Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Elméletek, modellek 2. Természeti törvény és magyarázat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Elméletek, modellek 2. Természeti törvény és magyarázat."— Előadás másolata:

1 Elméletek, modellek 2. Természeti törvény és magyarázat

2 A „természeti törvény” fogalma Valamiféle szükségszerű kapcsolatok a természetben (illetve ezek nyelvi kifejezése) Valamiféle szükségszerű kapcsolatok a természetben (illetve ezek nyelvi kifejezése) Miért pont „törvény”? Legalább két dolog sántít: Miért pont „törvény”? Legalább két dolog sántít: a) törvényhozó? Hiszen a törvény konvenció, amit valaki valamikor meghozott a) törvényhozó? Hiszen a törvény konvenció, amit valaki valamikor meghozott b) törvény betartója? A törvény konvenció, amit szabad akarat alapján tartunk be - vagy nem tartunk be: törvényszegés??? b) törvény betartója? A törvény konvenció, amit szabad akarat alapján tartunk be - vagy nem tartunk be: törvényszegés??? Mennyire természetes így gondolni a természetre? Mennyire természetes így gondolni a természetre?

3 A fogalom gyökerei 1.: a Biblia zsidó vallás: Isten mint törvényhozó zsidó vallás: Isten mint törvényhozó ezen a területen korábban: Gilgames-eposz: Marduk napisten a csillagok törvényhozója ezen a területen korábban: Gilgames-eposz: Marduk napisten a csillagok törvényhozója Isten kb. 10 helyen ad parancsot a természeti létezőknek, hogy megfékezze őket, pl: „Mikor felveté a tengernek határait, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját…” (Példabeszédek 8,29) Isten kb. 10 helyen ad parancsot a természeti létezőknek, hogy megfékezze őket, pl: „Mikor felveté a tengernek határait, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját…” (Példabeszédek 8,29) chok: 1. határ (  terminus); 2. törvény (  lex) chok: 1. határ (  terminus); 2. törvény (  lex)

4 A fogalom gyökerei 2.: a görögök I. klasszikus görögség: bár a tudományos vállalkozás létrejön, nincs „törvény”-fogalmuk (elvek, tételek) I. klasszikus görögség: bár a tudományos vállalkozás létrejön, nincs „törvény”-fogalmuk (elvek, tételek) nomosz: törvény mint az ember társas viselkedésének elve  konvenció nomosz: törvény mint az ember társas viselkedésének elve  konvenció logosz: a világ szükségszerű, ésszerű elrendeződése logosz: a világ szükségszerű, ésszerű elrendeződése II. Kései görögség, sztoicizmus: az isteni elrendezésben való hit a kettőt összemossa: „A logosz a természet nomosza” (egy helyütt Khrüszipposz), de nem foglalkoznak a logosz rendjének feltárásával (kivéve pl.: „asztronómia”) II. Kései görögség, sztoicizmus: az isteni elrendezésben való hit a kettőt összemossa: „A logosz a természet nomosza” (egy helyütt Khrüszipposz), de nem foglalkoznak a logosz rendjének feltárásával (kivéve pl.: „asztronómia”)

5 A fogalom gyökerei 3.: a Corpus Iuris Római Birodalom terjeszkedése, „kozmopolitizmus”: elkülönül a helyi szokások és konvenciók által meghatározott pozitív jog a minden népre egyetemesen érvényes természetjogtól. (kb 3. sz) Római Birodalom terjeszkedése, „kozmopolitizmus”: elkülönül a helyi szokások és konvenciók által meghatározott pozitív jog a minden népre egyetemesen érvényes természetjogtól. (kb 3. sz) Corpus Iuris (6. sz): „A természetjog az, amit a természet tanít meg minden élőlénynek, s ez nemcsak az emberi nem sajátja, hanem közös minden állatra is… Ebből ered férfi és nő egysülése, amit házasságnak nevezünk, s vele a gyermekek nemzése és gondozása, és valóban azt találjuk, hogy minden állatra, még az igen vad állatokra is jellemző ennek a törvénynek az ismerete.” Corpus Iuris (6. sz): „A természetjog az, amit a természet tanít meg minden élőlénynek, s ez nemcsak az emberi nem sajátja, hanem közös minden állatra is… Ebből ered férfi és nő egysülése, amit házasságnak nevezünk, s vele a gyermekek nemzése és gondozása, és valóban azt találjuk, hogy minden állatra, még az igen vad állatokra is jellemző ennek a törvénynek az ismerete.”

6 A fogalom gyökerei 4.: a kereszténység természetjog = sztoikus harmónia = Isten parancsa = keresztény erkölcsiség természetjog = sztoikus harmónia = Isten parancsa = keresztény erkölcsiség ha valaki v. valami megszegi (mert megszeghető!), büntetni kell, pl.: ha valaki v. valami megszegi (mert megszeghető!), büntetni kell, pl.: a) embereket megtámadó állatok (disznók kivégzése) a) embereket megtámadó állatok (disznók kivégzése) b) rovarok és madarak megátkozása pestis idején b) rovarok és madarak megátkozása pestis idején c) természetellenesen viselkedő állatok elleni perek pl. 1474, Bázel: egy tojást rakó kakast máglyára küldenek c) természetellenesen viselkedő állatok elleni perek pl. 1474, Bázel: egy tojást rakó kakast máglyára küldenek

7 A modern fogalom kialakulása A „természeti törvény” modern értelemben kb. egyidős a modern tudománnyal: 17. sz. A „természeti törvény” modern értelemben kb. egyidős a modern tudománnyal: 17. sz. „Az olyan dolgok, melyek nélkülözik az észt, sem a törvényre, sem az engedelmességre nem képesek. Ezeknél az isteni hatalom működése és a természet szükségszerűsége csak metaforikusan neveztetik törvénynek.” (Suarez, Tractatus de Legibus, 1612) „Az olyan dolgok, melyek nélkülözik az észt, sem a törvényre, sem az engedelmességre nem képesek. Ezeknél az isteni hatalom működése és a természet szükségszerűsége csak metaforikusan neveztetik törvénynek.” (Suarez, Tractatus de Legibus, 1612) Mégis: ekkor virágzanak az abszolutista államok  a természetet egy olyan ideális államhoz hasonlítják, ahol Isten az abszolút hatalmú törvényhozó: innentől kezdve egy metaforaként szerepel Mégis: ekkor virágzanak az abszolutista államok  a természetet egy olyan ideális államhoz hasonlítják, ahol Isten az abszolút hatalmú törvényhozó: innentől kezdve egy metaforaként szerepel

8 A fogalom legfőbb modern forrásai 1. R. Descartes ( ) R. Descartes ( ) „… felfedeztem néhány törvényt, amelyeket Isten olyanképpen állapított meg a természetben, amelyeknek olyan fogalmait véste lelkünkbe, hogy kellő megfontolás után nem tarthatjuk kétségesnek pontos érvényesülésüket mindabban, ami van vagy történik a világban.” (Értekezés a módszerről, V.) „… felfedeztem néhány törvényt, amelyeket Isten olyanképpen állapított meg a természetben, amelyeknek olyan fogalmait véste lelkünkbe, hogy kellő megfontolás után nem tarthatjuk kétségesnek pontos érvényesülésüket mindabban, ami van vagy történik a világban.” (Értekezés a módszerről, V.) ha Isten több világot teremtett volna, ezek mindben érvényesek lennének ha Isten több világot teremtett volna, ezek mindben érvényesek lennének a mechanikai viselkedés alapszabályai „törvények” (vagy „szabályok”), néha matematikai formában is! (vagy: fénytörés törvénye) a mechanikai viselkedés alapszabályai „törvények” (vagy „szabályok”), néha matematikai formában is! (vagy: fénytörés törvénye)

9 A fogalom legfőbb modern forrásai 2. Isaac Newton ( ) Isaac Newton ( ) Principia Mathematica Philosophiae Naturalis: mozgástörvények + a gravitáció törvénye Principia Mathematica Philosophiae Naturalis: mozgástörvények + a gravitáció törvénye a törvények matematikai összefüggésekként törvények, nem „metafizikailag” (lásd gravitáció törvénye)  matematika és törvény házassága a törvények matematikai összefüggésekként törvények, nem „metafizikailag” (lásd gravitáció törvénye)  matematika és törvény házassága Newton nyomán a tudományos szótár egyik alapfogalma lesz: a tudós a természet törvényeit tárja fel Newton nyomán a tudományos szótár egyik alapfogalma lesz: a tudós a természet törvényeit tárja fel

10 Mennyire természetes a fogalom? „Egy misszionárius elbeszélése szerint a kínai ateisták nem fogékonyabbak a Gondviselés iránt sem, mint a Teremtés iránt. Amikor azt tanítjuk nekik, hogy Isten, aki a semmiből megteremtette a világegyetemet, végtelen bölcsességéhez méltó egyetemes törvényekkel kormányozza azt, amelyeknek minden teremtmény bámulatra méltó szabályossággal engedelmeskedik, akkor azt válaszolják, hogy ezek fennkölten hangzó szavak, amelyekhez azonban ők semmiféle elképzelést nem tudnak kapcsolni…” (d’Argens, 1737) „Egy misszionárius elbeszélése szerint a kínai ateisták nem fogékonyabbak a Gondviselés iránt sem, mint a Teremtés iránt. Amikor azt tanítjuk nekik, hogy Isten, aki a semmiből megteremtette a világegyetemet, végtelen bölcsességéhez méltó egyetemes törvényekkel kormányozza azt, amelyeknek minden teremtmény bámulatra méltó szabályossággal engedelmeskedik, akkor azt válaszolják, hogy ezek fennkölten hangzó szavak, amelyekhez azonban ők semmiféle elképzelést nem tudnak kapcsolni…” (d’Argens, 1737) Kellettek-e a középkori kakasperek a modern tudomány születéséhez? Kellettek-e a középkori kakasperek a modern tudomány születéséhez?

11 Mit csinál egy törvény? Kepler: a fizikai világ egyszerű (és a törvények is) Kepler: a fizikai világ egyszerű (és a törvények is) Klasszikus nézet: magyarázatot ad Klasszikus nézet: magyarázatot ad C.G. Hempel Scientific explanation C.G. Hempel Scientific explanation Egy empirikus tartalommal rendelkező mondat (Hőmérő higanyszál változása): explanandum Egy empirikus tartalommal rendelkező mondat (Hőmérő higanyszál változása): explanandum Magyarázata kétféle más mondattal Magyarázata kétféle más mondattal Előfeltételek (C 1, C 2, C 3, …C k ) Előfeltételek (C 1, C 2, C 3, …C k ) Általános törvények (L 1, L 2, L 3, …L k ) Általános törvények (L 1, L 2, L 3, …L k ) explanans explanans Mikor adekvát egy magyarázat? Mikor adekvát egy magyarázat?

12 Adekvátság logikai feltételei Az explanandumnak az explanans logikai következményének kell lennie. Az explanandumnak az explanans logikai következményének kell lennie. Az explanansnak általános törvényeket (is) kell tartalmaznia. (De nem kell feltétlenül nem-törvény jellegű mondatokat tartalmaznia) Az explanansnak általános törvényeket (is) kell tartalmaznia. (De nem kell feltétlenül nem-törvény jellegű mondatokat tartalmaznia) Az explanansnak empirikus tartalommal kell rendelkeznie (így tesztelhetőnek kell lennie) Az explanansnak empirikus tartalommal kell rendelkeznie (így tesztelhetőnek kell lennie)

13 Az adekvátság empirikus feltétele Az explananst alkotó mondatoknak igazaknak kell lenniük. Az explananst alkotó mondatoknak igazaknak kell lenniük. „Erős konfirmáltság” nem elég! T1 időben sok érv szólt amellett, hogy létezik flogiszton – T2 időben azonban nem. Így azt kellene mondanunk, hogy T1 időben jó (igaz) volt a magyarázat, T2 időben nem. „Erős konfirmáltság” nem elég! T1 időben sok érv szólt amellett, hogy létezik flogiszton – T2 időben azonban nem. Így azt kellene mondanunk, hogy T1 időben jó (igaz) volt a magyarázat, T2 időben nem. C 1, C 2, C 3, …C k ) C 1, C 2, C 3, …C k ) (L 1, L 2, L 3, …L k )  logikai dedukció (L 1, L 2, L 3, …L k )  logikai dedukció E (empirikus jelenség leírása) E (empirikus jelenség leírása) Az előrejelzés uú. működik, mint a magyarázat Az előrejelzés uú. működik, mint a magyarázat

14 A fedőtörvények (covering law) Cél kielégítő oksági magyarázatot adni Cél kielégítő oksági magyarázatot adni Az előfeltevések a fedőtörvényekkel együtt Az előfeltevések a fedőtörvényekkel együtt (A statisztikus magyarázatokra egyelőre nem működik) (A statisztikus magyarázatokra egyelőre nem működik) A magyarázatoknak különböző szintjei lesznek A magyarázatoknak különböző szintjei lesznek Kepler törvények Kepler törvények Gravitáció általános elmélete Gravitáció általános elmélete … Nem minden szint tud minden jelenségre kielégítő magyarázatot adni (emergencia) Nem minden szint tud minden jelenségre kielégítő magyarázatot adni (emergencia) Víz miért átlátszó és miért oltja a szomjat? Víz miért átlátszó és miért oltja a szomjat? Mekkora egy téglafal térfogata? Mekkora egy téglafal térfogata?

15 A problémák Mitől lesz egy törvény általános? Mitől lesz egy törvény általános? Minden almvas piros Minden almvas piros Almvas = vagy alma k-ban t-kor, vagy vasoxid Almvas = vagy alma k-ban t-kor, vagy vasoxid Hogyan garantáljuk, hogy univerzális állításokat tegyünk? (zöld, női, OK?) Hogyan garantáljuk, hogy univerzális állításokat tegyünk? (zöld, női, OK?) Aszimmetria: Aszimmetria: Inga hosszával magyarázhatjuk az inga periódusát, de a periódusából nem a hosszát Inga hosszával magyarázhatjuk az inga periódusát, de a periódusából nem a hosszát

16 Irrelevancia Irrelevancia Véletlen általánosítás Véletlen általánosítás KG okos, mert minden módszertan-tanár okos (esetleges a magyarázat) KG okos, mert minden módszertan-tanár okos (esetleges a magyarázat) Hibás egyesítés Hibás egyesítés Kepler törvényei + Boyle törvénye magyarázata Kepler törvényeinek… Kepler törvényei + Boyle törvénye magyarázata Kepler törvényeinek… Minden törvényünket egyesíthetjük és abból minden következik – ez jó magyarázat? Minden törvényünket egyesíthetjük és abból minden következik – ez jó magyarázat?

17 Kitcher – magyarázó egyesítés Ami igazi magyarázat, az nem a deriválhatóság adott fedőtörvényekből, Ami igazi magyarázat, az nem a deriválhatóság adott fedőtörvényekből, Hanem a jelenségeket leginkább egyesítő mondatok megtalálása Hanem a jelenségeket leginkább egyesítő mondatok megtalálása A cél egyre jobban érteni világunkat A cél egyre jobban érteni világunkat Meg szeretnénk érteni, hogy a tudományos magyarázat hogyan érteti meg velünk a világot Meg szeretnénk érteni, hogy a tudományos magyarázat hogyan érteti meg velünk a világot

18 A magyarázandó mondatok (konzisztens) összességéből indulunk ki (K) A magyarázandó mondatok (konzisztens) összességéből indulunk ki (K) A magyarázat E(K) a K-t lehető legjobban egyesítő mondatok összessége (vagy a K-t legjobban szisztematizáló mondatok) A magyarázat E(K) a K-t lehető legjobban egyesítő mondatok összessége (vagy a K-t legjobban szisztematizáló mondatok) Newtoni dinamikus korpuszkuláris modell – néhány alapfeltevéssel fizikai, optikai, kémiai jelenségek magyarázata Newtoni dinamikus korpuszkuláris modell – néhány alapfeltevéssel fizikai, optikai, kémiai jelenségek magyarázata Darwin evolúciós elmélete – a fajok kialakulásának vázlata Darwin evolúciós elmélete – a fajok kialakulásának vázlata Sikeres érvelési minták Sikeres érvelési minták

19 Margaret Morrison 2000 Bevett nézet: HA egy elmélet egyesít, AKKOR magyaráz Bevett nézet: HA egy elmélet egyesít, AKKOR magyaráz Az egyesítő elméletek (gyakran) nem magyaráznak! Az egyesítő elméletek (gyakran) nem magyaráznak! A legtöbb kvantitatív törvény nem tekinthető oksági magyarázatnak A legtöbb kvantitatív törvény nem tekinthető oksági magyarázatnak

20 Példa 1 (ZG) - Szigetbiogeográfia S = C A z S = C A z S fajszám S fajszám C konstans (taxonra jell.) C konstans (taxonra jell.) A terület A terület Z állandó Z állandó log S = log C + zlogA log S = log C + zlogA Új-Guinea körüli szigetek madárfajai (Fajszám távolságtól is függ)

21 Island Extinctions Immigrations %turnover Los Coronados San Nicholas San Clemente Santa Catalina Santa Barbara San Miguel Santa Cruz Anacapa

22 Példa 2-4 (MM) Newton Principia: nem ad mechanikus magyarázatot! Newton Principia: nem ad mechanikus magyarázatot! Maxwell – eredetileg éterörvény modell – fizikai magyarázat (is) Maxwell – eredetileg éterörvény modell – fizikai magyarázat (is) Darwini és mendeli modell egyesítése: minden nagyon jó, de hogyan is működik a dolog? Darwini és mendeli modell egyesítése: minden nagyon jó, de hogyan is működik a dolog?

23 Egyesítés módjai Reduktív egyesítés: két jelenséget azonosnak tekintünk (pl. elektromágneses és optikai jelenségek) Reduktív egyesítés: két jelenséget azonosnak tekintünk (pl. elektromágneses és optikai jelenségek) Tényleg ugyanaz, vagy csak ua. az absztrakt matematikai modellel leírhatók? Tényleg ugyanaz, vagy csak ua. az absztrakt matematikai modellel leírhatók? Szintetikus egyesítés: két folyamat vagy jelenségcsoport integrálása Szintetikus egyesítés: két folyamat vagy jelenségcsoport integrálása

24 Kitcher, Philip (1981), Kitcher, Philip (1981), ‘Explanatory Unification’, Philosophy of Science 48, Kitcher, Philip (1985), ‘Two Approaches to Explanation’, The Journal of Philosophy, pp Salmon, Wesley (1984), Scientific Explanation and the Causal Structure of the World, Princeton: Princeton University Press. Schurz, Gerard (1999), ‘Explanation as Unification’, Synthese 120, Margaret Morrison (2000) Unifying Scientific Theories, Cambridge UP Zilsel, E.: „A fizikai törvény fogalmának keletkezése” Filozófiai figyelő 1986/?. Needham, J.: „Az emberi törvény és a természeti törvények” Filozófiai figyelő 1984/3. ” Ropolyi L., Szegedi P. (szerk.): A tudományos gondolkodás története. Eötvös kiadó, – III/D. fejezet: „Egy hosszú történet: a természeti törvény fogalmának kialakulása” Hempel, C. G., P. Oppenheim, "A tudományos magyarázat logikája" Hempel, C. G., P. Oppenheim, "A tudományos magyarázat logikája"


Letölteni ppt "Elméletek, modellek 2. Természeti törvény és magyarázat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések