Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vissza a városba A berlini IBA (Internationale Bauaustellung)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vissza a városba A berlini IBA (Internationale Bauaustellung)"— Előadás másolata:

1 Vissza a városba A berlini IBA (Internationale Bauaustellung)

2 A modern építészet megpróbálta újraszervezni a várost, illetve tágabban a település szervezetét. Le Corbusier éles kritikája a „folyosó utca”, a 19. századi város sűrű, egészségtelen, a modern infrastruktúra és közlekedés igényeit kielégíteni képtelen volta ellen. A városi tömb, a tömb, utca, tér hagyományos szövetének felbontása. A közlekedésnek adott elsőbbség, a funkcionális egységek szerint szervezett város. A munkahely, a kereskedelem és szórakozás valamint a lakás szétválasztása.

3 Megastruktúrák, nagy szerkezetek, „a nagy számok építészete” A 60-as években az utolsó nagy kísérlet új típusú központokra, a funkciók egybeépítésére: megastruktúrák. Városrész szinten: Város/városközpont szinten: Cumbernauld, épület szinten: Hertzberger, Rostlaube. Berlinben az „Urbanität durch Dichte”: a sűrűség révén elért városi minőség ideológiája a Märkisches Viertel tervezésénél. Természeti környezetbe helyezett, változatos konfigurációkba rendezett, természeti képződményszerű együttesek. Az épületegyüttes(ek) léptéke a természeti környezethez igazodik. De: tömegesség, monotónia, embertelen lépték. Távol a várostól, a tervezett U-Bahn állomás kiépítése elmaradt.

4 Szanálási politika A szanálási politika gyakorlatilag nagy mértékű bontást, városszéli telepek létesítését és mindezzel együttjáró nagy mértékű népességmozgatást jelentett. 1964/65: lakás szanálása ember részére lakás lebontása, építése és modernizálása és 1974 között épült lakással a Märkisches Viertel, 1962 és 1975 között a Gropiusstadt lakóegységgel ember számára, 1963 és 1972 között a Falkenhager Feld 6000 lakóegységgel ember, összesen 42 ezer lakás ember számára. Kevés nagy lakást terveztek, mert a több gyermekes családokat potenciális konfliktushordozóknak tekintették. A lakók nagy része a szanálási területekről került ki, nagyrészt 21 és 45 év közötti népességcsoport (idősek 13,5%, külföldiek 2%). A német középrétegek lakóhelyei voltak.

5 Märkisches Viertel kb lakóegység Beépítési terv Werner Düttmann, Müller/Heinrichs iroda (Georg Heinrichs, Hans C. Müller) 47% 1 és 2 szobás lakás, 32% 3 szobás, 21% 4 vagy több szobás lakás A lakók száma (1987).

6

7

8 Marzahn , lakás ember részére. Németország legnagyobb telepe. Hét kilométer hosszú, mintegy két, helyenként három kilométer széles terület, 6 részre tagolódik. A kiválasztott területen 19% 1 szobás, 20% 2 szobás, 36% 3 szobás, 21% 4 szobás, 4% 5 szobás lakás.

9

10 „Bauwirtschaftsfunktionalismus” A centralizált politika és a nagybefektetők, illetve a nagyipari lobbi összekapcsolódása, az építészeti szempontok háttérbe szorulása Eifert-Körnig, lakótelep kötet

11

12 Kritikák és újratájékozódás Rossi: A város építészete, 1966, németül Rossi személyes kapcsolatai Berlinnel. Épületei, tervei Berlinben. Ezzel egy időben Oswald Mathias Ungers professzor a Műszaki Egyetemen. Előadásai az építészeti tipológiáról. 68 után Amerikába megy. A Krier-testvérek. Leon Kleihues irodájában dolgozott. Rob Krier Stuttgartban tanított, ez alapján jelentette meg a Stadtraum/Urban Space c. munkáját. Építészeti tipológia, morfológia. Az IBA idején több jelentős projektje valósult meg.

13 Wolf-Jobst Siedler – Elisabeth Niggemeyer: Die gemordete Stadt. Abgesang auf Putte und Strasse, Platz und Baum Alexander Mitscherlich: Die Unwirtlichkeit unserer Städte

14 A települések fejlesztése csődöt mondott a háború utáni időszakban. A lerombolt városok újraépítése során nem tudtak arra figyelni, hogy a polgárok szocializációját előmozdítsák, s ezért „városaink otthontalanságát” erősítették. A városokat emberek hozzák létre, s a városok visszahatnak az emberekre. Azokban, akik ezekben az egyhangú, kevés impulzust adó városokban nőnek fel, nem alakul ki kötődés a szülővárosukhoz, és távol tartják magukat szomszédaiktól. Die Kommunen versagten in der Nachkriegszeit: Statt beim Wiederaufbau der zerstörten Städte darauf zu achten, dass die Sozialisation der Bürger gefördert wird, verschlimmerte sich die "Unwirtlichkeit unserer Städte". Die Städte werden von Menschen gestaltet und wirken auf ihre Bewohner zurück: Wer in diesen ebenso eintönigen wie restriktiven Städten aufwächst, entwickelt keine Bindung an seine Heimatstadt und hält sich von seinen Nachbarn fern.

15 Vinetaplatz Az első keretes tömbbeépítés a második világháború után. Josef Paul Kleihues ( )

16 Tömbrehabilitáció, Klausener Platz

17 a műemlékvédelem éve: jövőt a múltnak! A meglévő városi szövet, jelentés újraértékelése, a rehabilitáció jelentősége – a Morgenpost című lapban jelent meg a Modellek egy városért című programadó cikk. Publicisztikai kampány indul egy olyan építészeti kiállítás megrendezéséért, amely kapcsolódik a városhoz, kijavítja, kiegészíti a meglévő várost. A vitához több, nemzetközileg is ismert építész hozzászól: Peter Smithson, Heinrich Klotz, Rob Krier közepe – Szenátusi határozat: „Egy Nemzetközi Építészeti Kiállítás előkészítéséről és megvalósításáról 1984-ben”

18 Programja (Nyugat)-Berlin mint többközpontú város előnyeiből kiindulva, fel kell számolni az életkörülmények területileg meghatározott különbségeit, illetve be kell tölteni a városi köztudatban azt az űrt, ami a központi terület hiányából fakad. (… A Kurfürstendamm nem kielégítő szimbóluma a városnak.) Támogatni és fejleszteni kell azokat a területeket amelyek különleges adottságaikból kifolyólag fontosak lehetnek Berlin identitása szempontjából (Berlin maga is több város – város a városban). A fejlesztés (és fejlődés) kiindulópontjául a város történeti alaprajzának kell szolgálnia (jövőt biztosítani a múltunknak). Újra kell fogalmazni a szociális normák és az egyéni szabadság közötti viszonyt ( A város mint állandó, amiben az épület az, ami változhat – ez a feltétele az egyéni szabadság kiteljesedésének, a sokszínűségnek és a változás lehetőségének) A várost, mint életteret újra fel kell fedezni és fejleszteni kell. ( A lakásállomány és a lakókörnyezet vonzereje és minősége – egy új lakáspolitika megfogalmazása.) Újra fel kell éleszteni a szociális igények és az építész egyéni, művészi felelőssége közötti termékeny feszültséget.

19 "Innenstadt als Wohnort" Az IBA szervezete 1979 február elején jött létre, 48 állandó taggal. Mottója az "Innenstadt als Wohnort" (A belváros mint lakóhely, de úgy is lehet fordítani: A belváros mint az élet színtere) volt. Ez egyet jelentett a belváros, a hagyományos városi szövet felértékelésével. Alapvető irányai: Neubau - új építés (vezetője: Josef Paul Kleihues) és Altbausanierung - régi épületek felújítása (vezetője: Hardt-Waltherr Hämer). Az IBA tervezéssel és koordinálással megbízott szervezet volt, amely konkrét beruházási feladatokat nem hajthatott végre, hanem meg kellett alkotnia azokat a szabályokat, amelyek segítségével egy minden részletre kiterjedő, magas építészeti minőséget biztosító városszerkezet jöhetett létre.

20 Tevékenységi formái –építészeti és városépítészeti tervpályázatok megszervezése és adminisztrálása illetve az elvégzett munka felügyelete; –a kiállítás koncepciójának megvalósítása; –a javasolt megoldások megvalósításának megszervezése és koordinálása egy minden részletre kiterjedő városépítészeti terv keretein belül; –a kapcsolódó kutatási és fejlesztési feladatok kijelölése, adminisztrálása, kiértékelése és dokumentálása; –a technikai és tudományos tapasztalatcsere érdekében szervezett kongresszusok, szemináriumok és kiállítások megszervezése és témáinak előkészítése; –segítségnyújtása a „külső” kulturális események megszervezésében és koordinálásában; –publicisztika.

21 Neubau - Altbau Mindkettő a kontextushoz, a meglévőhöz igazodást hangsúlyozza. Teljeskörű újjépítés helyett a városi szövet, struktúrák megőrzése, az érintettekkel való párbeszéd, sőt az érintettek részvétele. Az új épületek, épületegyütesek tervezésénél is az áthagyományozott struktúra, jelentések és az új elgondolások párbeszéde: a város történeti alapstruktúrájának rekonstrukciója, "a városépítés emlékezés". De ez nem jelent puszta nosztalgiát: az alapstruktúrát részben a megmaradt épített környezetből, másrészt a hely történetével és szellemével kapcsolatos dokumentumok kritikai-tudományos feltárásával kell rekonstruálni. A hagyományhoz, meglévőhöz való kötődés így nem akadálya a nyitottságnak és a kísérletezésnek.

22 Az utcák rendszere és a közterületek, tömbök egysége által képzett háromdimenziós építészeti keretben minden egyes tömb tagolt, egyértelmű belső térbeli hierarchiával rendelkezik. A térbeli hierarchiáknak ez a rendszere tesz pontos különbséget az utca mint közösségi tér és a tömbbelsők, mint fél-privát és privát terek között. Ha például az autós és gyalogos forgalmat vizsgáljuk, a két tér alapvetően különbözik egymástól. A 19. századi területek mai igényeknek megfelelő átalakíthatósága bizonyítja azt, hogy ezeknek az épületeknek a térbeli rendszerei nem feltétlenül kötődnek az elavult régi szociális rendszerhez. A falak: a rehabilitált tömbökben igen nagy a "falak" mennyisége. A tömbök lényegi térbeli rendszereinek megerősítőiként, tömörségükkel, illetve áttörtségükkel hozzák létre az egyes terek privát, illetve korlátozottan nyilvános volták. Ezek alkotják a sokszínű városi élet hátterét.

23 Kritikai rekonstrukció Három stratégia: –korábbi állapotok alkotó újrateremtése; –történelmi struktúrák kollázsszerű-játékos átfedése vagy továbbfejlesztése; –kalkulált ellentmondás, azzal a szándékkal, hogy az elmúlt emlékezetét épp a törés révén mutassák fel.

24 Neubau (új építés) Tegel kikötője. Berlin egyik kedves, vidékies hangulatú üdülőterülete = táj, természet, ökológiai problémák megoldása; Prager Platz: a 19. száazdban épített, karakteres, ovális formájú tér, amely teljesen elvesztette a fromáját és forgalmi csomóponttá degradálódott = a városi tér visszaállítása. A Tiergarten déli része: a korábbi divatos villanegyed, illetve diplomatanegyed helyreállítása, a Kulturforum közelében; A Friedrichstadt déli része: ez a terület a barokk városfejlesztés során, Philipp Gerlach elegáns déli városbővítésének eredményeként jött létre. A háború előtt a város kulturális és politikai központja volt, de a háborús pusztítások és a háború utáni tervek eredményeképpen teljesen feldarabolódott.

25 Wohnpark am Berlin Museum Kollhoff/Ovaska lakóegység

26

27 Rob Krier: Ritterstrass Nord/Süd Süd: , 125 lakóóegység Nord: , 315 lakóegység Süd: 30% 2 szobás, 36% 3 szobás, 23% 4 szobás Nord: 2% 1 és 1,5 szobás, 20% 2 szobás, 23% 3 szobás, 40% 4 és 4,5 szobás, 14% 5 szobás Tömblezárás, illetve keretes beépítés.

28 Városi villák, Rauchstrasse Beépítési terv: Rob Krier 239 lakóegység 26% 1,5 szobás, 10% 2 szobás, 38% 3 szobás, 17% 4 szobás, 9% 5 v. több szobás lakás

29

30

31

32 Jellemzők modern előzmények: mintaadás igénye (a as évek modernista minta-lakótelepei tkp. villákból álltak), a kocka- ház modern előzményei: Loos, Gropius, Molnár Farkas; szoliter "városi villa"-kubusok, kapu és záró variánsokkal; az eredeti 25x25m-es egységből 21,5x21,5m lett; olcsóbb anyagok, a sarkokon tégla is, bitumenes lemez, párkányok; a régi épület bevonása, megismétlése (Rossi); a Rob Krier által tervezett bejárat a bécsi Karl-Marx-Hof bejáratát (Karl Ehn, 1928.) idézi; nincs kerítés, előkert-részek, parkolás, sétány, belső kert; fogatolt, vagy abból származtatott alaprajz-szervezés; ugyanígy építészeti hitvallások a külső megformálásban:

33

34 Kreuzberg Wedding és Kreuzberg: ezekben a városrészekben koncentrálódott a legrégebbi és a leggyengébb komfortfokozatú épületállomány. Az épületállomány leromlottsága és a szociális összetétel összekapcsolódása. A szanálási területeken a házakat teljesen elhanyagolták, és semmilyen beruházást nem hajtottak végre. Aki csak tehette, elköltözött. Üzletek mentek tönkre, lakóközösségek számolódtak fel. Számtalan lakást, házat, sőt egész utcákat ürítettek ki. A rombolás, elűzés és lebontás spirálja minden kijelölt területen működésbe lépett. A lakások felvásárlása és kiürítése átlagban 13 évig tartott, ezért 1975-ig el sem kezdődött a tulajdonképpeni szanálás. A lakásokat átmenetileg vendégmunkásoknak adták ki, akik 1967-től jelentek meg nagyobb számban Berlinben. Kreuzbergben néhány év alatt a külföldiek aránya 25%-ra, a Kottbusser Tor közelében pedig 37%-ra nőtt (1974). Egy és két szobás, de tágas lakások, melyekben átlag 5,5 török lakott, három személynek kellett egy-egy helyiségen osztoznia. Ők voltak a "szanálás nomádjai". A hatóságok úgy gondolták, hogy a jogokkal nem rendelkező vendégmunkások csak átmenetileg használják a lakásokat, tartós használatba vétellel akkor senki sem számolt ban rendelték el az ideiglenes használatba vétel leállítását (Anwerbestop). A szanálási területen nagymértékű lakosságcsökkenés történt: Weddingben 1970 és 1979 között 50%, s a lakosság is teljesen kicserélődött. A szegény, idős és külföldi háztartások koncentrálódása, problémás övezetek kialakulása e szanálási politika következménye volt.

35 A teljeskörű átalakítás, bontás és újjáépítés terve: 1979-ig 7200 lakást (az állomány 45%-át) lebontották, 3200 lakást építettek a szociális lakásépítés keretében és 323 lakást újítottak fel től viszont a tervezett 1600 új lakás helyett csak 360-at építettek meg, a tervezett 1500 lakás helyett viszont 7000-et újítottak fel. A 70-es években az érintettek erősödő tiltakozása. Lakáshiány keletkezése a lakásépítés és a szanálás eltérő üteme miatt. Üresen álló régi épületek - házfoglalási mozgalom: a nyolcvanas évek legelején 1000 lakás, 80 üzlethelyiség és 12 ipari épület állt üresen. Rövid idő leforgása alatt a házfoglalók 28 teljesen üres és 14 részben üres házat vettek a birtokukba. Ez súlyos konfliktusokhoz vezetett, melyekben számtalan építész, várostervező és értelmiségi a házfoglalók oldalára állt. Tulajdonképpen a házfoglalók radikalizmusa fordította át a korábban követett szanálási stratégiát a kíméletes városfelújítás - a meglévő állomány lehetséges megőrzése, felújítás a használókkal, bérlőkkel együttműködve - irányába. Három népességcsoport: –idős, gyakran szegény németek –etnikai, főleg török csoportok és gyakran sokgyermekes családok –Fiatal, gyakran alternatív németek.(IBA, 264)

36

37

38 A Dresdener Strasse áttörése. Az idősek lakóépületének feljavítása. A bejáratok és a lépcsőházak átalakítása. A műhely-együttes feljavítása. A városi könyvtár funkciójának átalakítása.

39 Kíméletes városfelújítás 12 alapelve A felújítást az ott lakókkal és kisiparosoknak együtt kell megtervezni, és - a meglévő állomány lehetőségek szerinti megőrzésével - kivitelezni. A tervezőknek, lakóknak és kisiparosoknak egyet kell érteniük a célkitűzésekben és a felújítást érintő intézkedésekben, a szociális tervezésnek közös erőfeszítéssel kell lezajlania. Kreuzberg jellegét meg kell őrizni, újra bizalmat és bizakodást kell ébreszteni a veszélyeztetett városrészekben. Az állományt veszélyeztető károkat nyomban fel kell számolni. A beépítési formát érintő óvatos változtatásoknak új lakásformákat is lehetővé kell tenniük. A lakások és házak felújításának fokozatosan kell megtörténnie, és folyamatosan bővíteni kell a felújítások körét. Az állomány helyzetét kevés bontással, a tömbbelsők parkosításával és a homlokzatok alakításával kell javítani.

40 A nyilvános területeket, az utcákat, a tereket és a zöld területeket a szükségleteknek megfelelően kell felújítani és kiegészíteni. Az érintettek részvételi jogait valamint anyagi jellegű jogait a szociális tervezés folyamatában kell szabályozni. A városfelújítási döntéseket nyíltan kell meghozni, és lehetőleg az érintett helyszíneken kell megvitatni. Az érintettek képviselete megerősítendő. A bizalmat erősítő városfelújításhoz egyértelmű pénzügyi garanciákra van szükség. A pénzt gyorsan és a konkrét feladatoknak megfelelően kell elkölteni. A lebonyolítás új formáit kell kialakítani. A szanálási feladatokat (szolgáltatások) és az építési intézkedéseket el kell választani egymástól. Az e koncepció jegyében történő városfelújítás folytatódását 1984 után is biztosítani kell.

41

42

43

44


Letölteni ppt "Vissza a városba A berlini IBA (Internationale Bauaustellung)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések