Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A biológia tanításának elmélete I. előadás, 1 + 0 óra.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A biológia tanításának elmélete I. előadás, 1 + 0 óra."— Előadás másolata:

1 A biológia tanításának elmélete I. előadás, óra

2 Tematika 1. előadás (II. 11.): A biológia tantárgy tervezése. A tankönyvek helye a tervezési folyamatban. 2. előadás (II. 18.): A tankönyv fogalma, fajtái, elemzése. A tankönyvek és segédkönyvek használata. 3. előadás (II. 25): Órajellegek, óratípusok. Az ellenőrzés és értékelés fogalma, fajtái, jellemzői és tervezése. 4. előadás (III.4.): Az írásbeli ellenőrzés. 5. előadás (III. 11.): A szóbeli ellenőrzés. 6. előadás (III. 18.): Szervezeti formák: frontális és nem frontális oktatás.

3 A tanterv Az a pedagógiai dokumentum, amely szűkebb vagy tágabb közmegegyezés alapján az iskolai tanítást-tanulást meghatározó értékrendet, cél- és követelményrendszert és műveltségi tartalmakat, azok elrendezését írja elő. Ennek keretében hagyományosan meghatározza a tanítandó tantárgyakat, azok követelményrendszerét, óraszámait, évfolyamok közötti elrendezését iskolatípusok szerint.

4 A tantervek rövid története Magyarországon Középkor: iskolai ill. tanári szinten történik XVIII. sz.: az állam igényt kezd formálni a az iskolákban folyó oktatás meghatározására : tananyagtervek („sillabuszok”) – a tanítandó tárgyak rendszere és tartalmuk 1905: első népiskolai tanterv – már a nevelési kérdésekkel is foglalkozik (nevelési-oktatási terv) 1978: folyamatterv (curriculum) – részletes utasítások módszerekre, ellenőrzésre vonatkozóan is 1995: Nemzeti alaptanterv (keretjellegű) + helyi tantervek 2001: Kerettanterv (kevésbé keretjellegű!) 2003 Kerettantervek (minisztériumi és egyedileg akkreditált) 2013 Központi adagoló tantervek (amelyeket továbbra is kerettantervnek neveznek)

5 A tantervek felosztása Műfaj szerint: – adagoló: tananyagterv, nevelési-oktatási terv, folyamatterv (curriculum) – keretjellegű Típus szerint: központi – helyi Szerkezet szerint: koncentrikus – lineáris – spirális Megvalósulás szerint: deklarált – értelmezett – megvalósított – rejtett

6 Az iskolai munka tervezése a mai szabályozók rendszerében

7 NAT: 1995-ös: bevezetve 1998-tól Probléma: tananyag %-át szabta meg a 6., 8., 10 és 12. évfolyam kimeneti követelményeivel 2003-as: felmenő rendszerben lépett életbe szeptember 1-jétől az 1. évfolyamon - laza keretszabályozó, már csak kulcskompetenciákat határoz meg től EU kulcskompetenciákkal egészült ki

8 NAT 2012: új NAT (újra hangsúlyt kapnak a konkrét tartalmi elemek)

9 NAT 2012 idézet:

10 Kulcskompetenciák (EU ajánlás alapján től, a 2012-es változat is átveszi) Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

11 A 2003-as NAT szerkezete (Ember a természetben műv. ter., részlet) 1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam Evolúciós szemlélet A születéssel, az egyedfejlődéssel és az öröklődéssel kapcsolatos gyermeki elképzelések felszínre hozása, összehasonlítása, más, köztük a tudományos nézetekkel való összevetése (természetesen csak a gyerekek létező, előzetes tudásával feldolgozható témákban). Az élővilág relatív állandóságána k, valamint változásának, a hosszú időszakok alatt lezajló átalakulásnak az elfogadása, az öröklődés lehetséges szerepének felismerése. Ismerkedés az evolúciós gondolattal s annak kapcsolódásával az élővilág rendszerezéséhez. A lamarcki fejlődéstani elveknek megfelelő naiv elképzelések visszaszorulása (a szerzett jegyek nem öröklődő jellegének elfogadása). Az öröklődés, valamint az evolúciós folyamatok értelmezésében a teleologikus értelmezések visszaszorulása, az ezzel kapcsolatos elképzelések feldolgozása, kritikája. A darwini evolúciós elképzelés lényegének megértése értelmezése az öröklődés jelenségeivel szoros kapcsolatban. Az evolúciós felfogás alkalmazása vitákban, az élővilág alakulásával kapcsolatos jelenségek magyarázatában, problémamegoldások során. Az evolúciós pszichológia néhány érdekes állításával való ismerkedés. Ismerkedés a biotechnológia eredményeivel és problémáival. Bioetikai kérdések felvetése, viták, saját álláspont formálása

12 A 2012-es Nat szerkezete (Biológia 1. változat)

13

14

15 A kerettantervek 2013-tól Bővebben: kerettanterv.ofi.hu Általános iskola 5-8. A, B Gimnázium A, B és Emelt (Gimnázium 7-12 A, B és Emelt) (Gimnázium 5-12 A, B és Emelt) – az előzőekből állnak össze, eltérés csak az emelt 7-8. tananyaga Szakközépiskola Szakiskola

16 Az OM kerettantervben javasolt óraszámok biológiából (2013-ig) 2004-től az egészségtan modul megszűnt, tartalmilag a biológiába integrálódott. A tárgy neve innentől „Biológia és egészségtan”.

17 Kötelező minimális óraszámok 2013-tól

18

19 Témakörök, tartalmak az 2012-es kerettantervben ÉvfolyamTémakör 7-8. A biomok élővilága (csak itt) Az élőlények rendszerezése (csak itt) A növényi és állati sejt és szervezet Az emberi szervezet felépítése és működése Gimn. 10. Élet a mikroszkóp alatt – Mikrobiológia A Föld benépesítői:a növények gombák és állatok Kapcsolatok az élő és élettelen között – Ökológia Érthetjük őket? - Az állatok viselkedése Másfélmillió lépés Magyarországon

20 Gimn Sejtjeinkben élünk ‑ A sejt felépítése és működése Ételek és életek – A táplálkozás Jó a levegő? – A légzés Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet Erő és ügyesség ‑ mozgás és testalkat Elválaszt és összeköt ‑ A bőr Védelmi vonalaink ‑ Az immunrendszer A vérünkben van? – A hormonális szabályozás Harcolj vagy fuss! ‑ Az idegrendszer Nemzedékről nemzedékre - Az öröklődés törvényei Megfejthető üzenetek ‑ Molekuláris genetika Új kezdetek ‑ Szaporodás, szexualitás Az élet lehetőségei, Kibontakozás ‑ a biológiai evolúció Az ember egyéni és társas viselkedése Gazdálkodás és fenntarthatóság

21 2013-ig a szakközépiskolákban mindegyik szakirány esetén kell biológiát tanulni a diákoknak, a évfolyamon összesen legalább 74 órában (Ez vagy heti 2 órát jelent 1 éven át, vagy heti 1-1 órát 2 éven keresztül.) A évfolyamokon a szakközépiskola dönthette el, hogy a fizika, kémia, biológia, földrajz vagy informatika tárgyak melyikét tanítja tovább, a többi nem kötelező tól: évfolyamon heti 2, 12. évfolyamon heti 1 órában írja elő a kerettanterv a tárgyat A kerettanterv

22 2013-ig a szakiskolákban az iskola profiljának megfelelően : – a „természetismeret és egészségtan” nevű integrált tantárgyat tanítják a évfolyamon heti 3-3 órában, - vagy választhatják a különálló tantárgyak rendszerét. Ez utóbbi esetben a „biológia és egészségtan” a 9. évfolyamon 1,5, a 10. évfolyamon pedig 1 órát kap hetente (amennyiben egyenlő arányban osztják szét a természettudományos órák között a rendelkezésre álló időkeretet) tól a évfolyamon heti 1-1 óra „Természetismeret” tantárgy az előírás

23 ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK: 2005-től közép és emelt szinten (ld. a Biológia tanításának elmélete II. kurzus anyagában ill.

24 A helyi tanterv meghatározza: az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,

25 moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, a középszintű érettségi vizsga témaköreit, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait is.

26 A tanmenet (minta) Óraszám, dátum TémakörÓratípus, módszerek Elérendő célok Szemléltetés, taneszközök 26. óra (XII. 4.) Az emberi szív Új ismeretet feldolgozó óra, Frontális magyarázat A szívbillentyűk működésének megértése, a szív betegségeinek ismerete, megelőzése Makett, videofilm, számítógépes animáció 27. óra (XII. 7.) Az emberi vér Vegyes óra, Frontális és csoportmun- ka A vér összetevőinek és funkcióinak ismerete, a vércsoportok jelentősége Táblavázlat, mikroszkóp

27 A tanmenetek készítésének elvei Évi összóraszám (elvi) : a tárgy heti óraszáma x 37 Évi összóraszám (gyakorlati) : az elvi óraszám max. 90%-a Ajánlott arányok: 2/3 új anyag feldolgozás 1/3 gyakorlás, összefoglalás, ellenőrzés Ajánlott témazárók száma: a tárgy heti óraszáma /félév

28 Az óratervezet (minta) részletesen ld. a gyakorlatokon IdőElvégzendő tananyag Tevékenység, módszer Szemléltetés

29 A TANKÖNYVEK 1. Történeti visszatekintés

30 Comenius ( ): Orbis sensualium pictus „Oda kell hatnunk, hogy a tudást ne könyvekből, hanem az égboltozatról, a termőföldről, a tölgyekről, a bükkről nyerjék szemlélés útján tanulóink… csak bőséges szemlélet szül helyes képzeteket és fogalmakat, mert különben visszaesünk a régmúlt tévedéseibe.”

31 Ratio Educationis (1777) “Annak érdekében, hogy a tanításnak és tanulásnak (…) a rendje mindenütt megvalósítható legyen, s hogy ne keletkezzék zavar az oktatás különbözőségéből, ki kell jelölni azokat a könyveket, amelyeket a tanítóknak használniuk kell a tananyag feldolgozása során (…) amelyeket úgy kell megszerkeszteni, hogy ne legyen se túl bő, se hiányos, hanem az előadások számára kiszabott idő alatt kellően elvégezhető legyen, hogy rend uralkodjék mind általában az egész műben, mind pedig az egyes részekben.”

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47 2. A tankönyvek fogalma, fajtái

48 Jogi értelemben tankönyv az a szerzői jogvédelem alá eső alkotás, amelyet az adott országban (régióban) az illetékes minisztérium (bizottság) tankönyvként jóváhagy.

49 Pedagógiai-didaktikai szempontból tankönyv az az ismerethordozó, amely oktatási intézmények és tantárgyak tantervében meghatározott tananyagot közvetít didaktikus feldolgozásban, a tanulók fejlettségi szintjének megfelelő kommunikációval, az ismeretátadás mellett készségeket, képességeket is fejlesztve.

50 A tankönyvek típusai formai- kivitelezési szempontból 1. analóg (nyomtatott könyv, könyvsorozat, füzet), 2. elektronikus (film,videofilm,hangszalag), 3. digitalizált (CD vagy Internet alapú)

51 A tankönyvek típusai funkcionális felosztás szerint

52

53

54

55

56

57

58

59

60 3. A tankönyvválasztásról általában

61 A tankönyvválasztás jogi alapja “19.§ (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy (…) a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket.”

62 4. A biológiatanár tankönyvválasztásáról

63 A tankönyvelemzés szempontjai I. TARTALMI SZEMPONTOK –Didaktikai-szakdidaktikai –Pedagógiai-nevelési –Szakmai-tudományos –Nyelvi-stiláris II. FORMAI SZEMPONTOK

64 I. TARTALMI SZEMPONTOK Didaktikai-szakdidaktikai szempontok 1. Taníthatóság 2. Tanulhatóság 3. Tantervi egyezőség 4. Szakmódszertani kimunkáltság 5. Logikai-rendszerszemléleti megfelelőség

65 Pedagógiai-nevelési szempontok 6. Gyermeklélektani szempontok 7. Motiválás 8. Nevelőerő

66 Szakmai-tudományos szempontok 9. Szakmai megbízhatóság 10. Szakmai újszerűség

67 Nyelvi-stiláris szempontok 11. Nyelvi és vizuális kommunikációs követelmények 12. Műfaji kritériumok 13. Újszerűség, eredetiség 14. Életszerűség

68 II. FORMAI SZEMPONTOK 15. Ábrák, szemléltetés 16. Esztétikum 17. Egészségügyi szempontok 18. Könyvészeti szempontok

69 1. A taníthatóság Alkalmas-e a tankönyv – a mennyiség és minőség tekintetében egyaránt – az adott iskolában, az adott tanulócsoportban a biológia tantárgy egy tanévre szóló tananyagának megtanítására?

70 2. A tanulhatóság Alkalmas-e a könyv egyéni, önálló tanulásra: milyen a tagolása, alkalmaz-e kiemeléseket, elkülönülnek-e benne a minimum- és a többletkövetelmények?

71

72

73 3. A tantervi egyezőség Megfelel-e a tankönyv a az adott iskola(típus) tantervi, helyi tantervi előírásainak, figyelembe veszi-e az érettségi követelményeket?

74 4. Szakmódszertani kimunkáltság Kellően magyarázza, szemlélteti-e az anyagot? Magyarázatot kapnak-e a tanulók az új fogalmakról, általuk ismeretlen kifejezésekről?

75 5. Logikai-rendszerszemléleti szempontok Megfelelő-e a fogalomrendszere, logikus struktúrában tartalmazza-e az egyes tananyagrészeket, egyenletesek, arányosak-e a fejezetek?

76 6. Gyermeklélektani szempontok Megfelel-e az adott életkorú gyermek átlagos fejlettségi szintjének, teherbírásának?

77

78

79 7. Motiválás Felkelti-e az érdeklődést, szövegei, ábrái kedvet ébresztenek-e a tanuláshoz?

80

81

82 8. Nevelőerő Kihasználja-e teljes körűen a biológiatanításban rejlő nevelési lehetőségeket (a környezettudatos viselkedés kialakítása, a globális és nemzeti természeti értékek ismerete, óvása, a biológiai sokféleség jelentősége, a bioetika, egészség- megóvási, életviteli stratégiák, fogyasztáskritika stb)?

83 9. Szakmai megbízhatóság Ismeretanyaga kellően kiérlelt és pontos-e?

84

85

86

87 10. Szakmai újszerűség Követi-e, beépíti-e az újabb tudományos eredményeket?

88

89

90 11. Nyelvi és vizuális kommunikációs követelmények Érthető-e a szöveg és az ábraanyag? Összhangban vannak-e egymással? Megfelelőek-e a tanulóknak szóló utasítások? Előfordulnak-e benne helyesírási és nyelvhelyességi hibák?

91 12. Műfaji kritériumok A könyv megfelel-e a tankönyv műfaji követelményeinek? Melyik tankönyvtípusba tartozik és mennyire tudja annak előnyeit kihasználni? Van-e előzménye, lesz-e folytatása? Szükség van-e hozzá más tanítási segédletre (munkafüzet, feladatgyűjtemény, praktikum)? Ez javítja vagy rontja felhasználhatóságát?

92 13. Újszerűség, eredetiség Eltér-e az eddig használt tankönyvektől? Ad-e többet, jobbat, mást?

93 14. Életszerűség Utal-e a tananyag gyakorlati hasznára, a mindennapi élettel való kapcsolatára?

94 15. Ábrák, szemléltetés Megfelelő-e az ábrák, képek, rajzok száma, mérete, kidolgozottsága, színalkalmazása?

95 16. Esztétikum Milyen a külső megjelenése és a belső elrendezése?

96

97

98 17. Egészségügyi követelmények Tekintettel van-e az olvasáshigiéniai szempontokra (betűtípus, betűméret)?

99 18. Könyvészeti szempontok Milyen a formátuma, vastagsága, a borító keménysége illetve a fűzési vagy kötési eljárás?

100 4. A tankönyvek használata

101 A tankönyvhasználat indokai Tankönyvhasználat nélkül a kompetenciáknak csak egy szűkebb köre fejleszthető, és bizonyosan háttérbe szorulnak az alábbi területek: Írott szöveg olvasása, értelmezése. Olvasott szöveg ismétlése, reprodukálása, tömörítése. Szóelemzés, szómagyarázat, szóelrendezés. Az írott szöveg (és ábra) melletti alternatív megoldások megfogalmazása, bizonyítása. Ábrák, diagramok értelmezése, szöveggel való egyeztetése, elemzése. Szövegkritika, szövegkorrekció.

102 A tankönyvhasználat hibái „bifláztatás” felolvasás, felolvastatás feladni a könyvet, miután az óra mással telt Ezek a módszerek azért nem célravezetők, mert a tanulókat „magukra hagyják” a tankönyvvel. A sikeres tankönyvhasználat elsajátíttatása mindig tanári támogatást, követést, irányítást igényel!

103 Tankönyvhasználati módszerek „rávezető” módszerek: széljegyzetek, tételmondat keresés és reflektálás. vázlat/ágrajz/táblázat/fürtábra kitöltése szöveg alapján Tömörítési/bővítési feladat kérdések a szöveg elolvasása előtt kérdések megfogalmaztatása a tankönyvi szöveghez intenzív tanítási-tanulási módszer (Demeter- Lénárd)


Letölteni ppt "A biológia tanításának elmélete I. előadás, 1 + 0 óra."

Hasonló előadás


Google Hirdetések