„Hat jelöltet választottunk ki, majd végignéztük publikációikat és akadémiai munkásságukat, de ebben a tekintetben egyikük sem volt egyértelműen kiemelkedő”

Az előadások a következő témára: "„Hat jelöltet választottunk ki, majd végignéztük publikációikat és akadémiai munkásságukat, de ebben a tekintetben egyikük sem volt egyértelműen kiemelkedő”"— Előadás másolata:

1 „Hat jelöltet választottunk ki, majd végignéztük publikációikat és akadémiai munkásságukat, de ebben a tekintetben egyikük sem volt egyértelműen kiemelkedő” Angela Brady, RIBA elnök, 2013

2 ETH Studio Basel: SWITZERLAND. AN URBAN PORTRAIT. 2006

3 INTÉZMÉNYI HÁTTÉR: ETH Studio Basel – Contemporary City Institute 1999-ben alapították Baselban, kutatás és oktatás összekapcsolása (ETH Zürich - Department of Architecture, Network City and Landscape) kutatási terület: Urban Transformation (folyamatok, formák, felületek) első projekt: Switzerland – An Urban Landscape (4 éves időtartam) később: Florida, Nyugat-Szahara, Kairó, Roma-Adria, Beirut/Damascus, Nílus- völgy, Kolkata, Hong-Kong, Casablanca, Nairobi, Havana, Metrobasel, Belgrád, Kanári-szigetek, Párizs, Nápoly. Prof. Jacques HERZOG, Prof. Pierre de MUERON, Prof. Roger DIENER, Prof. Marcel MEILI (építészek) Prof. Dr. Christian SCHMID (szociológus-urbanista)

4 What is a city? What determines its specificity? What shapes its quality? How do human activities interact with its material processes? The evolution of the contemporary city does not follow a linear movement. It is shaped by transformation processes that are directed towards often distant and conflicting goals, promoted by a multitude of actors that interact without knowledge of the overall situation. How can architecture and urbanism interact with the contemporary city’s internal form- generating capabilities? How can they relate to evolution by drift that is the hallmark of the contemporary city, and to its inertia? After the four-year study “ Switzerland – An Urban Portrait ” that investigated the urban condition of Switzerland as a thoroughly urbanized country, ETH Studio Basel started a research program on processes of transformation in the urban domain on an international scale, focusing on the urbanization process on the seven Canary Islands, in the development of the tri-national region of MetroBasel, and in cities such as Belgrade, Havana, Nairobi, Casablanca, or Hong Kong. The research activity of the institute uncovers traces of urban change in the material space of the inhabited landscape. The research engages issues of contemporary urban condition by meticulously describing the modalities of physical transformation in different environments and contexts. The particular modality is developed in the work with the students in Basel and makes no distinction between teaching, fieldwork, design, and research. Studio Basel investigates regions that are often ambiguous in their development and that are embedded in the globalization process, both shaping it to some extent and being affected by its adverse repercussions. They are places that maintain a constant momentum without ever exploding or collapsing onto themselves, since they are connected to international energy flows that continue to evolve. These investigations are based on the assumption that contemporary cities do not develop towards a common vanishing point, but rather consolidate, transform, or adapt their specific traits. These processes are not only shaped by through their local specificity or historical tradition, but also by the development of new modalities of transformation and novel forms of differentiation in the wake of the contemporary global networks. Cities are hence drawn back to their own material configuration through the processes of globalization. This implies that such developments do not only affect the exploding “global cities”: on the contrary, we are interested in the study of different urban conditions – core or peripheral, dynamic or stagnant, traditional or without history, anonymous or famous – on the basis of the diverse transformation devices that underlie their specific situations. How are cities developing, changing, and adapting their bodies, their physical configurations, when they are connected to the international energy flows? How are they reconfiguring their specific physiognomy? What makes them special?

5 Switzerland – AN URBAN PORTRAIT. időtartam: 1999-2003 kutató csoport felépítése… „garage experiment” Professzorok: Roger Diener, Jacques Herzog, Marcel Meili, Pierre de Meuron, Christian Schmid Könyv szerkesztés, térképkészítés, kutatás: John Palmesino, Ann-Sofi Rönnskog, Christina Holona, Thomas Friberg, Jonathan Koellreuter, Stephanie Stratmann, Lukas Kueng, Ramias Steinemann, Ueli Degen, Jürg Keller, Florian Tschacher, David Vaner, Christian Müller Inderbitzin Szervezés: Martin Josephy Olvasó szerkesztő: Anna Schindler Tudományos munkatársak: Manfred Perlik, René Bossart, Orlando Eberle, Roger Sonderegger Statisztikai analízis: Markus Krause Szponzor szervezés: Martin Josephy, Thea Rauch-Schwegler, Esther Dürrholder Aszisztens: Reto Geiser, Marco Corti, Miriam Lähns, Max Schubiger Oktatás, terepmunka: Emanuel Christ, Simon Hartmann Továbbá 8 félév építész hallgatói (120 fő)

6 Switzerland – AN URBAN PORTRAIT. Időtartam: 1999-2003 Kutató csoport felépítése… hallgatói csoportok, studiók > esettanulmányok, célterületek Pl: WS 02/03 Gesamtvision Katja Jackowska, Isabelle Caroline Bentz Mittlere Brücke Charlotte Esther Theodora von Moos, Lea Ruth Gnöpff Wiesenbrücke Fernando Miguel Meirinhos, Reto Keller New Port Basel Katharina Maiko Isabella Hahn, Matthias Alex Baumgärtner S-Bahn-Station Schwarzwaldbrücke Johannes Christian Feld, Jonas Wüst Wohnen am Stausee Georg Sebastian Balthasar Schmid, Florian Graf Hochrhein Basel Eik Rainer Frenzel, Yves Stefan Dreier Rheinbasel Maria-Carolina Paula Mojto, Konrad Graser …….

7 Switzerland: AN URBAN PORTRAIT Research&Design; kutatás? tervezés? utópia? Amikor az építészek kutatnak… a kutatás célja: -a hagyományos, „rurális Svájc-kép” megkérdőjelezése, a látvány bemutatása -globalizáció > a tájban lezajló urbánus folyamatok elemzése (trendek) -modellek kidolgozása az értelmezéshez továbbá: -a közgondolkozás „provokálása”, tabudöntögetés, kérdések feltétele -a svájci táj a hagyományosan erős nemzeti identitás szerves része, megkérdőjelezése az önkép megkérdőjelezése is egyben publikálás: 3 kötetben, hangsúly a képeken, vázlatos, egyszerű szövegek a tipográfia a kommunikáció fontos eszköze

8 Switzerland: AN URBAN PORTRAIT módszertan: kutatás, mint építészeti tervezés (kutatócsoport, mint tervező iroda) ötlet > hipotézis > elemzés = egy modell megtervezése, kidolgozása hypotézis > esettanulmányok, történeti elemzések az alátámasztására az „egészből”, eredményből indul ki, erős analóg szemlélet (hasonlítások) különböző nézőpontok, léptékek, adatforrások elemzése minden ami az adott helyzet térbeliségére utal (pl rádióadások lefedettsége, nappali-esti közlekedés, gazdasági kapcsolatok, fotógyűjtés stb.) látványelemzések felszín rétegek

9

10

11

12

13

14

15 HÁLÓZATOK vizsgálata települések gyalogutak országutak autópályák vasútvonalak gyorsvasutak

16 HATÁROK vizsgálata Svájc csak 2002 óta tagja az ENSZ-nek Svájc nem tagja a NATO-nak Svájc nem tagja az UNIO-nak Svájc nem tagja az EURO övezetnek

17 Svájc egy ŰR?

18 Svájc egy SZIGET?

19 belső határok: 4 nyelvterület, 23 kanton, 6 félkanton, 2768 település

20 KÜLÖNBSÉGEK vizsgálata és prognózis városok vetélkedése vidék és nagyvárosok regionális különbségek perifériák vonzása jövőbeni szkenáriók felvázolása… a különbségek erősödni fognak

21 TÖRTÉNELMI elemzés territóriumok határok birtokok területek és identitások

22

23 A KUTATÁS EREDMÉNYE: Regionális elemzések > analóg tipológiák, modellek kidolgozása > egy vízió az urbánus Svájcról a svájci fejlődésének jövőbeli topográfiája -nagyvárosi régiók (METROPOLITAN REGION) -városok hálózata (NETWORKS OF CITIES) -csendes zónák (QUIET ZONES) -alpesi legelők világa (ALPINE FALLOW LANDS)) -üdülő területek (RESORTS)

24 1.METROPOLITA RÉGIÓK -A Genfi-tó mint metropolita régió (Franciaországhoz vagy Svájchoz orientálódik?) -Basel-Mulhouse-Freiburg (háromországot átfogó nagyváros?) -Zürich metropolita regió (Milyen nagy ez a régió, hol vannak a határai, mi a viszonya Svájc maradékához képest? Merre és hogyan szabad továbbfejlődnie?)

25 1.METROPOLITA RÉGIÓK -A Genfi-tó mint metropolita régió (Franciaországhoz vagy Svájhoz orientálódik?) -Basel-Mulhouse-Freiburg (háromországot átfogó nagyváros?) -Zürich metropolita regió (Milyen nagy ez a régió, hol vannak a határai, mi a viszonya Svájc maradékához képest? Merre és hogyan szabad továbbfejlődnie?)

26 1.METROPOLITA RÉGIÓK -A Genfi-tó mint metropolita régió (Franciaországhoz vagy Svájhoz orientálódik?) -Basel-Mulhouse-Freiburg (háromországot átfogó nagyváros?) -Zürich metropolita regió (Milyen nagy ez a régió, hol vannak a határai, mi a viszonya Svájc maradékához képest? Merre és hogyan szabad továbbfejlődnie?)

27 2. „VÁROSHÁLÓK” -Bern mint urbánus gyűrű -Közép-Svájc városhálója -a tavak,mint urbánus hálózat

28 3. CSENDES ZÓNÁK -nyugati csendes zóna: Vaud-i hegyvidék, Fribourgi alacsony alpok -középső csendes zóna: a Napf -keleti csendes zóna: Appenzell –Toggenburg

29 3. CSENDES ZÓNÁK

30 4. ALPESI ÜDÜLŐTERÜLETEK

31 5. ALPESI LEGELEŐK a népesség csökkenése a hegyekben…

32 Is Matterhorn a city?

33

34

35 REFLEXIÓ: Gion A. Caminada: Kilenc tézis a periféria erősítésére 2005. június 26, Meran (Olaszo.) kiállítás és konferencia az alpesi területek jövőjéről ekkor publikálta a Kilenc tézis a periféria erősítésére c. kiáltványát Vrin: demográfiai krízis: 1950-ben 441 fő / 2000-ben 249 fő 1958: kantonok közötti költségkiegyenlítés törvénye > a falu segélyekből tartja fent magát + a félbemaradt Greina-erőmű beruházása miatti kompenzáció. (A környező községeknek évente 2,4 mio Frank bevételt jelentett volna, ha a Nordostschweizerische Kraftwerke nem állította volna le az építkezést.)

36 REFLEXIÓ: Gion A. Caminada: Kilenc tézis a periféria erősítésére a vrini modell: 1982: kialakítják a falu mai településszerkezetét az elaprózódást kezelő területrendezési terv a korábbi 3500 gazdasági egységet 600-ra csökkentették a mezőgazdasági, térszervezési és természetvédelmi igényekhez igazítva ezeken versenyképes mezőgazdasági üzemeket hoztak létre szigorú szabályokat vezettek be a tájhasználat és az építészet terén kötelezővé téve a tervtanácsot kijelölték a belterület határait: koncentráció, ne szóródjanak szét a tájban (~agglomeráció) 1998: Wakker díj (svájci műemlékvédelem) 2004: Arge Alp díj Schweitzer Heimatschutz

37 A válasz: Gion A. Caminada: Kilenc tézis a periféria erősítésére 1. A periféria, mint impulzus-kibocsátó 2. Különbségek a perifériák és a centrumok között. (határok) 3. A tértervezésnek fokoznia kell a periféria önállóságát (agglomeráció: kontúrok elmosódása) 4. Gazdálkodási módszerek és az attraktív táj (alpesi kultúrtáj) 5. Autentikus és egységes tájgazdálkodás hegyi területeken 6. A vendég az úr, a bennszülött is éppen úgy 7. A hely állandói egy új építészet alapjait képezik 8. Magas értékteremtés = sok munka kis anyagköltséggel 9. A használat esztétikája

38 REFLEXIÓ: Stefan Kurath Stadtlandschaften Entwerfen? Grenzen und Chancen der Planung im Spiegel der städtebaulichen Praxis

39 STUDIO BASEL : URBÁNUS ÖNFENNTARTÁS? 2011 : Food in Basel - The Metabolism of Cities Energy-Water-Food-Land-Waste 2012 : City and Energy

40 POZÍCIÓK ÉS VÍZIÓK