Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Uhrin András (Usrin) Éghajlatváltozások a Föld történetében VIII. MetNet-találkozó 2006.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Uhrin András (Usrin) Éghajlatváltozások a Föld történetében VIII. MetNet-találkozó 2006."— Előadás másolata:

1 Uhrin András (Usrin) Éghajlatváltozások a Föld történetében VIII. MetNet-találkozó 2006

2 Mi befolyásolhatta az éghajlatot? a Földet elérő(!) napsugárzás mennyisége a kapott energia megoszlása: elnyelődés – visszaverődés hőáramlás a légkörben és a felszíni vizekben a légkör összetétele, a felszín minősége… világméretű lég- és vízkörzési rendszerek

3 A Nap hosszú távon egyre erősödő sugárzás, DE ezt a Föld hőmérséklete nem jelzi! http://www.ima.umn.edu/talks/workshops/10-29-11-2.2001/kasting/kasting.htm

4 A Nap rövid távon: napfoltmaximumok és –minimumok váltakozása, max. 0,1%-os eltéréssel a sugárzásban „szuperminimumok” (pl. Maunder-minimum): hasonló eltérés néhány 10, néhány 100 évig  már kimutatható éghajlati hatás http://en.wikipedia.org/wiki/Solar_variation http://www.windows.ucar.edu

5 A napsugárzást más is gyengítheti… 250 M évenkénti áthaladás a Tejútrendszer spirálkarjain (???) lehetséges változások: napsugárzás elnyelődése a kozmikus porfelhőben a légkör erősebb ionizációja (éghajlati hatása vitatható) Fontosabb, ám a távolabbi múltban (>5-10 M év) kevéssé ismert tényező a Föld pályája a Naprendszerben. NASA/JPL-Caltech/R. Hurt http://starchild.gsfc.nasa.gov

6 A földi élet kezdetén Gyengébb napsugárzás, mégis igen meleg éghajlat (T átlag >20°C)… MIÉRT? rengeteg üvegházhatású gáz: CO 2 és H 2 O(!) a vulkáni tevékenységből; CH 4 (100 ppm, a mai érték ötvenszerese!) a bomló szerves anyagokból a Föld erősebb belső hőtermelése (több radioaktív anyag) kezdetben: meteoritbecsapódások http://www.fossilmall.com

7 A földi élet kezdetén Ám a kép mégsem ilyen egyszerű… „ejtett kövek”, karcolt kőzetfelszínek, osztályozatlan durva kőzettörmelékek bizonyítékok a legkorábbi jégkorszakokra! 2700-2300 M év: „huroni” M. Hambrey – http://www.swisseduc.ch/glaciers/ Frakes (1979)

8 A földi élet kezdetén Ám a kép mégsem ilyen egyszerű… „ejtett kövek”, karcolt kőzetfelszínek, osztályozatlan durva kőzettörmelékek bizonyítékok a legkorábbi jégkorszakokra! 950 (±50) M év: infrakambriumi III. 815-735 M év: infrakambriumi II. 650-560 M év: eokambriumi I. M. Hambrey – http://www.swisseduc.ch/glaciers/ Frakes (1979)

9 A „hógolyó-Föld” 650-560 M év: a jég által lerakott üledékek még az egykori Egyenlítő mentén is uralkodóvá válnak (avagy leginkább ott? – elmélet a Föld 60°-os tengelyferdeségéről) Valószínűbb okok: több O 2  eltűnik a CH 4 kontinensek átrendeződése  új áramlási viszonyok, ill. a hegységképződés miatt egyre több málló szilikát a felszínen (CO 2 -fogyasztó) Miért ért mégis véget? a jégborítás miatt a mállás megszűnt, de a vulkánok tovább termelték a CO 2 -ot  újra erősödhetett az üvegházhatás kb. 580 M év: meteoritbecsapódás A jégfelszín egyre több sugárzást vert vissza: önmagát erősítette az eljegesedés.

10 A „hógolyó-Föld” További „bizonyítékok”: a levegőben újra felhalmozódó CO 2 miatt savasabbá váltak a tengerek; ezt jelzi a bór izotóparányának változása http://www.snowballearth.org/

11 A fejlettebb élet megjelenése után A jégkorszakok „rendkívüli” események a Föld újabb történetében: az időszak nagy részében NEM volt állandó jégborítás! A klímabecslést megkönnyítik a szilárd vázas ősmaradványok: a nehéz O-izotóp beépülésének aránya hőmérsékletfüggő a jégsapkák könnyű O-izotópot vonnak ki a rendszerből http://en.wikipedia.org/wiki/Paleoclimatology

12 A fejlettebb élet megjelenése után az első jégkorszak: 470-410 M év Okok: karbonátos zátonyok elterjedése (CO 2 csökken) vulkáni aktivitás visszaesése(?) a Déli-sark szárazföldre kerül! kezdődő hófelhalmozódás további hűlés és eljegesedés http:// www.museum.hu-berlin.de / Frakes (1979)

13 A fejlettebb élet megjelenése után Egy újabb klímajelző: a globális tengerszintváltozás Figyelem: az éghajlat (a jégsapkákban „eltűnő” víz) csak az EGYIK befolyásoló tényező! erősen kérdéses a késő-devon (380 M év) jégkorszak léte: valószínűleg magashegységi gleccserek nyomai maradtak meg (Brazília, USA?) csak kisebb lehűlésre utal, de ez is kihalást okozott! http://en.wikipedia.org/wiki/Sea_level

14 A fejlettebb élet megjelenése után a karbonban (362-290 M év) terjedtek el az erdők (ld. kőszén!), nagy mennyiségű CO 2 -ot kivonva a légkörből az időszak végén lehűlés Déli-sark továbbra is szárazföldön  jégsapka a jégkorszak vége: lehűlés  kevesebb növény újonnan elterjedő rovarok  CH 4 a kezdődő olvadás pozitív visszacsatolást indított be http://www.ta.tudelft.nl/coalpage/ http://www.scotese.com/

15 A legnagyobb ismert kihalás a perm-triász határon, 250 M éve következett be. Okai összetettek, de elsősorban NEM éghajlatiak. Kelet-Szibéria, bazaltömlés CaSO 4 - rétegeken keresztül szulfát aeroszol +CO 2 a vulkáni működésből! a legfontosabb hatás: savassá váló csapadék- és tengervíz © NHK, Japan

16 A „dinoszauruszok kora” a sarkvidékeket tenger borítja óriási, É–D irányú szárazföld akadálytalan hőcsere az éghajlati övek között (az óceánok mélyvizei 10-15°C-osak, a fagy a 60° szélesség körül is ritka!) kontinensek szétválása új óceáni hátságok, vulkánok a tengerszintet a „vízkiszorítás” emeli a még több CO 2 miatt kiugróan magas T (átlag: 25°C) http://www.scotese.com/

17 A „dinoszauruszok kora” Néhány tízezer év periódusú éghajlatingadozások jelei: Dachsteini Mészkő: „Lofer-ciklusok” Berseki Márga: törmelék és karbonát váltakozó aránya

18 A „dinoszauruszok végzete” Az éghajlatban nem történt „törés”; a törmelék miatti hideg évek, évtizedek közvetlenül nem azonosíthatók. http://en.wikipedia.org/wiki/Geologic_temperature_record http://impact.arc.nasa.gov/

19 Az Antarktisz eljegesedése jelentette a most is tartó(!) jégkorszak kezdetét. szabad út az Antarktisz körüli tengeráramlásnak (Ausztrália és Dél-Amerika eltávolodik) szinte megszűnik a hőkiegyenlítődés; megjelenik a 4-5°C-os víz az óceánok mélyén (ez is csökkenthette a légköri CO 2 szintjét!) ugyanekkor világméretű „klímaromlás” (Mo.-on is vannak jelei): oka mindmáig bizonytalan (meteorit?) tektit http://www.museum.nantes.fr/ Exon et al. (2004)

20 A földtörténet „közelmúltja” kb. 15 M évvel ezelőtt: eléri mai nagyságát az antarktiszi jégsapka északon látszólag „még mindig semmi”, de… hamarosan bezárul a Panama-földszoros  a Golf-áramlat ÉK-i irányt vesz, biztosítva a nedvességet Európában a tengerszint süllyed, így a Földközi-tenger többször is elzáródik, sórétegek válnak ki  kissé megemelkedik a tengervíz fagyáspontja http://www.scotese.com/

21 A földtörténet „közelmúltja” Eljegesedés megindulásához nem hideg télre, hanem hűvös, csapadékos nyarakra van szükség! T(max)  T(min): 60-80 ezer év T(min)  T(max): 10-20 ezer év ΔT: kb. 10°C http://en.wikipedia.org/wiki/Geologic_temperature_record

22 A földtörténet „közelmúltja” A glaciálisok-interglaciálisok oka: a Föld pályaváltozása ( Milanković-ciklusok ) excentricitás: 100 ezer év tengelyferdeség: 41 ezer év precesszió: 19 és 23 ezer év (A CO 2 -ingadozás ITT sokkal inkább okozat, mint ok!) http://deschutes.gso.uri.edu/~rutherfo/ http://www.globalchange.umich.edu/

23 A földtörténet „közelmúltja” folyóteraszok: az új ártéri szint kialakulása (a folyó bevágódása) mindig az interglaciális elejéhez köthető: még kevés növényzet már több csapadék erózió

24 A földtörténet „közelmúltja”

25 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Uhrin András (Usrin) Éghajlatváltozások a Föld történetében VIII. MetNet-találkozó 2006."

Hasonló előadás


Google Hirdetések