Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Mars légköre Kialakulás, összetétel, éghajlat, időjárás, kutatás Bognár Ilona Zelma, Deák Bianka, Kertész Szilvia, Szabó Dorottya, Tüskés Boglárka.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Mars légköre Kialakulás, összetétel, éghajlat, időjárás, kutatás Bognár Ilona Zelma, Deák Bianka, Kertész Szilvia, Szabó Dorottya, Tüskés Boglárka."— Előadás másolata:

1 A Mars légköre Kialakulás, összetétel, éghajlat, időjárás, kutatás Bognár Ilona Zelma, Deák Bianka, Kertész Szilvia, Szabó Dorottya, Tüskés Boglárka

2 ADATAI A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben Fél-nagytengelye: km (1,52 CsE) Átmérője: km Tömege: 6,4219·1023 km A római mitológiában Mars (görög megfelője Árész) a háború istene volt. A bolygó ezt a nevet valószínűleg vörös színe miatt kapta A Marsnak a Hubble Space Telescope űrtávcsővel készített felvétele. A képen megfigyelhetők a sarki jégsapkák.

3 KIALAKULÁS A Mars kb. 4,5 milliárd éve alakult ki, akár a Föld Sok meteorikus test bombázta felszínét A vulkántevékenység nagyon aktív volt, amelynek köszönhetően vastag légkörrel rendelkezett Ekkor a földihez hasonló vízkörforgás lehetett Nagy tavak, óceánok létezése sem kizárt A bolygó belső hője azonban rohamosan fogyott Az elhalt mágneses tér és magnetoszféra miatt egyre kevesebb vulkán tört ki A gyenge gravitációs tér pedig nem tudta az atmoszféra teljes tömegét visszatartani A légkör egy része a világűrbe szökött, más része a felszíni kőzetekbe fagyott

4 KIALAKULÁS A nedves időszak 4 milliárd évvel ezelőtt kezdődött A légkörben lévő szén-dioxid a karbonátos kőzetek kialakulására fordítódott A lemeztektonika hiánya miatt azonban a Mars esetében az egykor elnyelődött szén-dioxid nem kerül vissza a légkörbe, ezért a Marson nem tudott a Földhöz hasonló üvegházhatás kialakulni, így a bolygó hamar lehűlt Az üvegházhatás hiányában, és a korábban meleg, barátságos bolygó száraz és hideg sivatag lett

5 KIALAKULÁS Alkalmanként hatalmas vízfeltörések, és egyéb események hoztak változást, átmeneti meleggel megszakítva a végtelen jégkorszakot Bár az ilyen klímakilengések szép számmal voltak, a bolygót az elmúlt 3,5 milliárd évben a gyenge felszíni aktivitás, és a száraz, hideg klíma jellemezte A folyékony víz, és a meleg környezet mára a felszín alá húzódott

6 KIALAKULÁS Mivel az atmoszféra valószínűleg még mindig sűrű volt - az elméletek szerint a mai tízszerese - a víz és egyéb anyagok veszteségének aránya a mai százszorosára rúghattak Látványos vulkáni képződmények láthatók, többségük kisebb,de vannak hatalmasak is A legnagyobb az Olympus- hegy (a képen), 27 km magasan emelkedik ki Ma már nem aktívak, de az elmúlt 100 millió évben is lehettek kisebb kitörések

7 LÉGKÖR A Mars légköre igen vékony és ritka, nagyobb részben a szén-dioxid maradékából áll A ritka légkör miatt gyenge az üvegházhatás (5 C fok) Tartalmaz még nitrogént, argont, nyomokban oxigént és vízpárát Már a korai távcsöves megfigyelések során kiderült, hogy a marsi pólusoknál állandó jégsapkák vannak, melyek fagyott szén- dioxidból (szárazjég), valamint vízjégből állnak A jégsapkák réteges struktúrát mutatnak: az északi félteke nyara során a szárazjég szublimál, és a vízjég megmarad

8 LÉGKÖR – Összetétel, szerkezet Összetétel: 95 % szén-dioxid 2,7 % nitrogén 1,6 % argon 0,4 % oxigén 0,16 % szén-monoxid 0,1- 0,001 % vízpára Szerkezet (felülről lefelé) : Termoszféra Sztratoszféra: fagyott szén-dioxid szemcsék vékony rétege Troposzféra: > izolált felhők és ködök vízjégszemcsékből > vas- oxidban gazdag vörös por

9 LÉGKÖR Az átlagos marsi légköri nyomás 7 millibar, ez az Olympos Mons tetején 1 millibar, míg a legmélyebben fekvő medencékben 9 millibar hőmérséklete általában jóval a fagypont alatt mozog Télen a pólusoknál még a légkör is kifagy, és az ott lévő állandóan fagyott vízjeget fagyott szén-dioxid-réteggel (szárazjéggel) vonja be A reggeli köd és a nagy magasságban lévő felhők, különösen a sarki vidékeken, a Földről is láthatók Az egész év során rendszeresek a helyi porviharok, de a bolygó Nap-közelsége idején, amikor a szélsebesség és a hőmérséklet eléri a maximumot, az egész bolygóra kiterjedő, globális viharok porral lepik el az égitestet

10 LÉGKÖR A Marson állva az égbolt rózsaszín, narancsvörös színű Porviharok során sok por kerül a bolygó gázburkába, amelyek akár hónapig ott lebegnek A legkisebb részecskék mindig a légkörben maradnak

11 LÉGKÖR- Ammónia a Marson? Ammóniára bukkantak a Mars légkörében, melyet egyes tudósok az élet jeleként értékelnek Az ammónia csupán rövid ideig képes fennmaradni a vörös bolygó légkörében, ezért egyértelműen lennie kell valaminek a felszínen, ami folyamatosan újra termeli vagy aktív vulkánok termelik, melyek elvileg jelenleg nem léteznek a Marson,vagy mikrobáktól származtathatók A PFS korábban már megfigyelt széndioxid- lerakódást és vízpára-növekedést a Mars legnagyobb vulkánjai felett Észlelése néhány hónappal azután következett be, hogy metánt, egy másik lehetséges biológiai eredetű gázt találtak a bolygó atmoszférájában

12 LÉGKÖR- Ammónia a Marson? Forrásának egyik lehetőségét, miszerint az elveszett Beagle 2 egység légzsákjaiból szivárogna az ammónia a levegőbe, a kutatók már elvetették, mivel az elemzések szerint a gáz eloszlása nem támasztja alá ezt a magyarázatot ammónia jelentősége abból adódik, hogy nitrogénből és hidrogénből tevődik össze A nitrogén ritka a marsi környezetben, azonban mivel egyetlen földi létforma sem képes létezni nélküle az ammónia jelenléte arra utalhat, hogy mikroba szintű élet halmozza fel "Nem kerülhet úgy ammónia a marsi légkörbe, hogy ne legyen benne élet" - mondta a NASA tudósa

13 LÉGKÖR- Csökkenés Akárcsak egy üstökös a Mars is rendelkezik csóvával, azaz a Nap energiája által a bolygóról lesöpört részecskék áramlatával A Mars-csóva legújabb mérései elárulják mennyi levegőt veszít naponta a bolygó, és lehetővé teszik a tudósok számára azon hatalmas elszivárgás mértékének kiszámítását, ami évmilliárdokkal ezelőtt következhetett be, szárazzá és hideggé téve a vörös bolygót, mint amilyen ma is

14 LÉGKÖR-Csökkenés Az elméletek szerint a Marsnak egykoron vastag légköre volt, ma azonban sűrűségét tekintve mindössze a Föld atmoszférájának 1 százalékával rendelkezik Senki sem tudja biztosan hova is tűnt el a többi, azonban a napszél által létrehozott bolygócsóva tűnik az egyik legvalószínűbb bűnösnek Mivel nincs mágneses mező, a napszél kölcsönhatásba lép a légkörrel

15 ÉGHAJLAT A Mars pályája nagyon lapult A nagy excentricitás erősen befolyásolja az éghajlatot A felszíni átlaghőmérséklet -55 C fok a hőmérséklet helyi lokális értékei széles tartományban, -133 C-tól (sarkokon, télen) 27 C-ig (egyenlítő) változnak A nappali és az éjszakai hőmérséklet között az eltérés a 60 C fokot is elérhet

16 ÉGHAJLAT Forgástengelye a pályasíkjára állított merőlegeshez képest ferde, elnyúlt pályán mozog a Nap körül Ezért erős évszakos jelenségek figyelhetők meg Az évszakos hőingással párhuzamosan a légköri víz és széndioxid egy része kifagy a pólussapkákra Magas marsrajzi szélességen télen szénsavhóból álló dér borítja a felszínt A deres Mars

17 IDŐJÁRÁS Földihez hasonló, de kevésbé változatos, mivel kisebb a vízmennyiség Hőmérséklet és légnyomás napi ciklusa szabályosan ismétlődik A felszínen +2 °C- on forr a víz, ezért ritka csapadéknak számít

18 IDŐJÁRÁS A por meghatározó szerepű, befolyásolja a felszínre jutó napsugárzás mennyiségét Mindig van por a levegőben Télen sok felhő (különösen az északi szélességeken), köd alakulhat ki 3 féle felhőtípus: < alacsony „sárga felhők” < középmagas „fehér” < magas „kék fátyol” Megjegyzendő, hogy a sárga felhők valójában szintén fehérek, és csak a kontraszt ad sárga árnyalatot. A felhők mozgása aránylag gyors légáramlásra utal

19 IDŐJÁRÁS- Hőmérsékletek A légkör felső tartománya, a termoszféra hőmérséklete felfelé haladva nő Az alsó km-es felszín feletti magasságban kb C fok 150 km felett -70 és 80 C fok közötti értékek jellemzőek Az átlaghőmérséklet 230 K Szélsőségek: téli pólus: 135 K Egyenlítőn: 300 K

20 IDŐJÁRÁS - Felhők Előfordulás: Egész évben (inkább télen) Főleg az aktuális téli féltekén, ritkábban ez Egyenlítő környéki medencékben km magasságban Összetétel: Főként kékes-fehéres színű vízjég-fátyolfelhők Vöröses színeket okozó szárazjég-felhők (CO 2 ) Többféle felhő ismert… A kép északi részén gravitációshullám-felhő, délen medencebeli köd látható.

21 IDŐJÁRÁS - Felhők Gravitációshullám-felhő: Hullámfrontfelhő, ismétlődő padok Orografikus eredetűek: hegyláncok, krátergyűrűk széliránnyal átellenes oldalán keletkeznek Alacsony hőmérséklet, magas páratartalom, nagy szélsebesség szükségesek Képek helyszíne: bal – Korolev, jobb – Kunovszki-kráter

22 IDŐJÁRÁS - Felhők Magaslégköri felhő

23 IDŐJÁRÁS - Felhők Frontfelhő: Pólusok körüli ciklonok felhőzete Jégkristály-összetétel jellemzőbb, de szén-dioxidot is tartalmazhatnak magasságtól, hőmérséklettől függően A szürkületi időszakban alacsonyan fekvő völgyek, kráterek alján köd képződik a felszín közelében. A Mars téli napjait hideg, felhős reggelek, hűvös, ködös délutánok jellemzik. A magasban szelek fújnak, időjárási frontok mozognak.

24 IDŐJÁRÁS - Csapadék Az alacsony nyomás miatt a a víz már +2 °C-on gőzzé válik, ezért a csapadék anyaga főleg szén-dioxid. Leggyakrabban szén-dioxid-havazással számolhatunk. Hajnali dér is előfordulhat, amelynek anyaga víz (ekkor még elég hideg van hozzá). A képet az Opportunity marsjáró készítette a Victoria-kráternél Jól láthatók a vékony porfelhők, melyek valószínűleg gyorsan sodródnak.

25 IDŐJÁRÁS - Porördögök Mivel a felszíni porréteg hőkapacitása kicsi, a felszínközeli légréteg hamar felmelegedik. A gyors emelkedés során összeáramlás miatt spirális feláramlás indul felfelé, a tölcsér belsejében pedig ellentétes irányban lefelé. A szemcsék mikrométeresek, km-ig emelkedetnek, és lassan ülepednek ki a csapadék hiánya miatt A képeken yardangok láthatók, vagyis szélmarta barázdák, a forgószelek jellemző nyomai.

26 IDŐJÁRÁS - Porördögök A képeken egy marsi porördög látható felülnézetből: a jobb oldali kép a bal oldali kinagyítása. A Hellasz-platónál készültek.

27 IDŐJÁRÁS - Porviharok Az aktuális tavaszi/nyári féltekén a sarkvidéki szárazjégsapka szublimálni kezd, ezzel megnőnek a sűrűség- és hőmérsékletkülönbségek. Emiatt a globális szelek felerősödnek, ezzel nagy mennyiségű felszíni port emelnek a levegőbe. Csapadék hiányában a sárgás porfelhők több hónapig leárnyékolják a felszínt. A napsugárzás nem éri el a felszínt, és a légkör nem alulról melegszik fel, hanem a por által elnyelt hőmérsékletet fűti fel. Több tíz fokkal! A légkör az általános esettől eltérően tágul: „Egy 1997-es porvihar a vártnál nagyobb termoszferikus reakciót váltott ki: a középes északi szélességeken kb. 8 km-rel „emelte meg” a nyomásszinteket (légköri dudor).” A képen egy őszi vihart láthatunk.

28 KUTATÁS 1962: Elindul az első űrszonda, a Marsz-1, de megszakad vele a kapcsolat 1964-ben a Mariner-4 21 közelképet készít 9200 km-ről 1969: a Mariner-5 és 6 közelebbről további több száz képet készít 1971: a Mariner-9 lett később az első Mars-műhold 1971 novemberében az orosz Marsz- 3 leszáll a Marson 1974-ben a Marsz-5 is sikeresen Mars körüli pályára állt Az orosz Marsz-2, 4, 6, 7, 8 sikertelen volt

29 KUTATÁS Az amerikai Viking 1976-ban érte el a Marsot A Fobosz, a Mars-Obszerver, a Mars Climate Orbiter, a Mars Polar Lander – Deep Space 2 mind kudarcba fulladtak ezután érkezett 1997-ben a Nyomkereső és a Mars Global Surveyor 2004-ben érkezett meg az első európai és az első japán marsszonda, a Mars Express és a Nozomi A Nozominak nem sikerült pályára állnia A Viking leszállóegységének modellje A Mars Pathfinder marsautója

30 KUTATÁS 1997-ben a Nyomkereső (Mars Pathfinder- MPF) leszáll a Marson 83 napig küldte az adatokat Életnyomok, éghajlat és természeti erőforrások után kutat Különös figyelmet fordítottak a víz kérdésére A panorámaképek szerint a terület félig lekerekített kavicsokból és kõzetdarabokból álló sivatag Némelyikükön lamináris áramlás, vagyis folyóvízi lerakódás nyoma látható Nem bizonyított, földi analógiákon alapulnak

31 KUTATÁS A szél a legfőbb felszínalakító Erre utalnak a dűnék, sáncok, szélzászlók és a sok kőzetdarabon megfigyelhető cm-es rovátkák Két lehetőség a felszín kialakulására: már régóta csak szélerózió van, vagy régebben egészen mások voltak a környezeti viszonyok, s a szél ill. a víz ekkor alakította ki a felszínt A Sojourner alfa-proton-röntgen-spektrométerének (APXS) méréseivel a kőzeteket és a vulkanizmust vizsgálták Földihez hasonló mechanizmusok Másrészt a szemcsék igen rozsdásak (oxidált vulkáni hamura, fémtartalmú ásványi szemcsékhez hasonlítanak) Egykori melegebb és nedvesebb éghajlatra következtettek a vizsgálati eredményekből

32 KUTATÁS Mars Global Surveyor –űrszonda Feladata: a felszíni alakzatok vizsgálata, melyekből a felszíni formákat létrehozó geológiai folyamatokra következtethetünk A kép jól érzékelteti a Mars Orbiter kamerájának felbontóképességét. A kép a térképezési fázis első napján készült s egy kb. 2,1 km széles területet mutat, amelyet a Nap balról világít meg. A felbontás 3 m/pixel! A barkánok kísértetiesen emlékeztetnek földi társaikra

33 ÉLET A MARSON?! A köznapi gondolkodásban a „marslakó” szó, pont a marslakókról szóló rengeteg történet hatására, a földönkívüli értelmes élet szinonimájává vált. Ha pedig valamikor sikerül gyarmatosítani a Marsot, a telepesek leszármazottjai joggal mondhatják majd magukat marslakóknak. A bolygó gyarmatosítására törekvő Mars Társaság (Mars Society) tagjai félig humorosan száműzött marslakóknak nevezik magukat.

34

35 Források library.thinkquest.org Bérczi, Hargitai, Illés, Kerezsturi, Opitz, Sik, Weidinger: Bolygólégkörök atlasza Simon Tamás – Sik András: A Mars-kutatás legújabb eredményei

36 Bognár Ilona Zelma: Időjárás, Kutatás Deák Bianka: Kutatás, Kialakulás Kertész Szilvia: Időjárás (szerkesztése is) Szabó Dorottya: Éghajlat, Kialakulás Tüskés Boglárka: Légkör Szerkesztette: Szabó Dorottya


Letölteni ppt "A Mars légköre Kialakulás, összetétel, éghajlat, időjárás, kutatás Bognár Ilona Zelma, Deák Bianka, Kertész Szilvia, Szabó Dorottya, Tüskés Boglárka."

Hasonló előadás


Google Hirdetések