Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A TALAJSZERKEZET ROMLÁSÁRA HATÓ TÉNYEZŐK A MEZŐGAZDASÁGBAN Készítette: Varga Krisztina Környezetmérnök MSc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A TALAJSZERKEZET ROMLÁSÁRA HATÓ TÉNYEZŐK A MEZŐGAZDASÁGBAN Készítette: Varga Krisztina Környezetmérnök MSc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem."— Előadás másolata:

1 A TALAJSZERKEZET ROMLÁSÁRA HATÓ TÉNYEZŐK A MEZŐGAZDASÁGBAN Készítette: Varga Krisztina Környezetmérnök MSc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2009/2010/II.

2 Magyarországi művelés alatt lévő talajok  Mezőgazdasági művelés alatt álló talajaink jelentős része löszön kialakult mezőségi talaj.  Eredeti állapotukban kedvező, morzsalékos szerkezetűek, többnyire mély, sötét színű nagy humusz tartalmú A-szintjük van,  kémhatásuk gyengén lúgos vagy semleges  B-szintjük humusztartalma fokozatosan csökken, színük világosodik.  A több évszázados művelés eredménye, hogy ezeken a talajokon szinte mindenütt megtalálhatók az erózió és/vagy fizikai a fizikai leromlás nyomai.  A régen kitűnő szerkezetű A-szint felső szántott szintje mára már a művelés hatására elporosodott, illetve e poros szántott szint alatt, erősen tömörödött eketalpréteg figyelhető meg.  Az eredeti szerkezet legtöbb esetben csupán az A-szint alsóbb részeiben, illetve a B-szintben található meg.

3 A talaj fizikai jellemzői a művelés alapján  A genetikai talajtípus által meghatározott tulajdonságok: hatással vannak a művelésre, de annak nyomán többé-kevésbé változatlanok maradnak. Ide soroljuk a talajban felfedezhető szemcsenagyságokat, a konzisztenciát, képlékenységét sűrűségét. Nagyban meghatározzák az adott területen alkalmazható művelési módokat, illetve technológiákat.  Másik csoport: a talaj azon tulajdonságai, amik művelés hatására változást mutatnak szerkezeti szinten. Ebbe soroljuk például a térfogattömeget, összporozitást, pórusméret- eloszlást.  A két csoportba tartozó jellemzők biztosítják azt, hogy a szántóföldi növénytermesztés és az ezt megelőző talajművelés megfelelően működjön.

4 A fizikai degradáció  A többnyire egyoldalú talajhasználat a sokmenetes művelés, a talaj gyakori mozgatása következtében felerősödnek a talajdegradációs folyamatok.  Ezek közül a legelterjedtebb és a világot leginkább sújtó folyamatok a fizikai degradáció és azok típusai.  Az 1980 évek végén nemzetközi felméréseket végeztek a degradációs folyamatok feltérképezése érdekében.  Ezen belül elemezték azok típusait, területi kiterjedésüket, előfordulásuk gyakoriságát, valamint a kiváltó okokat.

5 A fizikai degradáció típusai  A felmérés során a fizikai degradáció öt típusát különböztették meg: 1. A feltalaj kérgesedése, cserepesedése 2. Tömörödés 3. Szikesedés miatt bekövetkező talajszerkezet leromlás 4. Belvízveszély 5. Erózió és defláció

6 A talaj művelését befolyásoló tényezők  Állandó tényezők: A talaj sűrűsége A talaj kötöttsége, fizikai félesége A talaj konzisztencia jelenségei A talaj szerves anyaga A talajbiológiai élete  Változóak: A talaj szerkezete A talaj térfogattömege A talaj pórustérfogata, összporozitása A talaj ellenállása A talaj nedvességtartalma

7 A művelés hatásai  Közvetlenül változik a talaj: térfogattömege, porozitása, háromfázisos rendszere, agronómiai szerkezete.  Közvetve változnak a biológiai és kémiai tulajdonságai.  Pozitív hatások: elősegíti a víz levegő és hőforgalmát javító tápanyagok feltáródását, segíti a hasznos talajlakó élőlények tevékenységét illetve létrehozza a jó minőségű lazult morzsás talajszerkezetet.

8 Tömörödés  A talaj háromfázisos rendszeréből mechanikai stressz hatására a levegő kiszorul, és a térfogata csökken.  Túlzott munkagép használat hatására.  Felmérések szerint Európában 33 millió hektárt érint a talajtömörödés valamilyen foka.  Magyarországon mintegy 1,4 millió hektár szántóföldet zavarja tömör záróréteg jelenléte.  Azonban a korszerű gépek használata a gazdaságos termelés miatt elengedhetetlen.

9  Hatására lelassul a csírázás és kelés,  csökken a gyökérnövekedés és a gyökérhossz,  a levélfelület, a szárazanyag produkció,  a termés mennyisége és minősége,  romlik a tápelemek és a víz felvehetősége,  a növények ellenálló képessége és stressz tűrése,  fokozódik a növények légzése és párologtatása,  gátolja a víz beszivárgását, ami nagyobb csapadék lehullása után belvízhez vezet.

10 Talajok nedvességtartalmai

11  Legnagyobb gyakorisággal a tárcsázás és a szántás mélységében alakulhat ki, de legrosszabb esetben a talajszelvény 2-3 rétege is tömörödhet.  Ezt nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen eredeti állapotára visszaállítani.

12  A tömörödés függ: az adott talajt alkotó szemcseméretektől, annak humusztartalmától a kiváltó tényező erősségétől, az egységnyi területre vonatkoztatott terheléstől, a terhelés időtartamától a talaj és a kerék érintkezési felületének nagyságától, illetve tulajdonságaitól.

13 A defláció  A talajrészecskék felszínről való elmozdításának, szállításának, és újbóli felhalmozásának a folyamata.  Világviszonylatban 550millió hektáron okoz károkat.  Magyarországon 1,5-2millió hektáron észlelhető.  Legdeflációérzékenyebb területek: Nyírség, Duna-Tisza köze és Belső-Somogy egyes részei.  Leginkább homoktalajokon, láptalajokon vagy elporosodott talajokon fedezhető fel, ahol a szemcsék átmérője 0,08- 0,1mm között van.  Meghatározó tényezők: A szél sebessége, örvénylése és a deflációs terület kitettsége és hossza.

14  Hatások: a talajok minőségét erősen befolyásolja, hat a talaj szemcseösszetételére, agronómiai szerkezetére, növényborítottságára, és a szerves anyag tartalmára.

15  Hatásosan megállítani csak jelentős erdővegetáció képes.  Az adott terület növénnyel való borítottsága is hatékony megoldásnak bizonyult.  A védekezéseket mindig uralkodó széliránnyal merőlegesen kell végezni.  A megművelt talaj finom öntözése is segíti a talajszemcséket összeragasztani így nem lesz olyan nagy a kifúvás a területen.

16  Kártétele: A talaj szerves és szervetlen kolloid tápanyagaiban, illetve szerkezetességében legértékesebb felső rétegének elhordása. Így a termések mennyisége jelentős lecsökkenése. Ha lejtős területet érint ott súlyos aszálykárokra kell számítani.

17 Erózió  Réteg és vonalas erózió  A rétegerózió az a talajpusztulási forma, amelynél a víz hatása a szinte teljesen sík területeken is érvényesül.  Vonalas erózió: közepesen és erősen lejtős területeken a nagy rétegvastagsággal mozgó víz idézi elő.

18  Befolyásoló tényezők: a talaj szerkezete, nedvességi állapota, vízgazdálkodása és növényborítottsága.  Következmények: csökken a talaj termékenysége. Erősen erodált talajokon a termelés mennyisége akár 30-40%-al eshet vissza.

19 Források  Mohácsi Adrienn Tímea: Talajszerkezet leromlása mezőgazdasági területen  Buzás István: Talaj és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv INDA 4231 Kiadó Budapest 1993  Czinege Erik: A talajtakaró változatosságát figyelembe vevő agrotechnika új lehetőségei (Szemle)  Filep György-Ferencz Géza: Javaslat a magyarországi talajok szemcseösszetétel szerinti osztályozásának pontosítására. Agrokémia és talajtan 1999  Keveiné Bárány Ilona-Farsang Andrea: Terep és laborvizsgálati módszerek a természetföldrajzban JATEperss Szeged 2008  Gyuricza Csaba: Talajművelés a fenntartható gazdálkodásban 2001   10/754_ _ jpg


Letölteni ppt "A TALAJSZERKEZET ROMLÁSÁRA HATÓ TÉNYEZŐK A MEZŐGAZDASÁGBAN Készítette: Varga Krisztina Környezetmérnök MSc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések