjának módjával. „A dinoszauroszok növényevők voltak” jelentését mikroszkópos megfigyelések adják.

14 Jelentés és verifikáció
Verifikációs elv: egy kijelentés akkor és csak akkor értelmes, ha verifikálható A verifikációs elv az értelmes és az értelmetlen kijelentéseket határolja el egymástól. Értelmetlen például: „Az Abszolút maga képtelen evolúcióra és haladásra, ámde részt vesz benne.” A verifikációs jelentéselmélet nem keverendő a verifikációs elvvel, amely gyengébb nála. Probléma: A verifikációs elv önmaga nem verifikálható, így értelmetlen.

15 Jelentés és használat Kései Wittgenstein: a jelentés nem egy fizikai vagy mentális tárgy, hanem a nyelvnek életünkben betöltött szerepéből adódik. Használat-elmélet: „egy szó jelentése ― használata a nyelvben” (Filozófiai vizsgálódások, 43. §) Probléma: A releváns használat körülményeit nagyon nehéz megállapítani.

16 Analicitás Kijelentések osztályozása:
Szintetikus kijelentés: a szavak jelentése és egyéb faktuális tényezők teszik igazzá. „Brutus megölte Caesart” Analitikus kijelentés: csak a szavak jelentése teszi igazzá. „Minden agglegény nőtlen” A kijelentés megértése elégséges ahhoz, hogy tudjuk az igazságát. A mondat nem a nyelvről szól! A metanyelvi állítások mindig szintetikusak. Pl. „Azokra a dolgokra, amelyekre az «agglegény» szót alkalmazzuk, alkalmazhatjuk a «nőtlen» szót is.” Quine: az analitikus-szintetikus megkülönböztetésnek nincs értelme „A csészéből inni lehet”: Analitikus? → Amiből nem lehet inni, az nem is lehet csésze. Szintetikus? → Attól még lehet valami csésze, hogy nem lehet belőle inni.

17 Jelentés-nihilizmus Quine: Nem létezik jelentés. Bizonyítás: Kiút:
Fizikalizmus: a világban levő minden tény fizikai tény. A jelentést, ha létezik külvilági ingerekkel és nyelvi viselkedési diszpozíciókkal kell kifejezni. Radikális fordítás: „Lavagai Gavagai” A fordítás nem redukálható ingerekre. Kiút: Brentano: intencionális jelentéselmélet

18 II. Jelölet (tulajdon)név: „Tony Blair”
határozott leírás: „Nagy-Britannia jelenlegi miniszterelnöke” predikátum: „sápadt” denotátum: az a dolog, amelyre a nevet alkalmazzuk konnotátum: az az attributum, amellyel a denotált dolgok rendelkeznek

19 Mill John Stuart Mill, A System of Logic, 1843
név: nincs konnotátuma, csak denotátuma Problémák: A nem referáló nevek problémája: „Az Odüsszeusz ravasz volt” mondat nem értelmes. A felcserélhetőség problémája: „Az Alkonycsillag azonos a Hajnalcsillaggal” mondat nem informatív.

20 Frege Gottlob Frege: Jelentés és jelölet, 1892
„Az Alkonycsillag azonos a Alkonycsillaggal” „Az Alkonycsillag azonos a Hajnalcsillaggal” 1. triviális, 2. új információt hordoz. Az azonos dolgot jelölő nevek nem cserélhetők fel egymással. A neveknek nem pusztán jelölete (denotátuma) van. (↔ Mill)

21 Frege Név – jelölet – értelem:
b Név – jelölet – értelem: Jelölet, referencia (Bedeutung, reference): az a dolog, amit a név jelöl Értelem, jelentés (Sinn, meaning): az a mód, ahogyan a név megadja jelöletét Az értelem olyan határozott leírássál adható meg, amelyet a név jelölete kielégít: „Budapest” értelme: „Magyarország fővárosa” Referáló neveknek van értelme, de értelemmel bíró neveknek nincs feltétlen referenciája pl. „a legnagyobb prímszám” c a P

22 Russell Bertrand Russell, A filozófia alapproblémái, 1912
Fregével együtt a nevek leíró elméletét képviseli. A köznevek és tulajdonnevek nem nevek, hanem határozott leírások, amelyek a beszélő gondolatait teszik explicitté. Pl. „Bismarck” = „Németország első kancellárja” = „a legbefolyásosabb ember Európában” Probléma: A gondolatok nem nyilvánosak, a jelentés igen.

23 Leírások és a nem referáló nevek
„Franciaország jelenlegi királya kopasz” Meinong: A nemlétező dolgoknak létezniük kell valahol. Frege: A mondat értelmetlen. Russell: A leírások kvantifikált kifejezések. „Van egy és csak egy dolog, ami jelenleg Franciaország királya, és ez kopasz” ∃x{[Fx & ∀y(Fy → x=y)] & Kx}

24 Leírások és a nem referáló nevek
Tagadások: „Nem igaz, hogy Franciaország jelenlegi királya kopasz” ~∃x{[Fx & ∀y(Fy → x=y)] & Kx} igaz „Franciaország jelenlegi királya nem kopasz” ∃x{[Fx & ∀y(Fy → x=y)] & ~Kx} hamis

25 Leírások és a nem referáló nevek
„Vulkán nem létezik” A „létezik” predikátum nem individuumok vonatkozik, ~∃v (rosszul formált) hanem kijelentésfüggvényekre. ~∃y(y=v) (jól formált)

26 Leírások és a felcserélhetőség
„Ha a azonos b-vel, akkor bármi, ami igaz az egyikről, igaz a másikról is, és bármely kijelentésben helyettesíthető az egyik a másikkal anélkül, hogy a kijelentés igazsága vagy hamissága megváltozna. IV. György meg akarta tudni, hogy Scott-e a Waverly szerzője; és csakugyan Scott a Waverly szerzője. Ebből következik, hogy a „Waverly” szerzőjét helyettesíthetjük Scott-tal, s ily módon megállapíthatjuk: IV. György meg akarta tudni, hogy Scott Scott-e. Aligha tulajdonítható Európa legkiválóbb gentlemanjének az azonosság törvénye iránti érdeklődés.” (Russell, A denotálásról)

27 Leírások és a felcserélhetőség
„Scott a Waverly szerzője” Russell elmélete a nem referáló nevek problémája mellett megoldja a felcserélhetőség problémáját is. Volt pontosan egy dolog, amely a Waverly-t írta, és ez azonos Scottal. ∃x{[Wx & ∀y(Wy → x=y)] & x=S}

28 Kripke Saul Kripke, Naming and Necessity, 1972
Elveti a nevek leíró elméletét: Az egyértelmű leírás egy név sikeres használatának sem nem szükséges, „Feynman” – „valami fizikus” sem nem elégséges feltétele. „Gödel” – „aki bizonyította, hogy az aritmetika nem teljes” – „Schmidt” A név és a dolog társítása kereszteléssel történik, és oksági láncon öröklődik. „Legyen a hajó neve Aurora”

29 Kripke A nevek: merev jelölők
Minden lehetséges világban ugyanarra a dologra utalnak „Napóleon” → merev jelölő „Franciaország első császára” → nem merev jelölő „Az Alkonycsillag azonos a Hajnalcsillaggal” mondat szükségszerű, de nem a priori állítás.

30 III. Pragmatika A nyelvi vizsgálódás szintjei:
szintaxis: a jelek viszonya egymáshoz szemantika: a jelek viszonya a dolgokhoz pragmatika: a jelek viszonya a beszélőhöz propozícionális és megnyilatkozás-jelentés Austin: A filozófia ősi tévedése, hogy minden mondást állításnak vesz.

31 Beszédaktus-elmélet Austin, Searle: Állítás: Kérdés: Felszólítás:
A beszéd mint kommunikáció a cselekvés általános kategóriáinak fényében vizsgálandó. Állítás: „Sam rendszeresen dohányzik.” Kérdés: „Sam rendszeresen dohányzik?” Felszólítás: „Sam, dohányozz rendszeresen!” Óhajtás: „Bárcsak Sam rendszeresen dohányozna!”

32 Performatív megnyilatkozások
Konstatív ige: „elmenni” Kimondásával leírunk egy cselekedetet. Performatív ige: „kinevezni” Kimondásával végrehajtunk egy cselekedetet. Explicit performatív megnyilatkozások: „Ígérem, hogy p.” Szótári jelentésük pontosan az a cselekedet, amelyet jelen idő, egyes szám első személyben és kijelentő módban kimondva végrehajtunk. Implicit performatív megnyilatkozások: „A kutya harap.”

33 Direkt és indirekt megnyilatkozások
„A kutya harap” (mesekönyvben) Indirekt megnyilatkozások: „A kutya harap” (kertkapun) A beszédaktusok nyelven kívüli feltételeire utalnak, arra, hogy a beszédaktusokat intézményes társadalmi konvenciók keretében értelmezzük. A jogi procedúrák jobban, az ígéretek kevésbé függnek a formálisan fennálló intézményektől.

34 Performatívumok és konstatívumok
megnyilatkozás konvenció kommunikáció Konstatívumok ténymegállapítás igazság reprezentáció A konstantívumok is sajátos performatívumok: Az „Állítom, hogy p” éppúgy viselkedik, mint az „Ígérem, hogy p”, az előbbi pedig ugyanaz, mint „p”, csak az állítás aktusa explicitté van téve.

35 Beszédaktusok Lokúciós aktus: Illokúciós aktus: Perlokúciós aktus:
a mondat kimondása „Írd meg a levelet!” Ide tartozik a referálás és a predikálás (propozicionális aktus). Illokúciós aktus: „az emberi nyelvi kommunikáció legkisebb egysége” „Írd meg a levelet!” → könyörgés, kérés, tanács, utasítás Performatívummal explicitté tehető: „Utasítalak, hogy írd meg a levelet!” Perlokúciós aktus: a hallgatóra gyakorolt hatás „Rávettem, hogy …”, „Megijesztettem azzal, hogy …” Performatívummal nem tehető explicitté : „Önt ezennel megijesztem azzal, hogy …”

36 Illokúció és perlokúció
„Eljövök!” ígéret → konvencionális szabályokat feltételez Azzal akarunk hatást elérni a hallgatóban, hogy ő felismeri e hatást kiváltására irányuló szándékunkat. Perlokúció: „Az ajtó előtt egy pitbull ül!” ijesztés → nem feltételez konvencionális szabályokat A hatás a hatást kiváltására irányuló szándék nélkül is kiváltódik.

37 Beszédaktusok Alapszerkezet: F(p) ~F(p) ≠ F(~p)
⊦(p): állítás Pr(p): ígéret !(p): kérés W(p): figyelmeztetés ?(p): igen-nem kérdés ~F(p) ≠ F(~p) Egy propozíció élesen megkülönböztetendő az ő állításától. Az első egy propozicionális aktus, a második egy speciális illokúciós aktus. Az első nyelvtani formája a mondatrész, a másodiké a mondat.

38 Referálás és predikálás
„Franciaország jelenlegi királya kopasz” Referálás Nem a kifejezések referálnak, hanem mi referálunk a kifejezésekkel. A referálással kiemeljük, azonosítjuk azt a dolgot, amelyről mondani akarunk valamit. Érvénytelen beszédaktus: „Franciaország jelenlegi királya” referálás. Predikálás A predikálás azonban mindig csak illokúciós módban lehetséges: állítjuk, kérdezzük, óhajtjuk stb., hogy valami valamilyen. Kategóriahiba: „színtelen zöld eszmék alszanak dühödten” (Chomsky)

39 Jelentés A beszédet konstitutív szabályok vezérlik.
A beszédaktusok ezekre a szabályokra épülnek. A jelentés illokúciós aktus. Egy mondatot kiejteni („Hello!”), és akarni vele valamit annyit tesz, mint azt akarni, hogy a mondat kiejtése a hallgatóban létrehozza a tudást, hogy a mondat mögötti szabályok által meghatározott tények fennállnak (üdvözölve van), ezt azáltal akarni elérni, hogy a hallgató felismeri a beszélő ebbéli szándékát (azért vagyok üdvözölve, mert a másik üdvözöli akart), ezt a szándékot pedig azáltal tudja megvalósítani, mert ismeri a kimondott mondat használatára vonatkozó szabályokat (mikor mondunk „hello”-t).

40 Érvényességi feltételek
Egy beszédaktus nem lehet igaz, vagy hamis, csak érvényes (sikerült) vagy nem érvényes. Érvényességi feltételek: a beszélő viselkedésére, bizonyos konvenciók betartására stb. vonatkoznak. Igazság: Az igazság nem azt illeti meg, hogy állítunk, hanem azt, amit állítunk. Az állításokkal mint speciális beszédaktusokkal szemben támasztott speciális érvényességi feltétel.

41 Ígéret A megígéri B-nek p-t T kiejtésével, ha az alábbi feltételek teljesülnek: Normális input-output feltételek Senki sem süket, afáziás, stb. Propozicionális tartalom feltételek A kifejezi p propozíciót T kiejtésével. p-t kifejezve A predikálja B-nek A egy jövőbeli S cselekedetét.

42 Ígéret Előzetes feltételek Őszinteségi feltétel Lényegi feltétel
B jobban szeretné, ha A megtenné S-et, mintha nem. „Megígérem, hogy kihasznállak!” Sem A, sem B számára nem nyilvánvaló, hogy A megtenné S-et az események normál menete szerint. Férj az esküvőn: „Megígérem, hogy a jövő héten nem hagylak el!” Őszinteségi feltétel A szándékában áll megtenni S-et. Lényegi feltétel A azt akarja, hogy T kimondásával elkötelezze magát S végrehajtása mellett. Ez különbözteti meg az ígéretet a többi illokúciós aktustól.

43 Megfeleltetési irány Cédula: A bevásárló férj esetében: világ → szó
vaj szalonna A bevásárló férj esetében: világ → szó sertésborda A magánnyomozó esetében: szó → világ

44 Illokúciós lényegek Asszertívumok: ⊦ ↓ Direktívumok: ! ↑
„állítom, hogy…”, „esküszöm, hogy…”, „dicsekszem, hogy…” őszinteségi feltétel: hit p-ben Direktívumok: ! ↑ „követelem, hogy…”, „megengedem, hogy…”, őszinteségi feltétel: a beszélő akarata Komisszívumok: C ↑ „kötelezem magam, hogy…”, „szándékomban áll, hogy…” őszinteségi feltétel: a beszélő szándéka Expresszívumok: E ∅ „gratulálok, hogy…”, „köszönöm, hogy…” őszinteségi feltétel: a p-ben specifikált pszichológiai állapot Deklarációk: D ↕ „kinevezem”, „lemondok”, „bűnösnek nyilvánítom”

45 Irodalom Farkas Katalin, Kelemen János, Nyelvfilozófia, Áron Kiadó, 2002. John L. Austin, Tetten ért szavak, Akadémiai Kiadó, 1990. John R. Searle, Elme, nyelv és társadalom, Vince, 2000.


Letölteni ppt "NYELVFILOZÓFIA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések